Balogh János (politikus, 1796–1872) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1796-ban született politikusról|Balogh János (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Balogh János
|kép=Balogh János VU.jpg
|képméret=250px
|képaláírás=Balogh János portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ban
|születési név=
|születési hely=[[Barsendréd|Nagyendrőd]],
|születési dátum=[[1796]]. [[február 22.]]
|halál helye=[[Érsekújvár]],
|halál dátuma= [[1872]]. [[január 11.]]{{életkor-holt|1796|02|22|1872|01|11}}
|nemzetiség=[[Fájl:Flag of Hungary.svg|20px]] [[magyarok|magyar]]
|szakma=alispán, országgyűlési követ, honvédtiszt,
}}
[[Galánta]]i '''Balogh János''' ([[Barsendréd|Nagyendrőd]], [[1796]]. [[február 22.]] – [[Érsekújvár]], [[1872]]. [[január 11.]]) magyar politikus, alispán, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, kormánybiztos. Jogászi végzettséggel [[Bars vármegye]] tisztviselőjeként és országgyűlési követeként a reformellenzék egyik vezéregyénisége volt. Részt vett az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban mint zászlóalj és dandárparancsnok. A [[temesvári csata]]vesztés után, [[Bem József]]fel együtt [[Törökország]]ba emigrált. Távollétében [[Halálbüntetés|halálra ítélték]] és hosszú számkivettség után időskorában térhetett vissza [[Magyarország]]ra.
== Családja, pályakezdése ==
[[Balogh János (politikus, 1759–1827)|Balogh János]] komáromi alispán, [[Bars vármegye]] országgyűlési követe és Csúzy Apollónia fia. Felesége Skultéty Janka, akitől három gyermeke született. Gyula és Viktor nevű fia századosként szolgált az 1848–1849-es honvéd hadseregben.{{Refhely|Bona Gábor|209. o.}} Balogh János jogi tanulmányok elvégzése után, 1823-ban Bars vármegye tisztviselője, és rövidesen az akkor formálódó helyi reformellenzék egyik vezéregyénisége lett.
== A vármegyei reformellenzék vezére ==
Kitűnő szónoki képességével már fiatalon rendkívüli népszerűséget szerzett vármegyéjében. Az elsők között volt, aki a jobbágyok felszabadítását és a [[Zsidóemancipáció|zsidók emancipációját]] sürgette. Különös feltűnést keltett egy a vegyes házasságok ügyében tartott beszéde.{{Refhely|Reiszig Ede|404. o.}} Már pályája kezdetén szembe került a kormányzattal, amikor Bars vármegye tiszti karának 1823. májusi kollektív lemondása után az udvar hűtlenségi pert tervezett indítani ellene. A pert sikerült elkerülni, azonban a vármegye ellenzéki vezéregyéniségeit – köztük idősebb és ifjabb Balogh Jánost is – Bécsbe rendelték ahol [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc király]] személyes kihallgatáson dorgálta meg őket.{{Refhely|Horváth Mihály|126–128. o.}}
[[Fájl:Balogh János Ruprecht.jpg|bélyegkép|250px|Balogh János, mint Bars vármegye követe (1830-as évek). Ruprecht János litográfiája]]
Apja halála után őt választották a vármegye követéül az [[1832–1836. évi rendi országgyűlés]]re. Követtársa [[Majthényi László]], majd [[Tarnóczy Kázmér]] lett. Balogh János tevékenyen részt vett az országgyűlés munkájában. [[Kölcsey Ferenc]] különösen kedvelte őt szabadelvűségéért és [[Kossuth Lajos]] is mesterének ismerte el a szónoklatban.{{Refhely|Reiszig Ede|405. o.}} Az [[Novemberi felkelés (Lengyelország)|1830–1831. évi lengyel felkelés]] leverése után az országgyűlésben javasolta, hogy kérjenek diplomáciai közbenjárást az uralkodótól a lengyelek érdekében.{{Refhely|Gergely András|734. o.|Reiszig Ede|405. o.}} A javaslatot nem szavazták meg. Az ez alkalommal mondott heves beszédéért 1834. [[január 3.|január 3-án]] megrovásban részesült, de ez csak növelte népszerűségét.
