Bevetés az olasz partok ellen 1915 májusában forrásának megtekintése

{{Csata infobox
 | név = Bevetés az olasz partok ellen 1915 májusában
 | kép =
 |képleírás=<center>Az [[SMS Tátra]], a [[Császári és Királyi Haditengerészet]] rombolója</center>
 | konfliktus = [[Első világháború|I. világháború]]
 | időpont = [[1915]]. [[május 24.]]
 | helyszín = Olasz partok
 | eredmény = Osztrák-magyar győzelem
 | egyik fél = [[Kép:Flag of Austria-Hungary 1869-1918.svg|20px]] [[Osztrák–Magyar Monarchia]]
 | másik fél = [[Kép:Flag of Italy (1861-1946).svg|20px]] [[Olaszország]]
 | parancsnokok1 = Vuković korvettkapitány<br>(a többi parancsnok kiléte nem ismert)
 | parancsnokok2 = Bianchi korvettkapitány<br>(a többi parancsnok kiléte nem ismert)
 | erők1 = [[SMS Helgoland (1912)|SMS Helgoland]]<br>[[SMS Tátra]]<br>[[SMS Csepel]]<br>[[SMS Lika]]<br>[[SMS Orjen]]
 | erők2 = Parti egységek<br>[[Turbine (olasz romboló)|Turbine romboló]]
 | veszteségek1 = Nem ismert<br>(anyagi veszteség nem történt)
 | veszteségek2 = Partokon elszenvedett veszteségek<br>(mértéke nem ismert)<br>[[Turbine (olasz romboló)|Turbine romboló]] (elsüllyedt)
}}
Az '''olasz partok elleni első bevetésre''' 1915. május 24-én került sor az [[első világháború]] földközi-tengeri frontján. A támadást a [[Császári és Királyi Haditengerészet]] egységei hajtották végre, mivel az [[Olasz Királyság]] [[1915]]. [[május 23.|május 23]]-án hadat üzent az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiának]]. Az összecsapás az osztrák-magyar erők győzelmével végződött.
== Előzmények ==
[[1914]]. [[július 28.|július 28]]-án a [[szarajevói merénylet]] következtében az [[Osztrák–Magyar Monarchia]], a szerbekhez intézett, teljesítetlen követelései miatt hadat üzent [[Szerbia|Szerbiának]]. Ezt a nagyhatalmak vetélkedése miatt végül az [[első világháború]] kitörése követte. Az [[Olasz Királyság]] előbb passzív maradt, majd [[1915]]. [[május 23.|május 23]]-án hadat üzent az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiának]]. A hadüzenet megdöbbentette az osztrák–magyar hadvezetést, mivel az olasz fél közel három évtizede szövetségesnek számított. Tekintve, hogy az [[Olasz Királyi Haditengerészet]] maga több hajóval rendelkezett, mint az Osztrák–Magyar Monarchia, a hadvezetés megelőző csapást kívánt mérni az olaszokra. Az akció célja emellett az volt, hogy megzavarja az olasz szárazföldi egységek felfejlődését, amíg a [[Császári és Királyi Hadsereg]] csapatai elfoglalják a kijelölt állásaikat.<ref name="Bencsik">{{cite book |last=Bencsik|first=Gábor|title=Horthy Miklós|publisher=Magyar Mercurius|location=Budapest|year=2004|isbn=963 855285 9|edition= 4. javított|pages=56-57}}</ref>
== Az összecsapás lefolyása ==
A hadiállapot beállta után a Császári és Királyi Haditengerészet teljes flottája kifutott, köztük a [[Tátra-osztály]] rombolói is. Az [[SMS Tátra]] és az [[SMS Csepel]] feladata Manfredonia kikötőjének bombázása volt. A láthatóság a sötétség és a csapadékos időjárás miatt rendkívül rossz volt. Ekkor egy hirtelen előbukkanó hajóról valaki olaszul átkiáltott az SMS Csepelre. A „Kik vagytok?” kérdésre Pitamić sorhajóhadnagy azt válaszolta, hogy az [[Indomito (olasz romboló)|Indomito olasz romboló]]. Az olaszokat megtévesztette a csel és abban a tudatban távoztak, hogy saját egység mellett haladtak el.<ref name="Veperdi">{{cite web|url=http://www.kriegsmarine.hu/hk/va00601.html|author=Veperdi András|title=Fejezetek a cs. és kir. rombolók világháborús tevékenységéből (I. Bevetés az olasz partok ellen 1915. május 24-én), Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület, Hajózástörténeti Közlemények, 2006/2. szám|language=magyar|accessdate=2009-12-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090726104936/http://www.kriegsmarine.hu/hk/va00601.html|archivedate=2009-07-26}}</ref>
