Baskíria forrásának megtekintése

{{oroszországi terület infobox
|név                 = Baskír Köztársaság
|helyi név           = Республика Башкортостан, Башҡортостан Республикаһы
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               = Coat of Arms of Bashkortostan.svg
|zászló              = Flag of Bashkortostan.svg{{!}}keret
|mottó               =
|becenév             =
|szövetségi körzet   = Volgamenti szövetségi körzet{{!}}Volgamenti
|föderációs alany    =
|székhely            =[[Ufa (település)|Ufa]]
|járás               = 54 járás (rajon), 20 járási jogú (köztársasági irányítású) város, 1 szövetségi irányítású város
|városi körzet       =
|települések         = 21 város, 3 városi jellegű település, 953 község
|alapítás            = [[1919]]. [[március 23.]]
|alapítás forrás     =
|kormányzó           =
|alkormányzó         =
|vezető címe         = Vezető
|vezető neve         = Ragyij Faritovics Habirov
|irányítószám        =
|körzethívószám      =
|autókód             = 02, 102
|időzóna             =
|népsűrűség          = 29
|népsűrűség forrás   =
|terület             = 143 600
|víz                 =
|etnikumok           =
|etnikumok év        =
|térkép              = Bashkortostan in Russia.svg
|térképaláírás       =
|szélességi fok      =
|szélességi ívperc   =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok      =
|hosszúsági ívperc   =
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Baskíria''' vagy '''Baskírföld,''' hivatalosan '''Baskír Köztársaság''' ([[orosz nyelv|oroszul]] ''Респу́блика Башкортоста́н'', [[baskír nyelv]]en ''Башҡортостан Республикаһы)'' [[autonómia (szociológia)|autonóm]] köztársaság, az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]] tagja.<ref>https://afoldgomb.hu/latest-cover/a-foldgomb-2022-januar-februar/baskirok-hatarhelyzetben-oroszorszag-kozepen</ref> Székhelye [[Ufa (település)|Ufa]]. Délről és délnyugatról az [[Orenburgi terület]], nyugatról [[Tatárföld]] és [[Udmurtföld]], északról a [[Permi határterület]] és a [[Szverdlovszki terület]], keletről a [[Cseljabinszki terület]] határolja. Területe 143&nbsp;600&nbsp;km², 2002-ben népessége 4,104 millió fő volt, népsűrűsége 29 fő/km². [[1919]]-ben alakult [[Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság]] néven, majd az [[Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság|Oroszországi SZSZSZK]] tagállama volt. [[1992]]. [[március 25.|március 25-én]] nyerte el mai igazgatási formáját.
A köztársaság zászlajában látható sárga szimbólum a [[Pleurospermum uralense|kuraj növény]] virága. Ebből a növényből készül a baskír nemzeti fúvós hangszer, amelynek neve szintén [[kuraj]]. A növény hét ága a baskír nép hét alapító törzsét szimbolizálja. [[Ufa (település)|Ufa]] az [[iszlám]] oroszországi központja, itt épül az ország legnagyobb [[mecset]]je.
== Természetföldrajz ==
[[Fájl:Башҡортостандың_физик_картаһы.png|bélyegkép|balra|120px|Baskíria domborzati térképe]]
[[Oroszország]] európai részének keleti peremén fekszik. Délről és délnyugatról az [[Orenburgi terület]], nyugatról [[Tatárföld]] és [[Udmurtföld]], északról a [[Permi határterület]] és a [[Szverdlovszki terület]], keletről a [[Cseljabinszki terület]] határolja. Területe 143&nbsp;600&nbsp;km².
A köztársaság keleti részén a [[Déli-Urál]] egymással párhuzamos láncai húzódnak, a hegyvonulat itt a legszélesebb. A legmagasabbra a középső hegyvonulatok emelkednek: Masak-hegység ([[Jaman-tau]] 1640 m), Avaljak-hegység ([[Iremel]] 1582 m), melyek dél felé fokozatosan alacsonyodnak. Az ezzel párhuzamos keleti hegyláncok (Irendik-hegység, Kriktitau) meredeken lejtenek az [[Urál (folyó)|Urál]] folyó völgye felé. A nyugati hegyláncok sorozata (Julma-tau, Alatau, Zilmerdak, Takati, Bas-Alatau) a [[Belaja (Káma)|Belaja]] (Adige) széles völgye felé egyre alacsonyodik (1000 méterről 500-ra). A Belaja-völgy Baskíria legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része. A köztársaság legdélebbi részén a 659 m-es magasságot elérő Zilair-plató az Urál hegységjellegét elvesztett része, hullámos dombság. Az északkeleti részen az 517 m-ig emelkedő Ufai-platót az [[Ufa (folyó)|Ufa]] és mellékfolyóinak mélyen bevágott völgyei tagolják. Legnyugatibb része a Bugulma-Belebeji-hátsághoz (Ivanovszkoje, 420 m) tartozik, ahol értékes [[földgáz]]- és [[kőolaj]]készletei találhatóak.
