Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság forrásának megtekintése

A [[kaposvár]]i '''[[Berzsenyi Dániel]] Irodalmi és Művészeti Társaság''' [[1904]]-ben alakult, céljai között szerepel a [[Kárpát-medence]] irodalmi, képzőművészeti, tudományos életének és művelőinek, képviselőinek támogatása, a magyar nyelv és kultúra ápolása.
==Története==
A Társasággal kapcsolatosan 1904-ben való megalakulása után nem sokkal a Kaposváron szereplő művészek között olyan nevek szerepelnek mint Adyé, Reinitzé, Medgyessyé. Különösen gyakran rendeztek a társaság tagjainak előadásában székfoglalókat.
Az [[első világháború]] éveiben, majd a [[trianoni békeszerződés|trianoni katasztrófa]] idején a társaság nem hallat magáról. 1925. október 23-án alakult ujjá. Működése öt szakosztályra terjedt ki. Ezek: szépirodalmi, tudományos, szakirodalom, festőművészeti, zeneművészeti és iparművészeti szakosztályok. A társaság ügyvezető elnöke Hortobágyi Ágoston tanfelügyelő, és tiszteletbeli elnöke [[Rippl-Rónai József]], a város világhírt szerzett festőművésze lett.
A húszas évek második felében a társaságon belül alakult meg a Berzsenyi Dániel Szobor Bizottság is, amelynek legfőbb feladata volt, hogy szobor felállításával adózzon az irodalomszerető kaposvári polgárság a nagy költő emlékének.  A bizottság megrendelte Fetter Károly dombóvári szobrásznál azt a kisméretű mellszobrot, amelyet a város legszebb parkjában, a mai Berzsenyi-parkban helyeztek el. A társaság a húszas évek végére Kaposvár szellemi központjává vált.
A Berzsenyi Társaság 1935. november 17-én meghívta az Erdélyi Szépmíves Céh néhány íróját, [[Nyirő József]] egy novelláját olvasta föl, majd [[Tompa László]] költeményeiből adott elő. Elbeszélését olvasta föl Molter Károly és [[Tamási Áron]] és [[Kemény János (író)|Kemény János]] is.
1936-ban, Berzsenyi Dániel halálának százéves évfordulójára az Akadémia kiadásában megjelent a költő új kritikai kiadása. A kiadáshoz a Berzsenyi Társaság is jelentős összeggel járult hozzá.
1946 őszén Takáts Gyula elnökletével ideiglenes elnökség alakul. A Társaság vezetőségében a tiszteletbeli elnöki posztokon szerepeltek [[Bobánovics Jenő]] főispán, Tömpe István alispán, Rostás Károly polgármester, [[Várkonyi Nándor]], [[Illyés Gyula]] és [[Harsányi Lajos]] írók is. Hamarosan fővárosi ügyvezető titkárt is választottak Borsi Darázs József személyében. Újjáalakulása után 1947. március 30-án tartotta első felolvasó ülését. Ezen Ruisz György gimnáziumi tanár a képzőművészeti irányok fejlesztéséről beszélt. [[Szabó Lőrinc]] saját versét adta elő. Pellérdi Gyula és Hárai Ferenc pedig [[Fodor András (költő)|Fodor András]], [[Szász Imre]] és [[Lőrincz L. László|Lőrincz László]] verseiből szavaltak. Az április 26-i felolvasóülésen [[Tersánszky Józsi Jenő]] elbeszéléseit olvasták föl, [[Csorba Győző]] költeményeiből szavalt, Bohumiczky Szefi és Takáts Gyula novellákat olvastak föl. A társaság díszfelolvasó ülést szervezett a Válasz íróinak. Itt került sor többek között [[Németh László (író)|Németh László]] és [[Illyés Gyula]] felolvasásaira is.
Névadója születésének 172. évfordulójára a társaság céljai közt szerepelt a megrongálódott [[nikla]]i lakóház helyreállítása, ehhez jelentős támogatást kaptak [[Darvas József (író)|Darvas József]] írótól, építési- és közmunkaügyi minisztertől.
Az 564.273/1949.IV.3. számú rendeletével a belügyminiszter feloszlatta annyi más egyesülettel és virágzóan működő társasággal egyetemben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaságot is. 1985. május 20-án tartották negyedik újjáalakuló gyűlését  a Kaposvári Városi Tanács dísztermében. A társaság elnökévé ekkor Takáts Gyulát választotta, főtitkárává pedig Kiss Dénes költő, írót. A társaság védnökei közé tartoztak [[Varga Imre (szobrász)|Varga Imre]] szobrászművész, [[Csorba Győző]] költő és [[Martyn Ferenc]] festőművész is. Az újjáalakulást követő másfél esztendő elegendőnek bizonyult arra, hogy a Berzsenyi Társaság országos hatókörűvé váljék.
1993-tól a Berzsenyi Társaság a Somogy folyóirat kiadója. Eddigi szerkesztői (Szita Ferenc, dr. Várkonyi Imre, dr. Laczkó András) után Tüskés Tibor 1994-2001-ig, őt követte Varga István 2001-2008-ig, 2008-tól pedig Kósa Csaba.
2007.december 15-én tartott tisztújító közgyűlés döntése alapján elnöke újra [[Takáts Gyula]] Kossuth-díjas költő lett 2008. november 20-án bekövetkezett haláláig.
A Berzsenyi-díjban, melyet 1988-ban alapítottak eddig 40-en részesültek.
A közel hatszáz fős taglétszámú társaság [[erdély]]i, [[Vajdaság Autonóm Tartomány|vajdaság]]i, [[kárpátalja]]i és [[felvidék]]i kapcsolatai az 1990-es éveket követően egyre jobban felerősödtek, állandósultak.
==Források==
* [https://web.archive.org/web/20150810225801/http://berzsenyi-tarsasag.hu/rolunk/ Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ]
[[Kategória:Somogy megye kulturális élete]]
[[Kategória:Magyar irodalmi társaságok]]