Biblia forrásának megtekintése

{{redir|Szentírás}}
{{Irodalmi mű infobox
| név = Biblia
| alcím = Szentírás
| kép =Gutenberg Bible, Lenox Copy, New York Public Library, 2009. Pic 01.jpg
| képméret =
| képaláírás = Gutenberg Biblia
| szerző = [[A Biblia írói|sok szerző]] az évszázadok során <!-- NE ÍRD BE, HOGY ISTEN! EZ NEM ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT, MA MÁR FŐLEG NEM, MÉG A HÍVŐK KÖZÖTT SEM. &nbsp; -->
| eredeti cím = τὰ βιβλία
| megírásának időpontja = [[I. e. 2. évezred|Kr. e. 2. évezred]] – [[1. század|Kr. u. 1. század]]<br />''bővebben: [[a Biblia írói]]''
| első kiadásának időpontja = [[1450]]–[[1455]], [[Johannes Gutenberg]]
| nyelv = [[héber nyelv|héber]], [[arámi nyelv|arámi]], [[koiné görög nyelv|koiné görög]]
| témakör = A zsidó- és keresztény vallás tanításai, zsidó- és korai keresztény történelem, szépirodalom
| műfaj = könyvgyűjtemény
| részei = [[Ószövetség]], [[Újszövetség]]
| magyar kiadás = sok kiadás <br />''bővebben: [[Biblia-fordítás#A Biblia magyar nyelvű fordításai|magyar fordítások]]''
| külső hivatkozás  = http://www.biblia.hu/}}
[[Fájl:A Világ teremtése Nekcsei biblia.jpg|bélyegkép|250px|jobb|Az [[1330]] körül kézzel írt és festett [[Nekcsei-biblia]], [[Hertul mester]] miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben]]
[[Fájl:Gutenberg Bible.jpg|bélyegkép|250px|jobb|Az első [[könyvnyomtatás|nyomtatott]] Biblia egy példánya a washingtoni Library of Congress-ből ([[Johann Gutenberg|Gutenberg]], [[15. század]])]]
A '''Biblia''' (amely a [[Koiné görög nyelv|koiné görög]] ''βιβλίον'', azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a [[Zsidó vallás|zsidóság]] és a [[kereszténység|keresztények]] nagy része [[Isten]]től sugalmazottnak, [[szent könyv|szentnek]] fogad el, a [[hit (vallás)|hit]] és az [[erkölcs]] területén általános mércének tekint. Mivel a Bibliát a hívők szent jellegűnek tartják, ezért keresztény '''Szentírás'''nak<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%C3%ADr%C3%A1s.html Magyar katolikus lexikon > S > Szentírás], lexikon.katolikus.hu</ref> is nevezik. A zsidó és a keresztény, valamint a különböző keresztény irányzatok bibliáinak a terjedelme nem azonos, mert [[a Biblia könyvei]]t meghatározó [[Bibliai kánon|kánont]] nem egyformán határozták meg. Így a [[héber Biblia]] – a Tanakh – azokat az [[Zsidók|Izrael népének]] adott isteni [[kinyilatkoztatás]]nak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, [[Izrael]] [[vallás]]i közösségében keletkeztek. A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az [[1. század]]ban keletkezett írásoknak, amelyek [[Jézus]] életéről és tanításáról számolnak be, és amelyeket a hagyomány szerint bizonyos [[apostol]]ok vagy azok tanítványai írtak vagy jegyeztek le. Így a kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló [[Héber Biblia|Ószövetség]]re (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó [[Újszövetség]]re (Újtestamentum). ''Gramatának'', azaz Írásoknak nevezték az ószövetségi és újszövetségi könyvek együttesét.
Követői szerint ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást a [[világtörténelem]] alakulására.<ref name="Bib">[https://ado.hu/ado/a-biblia-gyakorolta-a-legnagyobb-hatast-a-tortenelemre-1-resz/ A Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre]</ref> Ez a legtöbb nyelvre lefordított, legtöbb példányszámban megjelent könyv.<ref name="Bib"/> A vallási tartalmon kívül, – főleg a [[Tóra]] – a társadalmat irányító parancsokkal (''táplálkozás, higiénia, születés, házasság stb.''), gazdasági ügyekkel (''pl. kamat''), büntetésekkel stb. is foglalkozik.<ref name="Bib"/>
Ez a szócikk a keresztény Bibliát tárgyalja. A zsidó Bibliáról lásd a hagyományos zsidó [[teológia|teológiához]] kapcsolódó [[Héber Biblia|Tanakh]], illetve a nemzetközi [[tudomány]]os kutatás nézőpontját tükröző [[Héber Biblia]] szócikkeket.
