Baradla Hosszú-Alsó-barlang forrásának megtekintése

{{Barlang infobox
|név= Baradla Hosszú-Alsó-barlang
|település= [[Jósvafő]]
|földrajzi táj= [[Aggteleki-karszt]]
|típus= korróziós/karszt
|tengerszint feletti magasság= 218
|hossz= 235
|mélység= 12
|magasság= 8
|függőleges kiterjedés= 20
|barlangkataszteri szám= 5430-7
}}
A '''Baradla Hosszú-Alsó-barlang''' a [[Baradla–Domica-barlangrendszer]] alsó [[barlang]]szintje. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.  Az [[Aggteleki Nemzeti Park]]ban található. A barlang az [[Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai|Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával]] együtt a [[világörökség]] része.
== Leírás ==
A barlang hossza 235 m, bejárata [[Jósvafő]] határában, a [[Jósva-forrás]] mellett nyílik, a [[Baradla Rövid-Alsó-barlang]] [[táró]]jától kb. 75 m-re, 218 m [[tengerszint feletti magasság]]ban. Függőleges kiterjedése 20 m. A középső [[triász]] guttensteini [[mészkő (kőzet)|mészkő]]ben kialakult, vélhetően [[karsztvíz|vízzel]] teljesen vagy részlegesen kitöltött [[barlang]] a Baradla-barlang szinte teljes hossza alá benyúlik, ma már ez szállítja az egykoron a Baradla-barlang főágán átfolyó [[Styx-patak]] vizének egy részét. A látogatásához az [[Aggteleki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélye kell.
A barlangfejlődés kései szakaszában járó Baradla-barlang idővel inaktívvá vált, elvesztette eredeti barlangi patakját. A barlang egykori vízfolyása alsóbb járatrendszert kezdett kialakítani magának. A rendszer [[vízgyűjtő terület|vízgyűjtőjéről]] érkező vizet az alsó barlangok vezetik a Jósvafő határában található [[forrás (hidrológia)|forrás]]aikhoz. A Baradla-barlangnak két egymástól hidrológiailag független alsó barlangja alakult ki, a ma 1000 méter hosszúságban ismert Baradla Rövid-Alsó-barlang és a mindössze 128 méteres szakaszán ismert, de a barlang alá hosszabban, egészen a Domica-barlangig benyúló Baradla Hosszú-Alsó-barlang.
A két barlangot sokáig egynek hitték, ugyanis vizük egy helyen, a jósvafői Jósva-forrásban tört a felszínre. A források különállósága csak 1955 óta ismert, amikor egy hatalmas árvíz kimosta a forrásterületet. A Baradla Rövid-Alsó-barlang forrása a Táró-forrás, amely egy mesterségesen hajtott tárón keresztül jut a felszínre, a Baradla Hosszú-Alsó-barlang forrása a Medence-forrás, más néven a Tó-forrás, amely egy betonmedencében fakad a völgy alján. A Medence-forrás [[vízhozam]]a átlag 8,2 m³/p, hőmérséklete pedig átlag 12,8&nbsp;°C.
A Baradla-barlang alá a [[domica]]i szakaszon is benyúló Baradla Hosszú-Alsó-barlang a leszivárgó vizeken és a Baradla-barlang felszíni nyelőin kívül a Vörös-tói-ágtól nyugati irányba elhelyezkedő barlangi víznyelőkön át jut vízhez, ilyen az aggteleki kiépített rész végénél található Dancza-nyelő, illetve Libanon-hegy alatt átvezető Nehéz-úton található Nehézút I. és Nehézút II. nyelők. Ha a Baradla Hosszú-Alsó-barlang önmagában már nem tudja elvezetni a felszínről érkező vízmennyiséget, az a Baradla-barlang főágában időszakos vízfolyást alkotva tovább folyik, és először a Baradla Hosszú-Alsó-barlang víznyelőin át tűnik el, majd ha ezek sem képesek a víz befogadására, akkor az a Baradla Rövid-Alsó-barlang víznyelőin át, így legkésőbb az Óriások termében található hatalmas nyelőn át jut immár a Baradla Rövid-Alsó-barlangba.
