Bhakta forrásának megtekintése

{{Hinduizmus}}
A '''bhakta''' [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] szó, amely többnyire hívőt jelent. A bhakta a [[hinduizmus]]ban az, aki a [[Bhakti-jóga|bhakti-jógá]]t – a Legfelsőbbnek (Krisna, Visnu) végzett szeretetteljes odaadás útját – követi és ezáltal szeretne kapcsolódni Istenéhez.
Míg a karma-jóga a testet és a gjána-jóga az elmét helyezi a cselekvés középpontjába, addig az e kettő magában foglaló [[Bhakti#Bhakti-jóga|bhakti-jóga]] a szív tetteire épít. A [[Vaisnavizmus|vaisnava]] szentírások szerint ha valaki bhakta életet él, bizonyos lehet abban, hogy előző életében már mindent elért, amit a [[jóga]] többi válfajával elérhetett.
== Definíciók ==
* A legnagyvonalúbb definíció szerint ahhoz, hogy valaki bhakta legyen, még a Legfelsőbbel való kapcsolatról sem kell tudnia. Mivel minden élőlény – puszta léte okán – Isten szerves része, minden élőlény bhaktának tekinthető. A vaisnava szentírások kijelentik, hogy minden élő lélek [[Krisna]] szolgája. E szerint a meghatározás szerint minden élőlény – ember, növény, állat – bhakta.
* A bhakta közkeletűbb meghatározását a Csaitanja-csaritámrita adja, ahol [[Csaitanja]] maga jelenti ki: ''Bárki, aki nagyra becsüli az Úr szent nevének éneklését, bhaktának tekintendő.'' Tehát már a pozitív hozzáállás is elegendő. Más vallások követői is bhakták: olyan mértékben, amilyen mértékben képviselik tradíciójuk lényegét és méltányolják Isten dicsőítését.
=== A tiszta bhakta ===
* A szó legigazibb értelmezésében bhakta az, aki tiszta bhakta. Tiszta bhakta az a hívő, akinek a spontán istenszeretet felébredt a szívében. Amíg ez nem történik meg, bhakta csupán kötelességtudatból követi a [[bhakti]] folyamatát, és könnyen lehet, hogy az igazi szeretetteljes szolgálattól, ami a valódi [[bhakti]] védjegye, még igen messze van. A [[Vaisnavizmus|vaisnavák]] alapján amikor valaki egy tiszta bhaktával találkozik, általa Istennel (Krisna, Visnu) kerül kapcsolatba.
''Akik nem bhakták, azok mind két lábon járó állatoknak számítanak'' - írja a [[Srímad Bhágavatam]]<ref>Srimad Bhágavatam 2.3.19</ref>
{{fő|bhakti}}
<!--
Lahiri Mahásaja így fogalmazott:<ref>http://bhaktipedia.org/magyar/index.php-n=bhaktivinoda.dzsaiva-dharma_08.html</ref>
„Én mindig a szent bhakták e szavaira gondolok. Bár minden lélek természetétől fogva az Úr Krisna tökéletes szolgája, néhány lélek nagyon tudatlan és zavart, nem fogadják el, hogy az Ő szolgái. Ez az egyik csoport. Az anyagi világban tehát két csoportra lehet osztani a lelkeket: 1. akik elfordulnak az Úr Krisnától, és 2. akik boldogan közelednek Hozzá. Az anyagi világban a legtöbb lélek inkább elfordul az Úr Krisnától. Sok ilyen lélek semmilyen vallást nem fogad el. Fogalmuk sincs, mit kell, mit nem szabad tenni. Számukra a saját személyes boldogságuk az élet célja. Hogy mit kell tenni, arról van valami fogalmuk azoknak, akik elfogadják a vallást. Az ő javukra írta ezt a nagy vaisnava, Manu:<ref>Manu-szamhitá 6.92</ref>
„''A vallási élet tíz jellemzője: türelem, megbocsátás, önfegyelem ([[Tapasz (hinduizmus)|tapasz]]), becsületesség, tisztaság ([[Saucsa|saucsa]]), az érzékek fegyelmezése, tudás, bölcsesség, igazmondás ([[szatja]]), mentesség a haragtól.''”
  ........    -->
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
* Steven J. Rosen: India rejtett kincse, 2006
== További információk ==
* [http://bhaktipedia.org/magyar/index.php-n=bhaktivinoda.dzsaiva-dharma_08.html  bhakta]
[[Kategória:Hinduizmus]]