Területe nagyrészt az [[erdős sztyepp]] övezetbe tartozik, az erdők Baskíria területének 40%-át borítják. Éghajlata [[kontinentális éghajlat|kontinentális]], a januári középhőmérséklet –14-17,5&nbsp;°C, a júliusi 16,5-20,5&nbsp;°C között változik. <ref>[https://web.archive.org/web/20080226123745/http://www.philipp-bittner.com/Bse/A-GOGO/0304.htm БАТУМСКИЙ-БАШКИРСКАЯ]</ref>
=== Természetvédelem ===
A köztársaság területén, a Belaja folyó völgyében alakították ki 1986-ban a karsztformákban rendkívül gazdag [[Baskíria Nemzeti Park|Baskíria Nemzeti Parkot]]. A park feladata a [[Déli-Urál]] erdőinek és karsztformáinak védelme. A környéken található több más védett terület is, többek közt a [[Gadelsa-vízesés]], a [[Kapova-barlang|Kapova]]- és [[Kinderle-barlang]], illetve a Kuperlja-kőhíd.
== Történelem ==
A korabeli arab feljegyzések szerint a baskírok (''basgard'' néven említik őket) már a [[9. század]]ban a mai Baskíria területén éltek. A 10. században kezdődött az iszlám vallás térhódítása és a [[14. század]]ra az egész nép áttért. A 10-13. században nyugati területei a [[Volgai Bolgárország|volgai bolgár államhoz]] tartoztak. [[1229]]–[[1236]] között a [[tatárok]] foglalták el. A [[15. század]]ban a mai Baskíria területe a [[Kazanyi Kánság|kazanyi]] és a [[Szibériai Kánság|szibériai tatár kánságok]], valamint a [[Nogaji Tatár Kánság|Nogáj Horda]] között oszlott meg. A baskírok [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] orosz cárhoz fordultak védelemért a tatároktól. [[1552]]-ben [[Kazany]] elfoglalásával lehetővé vált a moszkvai orosz állam további terjeszkedése kelet felé, [[1557]]-re Baskíria legnagyobb része orosz uralom alá került (az Uráltól keletre fekvő területek csak a század végére). A [[17. század]]ban orosz [[jobbágy]]ok tömegei telepedtek át ide. A 17-18. században számos felkelés (1662–1664, 1681–1683, 1704–1711, 1755) tört ki a földesúri-nemesi elnyomás ellen, de valamennyit leverték. Az orosz birodalom [[iszlám]] vallású népeinek vallási jogait csak [[1798]]-ban ismerték el. [[1865]]-ben megalakult az [[Ufai kormányzóság]], amely a baskírok lakta területeket egyesítette (korábban az Orenburgi kormányzósághoz tartoztak).
[[1919]] márciusában megalakult a [[Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság]].
== Népesség ==
A nemzetiségi megoszlás népszámlálásonként (fő és százalék).
