Balázs Sándor (író, 1830–1887) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1830-ban született íróról|Balázs Sándor (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Balázs Sándor
|kép=Kászonfeltízi Balázs Sándor.jpg
|képméret=
|képaláírás=Kászonfeltízi Balázs Sándor (1862)
|születési név=
|születési hely=[[Kolozsvár]]
|születési dátum=[[1830]]. [[december 26.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1887]]. [[augusztus 1.]] {{életkor-holt|1830|12|26|1887|08|01}}
|nemzetiség=
|házastárs=
|szakma=könyvtáros, <br />író, <br />újságíró, <br />műfordító
|aláírás=
}}
[[Kászonfeltíz]]i '''Balázs Sándor''' ([[Kolozsvár]], [[1830]]. [[december 26.]] – [[Budapest]], [[1887]]. [[augusztus 1.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33H-1WPT-5?i=167&cat=230749 A budapest Szent-Rókus kápolna halotti anyakönyve, 1301/1887.]</ref> könyvtáros, író, újságíró, a [[Kisfaludy Társaság]], a [[Petőfi Társaság]] és a [[Kemény Zsigmond Társaság]] tagja. Öccse [[Balázs Gábor (utazó)|Balázs Gábor]] utazó volt.
[[Kép:Balázs Sándor (1830-87) sírja.jpg|200px|bélyegkép|Sírja a [[Fiumei úti sírkert]]ben (10-1-98)]]
==Élete==
Balázs József és Csavásy Rozália fiaként született. Szülővárosában végezte iskoláit, majd [[1851]]–[[1852]]-ben [[Pest (történelmi település)|Pest]]en egy ideig a mérnöki tanfolyamot hallgatta, ezt a pályát azonban elhagyta és irodalmi téren működött tovább. Különösen humoros novelláival tűnt ki. [[1851]]-ben jelent meg ''Színházi kaland'' című hosszabb humoros verse a [[Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)|Hölgyfutárban]], majd ugyanott első prózai írása ''(Első szerelmem).'' [[1852]]-ben a ''Hölgyfutár'' segédszerkesztője lett, innen a ''Budapesti Visszhang''hoz ment át, de itt sem maradt sokáig; [[1854]]-ben rövid ideig a ''Divatcsarnok'' című lap szerkesztésében vett részt. [[1855]] első felében [[Gräfenberg]]ben időzött.
1862. október 1-jén Pesten házasságot kötött [[Bognár Vilma]] operaénekes-nővel, a tanúk [[Jókai Mór]] és [[Tóth Kálmán (költő)|Tóth Kálmán]] voltak.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-CS26-8?i=347&cat=228841 Pest-belvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve 140/1862.]</ref>
[[1876]]. [[január 26.|január 26-án]] a [[Kisfaludy Társaság]] tagjává választotta, [[február 26.|február 26-án]] ''Víg Samu tanulságos története'' című művével foglalta el székét. [[1881]]-ben a [[Nemzeti Színház]] könyvtárosa lett. Öngyilkossággal vetett véget életének.
A korszak novellistái közül egyéni ízű, derűs hangulatú írásaival emelkedett ki, hét kötet elbeszélése jelent meg. Az angol elbeszélőktől, különösen [[William Makepeace Thackeray|Thackeray]]-től tanult, akinek két kötetnyi elbeszélését le is fordította, de Thackeray keserű nevetése nála könnyed derűvé változik. Legsikerültebb dolgozataiban a városi szegények sorsát festi meleg színekkel, valószerű vonásokkal ''(Henrik angyala, Az asztal végén, Rózsi dada esete),'' de ezekben sem igyekszik különösebben mélyre hatolni.
''A visszatért fecske'' címen egy regényt is írt, mely az általa 1862–1864 között szerkesztett ''Ország Tükre'' című lapban látott napvilágot. Számos más lapnak, így 1865. október 1-jétől 1866. decemberig a [[Magyarország és a Nagyvilág]]nak és 1877–78-ban [[Szana Tamás]]sal együtt a ''Petőfi Társaság Lapjá''nak is szerkesztője volt.
Arcképe megtalálható [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] kőnyomatos rajzaként az Arckép-albumban (Pest, 1855.); a ''Hölgyek Lapja'' munkatársai között [[Elischer Lajos]] által kőre rajzolva a Légrády testvérek nyomdájában, Pesten, 1880-ban.
Síremlékét 2010 tavaszára emeltette a [[Fiumei úti sírkert]]ben a [[Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság]].<ref>[http://www.somogyitemetkezes.hu/admin/kepek/file/temetkezes_ujsag/temetkezkes_2010_01_tavasz.pdf Magyar Temetkezés, 2010. tavasz, 1. szám, 14. o.]</ref>
==Munkái==
* Carlo Broschi. [[Eugène Scribe|Scribe]] regénye (Pest, 1852) (egyik barátjával fordította)
* Beszélyei. 2 kötet. (Pest, 1855)
* Tükördarabok. Beszélygyűjtemény. 2 kötet. (Pest, 1865)
* [[William Makepeace Thackeray|Thackeray]] víg elbeszélései 2 kötet. Ford. (Kisfaludy Társaság, Pest, 1869–70)
* Miért nem házasodik meg a sógor? Eredeti vígjáték. (Pest, 1871) (Nemzeti Színház Könyvtára 11. Új kiadás. Budapest, 1881)
* Víg elbeszélések. Budapest, (1878. Petőfi Társaság Könyvtára 23–25.)
* Tarka képek. Beszély és rajzgyűjtemény. Budapest, 1880. 2 kötet. (Ism. Magy. és Nagyv. 14. sz. Főv. Lapok 85. sz.)
* A mama tyukszeme. Esztergom, 1881. (Mulattató Zsebkönyvtár 1.)
* Ráró és Csillag. Esztergom, 1882. (Mulattató Zsebkönyvtár 11.)
* A strike, eredeti népszínmű 3 felvonásban. Esztergom, 1872. ([[Szigligeti Ede|Szigligeti Edével]] együtt. – Nemzeti Színház könyvtára 26.)
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*{{Szinnyei|1||b/b00745.htm}}
*[[Pintér Jenő]]: ''A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés'' Budapest, 1930–1941; 7. ''A regény és a dráma /A novella és regény fejlődése'' című alfejezet. (DVD-n: Arcanum Kiadó)
*[[Beöthy Zsolt]]: ''Képes magyar irodalomtörténet'' (86. / II. fejezet), Budapest, 1896; (DVD-n: Arcanum Kiadó)
* [https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/318390# Gyászjelentése]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|irodalom}}
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar műfordítók]]
[[Kategória:Magyar könyvtárosok]]
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Kolozsváriak]]
[[Kategória:1830-ban született személyek]]
[[Kategória:1887-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek]]