1834. november 10-én, a végül elbukott örökváltság ügyének vitájakor nagy hatású beszédben{{Refhely|Horváth Mihály|404–408. o.}} ábrázolta a magyarországi közügyek és a magyar törvényhozás visszásságait. Szavai szerint ''„Így vész el hazánkban minden nemzeti ügy, s így fog elveszni mind addig, míg az országgyűlés úgy marad alkotva, a hogy most áll... ”''{{Refhely|Horváth Mihály|406. o.}}  Felvetette, hogy aláírásgyűjtést kellene szervezni a jobbágyreform érdekében.{{Refhely|Gergely András|744. o.}}
Az [[1835]]. [[Június 22.|június 22-i]] országos ülésen [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]] érdekében elmondott beszédéért hűtlenségi pert indítottak ellene. A tét talán még nagyobb volt, mint Wesselényi esetében, mert – mint ahogy [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] az alsótábla 1835. [[Július 1.|július 1-jei]] kerületi ülésen kifejtette – most már közvetlenül az országgyűlés szabad tanácskozása forgott veszélyben. A vitában indítványozott sérelmi feliratot, azonban a főrendek nem támogatták.{{Refhely|Deák – Molnár|46. o.}} A kormányzat mindent elkövetett Balogh visszahívása érdekében, 1835. [[július 23.|július 23-án]] azonban gróf [[Keglevich János]] főispáni helytartó működése ellenére Bars vármegye ismét őt választotta követté.{{Refhely|Gergely András|1270. o.|Reiszig Ede|405. o.|Horváth Mihály|289. o.}} A szólásszabadságon esett sérelem kapcsán számos vármegye újabb követutasítással látta el országgyűlési követét és Bars vármegye mellett [[Abaúj vármegye|Abaúj]] és [[Szatmár vármegye|Szatmár]] is feliratot intézett a királyhoz, annak érdekében, hogy a Balogh ellen indított hűtlenségi pert szüntesse meg. Balogh János népszerűsége így annyira megnövekedett, hogy 1835. [[Szeptember 13.|szeptember 13-án]] ez meg is történt.{{Refhely|Reiszig Ede|406. o.}}
A magyar ellenzék egyik évtizedeken át hangoztatott követelése volt, hogy a császári-királyi hadsereg magyar kiegészítésű ezredeinél csupán magyar születésű tiszteket alkalmazzanak, és magyar vezényleti nyelvet használjanak. Az 1830-as évekre a magyar liberális ellenzék ezt a nemzeti jellegű igényt a hadsereg polgári átalakításának igényével is kiegészítette. Balogh János 1836 áprilisában a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] megnyitásáról szóló vitában kifejtette, hogy a magyar katona ne pusztán katona, hanem egyúttal polgár is legyen, esküdjön fel az alkotmányra, és ha a nemzet ellen kívánják fordítani, ''„készebb legyen fegyverét letenni, mint hazája hóhérjának lenni”''.{{Refhely|Molnár András|1198. o.}}
A [[Lovassy László (jogász)|Lovassy László]] elleni hűtlenségi per egyik vádpontja az volt, hogy Lovassy Balogh újraválasztásakor a kormány ellen izgatott, és feltehetően ez is szerepet játszott abban, hogy Balogh János vezetője lett annak a vármegyei küldöttségnek, amely [[1837]]. [[Január 12.|január 12-én]] a Lovassy felmentése mellett szóló feliratot Bécsbe vitte. A küldöttséget sem a király, sem a magyar kancellária nem fogadta. Ennek kapcsán [[Június 2.|június 2-án]] ismét hűtlenségi pert indítottak ellene, ami ismét felmentéssel zárult.{{Refhely|Reiszig Ede|406. o.}}
[[Fájl:Balogh János Bars vm alispánja 1844.jpg|bélyegkép|jobbra|Pecsétje 1844-ből]]
Az [[1839–1840. évi rendi országgyűlés]] előtt a kormányzat pozíciói némileg megerősödtek, számos vármegyében, így Bars vármegyében sem választották újra az addigi ellenzéki követeket.{{Refhely|Gergely András|774.o.}} A fényűző életmódja miatt eladósodott{{Refhely|Horváth Mihály|296. o.}} Balogh János kénytelen volt kormányhivatalt vállalni, [[1842]]–től [[1845]]-ig Bars vármegye alispánja volt. 1845-ben, az adminisztrátori rendszer bevezetésekor a közvélemény ezért azzal gyanúsította meg, hogy adminisztrátori állásra pályázik.{{Refhely|Reiszig Ede|415. o.}} Ez ellentétes lett volna egész addigi politikai működésével, így népszerűsége csökkent. Balogh János az utolsó rendi országgyűléseken már nem vett részt.
