Balti-tengeri hadszíntér (I. világháború) forrásának megtekintése

{{Katonai konfliktus infobox
 | konfliktus = Balti-tengeri front
 | kép = 2-ya-brigada-linkorov1914-1915Helsingfors.jpg
 | képméret = 300px
 | képfelirat = A 2. orosz tengeri brigád hadihajói [[Helsinki|Helsingfors]]ban, 1914-15 telén
 | kontextus = [[Első világháború]]
 | helyszín = [[Balti-tenger]]
 | dátum = [[1914]]. [[augusztus 1.]] - [[1918]]. [[március 3.]]
 | eredmény = német győzelem
 | ok =
 | területváltozások =
 | támadó = [[Kép:Flag of the German Empire.svg|20px]] [[Német Birodalom]]
 | védekező = [[Kép:Russian Empire 1914 17.svg|20px]] [[Orosz Birodalom]] (1914-1917) <br /> [[Fájl:Flag of Russia.svg|20px]] [[Oroszország]] (1917) <br> [[Fájl:Flag of the United Kingdom.svg |20px]] [[Brit Birodalom]] <br> [[Fájl:Flag of Russian SFSR (1918-1937).svg|20px]] [[Szovjetunió|Szovjet-Oroszország]] (1917-18)
 | parancsnok1 =
 | parancsnok2 =
 | haderő1 =
 | haderő2 =
 | veszteségek1 =
 | veszteségek2 =
 | veszteségek3 =
 | egyéb =
 | wikicommons = Baltic theatre of World War I
}}
'''Az első világháború Balti-tengeren folyó harcai''' az [[Orosz Birodalom]] 1914. augusztus 1-én bekövetkezett hadba lépését követően indultak meg. A [[Német Császári Haditengerészet]] Balti-tengeren állomásozó, régi sorhajók alkotta IV. és V. divíziója torpedónaszádokkal és néhány újabb cirkálóval 1914 őszén súlyos csapásokat mért az orosz kikötőkre, ezért az orosz flotta működése a térségben korlátok közé szorult. Az orosz tengeralattjárók háborúeleji hadműveletei kudarccal végződtek, ezért orosz részről a német támadásokat főleg aknarakási műveletek követték. 1915 augusztusában a brit [[Admiralitás]] tengeralattjárókat küldött a térségbe a svéd–német kereskedelem megzavarása érdekében, de kezdeti sikereket követően 1917 végére a cári hajókkal együtt ezek is a [[Finn-öböl]]be szorultak vissza. 1916-ban a harcok nagyrészt szüneteltek, és csak 1917 őszén került sor nagyobb összecsapásra a Baltikum partjainál, amikor is német csapatok bevették [[Riga|Rigát]] és egy nagyobb partraszálló hadművelet ([[Albion hadművelet]]) során elfoglalták a [[Hiiumaa]] és a [[Saaremaa]] szigeteket. Az orosz flotta igyekezete a németek visszaszorítására sikertelen maradt, és az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalmat]] követő változások miatt a németek elleni harc a [[breszt-litovszki béke]] aláírása után véget ért.
