Bezdán forrásának megtekintése

{{Szerb település infobox
 | név = Bezdán
 | helyi név = Бездан / Bezdan
 | kép = Bezdán, római katolikus templom 2023 01.jpg
 | képméret = 250px
 | képaláírás = A Szent Simon és Júdás Tádé apostol római katolikus templom
 | tartomány = Vajdaság
 | körzet = Nyugat-bácskai
 | község = Zombor
 | címer =
 | rang = falu
 | polgármester = Csapó Levente
 | irányítószám = 25270
 | körzethívószám = +381 25
 | testvértelepülései = [[Bácsalmás]], [[Iregszemcse]]
 | terület = 84,7
 | tengerszint feletti magasság = 98
 | népsűrűség = 54
 | szélességi fok = 45
 | szélességi ívperc = 51
 | szélességi ívmásodperc = 06
 | hosszúsági fok = 18
 | hosszúsági ívperc = 55
 | hosszúsági ívmásodperc = 30
 | weboldal =
}}
'''Bezdán''' ([[Szerb nyelv|szerbül]] ''Бездан / Bezdan'', [[Német nyelv|németül]] ''Besdan'') többségében magyarok lakta település [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], a [[Nyugat-bácskai körzet]]ben, [[Zombor község]]ben.
== Fekvése ==
[[Zombor]]tól 17&nbsp;km-re északnyugatra, a [[Duna]] bal partján fekszik. Itt torkollik az [[1793]]–[[1802]] között épült [[Duna–Tisza–Duna-csatorna|Ferenc-csatorna]] a Dunába. Körös-körül mintegy szigetként vizek veszik körül. A környék és a település jellegének egyik meghatározója a sok [[Lombhullató növény|lombhullató]] erdő, amely területének több mint 10%-át borítja. A település határában folyik a [[Kígyós-főcsatorna]].
Bezdán és a [[horvátország]]i [[Kiskőszeg]] ''(Batina)'' falu között egy [[híd]] is van, amely összeköti a két országot (51. hadtest híd).
== Nevének eredete ==
Neve a [[Szláv nyelvek|szláv]] ''bezdan'' (= feneketlen mélység, örvény) főnévből származik.
== Története ==
A [[Népvándorláskor|nagy népvándorlás]] utolsó hullámaként a 9. században magyarok érkeztek a területre, ahol akkor a bodrigok [[Szláv népek|szláv]] törzse élt. Ők építették a Bodrog [[Földvár (építmény)|földvárat]]. A magyarok (Botond törzse) a várat elfoglalták, a szláv lakosságot pedig beolvasztották. A vár körül szerveződött a [[középkor]]ban [[Bodrog vármegye]] (várispánsági székhely). A várat, amely a mai Bezdántól 3-4&nbsp;km-re délkeletre lehetett, a Duna elmosta.{{forr}} Bezdánt mint falut először a török adókönyvek (defterek) említik 1579-ben. Akkor 10 házból állt.
A középkorban Bezdán helyén ''Battyán'' nevű falu állott, mely a [[török hódoltság]] alatt elpusztult. A kihalt lakosság helyére előbb délről [[szerbek]], majd [[1742]]-től [[magyarok]] és [[németek]] érkeztek. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] [[1743]]-ban mezővárossá nyilvánította. Központjában [[1794]]-ben tűzvész pusztított. A tűz martaléka lett 56 épület, részben a városháza, a templom és az iskola is. Ebben az évben van először említve a postahivatal. 1806-ban a kincstár új iskolát építtetett a régi helyére. Az épület nádfedeles volt. Három helyiségből állt, egy tanteremből és két egy-egy szobás lakásból. 1831-ben a [[kolera]]járvány idején 700-800-an megbetegedtek, akik közül 350-en meg is haltak. [[1856]]-ban a Ferenc-csatornán megépült a [[Ferenc József-zsilip]], ahol először használtak [[Európa|Európában]] [[vasbeton]]t víz alatti építkezéshez. Ekkor épült meg a duna-bezdáni klinker, vagyis kongótéglával kirakott országút (a legmodernebb [[Bácska|Bácskában]]). Ez az út arról volt híres, hogy élére rakott téglákból állt. A mai, Dunára vezető aszfaltútnak is ez az alapja. A kátyúknál még ma is látható az egykori téglaút. Az utat a Ferenc-csatorna felől nagy [[Fekete nyár|nyárfák]] övezik, amelyeket még [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet magyar királyné]] ültetettetett.