A Baradla-barlangrendszer teljes árvízi vízhozamát így a két alsó barlang együttesen vezeti el a forrásterületre. A Medence-forrás viszonylag magas, 12,8&nbsp;°C-os átlagos hőmérsékletének oka lehet, hogy a forrás a víznyelők áradmányvizei és a beszivárgó víz mellett mélységi karsztvízből is táplálkozik. Összehasonlításképp a Medence-forrástól néhány méternyire fakadó Táró-forrás átlagos hőmérséklete 9,8&nbsp;°C.
2006-ban volt először ''Baradla Hosszú-Alsó-barlang''nak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában ''Baradla-Hosszú-Alsóbarlang'' (Baja 1998), ''Hosszú-Alsó-barlang'' (Takácsné, Juhász, Kraus 1989) és ''Long-Lower Cave'' (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) neveken is.
== Kutatástörténet ==
A Baradla-barlang kutatója, [[Vass Imre (barlangkutató)|Vass Imre]] is feltételezte az alsó barlang létét (1831), tekintve, hogy a barlang kijárata és a Jósva-forrás nagyon közel helyezkednek el egymáshoz. Több, jellemzően a Baradla [[víznyelő]]inek kibontására irányuló sikertelen kísérletet követően, 1954-ben, elsőként [[Jakucs László]] jutott be az alsó barlangba, de a forrás irányából. A Jósva-forrás egy árvízi fakadási pontjánál ásott aknát, majd ugyanebbe az irányba tárót hajtatott a barlang feltételezett irányába. A barlangot 1954 végére érte el, de ott a vízzel telt [[szifon]]ok miatt nem tudott tovább haladni.
A két különálló alsó barlangszint létére 1955-ben derült fény. 1955. augusztus 6-án a Baradla-barlangon hatalmas méretű árvíz vonult le, amelynek vize kiszakította a hegyoldalt a Jósva-forrásnál és két, egymástól néhány méterre fakadó forrás helyét fedte fel. Az egyik a hosszú, a másik a rövid alsó barlanghoz tartozik, de ezt csak 1970-ben bizonyította vízfestési kísérletekkel [[Szenthe István]].
[[Kép:Jósvafőforrás.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Baradla Hosszú-Alsó-barlang forrása, a Medence-forrás</center>]]
Az 1989. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban közölve lett, hogy a [[Baradla–Domica-barlangrendszer|Baradla-barlangban]] a barlangi patak napjainkban már csak áradások alkalmával folyik végig. Az év többi részében a Baradla-barlang alatt lévő ''Alsó-barlang'' vezeti le a Jósva-völgy völgyfőjében eredő forrásokhoz a vizet. Az elmúlt években végzett víznyomjelzések kimutatták, hogy egymástól független két barlang (a ''Hosszú-Alsó-barlang'' és a [[Baradla Rövid-Alsó-barlang]]) húzódik a Baradla-barlang alatt. A két alsó barlang közül eddig csak a Baradla Rövid-Alsó-barlangot sikerült feltárni, kb. 1 km hosszúságig. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (''The caves of Hungary''). Ebben a tanulmányban ''Long-Lower Cave'' a barlang neve.
A Baradla Hosszú-Alsó-barlang [[Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai|az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával]] együtt [[1995]] óta a [[világörökség]] része. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az [[Aggteleki Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén található ''Baradla-Hosszú-Alsóbarlang'' az igazgatóság engedélyével látogatható. Az időközben 19 m-ig feltöltődött nyelőt 2000-ben újra bontani kezdték a kutatók és 40 m mélyre jutottak, ahol oldott falú vízszintes járatszakaszt értek el.
A 2005-ben kiadott, ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia'' című könyvben az olvasható, hogy a ''Baradla-Alsó-barlangok'' a Baradla-barlang alsó, aktív járatszintjei. Az ''Alsó-barlang'' meglétét régóta feltételezték, de csak az elmúlt négy évtizedben lett bizonyítva létezése. Víznyomjelzések, illetve a feltáró kutatások eredményei alapján jelenleg már két, egymástól független alsó szintről van tudomásunk. A források hegylábi törmelékben történő felszínre lépési helye azonos volt a jósvafői Törőfej-völgyben 218 m tszf. magasságban az 1955. évi árvíz előtt, de jelenleg kb. 10 m-re helyezkednek el egymástól. A ''Hosszú-Alsó-barlang'' forrásai a Medence-forrás és a Cső-forrás, amelyek vizüket a Vörös-tói-ágtól Ny-ra található területről kapják. 1957-ben pár m-es táró hajtásával lett elérve az aktív forrásjárat. A gutensteini mészkőben keletkezett, keskeny, hasadék jellegű, omladékos és 150 m hosszúságig feltárt járatban erős a vízmozgás. Engedély kell a lezárt barlang megtekintéséhez.