== Szerepe az 1848–1849-es szabadságharcban ==
Az első népképviseleti országgyűlési választásokon Bars vármegye [[aranyosmarót]]i kerületében{{Refhely|Pálmány Béla|340. o.}} képviselővé választották. A képviselők baloldali érzelmű csoportjához tartozott. Az országgyűlés [[Szeptember 14.|szeptember 14-i]] ülésén, [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] [[Madarász László (politikus)|Madarász László]] interpellációjára adott írásbeli válasza után bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a miniszterelnökkel szemben és követelte, hogy a kormányt adják [[Kossuth Lajos]] kezébe. Szavazásra az indítvány vitája alatt megérkező Kossuth Lajos fellépése következtében nem került sor.{{Refhely|Urbán Aladár|81. o., 86. o.|Pap Dénes|222. o.}} Balogh tagja lett az 1848. szeptember 16-án az osztrák nemzetgyűlés tájékoztatására Deák Ferenc vezetésével Bécsbe utazott küldöttségnek{{Refhely|Pap Dénes|233. o.}} és felvette a kapcsolatot a császárváros radikálisaival.{{Refhely|Irányi – Chassin|2. köt. 21. o.|Urbán Aladár|198. o.}}
[[Szeptember 28.|Szeptember 28-án]] jelen volt [[Lamberg Ferenc Fülöp|Lamberg Ferenc]] pest–budai hajóhídon történt meggyilkolásánál. A későbbi vizsgálat alapján az osztrák hatóságok a gyilkosság tényleges elkövetőjének [[Kolosy György]]öt, azonban felbujtónak, a gyilkosságért morálisan felelősnek Balogh Jánost tartották. Tényleges szerepe az egymásnak ellentmondó tanúvallomások alapján nem állapítható meg,{{Refhely|Urbán Aladár|Népitélet Lamberg felett: Beszámolók, emlékezések, tanúvallomások, 151–200. o.}} bizonyítható azonban, hogy az események után igyekezett távol maradni a fővárostól.{{Refhely|Urbán Aladár|198. o.}} Először a fősereg táborába ment, majd onnan [[Csány László]], a feldunai hadtest kormánybiztosa [[Székesfehérvár]]ra küldte, hogy az ott állomásozó [[Franz Begg]] honvéd őrnagy hadoszlopánál szerezzen híreket [[Karl Roth]] vezérőrnagy horvát csapatainak mozdulatairól, illetve hollétéről. Csány tudni akarta, nem fenyeget-e az a veszély, hogy Roth serege oldalról beleütközik a magyar sereg főoszlopába.{{Refhely|Hermann Róbert, 1990|134. o.||Csány nyílt rendeletét közli:|Csány László|I. köt. 345. o.}} Balogh jelen volt a [[táci ütközet]]nél,{{Refhely|Urbán Aladár|73. o., 136. o.}} majd [[Október 5.|október 5-én]] [[Bogdanovich Vilibáld]] torontáli képviselővel ő vitte [[Perczel Mór]] jelentését a fővárosba,{{Refhely|Görgey István|308. o.}} és másnap beszámolt tapasztalatairól az országgyűlésnek.{{Refhely|Pap Dénes|362–363. o.}} Ő adott hírt először a [[Görgey Artúr|Görgei Artúr]] és Perczel Mór között kialakult ellentétről, amely később is komoly gondot okozott a magyar hadvezetésnek. Beszámolója következtében Görgei katonai tekintélye jelentősen megnőtt és ennek is köszönhető, hogy a későbbi fővezér és hadügyminiszter másnap ezredesi kinevezést és önálló csapatparancsnoki megbízatást kapott.{{Refhely|Urbán Aladár|293. o.}}
A beszámoló után visszatért a fősereg táborába, ahol október 19-én{{Refhely|Bona Gábor|219. o.}} – más forrás szerint november 5-én{{Refhely|Urbán Aladár|198. o.}} – címzetes honvéd őrnagyi rangot kapott. [[Október 30.|Október 30-án]] részt vett a [[schwechati csata|schwechati csatában]]. A csata után [[Nagyvárad]]ra küldték az ottani népfelkelés szervezésére, azonban [[Hodosy Miklós]], [[Bihar vármegye]] kormánybiztosa nem volt hajlandó vele dolgozni,{{Refhely|Urbán Aladár|198. o.}} így [[November 12.|november 12-én]] Kossuth Lajos [[Trencsén vármegye|Trencsén]] és [[Nyitra vármegye]] népfelkelési kormánybiztosává nevezte ki.