04 óra 15-kor a kötelék megérkezett Manfredoniába, ahol azonban nem találtak ellenséges hajókat. A köd okozta rossz látási viszonyok következtében nem sikerült a parton található katonai célpontok beazonosítása. Hamarosan megjelent a közelben egy csónak, amelynek tulajdonosa gyümölcsöket és élelmiszereket kívánt eladni. Vuković korvettkapitány a hozzá intézett kérdésekből megállapította a pályaudvar, a jelzőállomás és a gyárak elhelyezkedését és a csónak figyelmeztetése után közel 45 percen keresztül bombázta ezeket az objektumokat. A feladat végrehajtása után a találkozási pontnak kijelölt [[Vieste]] felé hajóztak, ahol a tervek szerint az [[SMS Lika]] és az [[SMS Orjen]] rombolókkal, valamint az [[SMS Helgoland (1912)|SMS Helgoland]] cirkálóval kellett egyesülniük.<ref name="Veperdi" />
Az SMS Helgoland feladata [[Barletta]] bombázása volt, melyet 04 óra 38 perckor szüntetett be. Hamarosan két olasz romboló jelent meg a közelben. Az SMS Helgoland azonnal tüzet nyitott a rombolókra, amelyek egyike sebességének köszönhetően délkeleti irányban el tudott menekülni. A másik olasz egység, a [[Turbine (olasz romboló)|Turbine romboló]] Vieste irányában próbált biztonságba jutni. A Helgoland megkezdte a Turbine üldözését. 05 óra 10 perckor, Vieste közelében az olasz romboló a Tátra és a Csepel látómezőjébe került. A két osztrák–magyar romboló előbb saját egységnek nézte, a Helgoland rádióüzenete azonban tisztázta a helyzetet. A Helgoland üzenete a szintén ebben a körzetben feladatot ellátó és a közelben tartózkodó Lika és Orjen rombolóknak szólt.<ref name="Veperdi" />
05 óra 45 perckor a Tátra és a Csepel tűzharcba bocsátkozott az olasz rombolóval. Az olasz egység helyzete azonban hamarosan kritikussá vált, tekintve, hogy az osztrák–magyar hadihajók minden irányból körülfogták. A Likán szolgálatot ellátó Jordanis fregatthadnagy a következő jelentést tette:<ref name="Veperdi" />
{{Idézet 2|''Az ütegemmel 5200 méterről nyitottunk tüzet, és néhány sorozat után belőttük magunkat. Mi ketten (ti. a LIKA és a TURBINE) párhuzamos irányban haladtunk 30 csomó sebességgel, míg messze mögöttünk, az ellenfél sodorvonalában száguldott előre a Tátra és a Csepel. Ekkor egy 7 cm-es gránát eltalálta a TURBINE kazánházát. Fekete füst és gőz lövellt az ég felé, a hajó futása lelassult.''}}
Rövidesen a Tátra is találatot ért el, melynek hatására az olasz hadihajó fedélzete és a gépházban található főgép szenvedett károkat. Ennek következtében az olasz romboló előbb lelassult, majd megállt. Az olasz parancsnok, Bianchi korvettkapitány ekkor kitűzte a megadást jelző fehér zászlót. Az osztrák–magyar rombolók előbb kimentették az olasz haditengerészeket (35 főt), majd a Tátra tíz gránát, a Lika pedig egy torpedó használatával elsüllyesztette az olasz hadihajót.<ref name="Veperdi" />
Ez idő alatt [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] a flotta északon elhelyezkedő egységeit vezette a [[támadás Porto Corsini ellen|Porto Corsini elleni támadásra]].<ref name="Bencsik" />
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://www.kriegsmarine.hu/hk/va00601.html Veperdi András: Fejezetek a cs. és kir. rombolók világháborús tevékenységébõl, Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület, Hajózástörténeti Közlemények, 2006/2. szám] {{Wayback|url=http://www.kriegsmarine.hu/hk/va00601.html |date=20090726104936 }}
* ''Bencsik Gábor:Horthy Miklós'', 4. javított, Budapest: Magyar Mercurius, 59-60. o. {{ISBN|963 855285 9}}.
{{Az első világháború földközi-tengeri frontja}}
{{Portál|Első világháború|-}}
{{DEFAULTSORT:Bevetesazolaszpartokellen1915majusaban}}
[[Kategória:Az első világháború tengeri csatái]]
[[Kategória:1915 hadműveletei]]
[[Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete]]
[[Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia csatái az első világháborúban]]
[[Kategória:Olaszország csatái az első világháborúban]]