{| {{széptáblázat}}
!Nemzetiségek
![[1926]]<ref>{{cite web |url= http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_26.php?reg=772 |title=Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей. |work=demoscope.ru |year=2012 [last update] |accessdate=5 July 2012}}</ref>
![[1939]]<ref>{{cite web |url= http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_39.php?reg=61 |title=Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей. |work=demoscope.ru |year=2012 [last update] |accessdate=5 July 2012}}</ref>
![[1959]]<ref>{{cite web |url= http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_59.php?reg=76 |title=Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей. |work=demoscope.ru |year=2012 [last update] |accessdate=5 July 2012}}</ref>
![[1979]]<ref>{{cite web |url= http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_79.php?reg=58 |title=Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей. |work=demoscope.ru |year=2012 [last update] |accessdate=5 July 2012}}</ref>
![[1989]]<ref>{{cite web |url= http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_89.php?reg=56 |title=Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей. |work=demoscope.ru |year=2012 [last update] |accessdate=5 July 2012}}</ref>
![[2002]]<ref>{{cite web |url=http://www.perepis2002.ru/index.html?id=17 |title=Всероссийская перепись населения 2002 года |work=perepis2002.ru |year=2012 [last update] |accessdate=5 July 2012 |archívurl=https://www.webcitation.org/64vB3cy04?url=http://www.perepis2002.ru/index.html?id=17 |archívdátum=2012-01-24 |archiveurl=https://www.webcitation.org/64vB3cy04?url=http://www.perepis2002.ru/index.html?id=17 |archivedate=2012-01-24 }}</ref>
![[2010]]<ref>{{Cite web |url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/population/demo/per-itog/tab7.xls |title=Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года |accessdate=2013-07-08 |archiveurl=https://www.webcitation.org/67F7j3Iul?url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/population/demo/per-itog/tab7.xls |archivedate=2012-04-27 }}</ref>
|-
|[[oroszok]]
| align ="right" | 1 064 707 (39,95%)
| align ="right" | 1 281 347 (40,56%)
| align ="right" | 1 418 147 (42,44%)
| align ="right" | 1 547 893 (40,26%)
| align ="right" | 1 548 291 (39,27%)
| align ="right" | 1 490 715 (36,32%)
| align ="right" | 1 432 906 (35,19%)
|-
|[[baskírok]]
| align ="right" | 625 845 (23,48%)
| align ="right" | 671 188 (21,25%)
| align ="right" | 737 711 (22,08%)
| align ="right" | 935 880 (24,34%)
| align ="right" | 863 808 (21,91%)
| align ="right" | 1 221 302 (29,76%)
| align ="right" | 1 172 287 (28,79%)
|-
|[[tatárok]]
| align ="right" | 621 158 (23,3%)
| align ="right" | 777 230 (24,6%)
| align ="right" | 768 566 (23%)
| align ="right" | 940 436 (24,46%)
| align ="right" | 1 120 702 (28,42%)
| align ="right" | 990 702 (24,14%)
| align ="right" | 1 009 295 (24,78%)
|-
|[[csuvasok]]
| align ="right" | 84 886 (3,18%)
| align ="right" | 106 892 (3,38%)
| align ="right" | 109 970 (3,29%)
| align ="right" | 122 344 (3,18%)
| align ="right" | 118 509 (3,01%)
| align ="right" | 117 317 (2,86%)
| align ="right" | 107 450 (2,64%)
|-
|[[marik]]
| align ="right" | 79 298 (2,98%)
| align ="right" | 90 163 (2,85%)
| align ="right" | 93 902 (2,81%)
| align ="right" | 106 793 (2,78%)
| align ="right" | 105 768 (2,68%)
| align ="right" | 105 829 (2,58%)
| align ="right" | 103 658 (2,55%)
|-
|[[ukránok]]
| align ="right" | 76 610 (2,87%)
| align ="right" | 92 298 (2,92%)
| align ="right" | 83 594 (2,5%)
| align ="right" | 75 571 (1,97%)
| align ="right" | 74 990 (1,9%)
| align ="right" | 55 249 (1,35%)
| align ="right" | 39 875 (0,98%)
|-
|[[udmurtok]]
| align ="right" | 23 256 (0,87%)
| align ="right" | 25 103 (0,79%)
| align ="right" | 25 388 (0,76%)
| align ="right" | 25 906 (0,67%)
| align ="right" | 23 696 (0,6%)
| align ="right" | 22 625 (0,55%)
| align ="right" | 21 477 (0,53%)
|-
|[[mordvinok]]
| align ="right" | 49 813 (1,87%)
| align ="right" | 57 826 (1,83%)
| align ="right" | 43 582 (1,3%)
| align ="right" | 35 900 (0,93%)
| align ="right" | 31 923 (0,81%)
| align ="right" | 26 020 (0,63%)
| align ="right" | 20 300 (0,5%)
|}
=== Települések ===
[[Fájl:Bashkir03.png|bélyegkép|jobbra|250px|Baskíria térképe]]
Baskíriában (a 2010. évi népszámláláskor) 21 város, 2 [[városi jellegű település]] és 4534 falusi település található, mely utóbbiak közül 98 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 42 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 4 viszont azóta városi címet kapott.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Baskíriában 60% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a 20 ezer főt, és összesen 72-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú  aprófalvak alkotják.