{{Refhely|KLÖM XIII.|261. dokumentum: Budapest, 1848. november 12. Kossuth intézkedései az északnyugati határon át várható ellenséges betörés meggátlására; b) Balogh János népfelkelési kormánybiztos megbízatása}} Baloghot katonai szempontból [[Görgei Artúr]] parancsnoksága alá rendelték, ugyanakkor nem tartozott a feldunai hadsereg kormánybiztosa, [[Csány László]] fennhatósága alá.{{Refhely|Hermann Róbert, 1998|38. o.}} [[November 18.|November 18-án]] és [[november 21.|november 21-én]] két jelentésben számolt be Kossuthnak a Nyitra és Trencsén vármegyékben tett védelmi intézkedésekről, egyben jelezte, hogy ''„a nép ingerült hangulata”'' miatt e vármegyékben nem tanácsos népfelkelést hirdetni.{{Refhely|KLÖM XIII.|341. dokumentum: Budapest, 1848 november 23. Kossuth fontosabb intézkedései nov. 23-áról; a) Balogh János kormánybiztosnak a Nyitra és Trencsén megyében foganatosított intézkedésekről}}
Részt vett a [[Balthasar Simunich]] tábornok, majd a [[Karl Frischeisen]] alezredes csapatai elleni hadműveletekben. [[Szilavetzky Ágoston]] alezredes lemondása után [[Ferdinand Querlonde]] alezredessel és [[Beniczky Lajos (ezredes)|Beniczky Lajos]] kormánybiztossal közösen irányította a magyar csapatokat a [[December 11.|december 11-én]] lezajlott [[budetini ütközet]]ben.{{Refhely|Zachar Péter Krisztián|176–178. o.}} Az ütközet után példát kívánt statuálni, ezért egy tucat szlovák felkelőt felakasztatott [[Budatin]]ben, [[Kiszucaújhely]]en és [[Csaca|Csacán]].{{Refhely|Limpár Péter|12. o.}} December 13-án részletes jelentésben tájékoztatta az [[Országos Honvédelmi Bizottmány]]t az eseményekről. Kossuth [[December 17.|december 17-én]] kelt válaszában egy önkéntes gerilla vadász alakulat szervezésével bízta meg, {{Refhely|KLÖM XIII.|465. dokumentum: Budapest, 1848 december 17. Kossuth utasítása Balogh János kormánybiztosnak mozgó nemzetőrcsapatok szervezésére}}, a szervezésre azonban a császári csapatok [[Téli hadjárat (1848–49)|decemberi általános támadásának]] megindulása miatt nem került sor.
Balogh János 1848. december végén visszatért a fővárosba, majd 1849 januárjában átvette a [[71. honvédzászlóalj]] parancsnokságát. A [[nyári hadjárat]]ban bekövetkezett visszavonulásig alakulatával a komáromi várőrség, a VIII. hadtest kötelékébe tartozott. 1848 júniusában Perczel Mór Duna–Tisza közén formálódó alakulatához vezényelték, ahol egy új [[Honvédzászlóaljak az 1848–1849-es honvéd hadseregben|honvédzászlóaljat]] szervezett. Ez a sorszámot már nem kapott alakulat a hadrendekben ''Balogh-zászlóalj'' néven szerepel. 1849. [[Július 16.|július 16-án]] alezredessé léptették elő és a megalakuló Közép-Tiszai Hadsereg egyik dandárjának parancsnoka lett. Részt vett a magyar fősereg visszavonulását kísérő harcokban és valószínűleg a [[Temesvári csata|temesvári csatában]] is.{{Refhely|Bona Gábor|219. o.|Urbán Aladár|198. o.}}
== Pályája a szabadságharc után ==
A szabadságharc után [[Bem József]] csapatával [[Vidin]]be menekült, ahonnan [[Aleppó]]ba internálták. Rövid ideig a török hadseregben ezredesként szolgált, majd [[Málta]] szigetén, illetve [[London]]ban élt. A [[Lamberg Ferenc Fülöp|Lamberg]]-gyilkosságban játszott szerepéért [[1851]]. [[Január 25.|január 25-én]] távollétében halálra ítélték.{{Refhely|Urbán Aladár|199. o.}} [[1859]]-ig élt számkivetésben. Hazatérése után elfogták, azonban csakhamar szabadon bocsátották, és az [[1861]]. évi országgyűlésen mint Bars vármegye képviselője utoljára lépett föl nyilvánosan. Ekkor visszavonult [[Érsekújvár]]ra.