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az [[Aggteleki Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén található ''Baradla-Hosszú-Alsóbarlang'' a felügyelőség engedélyével látogatható. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5430/7 nyilvántartási számú ''Baradla Hosszú-Alsó-barlang'', 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. A 2006. évi ''Vespertilio''ban közölt tanulmány szerint 2004. január 15-én két [[szürke hosszúfülű-denevér]]t figyeltek meg a ''Hosszú-Alsó-Baradla'' nevű barlangban Boldogh Sándor és Barti Levente.
2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő ''Baradla-Hosszú-Alsóbarlang'' az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5430-7 kataszteri számú ''Baradla Hosszú-Alsó-barlang'', 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a ''Baradla Hosszú-Alsó-barlang'' ([[Aggteleki Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a ''Baradla Hosszú-Alsó-barlang'' ([[Aggteleki Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
== Irodalom ==
* [[Baja Ferenc]]: ''A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete.'' [[Magyar Közlöny]], 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
* Boldogh Sándor: [https://www.ceson.org/vespertilio/9_10/Boldogh.pdf ''The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings (Hungary).''] Vespertilio, 2006. (9–10. évf.) 50. old.
* Boldogh Sándor: [http://www.hunbat.hu/html/publikaciok_link/cikkek/kataszter/kataszter_aggteleki-karszt_galyasag.pdf ''Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén.''] ANP füzetek, 2007. 3. sz. 169–170. old.
* [[Fazekas Sándor (politikus)|Fazekas Sándor]]: ''A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról.'' Hivatalos Értesítő. A [[Magyar Közlöny]] melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1432. old.
* [[Fazekas Sándor (politikus)|Fazekas Sándor]]: ''A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
* Gombos András: ''A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
* Gyuricza György – Piros Olga – Szilágyi Ferenc – Salamon Gábor: ''Baradla-barlangrendszer.'' In: [[Székely Kinga]] szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 26., 30., 30–32., 33., 34. old. {{ISBN|963-9358-96-7}}
* [[Nagy István (agrármérnök)|Nagy István]]: ''Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2021. április 9. (61. sz.) 2336. old.
* Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia''. Budapest, Kornétás Kiadó, 2005. 32. old. {{ISBN|963-9353-39-6}}
* [[Persányi Miklós]]: ''A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról.'' Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
* [[Persányi Miklós]]: ''A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2007. január 22. (6. sz.) 211. old.
* Polacsek Zsolt: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00363/pdf/EPA00438_mkbt_tajekoztato_2017_07-08.pdf ''Bejutás a Baradlából a Hosszú-alsó-barlangba.''] [[MKBT Tájékoztató]], 2017. július–augusztus. 10–11. old.
* Szabó Zoltán: ''Beszámoló az Aggteleki-karszt Kutatás Projekt téli kutatótáboráról.'' [[MKBT Tájékoztató]], 2018. január–február. 13. old.
* Takácsné Bolner Katalin – [[Eszterhás István]] – Juhász Márton – Kraus Sándor: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00044/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1989_SI_017-030.pdf ''The caves of Hungary.''] [[Karszt és Barlang]], 1989. Special Issue. 17–18. old.
* Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00043/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1989_1-2_051-060.pdf ''Magyarország barlangjai.''] [[Karszt és Barlang]], 1989. 1–2. félév. 51. old.
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20080517142329/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4TINFO/MO/anp/baradlah.htm Baradla Hosszú-Alsó-barlang]
* Dezső Zoltán – Molnár Lajos: [http://www.barlang.hu/pages/radon/152_radon_hdr15b.htm Barlangkutatás radonnal]
* [http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_5430-7 Országos Barlangnyilvántartás]
{{Az Aggteleki-karszt barlangjai}}
{{Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai}}
{{portál|földrajz||Világörökség|-}}
{{DEFAULTSORT:Baradlahosszúalsóbarlang}}
[[Kategória:Barlangok az Aggteleki-karszton]]
[[Kategória:Cseppkőbarlangok]]