Baskíria városai a következők (2010. évi népességükkel):
* [[Ufa (település)|Ufa]] (1 062 319)
* [[Sztyerlitamak]] (273 486)
* [[Szalavat]] (156 095)
* [[Nyeftyekamszk]] (121 733)
* [[Oktyabrszkij (Baskíria)|Oktyabrszkij]] (109 474)
* [[Beloreck]] (68 806)
* [[Tujmazi]] (66 836)
* [[Isimbaj]] (66 259)
* [[Kumertau]] (62 851)
* [[Szibaj]] (62 763)
* [[Meleuz]] (61 390)
* [[Belebej]] (60 188)
* [[Birszk]] (41 635)
* [[Ucsali]] (37 788)
* [[Blagovescsenszk (Baskíria)|Blagovescsenszk]] (34 239)
* [[Gyurtyuli]] (31 274)
* [[Janaul]] (26 924)
* [[Davlekanovo]] (24 073)
* [[Bajmak]] (17 710)
* [[Mezsgorje]] (17 352)
* [[Agigyel]] (16 370)
A városi jellegű települések:
* Csismi (21 196)
* Prijutovo (20 891)
== Államszervezet ==
=== Politikai vezetés ===
A köztársaság élén korábban a köztársaság ''elnöke'' állt, később a tisztség nevét megváltoztatták, azóta a köztársaság ''vezetője (glava)'' áll:
*Murtaza Rahimov köztársasági elnök: 1993 és 2010 júliusa között. Hivatali ideje 2011 őszén járt volna le, de a 76 éves Rahimov helyére – [[Dmitrij Medvegyev]] ajánlása alapján – a köztársasági parlament Rusztem Hamitovot választotta meg.<ref>{{Cite journal
| last = Irina Zubova
| title = Хамитов стал новым президентом Башкирии
| journal = utro.ru
| accessdate = 2010-07-19
| date = 2010-07-19
| url = http://www.utro.ru/articles/2010/07/19/908827.shtml
| archiveurl = https://web.archive.org/web/20100720031609/http://www.utro.ru/articles/2010/07/19/908827.shtml
| archivedate = 2010-07-20
}}</ref>
*Rusztem Zakijevics Hamitov: 2010. július 19. – 2018. október 11. A sorozatos vezetőcserék idején, 2018 őszén lemondott hivataláról.<ref>[https://www.svoboda.org/a/29538160.html Губернатор Курской области подал в отставку] (Svoboda.ru, 2018-10-11)</ref>
* Ragyij Faritovics Habirov: 2018. október 11. – Putyin elnök rendeletével a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízott.<ref>[https://www.kommersant.ru/doc/3766878#id1653917 Владимир Путин назначил врио глав Башкирии и Курской области] (2018-10-11)</ref>
:A 2019. szeptember 8-i választáson a köztársaság vezetőjévé választották,<ref>[https://www.kommersant.ru/doc/4087487?from=hotnews Кто выиграл выборы 8 сентября] (Kommersant.ru, 2019-09-09. Hozzáférés: 2019-10-13)</ref> szeptember 19-én iktatták be hivatalába. 2019. október 28-án bejelentette, hogy a köztársaság kormányfői posztját is átvette.<ref>[https://www.kommersant.ru/doc/4140946] {{Wayback|url=https://www.kommersant.ru/doc/4140946|date=20191028084028}} (Kommersant.ru, 2019-10-28)</ref>
=== Közigazgatás és önkormányzatok ===
Baskíria (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 54 járásra oszlik, ezen kívül a 21 város közül valamennyi köztársasági alárendeltségű, kivéve a [[zárt város]]ként közvetlenül az Oroszországi Föderáció szövetségi szerveinek alárendelt Mezsgorje. A városok közül hathoz falusi települések is be vannak osztva, melyek így a városhoz hasonlóan nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 54 járás mindegyikében ''járási önkormányzat'' működik. A városok közül 9 ([[Ufa (település)|Ufa]], [[Agigyel]], [[Kumertau]], [[Mezsgorje]], [[Nyeftyekamszk]], [[Oktyabrszkij (Baskíria)|Oktyabrszkij]], [[Szalavat]], [[Szibaj]] és [[Sztyerlitamak]]) a járásoktól független ''városi körzetet'' alkot, melyek egyszintű önkormányzatok, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A többi 12 város és a 2 városi jellegű település ''városi községet'' alkot, melyek valamely járási önkormányzatnak alá vannak rendelve, akárcsak a 818 ''falusi község.'' A városokhoz beosztott falusi települések a megfelelő városi körzethez illetve városi községhez tartoznak.
Közigazgatási szempontból tehát Baskíria 54 járásra és 21 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 54 járási önkormányzat és 9 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 14 városi és 818 falusi község alkotja.