[[Fájl:A Bajai-csatorna Bezdánnál.jpg|bélyeg|bal|A Bajai-csatorna bezdáni szakasza]]
A [[20. század|XX. század]] elején létesült a villanytelep, és ez idő tájt épült az első többemeletes ház, melyet egy jómódú helyi gyógyszerész építtetett. Az épület ma diszkóként üzemel.
[[1910]]-ben 7623 lakosából 6607 magyar és 884 német volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bács-Bodrog vármegye]] Zombori járásához tartozott. [[1944]]. november 3-án a jugoszláv [[partizán]]ok a falu férfilakosságán [[délvidéki vérengzések|megtorló intézkedéseket hajtottak végre]], több mint 120 magyarral végeztek (Isterbáci vérengzés). A félkatonai jugoszláv csoportokat követő [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet hadsereg]] bevonulása után szűntek csak meg a leszámolások.
[[Fájl:Árvíz Bezdánban 1941-ben.jpg|bélyeg|bal|A bezdáni villanytelep az 1941-es nagy árvíz idején]]
A szocialista [[Jugoszlávia]] idején a „nem fejleszthető” határzóna része, így csak gyenge infrastruktúrájú, mezőgazdasági jellegű, gyengén iparosított településsé vált. Az [[1970-es évek]] derekán megindult fellendülés megtorpant [[Josip Broz Tito]] halálával, és teljesen leállt a [[Slobodan Milošević]]-rezsim alatt.
A [[délszláv háború]] idején leállt az ipar is, a jelentősebb üzemek csődbe mentek. [[2008]]-ban érezhető volt némi fellendülés. A [[koszovó]]i krízis és ennek megnyilvánulásai komoly hatással vannak a közösségre. A nemzetiségi összetétel fokozatosan megváltozott a balkáni háború, a gazdasági válság és a nemzetiségi elnyomás hatására. A városban hajógyár működik.
=== Kiskőszegi csata emlékmű ===
A [[Kiskőszeg|batinai]] ütközet emlékmúzeumát a [[Szovjetunió|szovjet]] és a partizán erők állásainak helyén építették fel, az ún. Patkov kljun ponton a Duna bal partján 5&nbsp;km-re Bezdántól. A csata tiszteletére az emlékművet 1946-ban [[Antun Augustinčić]] építette. A csata 1944. november 11-étől 30-ig tartott, amelyben a [[munkás-paraszt Vörös Hadsereg]] katonái és a partizán alakulatok vettek részt, így megalapozták [[Eszék-Baranya megye|Baranya]] felszabadulását a németek alól. Feltételezések szerint néhány nap alatt a Vörös Hadsereg kb. 2000 katonája vesztette itt életét. Az idős helyi lakosok ma is mesélik, hogy 1944-ben a Duna napokig vörös volt a sok vértől. Három évvel a batinai csata után, a legvéresebb ütközet helyén (ún. 169 véres kóta) építették a Vörös Hadsereg tiszteletére az emlékművet, amelynek központi része egy 27 méter magas, monumentális obeliszk, hegyén van a nyolc méter magas, bronz Győzelemszobor. Az emlékmű különös jellegzetessége, hogy tömegsír is van benne, amely a Vörös Hadsereg 1297 elesett katonájának maradványait őrzi. A múzeum a látogatók számára 1981 és 1991 közt volt nyitva, amely az ország egyik legnagyobb [[második világháború]]s és „népfelszabadító” harci emlékmúzeuma volt.
=== A katolikus templom és plébánia ===
A plébániát 1743-ban alapították. A templom védőszentjei [[Simon apostol|Szent Simon]] és [[Júdás apostol|Szent Júdás Tádé]] apostolok. A mai templom 1846-ban épült a régi helyére. Méretei: 50x24,25&nbsp;m, a hajó belmagassága 12,85&nbsp;m. A torony magassága 38&nbsp;m.