== A Biblia elnevezései ==
A ''biblia'' szó az [[ógörög nyelv|ógörög]] ''biblion'' többes száma, jelentése „könyvek”. (A „könyvtekercs” jelentésű biblion szó pedig a ''büblosz'' szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi [[papirusz]]t, az [[ókor]]ban íráshoz használt anyagot jelölte és [[Büblosz]] városáról neveztek el, amely az a föníciai kikötő volt, ahol a papiruszt hajóra rakták és szállították az akkor ismert világ minden tájára.) A Héber Bibliában egyedül [[Dániel próféta]] nevezi „könyvek”-nek a szent iratok gyűjteményét (''Dániel könyve'' 9,2). A keresztények a Kr. u. [[2. század]]tól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak [[könyv]]eket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik (Jézus és az [[apostolok]] is használják ezt az elnevezést, mint [[Márk evangélista]] és [[Pál apostol]] – ''Márk evangéliuma'' 12,24 és ''Második levél Timóteusnak'' 3,16 stb.), továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. Az „Isten Igéje” elnevezés a Bibliából származik: Isten [[próféta|prófétákon]] keresztül közölt [[kinyilatkoztatás]]ának megkülönböztető jelölésére szolgál (lásd: ''Dániel könyve'' 9,2; ''János evangéliuma'' 17,17; ''Péter első levele'' 1,23). Ezenkívül [[Ézsaiás próféta|Ézsaiásnál]] ''(Ézsaiás könyve'' 34,16) az „Úr könyve” néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az [[ember]]ek számára.
== A Biblia könyvei ==
{{Bővebben|A Biblia könyvei}}
{{Az Ószövetség könyvei}}
{{Az Újszövetség könyvei}}
[[Fájl:bible.malmesbury.arp.jpg|bélyegkép|jobb|250px|Kézzel írott latin nyelvű Biblia 1407-ből]]
A Biblia két fő részből áll: [[Héber Biblia|Ószövetség]]ből és [[Újszövetség]]ből (más néven: Ótestamentumból és Újtestamentumból). Az Ó- és Újszövetség megjelölés Isten [[Izrael]]lel ''(Mózes második könyve'' 24,8 alapján) és a keresztény [[egyház]]zal kötött szövetségére utal ''({{Máté|26|28}}'' szerint), a [[latin nyelv|latin]] „testamentum” (azaz „végrendelet”) szó pedig azt fejezi ki, hogy ezek az írások szent hagyatékok, amiket a keresztények hite szerint Isten [[Izrael]]re és az [[Őskeresztények|őskeresztény]] egyházra hagyott. A „testamentum” elnevezést a [[Vulgata]] (a Biblia latin nyelvű fordítása) nyomán használják.
Míg az Ószövetség az Izrael népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti meg, addig az Újszövetség a keresztény egyházzal kötött szövetség keretén belül közölt kinyilatkoztatásokat (Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket) tartalmazza. Egyes történetek, próféciák többször is – esetleg különböző nézőpontból és írótól – szerepelnek a Biblia különböző könyveiben. Egyes részek a lehető legnagyobb tömörségre törekedve adnak információt a történelmi eseményekről, míg más részek művészi rajzolatot nyújtanak az ember és kor természetéről (például: szerelemről).
Az [[Ószövetség]] 39 (zsidó Biblia és a Protestáns Ószövetség) vagy 45 illetve 46 könyvet
(a [[Római katolikus egyház|katolikus]] fordítás tartalmazza a Makkabeusok I-II. könyvét, Tóbiás könyvét, Judit könyvét, a Bölcsesség könyvét, Jézusnak, Sirák fiának könyvét és Báruk könyvét, amelyek a protestáns fordításban nincsenek meg; Jeremiás könyvét és Jeremiás siralmainak könyvét pedig néha egynek, néha kettőnek számítják), az [[Újszövetség]] pedig 27 iratot tartalmaz. A Biblia könyvei mintegy 1500 esztendő folyamán, a [[Kr. e. 2. évezred]]től a [[Kr. e. 4. század]]ig Izrael népe körében, a Kr. u. [[1. század]]ban pedig az [[őskeresztény egyház]] körében keletkeztek. A hagyomány szerint körülbelül negyven személy írta a Biblia könyveit; voltak közöttük papok, királyok, orvosok és egyszerű közemberek is.