==A front eseményei==
===Összecsapások 1914-ben===
A világháború kitörését követően a világ tengerein megkezdődtek a harci cselekmények. A Balti-tengeren a Német Császári Haditengerészetnek főleg a IV.-és V. divízióba tartozó régebbi építésű, korszerűtlenebb hadihajói állomásoztak, melyekkel szemben az orosz [[Balti Flotta]] egységeim álltak. A német hadihajók újabb építésű torpedónaszádokkal és két modernebb cirkáló, az [[SMS Magdeburg]] és [[SMS Blücher]] támogatásával a háború első napjaiban támadásokat intéztek több fontos orosz kikötő, köztük [[Liepāja|Libava]] ellen. Az orosz haditengerészet nem tudott erőteljes választ adni a német támadásokra, inkább aknazár kiépítésére törekedett az ellenséges és baráti vizeken.<ref name="Sárhidai 25. oldal">{{Opcit|n=Sárhidai Gyula|o=25}}</ref>
1914. augusztus 13-án a német Magdeburg cirkáló a sűrű ködben zátonyra futott a mai Észtországhoz tartozó [[Osmussaare|Odensholm]] szigeten. A hajót kísérő romboló megpróbált segíteni a hadihajón, de ez meghiúsult, s megkezdte a legénység kimentését. A kiürítés akkor is folyt még, amikor megjelent a orosz [[Bogatir cirkáló|Bogatir]] és [[Pallada cirkáló]], mely megadásra szólította fel a német hajót. A hajón lévő maradék legénység megkísérelte a hajó elsüllyesztését, de ezt nem tudta befejezni. A német hajót elérő cirkálók legénysége tűzharcot vívott a németekkel, melynek több áldozata is volt. A hajót az oroszok sikeresen elfoglalták, megszerezve a német kódolt rádióüzenetek dekódolásához szükséges kódkönyveket.<ref>{{cite web|url=http://www.deutsche-schutzgebiete.de/sms_magdeburg.htm|title=S.M.S. Magdeburg|accessdate=2015-08-29|language=német|publisher=deutsche-schutzgebiete.de}}</ref>
1914. október 11-én az orosz aknazárépítés megzavarása miatt a Balti-tengerre vezényelt német [[SM U 26]] jelzésű tengeralattjáró a Finn-öböl bejáratánál megtorpedózta a Pallada cirkálót. A cirkáló rövid időn belül elsüllyedt teljes legénységével együtt.<ref name="Sárhidai 25. oldal"/> A Pallada pusztulását követően a Balti Flotta parancsnoka, [[Nyikolaj Ottovics von Essen|Nyikolaj von Essen]] elrendelte, hogy a jövőben a nagyobb hadihajók csak rombolók kíséretével hagyhatják el a honi kikötőket. Ezalatt tovább folyt az aknazár kiépítése. [[Alekszandr Vasziljevics Kolcsak|Alekszandr Kolcsak]] parancsnok és társai által vezetett cirkálók és torpedónaszádok több mint 1500 aknát telepítettek ellenséges vizeken. Ezek egyikére futott rá november 17-én a német [[SMS Friedrich Carl]] páncéloscirkáló, amely súlyosan megrongálódott és rövidesen elmerült. Az ezt követő időszakban mindkét fél fokozott aknaelhárítási tevékenységet fejtett ki, így a harcok valamelyest szüneteltek.<ref>{{Opcit|n=Sárhidai Gyula|o=26}}</ref>
===Brit tengeralattjárók a Balti-tengeren ===
{{bővebben|Brit tengeralattjárók a Balti-tengeren (I. világháború)}}
[[Fájl:HMS E18.jpg|thumb|250px|A brit [[HMS E18]]-as jelzésű tengeralattjáró [[Øresund]] közelében]]
A brit Admiralitás 1915 nyarán elhatározta, hogy tengeralattjárókat küld a balti-tenger térségébe, amik a balti orosz kikötőket kihasználva komolyan megzavarhatták a Balti-tengeren folyó, intenzív svéd–német árú és nyersanyag kereskedelmet. 1915 augusztusában hét darab angol E osztályú tengeralattjáró kísérelte meg a [[Kattegat|Kattegat-szoroson]] való átjutást, ami végül ötnek sikerült.<ref>{{Opcit|n=Sárhidai Gyula|o=27}}</ref> A tengeralattjárók megérkezését követően további négy, C osztályú küldött az Admiralitás a térségbe, azonban az ekkora megerősített és riadóztatott német védelem miatt ezen hajók kénytelenek voltak megkerülni Észak-Európát és a [[Fehér-tenger]]ről az oroszok által már kiépített csatornahálózat segítségével jutottak el a baltikumi kikötőkig. A megérkezett angol hajók nyomban harcba indultak, hogy a korábbi sikertelenség miatt megcsappant orosz morált helyreállítsák.<ref name="Sárhidai 28. oldal">{{Opcit|n=Sárhidai Gyula|o=28}}</ref>