A járások és székhelyeik:
* [[Abzelil járás]] (Aszkarovo)
* [[Alsejevszki járás]] (Rajevszkij)
* [[Arhangelszkojei járás]]
* [[Aszkinói járás]]
* [[Aurgazi járás]] (Tolbazi)
* [[Bajmaki járás]]
* [[Bakali járás]]
* [[Baltacsevói járás]] (Sztarobaltacsevo)
* [[Belebeji járás]]
* [[Belokataji járás]] (Novobelokataj)
* [[Belorecki járás]]
* [[Bizsbuljaki járás]]
* [[Birszki járás]]
* [[Blagovari járás]] (Jazikovo)
* [[Blagovescsenszki járás (Baskíria)|Blagovescsenszki járás]]
* [[Burajevói járás]]
* [[Burzjan járás]] (Sztaroszubhangulovo)
* [[Buzgyaki járás]]
* [[Csekmagusi járás]]
* [[Csismi járás]]
* [[Davlekanovói járás]]
* [[Duvani járás]] (Meszjagutovo)
* [[Fjodorovkai járás (Baskíria)|Fjodorovkai járás]] (Fjodorovka)
* [[Gafuri járás]] (Krasznouszolszkij)
* [[Gyurtyuli járás]] (Gyurtyuli)
* [[Hajbullinai járás]] (Akjar)
* [[Iglinói járás]]
* [[Ilisevszki járás]] (Verhnyejarkejevo)
* [[Isimbaji járás]]
* [[Janauli járás]]
* [[Jermekejevói járás]]
* [[Kaltaszi járás]]
* [[Karaigyeli járás]]
* [[Karmaszkali járás]]
* [[Kigi járás]] (Verhnyije Kigi)
* [[Krasznokamszki járás]] (Nyikolo-Berjozovka)
* [[Kugarcsi járás]] (Mrakovo)
* [[Kujurgazai járás]] (Jermolajevo)
* [[Kusnarenkovói járás]]
* [[Mecsetlinói járás]] (Bolseusztyjikinszkoje)
* [[Meleuzi járás]]
* [[Miskinói járás (Baskíria)|Miskinói járás]]
* [[Mijakinszki járás]] (Kirgiz-Mijaki)
* [[Nurimanov járás]] (Krasznaja Gorka)
* [[Sarani járás]]
* [[Szalavat járás]] (Malojaz)
* [[Sztyerlibasevói járás]]
* [[Sztyerlitamaki járás]]
* [[Tatisli járás]] (Verhnyije Tatisli)
* [[Tujmazi járás]]
* [[Ucsali járás]]
* [[Ufai járás]]
* [[Ziancsurinszki járás]] (Iszjangulovo)
* [[Zilairi járás]]
== Kultúra ==
=== Irodalom ===
A [[baskír nyelv]] (baskírul '''башҡорт теле''' {{IPA|[baʃqort tele]}}) a török nyelvek északnyugati ágába tartozó [[altáji nyelvcsalád|altáji nyelv]].
Az [[Ural Batir]] Baskíria nemzeti eposza, melyben természetfeletti lényekkel harcol a hős. Több mint 4000 soros, 1910-ben jegyezték le először.
=== Gasztronómia ===
<center>
<gallery>
Fájl:Echpochmak-wiki.jpg|[[Öçpoçmaq|öcspocsmak]], hússal és burgonyával töltött, háromszög alakú sült tészta
Fájl:Beshbarmak1.jpg|[[Besbarmak]], főtt tészta ló- vagy birkahússal, hagymaszószban
Kép:Kistibij.jpg|[[Kistibi]], kenyérféle, tésztaétel töltelékkel
</gallery>
</center>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei]{{Wayback|url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm |date=20130315114013 }}
== További információk ==
* [http://www.bashkortostan.ru/ A Baskír Köztársaság hivatalos honlapja] {{Wayback|url=http://www.bashkortostan.ru/ |date=20110722013910 }}
* [https://web.archive.org/web/20111229175330/http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2000_02/cikk.php?id=290 A baskír parasztság a NEP korszakában]
* [https://web.archive.org/web/20080227020932/http://www.bashkortostan.ru/image/files/5/gimn-s.mp3  Baskíria himnusza]
* [https://web.archive.org/web/20160309160226/http://www.exploreronline.hu/blogs/uraltura]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Baskíria himnusza]]
{{Orosz Föderáció}}
{{Baskíria járásai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz||Oroszország|-|}}
{{DEFAULTSORT:Baskiria}}
[[Kategória:Baskíria| ]]
[[Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek]]