A bibliai könyvek régebben folyamatos szövegét az áttekinthetőség érdekében szerkezetileg tagolták. Ez első lépésként azt jelentette, hogy az egyik canterbury érsek, az 1228-ban elhunyt [[Stephen Langton]] az iratokat fejezetekre (részekre) osztotta. Majd századokkal ezt követően az egyes fejezeteket versekre bontották. Az Ótestamentum kapcsán ezt a munkát az 1541-ben meghalt [[Santes Pagnino]], az Újszövetséget illetően pedig 1551-ben [[Robertus Stephanus]] végezte el.
A Biblia könyveit a [[16. század]]ban, az első [[könyvnyomtatás|nyomtatott]] bibliakiadások idején számozott fejezetekre és úgynevezett versekre osztották, amelyeket szintén számok jelölnek (például ''Máté evangéliuma'' 26,28; azaz Máté evangéliuma 26. fejezet, 28. vers). A '''fejezetek''' általában a bibliai könyvek tartalmilag elkülönülő nagyobb egységeit választják szét, míg a '''versek''' általában mindenféle tartalmi szempont nélkül megállapított néhány mondatos szakaszok, amelyek a mondatok könnyebb visszakereshetőségét és a különböző bibliai részek közötti [[kereszthivatkozás]]ok (konkordancia) készítését szolgálják. A versek számozása a [[Római katolikus egyház|katolikus]] és [[protestantizmus|protestáns]] bibliakiadásokban megegyezik. A verseket követő kereszthivatkozások viszont az egyes bibliakiadásokban eltérnek, és nem is minden kiadásban találhatóak meg.
== A bibliai igék idézésének módja ==
A Bibliát a fönt bemutatott versszámozási logika segítségével idézzük. A könyvek magyar nevei néhol nem egységesek, ezért válasszuk annak a Bibliakiadásnak a könyvrövidítését, amelyben mi ténylegesen utánanéztünk az idézni kívánt szövegnek. Pl. a Biblia első könyve a protestáns fordításokban Mózes 1. könyve, rövidítése [[Mózes első könyve|1Móz]], katolikus fordításokban a Teremtés könyve, rövidítése [[Teremtés könyve|Ter]]. Ezt a tartalomjegyzékben vagy amellett önálló listában biztosan megtaláljuk. A rövidítés után nem teszünk pontot, az idézet versszáma a fejezetet jelző számtól vesszővel van elválasztva, pl: [[Pál levele a galatákhoz|Gal]] 1,8. Ha több verset idézünk, kötőjellel kapcsoljuk össze, ill. a szakadást is jelölhetjük, könyvön belül ponttal, könyvek között pontosvesszővel. Pl. Jairus lányának föltámasztását az alábbi helyeken olvashatjuk: [[Máté evangéliuma|Mt]] 9,18-19.23-26; [[Márk evangéliuma|Mk]] 5,22-23.35-43; [[Lukács evangéliuma|Lk]] 8,41-42.49-56.<ref>[https://www.yumpu.com/hu/document/view/11724413/eloljaroban-a-bibliahoz Elöljáróban a Bibliához], cs.elte.hu</ref> Ebben a forráshivatkozásban kihagytuk az alábbi verseket: Mt 9,20-22; Mk 24-34; Lk 43-48. Ezeken a helyeken a vérfolyásos asszony meggyógyításáról olvashatunk.
A hivatkozások internetes publikációkban érvényes linkekként is megadhatók, de mivel a teljes hivatkozások Wikipedián kívüli oldalakra mutatnának, ebben az ismertetésben ettől most eltekintettünk.
A Biblia számos története rendelkezik tradicionális címekkel, pl. "[[Tízparancsolat]]", "Miatyánk", "A tékozló fiú története" stb. Ezekre önmagukban ne hivatkozzunk, csak akkor, ha mellé tesszük a fönti logika szerinti versszámokat.
== Írói ==
A Biblia megírása több mint ezer éven át tartott. Írói gyakran nem a saját koruk eseményeit, hanem akár több száz évvel korábbi történéseket, legendákat és azok újabb kiegészítéseit jegyezték le a hagyományok  alapján.
[[Luther Márton]] szerint a Biblia írói Isten diktálása után szerezték az írásaikat, ugyanezt vallotta [[XIII. Leó pápa]]&nbsp;is a [[19. század]]ban, viszont a [[20. század]]ban számtalan katolikus és protestáns teológus is eltávolodott ettől a meghatározástól,<ref>Olson, Roger E.: The Mosaic of Christian Belief. InterVarsity Press (2016)</ref> és az emberi szerzőkre önálló alkotókként tekintenek, akikről jellemzően nem vitatják, hogy isteni sugallatot követtek.