Az új templom falait fehérre meszelték. Három nagy kapuja és egy kis keményfa ajtaja volt, kilenc nagy és négy kis ablaknyílását közönséges üveggel fedték be. Volt benne főoltár, két mellékoltár és szószék. A templom különlegessége, hogy a templomtorony a szentély fölött épült fel, amire nincs írásos magyarázat. Szájhagyomány szerint eredetileg két tornyot terveztek, de az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] következtében építésüket elhalasztották. A kincstár a két torony felépítéséig a templom hátsó részében egy ideiglenes tornyot építtetett. Az idők folyamán megfeledkeztek az eredeti tervről, s így a maga nemében egyedi templom maradt a közösségnek.
1875 szeptemberében kérelmezte a bezdáni plébánia kápolna építését a Felső-temetőben. Az 1877 pünkösdje utáni szerdán Kubimszky Mihály püspökhelyettes szentelte fel [[Szent Anna]] tiszteletére. 1884-ben szintén engedélyt kértek egy kápolna építéséhez, s az Alsó-temetőben 1885-ben szentelték fel a [[Szent Sír]] tiszteletére.
1887-ben toronyóra került a templomra. 1912-ben [[Kálvária]] épült az Alsó-temetőben. A keresztcsoport három havasztikőből és három öntöttvas testből áll. Sóskúti kőből faragták [[Mária Magdolna|Mária Magdolnát]] és [[János apostol|Szent Jánost]]. Ezeken kívül 14 ''terracotta stációkép'' is készült.
1913-ban [[Zsellér Imre]] budapesti üvegfestő ablakait szerelték fel a közönséges üveg helyett. A templomnak jelenleg három harangja van. Az anyakönyvet 1743 óta vezetik. Az szentmise nyelve magyar és horvát, a hívők száma ötezer körül mozog.
1845. február 13-án Volvátz György plébános levélben arra kérte a kalocsai püspököt, hogy mozdítsa elő a templomépítés ügyét, mert a 7011 bezdáni katolikus hívő számára már igen kicsi a meglévő templom. Az engedély a [[Magyar Királyi Kamara|Magyar Királyi Kamarától]] július 19-én megérkezett, viszont csak a következő év elejétől indulhatott meg az építkezés, a helybéli lakosok körében, a templom építését illető lappangó viszály miatt. 1846. március 26-án megkezdték a munkálatokat. Az építkezés ideje alatt a [[Szentháromság]]-kápolnában tartották a szentmisét. 1847 szeptemberére már állt a templom falain a tető faszerkezete, és elkészült a kőpadozat is. December 19-én, vagyis advent 4. vasárnapján, főtisztelendő Polesetzky Bálint [[éradony]]i prépost-plébános számos egyházi és világi elöljáró és a helyi közösség részvételével felszentelte a templomot. A nép kívánságára és a csaknem százéves hagyomány miatt, a templom védőszentjei Szent Simon és Júdás Tádé apostolok maradtak.
A bezdáni [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templomba beépítendő [[Orgona (hangszer)|orgona]] költségvetése 1899. július 19-én készült el, [[Pécs]]ett. A gyülekezet nevében Meszner István apát, esperesplébános írta alá a szerződést, 1903. június 16-án, Bezdánban. A bezdániak kérték az [[Angster József (orgonakészítő, 1834–1918)|Angster József]] által tervezett első manuál diszpozíciójának egy Bourdon 16¨ regiszterrel való bővítését. Az orgona költségei 7860 [[osztrák–magyar korona|koronát]], azaz 3930 [[forint]]ot tettek ki. A szerződést 1903-ban [[kalocsai érsek|Kalocsán]] hagyták jóvá. A [[hangszer]]t a vállalkozó hajón szállította a bezdáni kikötőbe, onnan pedig a megrendelő lovaskocsin a templomig. Ez manapság a kevés, rendszeresen karbantartott délvidéki orgonák egyike. 1935-ben tűzvész tett kárt benne. 1952-ben Milan Majdak végezte el a felújítást, aki az [[1960-as évek]]ben az első motoros fújtatót is beszerelte.
Az utolsó renoválás alkalmával a második manuál részére tremolót építettek be, és a regisztereken is alakítottak.