1915. október 23-án az [[HMS E8]]-as tengeralattjáró sikeresen megtorpedózta a német [[SMS Prinz Adalbert]] páncéloscirkálót. A hadihajó lőszerraktára felrobbant, majd rövid időn belül elsüllyedt. November 7-én az [[HMS E19]]-es tengeralattjáró elsüllyesztette az [[SMS Undine]] kiscirkálót. A [[Max Horton]] kapitány parancsnoksága alatt álló [[HMS E9]]-es tengeralattjáró 1915 folyamán sikeresen elsüllyesztett négy teherhajót, és 1915. december 17-én a hullámsírba küldte a német [[SMS Bremen]] kiscirkálót.<ref name="Sárhidai 28. oldal"/>
A kezdeti sikerek ellenére a balti-tengeren operáló brit tengeralattjárók nem tudtak komolyabb eredményeket elérni a háború hátralévő idejében. 1916 májusának végén egy német hadihajó elsüllyesztette az HMS E18-ast. A sikertelenség ellenére a búvárnaszádok részt vettek később az Albion hadműveletben részt vevő német egységek elleni harcban és a Moon-szorosban vívott csatában, előbbiben elvesztve a HMS C32-es tengeralattjárót.<ref name="Sárhidai 28. oldal"/>
===Hadműveletek 1915-ben===
{{bővebben|Gotlandi rajtaütés|Csata a Rigai-öbölben}}
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-S61670, Gestrandeter Minenkreuzer SMS Albatros.jpg|thumb|250px|A zátonyra futott német Albatross aknarakó-cirkáló]]
1915. július 1-én egy orosz hajókötelék indult útra [[Mihail Koronatovics Bahirev|Mihail Bahirev]] parancsnoksága alatt abból a célból, hogy [[Klaipėda|Memel]] (ma Klaipėda) német kikötőjét ágyúzza. A kötelékhez összesen három páncélos cirkáló, két védett cirkáló és egy romboló tartozott. Az orosz kötelék kifutásának idején az [[Åland|Åland-szigetektől]] nem messze a német [[SMS Albatross]] cirkáló aknákat telepített, kíséretét az [[SMS Roon]] páncélos cirkáló, az [[SMS Augsburg]] és-[[SMS Lübeck]] könnyűcirkáló és további hét romboló látta el. A német hajók parancsnoka, Johannes von Karpf a feladat végrehajtását követően rádión üzenetet küldött a német flottaparancsnokságra, amit azonban az orosz parancsnokság is fogott, és hamarosan sikeresen dekódolta azt.<ref name="Gotlandi rajtaütés">{{cite web|url=http://1914ww.ru/sobyt/1900sob/1915gotland.php|title=Готландский бой (Gotlandi küzdelem)|accessdate=2015-08-25|language=orosz|publisher=1914ww.ru}}</ref>
A német üzenet megfejtését követően hamarosan értesítették Bahirev kötelékét, aki félbehagyta eredeti küldetését, és a német hajóraj állítólagos pozíció felé hajózott. Július 2. kora reggeli óráiban az oroszok észleltek két cirkálót, az Albatrosst és Augsburgot három rombolóval, majd tüzet nyitottak. Karpf azonnal parancsot adott a [[Liepāja|Libava]] felé hajózó Roon páncélos cirkálónak és a Lübecknek, hogy azonnal forduljanak vissza Gotland felé, továbbá megparancsolta az Albatrossnak, hogy keressen menedéket semleges svéd felségterületen. A menekülő Albatrosst hamarosan utolérték az orosz Bogatir és Oleg cirkálók, és az általuk súlyosan megrongálódott, égő német hajó zátonyra futott a svéd Estergorn szigeten. A sikeres akciót követően a Bajan, az Oleg és a Rurik cirkálók a bázis felé vették az irányt, azonban néhány órával később az Albatross megsegítésére érkező két német cirkálóba ütköztek. Rövid tűzpárbajt követően a munícióhiánnyal küszködő orosz hajók visszavonulásra kényszerültek. A sérült német hajók nem kockáztatták meg az orosz hadihajók üldözését egy esetleges orosz erősítés felbukkanásának veszélye miatt, így ők is visszavonultak.<ref name="Gotlandi rajtaütés"/>
1915 nyarán egy német flottakötelék támadást intézet a Rigai-öböl ellen, azonban ez nem vezetett eredményre.