{{Bővebben|A Biblia írói}}
== Kanonizáció ==
A ''kánon'' szó a bibliai iratokra alkalmazva a [[Hit (vallás)|hit]] szabályát tartalmazó, az [[Isten]]től ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. A ''kanonizáció'' kifejezés azt jelenti, hogy az [[egyház]] elismerte az egyes iratok isteni ihletettségét (isteni eredetét) és ezzel a kánonhoz való tartozását. Ha a kanonizáció folyamatáról beszélünk, akkor arról van szó, hogy mikor, miként ismerték fel, vagy ismerték el az egyes iratok kanonikus voltát és csatolták véglegesen a kánonhoz.
A [[2. század]] második fele előtt még nem határozták meg pontosan, hogy melyek a szent könyvek, és melyek elvetendők. Pedig erre az időre már megszámlálhatatlan mennyiségű olyan írott mű keletkezett, amelyeknek a hívők isteni tekintélyt tulajdonítottak.{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon → Újtestamentum}}
A ma ismert [[Újszövetség]]be az [[egyházatya|egyházatyák]] által kiválasztott négy evangélium ([[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]], [[Lukács evangéliuma|Lukács]], [[János evangéliuma|János]]) került. Ezekkel együtt közel harminc különböző [[evangélium]] is létezett, amely közül sok a keresztény szemléletnek ellentmondó, gyakran [[gnosztikus]] tartalmú volt. [[A jelenések könyve]] – ''amely nem beszél Jézus földi életéről és az egyházi szervezet isteni eredetéről stb.'' – népszerűsége ellenére hosszú ideig nem kerülhetett a kánonba, sőt még a [[4. század]]ban is a "gyanús" könyvek között tartották számon.{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon → Újtestamentum}}
A Biblia kanonizációja a [[382]]-es római zsinaton<ref>Világvallások A-Zs: kánon(2009)</ref><ref>{{Cite web |title=Decree of Council of Rome (AD 382) on the Biblical Canon |url=https://taylormarshall.com/2008/08/decree-of-council-of-rome-ad-382-on.html |work=Taylor Marshall |date=2008-08-19 |accessdate=2021-03-16 |language=en-US}}</ref> vagy a [[397]]-es [[III. karthágói zsinat]]on zárult le.<ref>Codex Canonum Ecclesiae Africanae</ref> Amit biztosra állíthatunk, hogy az [[5. század]]ra alakult ki a mai [[újszövetség]]i kánon.
A Biblia könyveihez hasonló, de az egyház által hamisítványnak (pszeudoepigráf) vagy nem Isten által sugalltnak ítélt, és ezért a kánonból kihagyott könyveket [[Apokrif iratok|apokrifoknak]] nevezik; ezek egy részét, a régebbi kánon részeiként a Bibliában szereplő, de később abból eltávolított könyveket pedig [[deuterokanonikus könyvek]]nek.
{{Bővebben|Bibliai kánon}}
== A Biblia kéziratai ==
[[Kép:Papyrus1.JPG|jobbra|bélyegkép|250px|Oxyrhynchus-papirusz, 3. század]]
A ''[[Codex Vaticanus]]'' (Vatikáni kódex) a Biblia legértékesebb görög [[Kézirat (dokumentum)|kézirata]] a 4. század elejéről. A Biblia másik két legjobb és legteljesebb szövegtanúja a valamivel későbbi [[Codex Sinaiticus]] és [[Codex Alexandrinus]].