== Munkái ==
Mint szónok apjának szellemével és ékesszólásával szerepelt és beszédei szintén az országgyűlési Naplókban jelentek meg. Egy levelét, melyet Füstről 1838. december 14-én írt báró [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]]nak, a Történeti Lapok közölték (I. 1874. 24. sz.)
Arcképe 1835-ben és 1836-ban a Regélőben, illetve a Rajzolatokban jelent meg.{{Refhely|Szinnyei József}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{Hely|Bona Gábor}} {{CitLib| aut = [[Bona Gábor]]| tit = Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban| edi = Harmadik átdolgozott, javított kiadás| loc = Budapest| red = Heraldika| ann = 2000| isbn= 963-9204-12-9}}
* {{Hely|Csány László}} {{CitLib| tit  = Csány László kormánybiztosi iratai. 1848–1849| ass  = S.a.r. Hermann Róbert| loc  = Zalaegerszeg| red  = Zala Megyei Levéltár| ann  = 1998| ser  = Zalai gyűjtemény| sernr= 44| isbn =}} {{hibás ISBN|963-7226-29-X}}
* {{Hely|Deák – Molnár}} {{CitLib| aut = [[Deák Ágnes]]| aut2= [[Molnár András (történész)|Molnár András]]| tit = Deák Ferenc| loc = Budapest| red = Vince Kiadó| ann = 2003| ser = Történeti életrajzok| isbn= 963-9323-94-2}}
* {{Hely|Gergely András}} {{CitLib| tit   = Magyarország története 1790–1848| ass   = Főszerk. [[Mérei Gyula]]| loc   = Budapest| red   = Akadémiai| ann   = 1983| ser   = Magyarország története tíz kötetben| sernr = 5| isbn  =963-9036-59-5 | capaut= [[Gergely András (történész)|Gergely András]]| cap   = A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830–1840)| pag   = 669–789}}
* {{Hely|Görgey István}} {{CitLib| aut = [[Görgey István]]| tit = 1848 júniusától novemberéig| subtit= (1848. szeptember 23. – 1848. október 16.)| ass = S.a.r. [[Katona Tamás (történész)|Katona Tamás]]| loc = Budapest| red = Magyar Helikon| ann = 1980| ser = Bibliotheca Historica| isbn = 963-2076-24-9}}
* {{Hely|Hermann Róbert, 1990}} {{CitLib| tit   = Kossuth kormánybiztosa| subtit= Csány László. 1790–1849| ass   = Szerk. Molnár András| loc   = Zalaegerszeg| red   = Zala Megyei Levéltár| ann   = 1990| ser   = Zalai Gyűjtemény| sernr = 30| isbn  = 963-7226-05-2| capaut= Hermann Róbert| cap   = Csány László mint a feldunai hadtest kormánybiztosa| pag   = 133–220}}
* {{Hely|Hermann Róbert, 1998}} {{CitPer| aut = Hermann Róbert| tit = A kormánybiztosi rendszer 1848–1849-ben| per = Hadtörténelmi közlemények| ann = 1998| tom = 111| fasc= 1| pag = 28–76| url = http://epa.oszk.hu/00000/00018/00004/pdf/hk_1998_01.pdf}}
* {{Hely|Horváth Mihály}} {{CitLib| aut = Horváth Mihály| tit = Huszonöt év Magyarország történelméből| subtit= 1823-tól 1848-ig| edi = második javított s bővített kiadás| loc = Pest| red = Ráth Mór| ann = 1868| url = https://books.google.hu/books?id=zOMBAAAAMAAJ&printsec=frontcover&dq=related:ISBN1116388073#v=onepage&q&f=false}}
* {{Hely|Irányi – Chassin}} {{CitLib| aut = [[Irányi Dániel]]| aut2= [[Charles-Louis Chassin]]| tit = A magyar forradalom politikai története 1847–1849| ass = S.a.r. Spira György| ass2= Ford. Szoboszlai Margit| loc = Budapest| red = Szépirodalmi| ann = 1989| isbn= 963-1538-51-6}}