== Természet és kultúra ==
[[Fájl:Termetes csuka (Bezdán).jpg|jobbra|bélyegkép|Termetes Csuka a horgászok zsákmánya]]
Számos erdő és mocsár övezi Bezdán városát. A [[Zombor]]ba vezető utat a ''Kozara'' erdő övezi, ami 11&nbsp;000 [[hektár]]on terül el Zombor, Bezdán és [[Monostorszeg]] települések között. Népszerű vadászterület. Monostorszeg és Bezdán közt a [[Duna–Tisza–Duna-csatorna|Ferenc-csatorna]] és a Monostori út közt terül el a ''Kotyor'', egy hatalmas [[mocsár]] tele gázlómadarakkal, [[hüllők]]kel és [[halak]]kal valamint [[Folyami rák|rákokkal]], előbbiek a sekély vizet íváskor nagy előnyben részesítik. A mocsár a Ferenc-csatorna vízzel való feltöltése után jött létre.
A bezdániak számos környező természeti formának népi nevet adtak pl. Vénduna ill. Fekete víz=a [[Duna]] egyik [[holtág]]a, ''Sárkányos'', a Kozara erdőben lévő mocsár (azért így hívják, mert egykor sok [[Vízi sikló|kígyó]] élt itt) vagy ''Korlátos'', az egyik holtágat körülvevő hétvégi házak telepe stb.
A település jellegzetes étele a [[halászlé|Bajai-halászlé]], ami a hagyomány szerint minimum öt halfajtából kell hogy készüljön, csakis ''gyufatésztá''val és díjnyertes helyi [[Paprika|piros paprikával]]. A helységben nagy hagyománya van a hajózásnak és a [[halászat]]nak. A Ferenc-csatorna partján áll [[Nepomuki Szent János]], a vízen dolgozók [[védőszent]]jének szobra. Bezdánban sok állatfajnak is van helyi népi neve pl. a ''stigli(n)c'' (máshol is a [[Tengelic (madár)|tengelic]] – madár) vagy a ''puckos'' ([[szivárványos ökle]] – hal).
Nagy szerepet kap a falu kultúréletében a minden év augusztus elején megtartott, már hagyománynak számító Hármas Találkozó. Itt a környéken élő népek (magyarok, szerbek, [[horvátok]]) mutatják meg tánc-, ének- és kézművesszokásaikat, amit este rockkoncertek váltanak fel. Minden év október utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a bezdáni búcsú, Szent Simon és Júdás Tádé napján.
== Érdekességek ==
* A bezdáni római katolikus templom tornya az általános normával ellentétben nem a főbejárat felett, hanem a templom hátulján, az [[oltár]] felett emelkedik (bővebben: A katolikus templom és plébánia).
* A templom tornyának csúcsán lévő kereszt megdőlt, akárcsak a [[Szent Korona]] keresztje.
== Népesség ==
1941 októberében 5235 magyar mellett 842 német, 115 bunyevác, 33 horvát, 29 szerb és 31 egyéb nemzetiség élt Bezdán községben.<ref>[http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1574/15_oktalan_es_indokolatlan_kivegzesek.pdf Dr. Ballá István: Oktalan és indokolatlan kivégzések]</ref> 1945-ben 109 család 605 tagja telepedett be az elhagyott német házakba.<ref>[https://bezdanmz.wordpress.com/o/istorijat-bezdana/bezdan-tortenete/ Bezdán története]</ref>
=== Demográfiai változások ===
{{dem|
1948=6691|
1953=6681|
1961=6813|
1971=6427|
1981=6085|
1991=5472|
2002=5263<ref name="stats9">{{SK9}}</ref>|
2011=4623<ref name="népesség/Bezdán" />|
}}
=== Etnikai összetétel ===
{| border=1 cellpadding=4 cellspacing=0 class="toccolours" style="align: left; margin: 0.5em 0 0 0; border-style: solid; border: 1px solid #999; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 100%;"
|-
| style="background:#ddffdd;" | '''Nemzetiség'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''Szám'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''%'''
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Magyarok]]
| align="right" | 2983
| align="right" | 56,67
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szerbek]]
| align="right" | 1256
| align="right" | 23,86
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Horvátok]]
| align="right" | 424
| align="right" | 8,05
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Jugoszlávok]]
| align="right" | 141
| align="right" | 2,67
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Cigányok]]
| align="right" | 50
| align="right" | 0,95
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Montenegróiak]]
| align="right" | 25
| align="right" | 0,47
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Németek]]
| align="right" | 20
| align="right" | 0,38
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Muszlimok (etnikum)|Muzulmánok]]
| align="right" | 15
| align="right" | 0,28
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Bunyevácok]]
| align="right" | 11
| align="right" | 0,20
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Románok]]
| align="right" | 9
| align="right" | 0,17
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szlovákok]]
| align="right" | 5
| align="right" | 0,09
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Bolgárok]]
| align="right" | 4
| align="right" | 0,07
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szlovének]]
| align="right" | 3
| align="right" | 0,05
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Oroszok]]
| align="right" | 3
| align="right" | 0,05
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Bosnyákok]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,03
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Macedónok]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,01
|-
| style="background:#f3fff3;" | Egyéb/Ismeretlen<ref name="stats1">{{SK1}}</ref>
|}
== Látnivalók és nevezetességek ==
* A település gyógyfürdővel rendelkezik, a [[reuma]]tikus betegségek gyógyírjaként emlegetett bezdáni [[jód]]os vízre alapítva.