===Német partraszállás a Baltikumban===
{{bővebben|Albion hadművelet|Moonsundi csata}}
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 146-1970-074-34, Besetzung der Insel Ösel, Truppenanlandung.jpg|thumb|300px|Német katonák partraszállása az Ösel-szigetnél]]
Az orosz hadsereg által indított [[Kerenszkij-offenzíva]] megállítását követően a német hadvezetés idejét látta annak, hogy kisebb erőkkel sikeres támadást indítson északon a Baltikum elfoglalása céljából. Nemsokára 15-és fél német hadosztályt csoportosítottak a Riga elleni támadásra, melyet további 615 löveg és 90 repülőgép támogatott. 1917. szeptember 1-én indult meg a hadművelet. A főcsapást a német csapatok a [[Daugava|Dvinánál]] mérték az oroszokra, majd onnan északra fordulva szeptember 3-án bevették Rigát is. Szeptember 22-én a németek elfoglalták [[Jēkabpils|Jekabpilszt]]. A szárazföldi hadműveletekkel egy időben fontossá vált a tengerparti szakasz ellenőrzése és a Rigai-öböl bejáratánál fekvő szigetek feletti fennhatóság is. Ebből a célból került sor Németország egyetlen nagyobb első világháborús partraszálló hadműveletére, melyre október 12-és október 21. között került sor.<ref name="galántai 399">{{Opcit|n=Galántai József|o=399}}</ref>
Az [[Ehrhard Schmidt]] altengernagy vezette flotta több mint 11 sorhajóból, 9 kiscirkálóból, 51 torpedónaszádból és számos aknaszedőhajóból állt, mely 100 repülőgép támogatásával október 12-ét követően elfoglalta az [[Saaremaa|Ezel-sziget]]et, a [[Muhu|Moon-szigetet]] és a [[Hiiumaa|Hiuma-szigetet]].<ref name="galántai 399"/> Az orosz Balti Flotta a német hadihajók megjelenését követően a flotta ekkori parancsnoka, [[Alekszandr Vlagyimirovics Razvozov|Alekszandr Razvozov]] parancsot adott Mihail Bahirev tengernagynak, hogy támadja meg a német hajórajt, és hiúsítsa meg a német partraszállást. Az akció azonban nem ért el sikert, több orosz hadihajó, köztük a Szlava páncélozott kísérőhajó is elsüllyedt.
Ezt követően nem került sor nagyobb tengeri összecsapásra a Balti-tengeren. Az [[1917-es októberi orosz forradalom]] győzelmét követően megindultak a béketárgyalásokat, amelyet közvetlenül megelőzte egy, a Balti-tengeren végrehajtott hadművelet. Ezen hadművelet során a Balti Flotta jégtörői segítségével 1918 márciusában a békekötést megelőzően a finn kikötőket elhagyva a flotta hajói a feltört jégen át baráti kikötőkbe hajóztak át.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*Sárhidai Gyula: Tengerek szürke farkasai, Petit Real könyvkiadó, Budapest, 2001., {{ISBN|963-9267-16-3}}
*Galántai József: Az első világháború, Gondolat Kiadó, 1980., {{ISBN|963-280-498-8}}
*Dr. Bak József, Dr. Csonkaréti Károly, Lévay Gábor, Sárhidai Gyula: Hadihajók, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984., {{ISBN|963-326-326-3}}
{{Az első világháború balti-tengeri frontja}}
{{Első világháború}}
{{Portál|Első világháború|-|Hadtudomány|-|Történelem|-}}
[[Kategória:Tengeri hadviselés az első világháborúban]]
[[Kategória:Balti-tenger]]
[[Kategória:Nagy-Britannia az első világháborúban]]
[[Kategória:Németország az első világháborúban]]
[[Kategória:Oroszország az első világháborúban]]