* {{Hely|KLÖM XIII.}} {{CitLib| tit   = Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén| subtit= 1848 szeptember – december| ass   = S.a.r. [[Sinkovics István]]| loc   = Budapest| red   = Akadémiai| ann   = 1957| ser   = Kossuth Lajos összes munkái XIII: Kossuth Lajos 1848/49-ben III}} elektronikus kiadás: Budapest: Arcanum. 2004. {{ISBN|963-9374-41-5}}
* {{Hely|Limpár Péter}} {{CitLib| tit   = Hol sírjaik domborulnak| subtit= Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén| ass   = Összeállította: [[Görföl Jenő]], [[Kovács László (pedagógus, 1946)|Kovács László]]| loc   = Dunaszerdahely| red   = NAP Kiadó| ann   = 2003| isbn  = 808-9032-33-8| capaut= Limpár Péter| cap   = Hadi események a mai Szlovákia területén 1848–49-ben| pag   = 11–20| url   = http://mek.niif.hu/03300/03330/03330.pdf}}
* {{Hely|Molnár András}} {{CitPer| aut   = Molnár András| tit   = Hadügyi reformkisérletek 1848 előtt| subtit= Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei| per   = Századok| ann   = 1999| tom   = 133| fasc  = 6| pag   = 1193–1215}}
* {{hely|Pap Dénes}} {{CitLib| tit= A magyar nemzetgyűlés Pesten 1848-ban| ass= S.a.r. Pap Dénes| loc= Pest| ann= 1866| url= http://www.archive.org/details/amagyarnemzetgy01orszgoog}}
* {{Hely|Pálmány Béla}} {{CitLib| tit   = A magyar országgyűlés 1848/49-ben| ass   = Szerk. Szabad György| red   = KIT Képzőművészeti Kiadó| ann =|misc  = (é.n. [1999])| isbn  = 963-3366-76-3| capaut= Pálmány Béla| cap   = Az 1848–1849. évi népképviselők névtára| pag   = 339–374}}
* {{Hely|Reiszig Ede}} {{CitLib| tit   = Magyarország vármegyéi és városai| subtit= Bars vármegye| ass   = szerk. [[Borovszky Samu]]| edi   = elektronikus kiadás| loc   = Budapest| red   = Arcanum Adatbázis Kft.| ann   = 2004| isbn  = 963-9374-91-1| capaut= [[Reiszig Ede (történész)|Reiszig Ede]]| cap   = Bars vármegye története}}
* 1986 Slovenský biografický slovník I. A-D. Martin, 126-127.
* {{Hely|Szinnyei József}} {{Szinnyei|1|467|b/b00837.htm}}
* {{Hely|Urbán Aladár}} {{CitLib| aut   = Urbán Aladár| tit   = Batthyánytól Kossuthig| subtit= Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén| loc   = Budapest| red   = Argumentum| ann   = 2009| isbn  = 978-963-446-526-3}}
* {{Hely|Zachar Péter Krisztián}} {{CitLib| aut   = [[Zachar Péter Krisztián]]| tit   = Bécs versus Buda-Pest| subtit= Az 1848 őszi nyílt dinasztikus ellenforradalmi fordulat politikai-katonai háttere (október 4. – december 16.)| loc   = Budapest| ann   = 2005| url   = http://doktori.btk.elte.hu/hist/zachar/diss.pdf}} Ph.D. disszertáció: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Témavezető: Hermann Róbert
{{Magyar vezetők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|1848–49-es forradalom és szabadságharc}}
{{DEFAULTSORT:Balogh Janos 1796}}
[[Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái]]
[[Kategória:Országgyűlési követek]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1861)]]
[[Kategória:Bars vármegye alispánjai]]
[[Kategória:A magyar szabadságharc aleppói emigránsai]]
[[Kategória:1796-ban született személyek]]
[[Kategória:1872-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Barsendrédiek]]
[[Kategória:Érsekújváriak]]
[[Kategória:Balogh család (galántai)|János]]
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kormánybiztosai]]