== A Biblia fordításai ==
{{Bővebben|bibliafordítás}}
A Biblia egyértelműen a legek könyve: a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított,<ref>2016-os adat szerint a teljes Bibliát 636 nyelvre fordították már le, részlegesen pedig 3223 nyelvre {{cite web|url=http://www.wycliffe.hu/info.htm|title=Biblia-fordítás statisztika|accessdate=2017-11-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170630142212/http://www.wycliffe.hu/info.htm|archivedate=2017-06-30}}</ref> a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv. A Biblia a kereszténység elterjedésével túllépett a zsidó [[etnikum|nép]], illetve a zsidó [[közösség]]ek által lakott területek határain, és eljutott a Föld szinte minden ismert országába és népéhez. A [[könyvnyomtatás]] és a [[reformáció]] további lendületet adott a Biblia és a bibliafordítás, valamint a bibliaolvasás terjedésének. Egyes [[nyelv]]eken ekkor készültek el azok a [[klasszikus]] fordítások, amelyek máig nagy tiszteletnek örvendenek. Ilyen a [[német nyelv]]ű [[Luther Márton]]-féle Biblia, a [[magyar nyelv]]ű [[Károlyi Gáspár]]-féle [[Károlyi-biblia|Vizsolyi Biblia]] ([[1590]]), vagy az [[angol nyelv]]ű [[King James Bible|King James Biblia]]. A modern nyelveken közreadott [[középkor]]i és [[újkor]]i fordítások szinte számbavehetetlenek.  2017-es felmérés szerint a Bibliát 670 nyelvre fordították le.<ref>[http://www.wycliffe.net/statistics Scripture & Language Statistics 2017] {{Wayback|url=http://www.wycliffe.net/statistics|date=20200826123441}}, [[Wycliffe Global Alliance]]</ref>
Egyéb híres fordítások:
* A legelső fordítás a Tórából, a mózesi 5 könyvből készült héberről görög nyelvre. Ez a Septuaginta.
* [[Szent Jeromos]] műve, a ''[[Vulgata]]'' a héber Biblia, a ''[[Septuaginta]]'' és a görög Újszövetség alapján készült latin nyelven.
* A zsinagógákban a mai napig a Targumból, a Biblia arámi fordításából olvasnak.
=== Magyar fordítások ===
A két legelterjedtebb hiteles mai [[magyar nyelv|magyar]] fordítás a [[Magyar Biblia Tanács]] (MBT) által készített [[protestáns bibliafordítás]] és a [[Szent István Társulat]] (SzIT) által kiadott [[katolikus bibliafordítás]].
* Az első magyar nyelvű bibliafordítás feltehetően 1420 és 1430 között született Tamás [[kamanc]]i oltáros pap és Újlaki Bálint [[belcsény]]i plébános munkájaként. Ez az úgynevezett „[[Huszita Biblia]]”. Nem sokkal később [[Báthory László (pálos szerzetes)|Báthory László]] pálos szerzetes 1437–1457 között fordította magyarra a teljes bibliát. Műve [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[Corvinák|Corvinái]] között is helyet kapott, de annak a [[török hódoltság]] korában nyoma veszett.
* [[Károlyi Gáspár]] fordítása az első fennmaradt teljes magyar bibliafordítás. Ő az eredeti (óhéber és ógörög) Bibliát fordította, de munkájához felhasználta [[Luther Márton|Luther]] német Bibliáját. 1590-ben kerül kiadásra. Ezt a fordítást 1908-ban revideálta a Brit és Külföldi Bibliatársulat, ez a változat a ma használatos<ref>[http://www.karolibiblia.hu/ Üdvözöljük az újonnan revideált Károli-Biblia honlapján], karolibiblia.hu</ref><ref>[https://abibliamindenkie.hu/uj/ Új fordítású revideált biblia] {{Wayback|url=https://abibliamindenkie.hu/uj/ |date=20181021190732 }}, abibliamindenkie.hu</ref> ún. ''Károli-Biblia''. {{refhely|Baranyi}}
* [[A Magyar Bibliatanács]] (később Bibliatársulat) 1975-ben jelentette meg az új fordítású Bibliát. Ezt a fordítást 1990-ben aktualizálták utoljára. A következő revízió folyamatban van. A katolikus biblia szövegének gondozására nagy gondot fordít a [[Szent Jeromos Katolikus Bibiliatársulat|Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat]] is.<ref>[http://bibliatarsulat.hu/?page_id=724 A magyar bibliafordítás története] {{Wayback|url=http://bibliatarsulat.hu/?page_id=724 |date=20120516231852 }}, bibliatarsulat.hu</ref>
* [[Káldi György]] nevéhez fűződik a katolikus Biblia fordítás (1626).<ref>{{Cite web |url=https://ujkor.hu/content/a-paristol-szarmazo-magyar-bibliafordito-450-eve-szuletett-kaldi-gyorgy-jezsuita-szerzetes |title=Végső István: A Paristól származó magyar Bibliafordító – 450 éve született Káldi György jezsuita szerzetes |accessdate=2023-02-05}}</ref>
* [[Ballagi Mór]] készítette el az első magyar nyelvű zsidó kiadást 1840-ben.