* A vizekben gazdag környék főként a horgászok, turisták paradicsoma.
* A Ferenc-csatorna dunai torkolatának zsilipje (Kamarazsilip, [[1856]]), ahol Európában elsőnek alkalmaztak víz alatt [[beton]]t.
* A [[második világháború]]s [[kiskőszeg]]i ''(Batina)'' csata emlékműve a bezdáni oldalon (igen rossz állapotban)
* A [[Szentháromság]] fogadalmi kápolna a helység és [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] legrégibb megőrzött római katolikus népi építészeti műemléke
* A Novitet-Dunav damasztszövöde, egyedien megőrzött és máig használatban lévő faszövőszékekkel
* A ''Népi Gyógyszertár'' manapság ritkaságnak számító bútorzata
* A Duna-parton [[1938]]-ban felépült ún. Vámpalota
* A Vámház (nem tévesztendő össze a Vámpalotával), mely a falu talán legrégebbi még álló épülete, a XVIII. század közepén épült
* Az 51. hadtest dunai híd
== Ismert személyek ==
=== Itt születtek ===
* [[Zimándi Pius|Zimándi Piusz István]] (született Zillich István, Bezdán, [[1909]]. augusztus 27. – [[Budapest]], [[1973]]. december 20.) irodalomtörténész, pedagógiai szakíró
* [[Tóth Mihály (labdarúgó, 1926)|Tóth Mihály]] (Bezdán, [[1926]]. szeptember 24. – Budapest, [[1990]]. március 7.) magyar labdarúgó
* [[Csapó Julianna]] (Bezdán, [[1966]]. január 23.) vajdasági magyar tanár, könyvtáros, irodalomtörténész
* [[Balla Ferenc (orvos)|Balla Ferenc]] (Bezdán, [[1930]]. január 12.) orvos, író és helytörténész
* [[Bosnyák Sándor]] (Bezdán, 1934. szeptember 4. – 2020. május 28.) könyvtáros, néprajzkutató
* [[Breitner János]] (Bezdán, 1915. - Budapest, 1987.) zenész, énekes
=== Itt éltek, élnek ===
* Itt szolgált káplánként pályája kezdetén, 1942–1944 között [[Müller Antal (pap, 1913–1991)|Müller Antal]] római katolikus pap, későbbi érseki tanácsos.
== Testvértelepülések ==
* {{zászló|Magyarország}} [[Bácsalmás]], [[Magyarország]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Balla Ferenc (orvos)|Balla Ferenc]] – [[Balla István]]: Bezdán története 1944–1953. Tóthfalu
* Balla F. 2004: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna. In: S. Lackovits, E. – Mészáros, L. (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Veszprém, 67–83.
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20151118181902/http://bezdan.org.rs/ Bezdán – Helyi Közösség hivatalos honlap]
* [http://vajdasag.rs/Bezdán Bezdán – A Vajdaság települései és címerei] {{Wayback|url=http://vajdasag.rs/Bezd%C3%A1n |date=20090919065740 }}
* [http://www.bezdan.rs Bezdán]
{{Nyugat-bácskai körzet települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Vajdaság|-}}
[[Kategória:A Nyugat-bácskai körzet települései]]
[[Kategória:Bezdán| ]]
[[Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései]]
[[Kategória:Határátkelőhelyek]]
[[Kategória:Szerbia fürdőhelyei]]