* A [[Káldi György]]-féle szentírásfordítás (nyelvében megújítva, javítva a Neovulgáta alapján) [[Székely–magyar rovásírás|székely-magyar rováskiadása]] 2011. Karácsonyára készült el.<ref>Újszövetség (rováskiadás). Kiadta: Rovás Alapítvány a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat közreműködésével, 2011, {{ISBN|978-963-88437-5-3}}</ref>
* [[A Szentírás új világ fordítása]] (Jehova Tanúi).
==== Szentírási részeket fordítók ====
Nyomtatásban megjelent egyéb fordítások:
* Szent Pál levelei, [[Komjáthy Benedek]], 1533
* Az evangéliumok, [[Pesti Gábor|Pesti (Mizsér) Gábor]], 1536
* Zsoltárok, [[Székely István (reformátor)|Székely István]], 1538
* Királyok 4. és [[Jób könyve]], [[Méliusz Juhász Péter]], 1565
* Zsoltárok és Mózes két első könyve, [[Péchi Simon]] 1625-29.<ref>Dr. P. Puskás Béla: A Szentírás. Kiadta: Korda R. T. könyvkereskedése, 1947</ref>
== A Biblia értelmezése ==
A keresztény hívők körében a hagyományos nézet az, hogy a Biblia megírása Isten vezérletével történt, és így az [[Igazság (filozófia)|igazságot]] szó szerint vagy átvitt értelemben közvetíti az [[emberiség]]nek. Az utóbbi időkben sok keresztény nézetét erősen befolyásolták az ún. [[Bibliakritika|bibliakritikusok]], és ezen változás ellenhatásaként egy [[fundamentalizmus|fundamentalista]] irányzat is kialakult, amelynek fő célja a Biblia szó szerinti tökéletességének bizonyítása. Idővel a Biblia értelmezése vált a protestáns és a katolikus [[felekezet]]ek közötti hagyományos különbségek kulcspontjává. Míg előbbiek úgy hiszik, hogy a Biblia önmagáért beszél, utóbbiak azt tartják, hogy az [[Egyház]] feladata a Bibliát megfelelően értelmezni. Ezért van az, hogy a protestáns Bibliákban nincsen lábjegyzet, így a nehezebben érthető részeket szabadon értelmezik. (A véleménykülönbségek miatt korábban tovább darabolódtak a protestáns egyházak). A katolikus Bibliák tartalmaznak lábjegyzeteket, amelyek az Egyház értelmezései.
<!--== Bibliakritika ==
Fő szócikk: [[Bibliai ellentmondások]]
A Bibliában egyes [[ateista]], [[szabadgondolkodó]], de [[vallástudomány]]i és [[valláskritika]]i nézetek szerint is rengeteg [http://www.freeweb.hu/ateizmus/ellent.html önellentmondás] található. Ezek közül csak egyet idéznénk, a többi az itt megadott fő szócikkben található.
Szabad-e ölni?
* 2 Móz. 20,13 "Ne ölj."
:ezzel szemben
* 2 Móz. 32,27 "Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Kössön mindenitek kardot az oldalára, … és kiki ölje meg az ő attyafiát, barátját és rokonságát."
Ennek fényében érdemes megvizsgálni a [[szövegkörnyezet]]et is, mivel bármiben lehet ellentmondást találni, ha kiemelünk egy-egy mondatot.
Bíráló könyvek:
* Leó Taxil:[[A szórakoztató biblia]]
-->
== Bibliamikrológok ==
A 17–18. század kedvelt műfaja volt a [[mikrológ]] (valamely, általában [[filológia]]i vonatkozású témának a legapróbb részletekig menő, aprólékos kidolgozása). A mikrológiaírók különösen kedvelt témája volt a Biblia.
* Egy J. J. Schmidt nevű szerző ''Biblische Physicus'' c. könyvében ([[Lipcse (Németország)|Lipcse]], [[1731]]) ízekre szedte a Bibliát a benne található természetrajzi adatok, például a ''víz'' fogalma vagy az állatok előfordulása szempontjából. Megszámolta, hányszor és miképp említi a Biblia a vizet: hány vízforrás volt a Kánaánban, mekkora volt az említett csatornák száma, mely versekben szerepel tó, mocsár, tenger, kút, patak stb.; hogy hol beszél a Biblia állatokról, négylábú állatokról, négylábú szelíd állatokról, és így tovább.
* Th. H. Horne [[anglikán egyház|anglikán]] teológus [[1818]]-ban megjelent könyvében ''(Introduction to the Critical Study and Knowledge of the Bible,'' [[London]], 1818)<ref>[https://books.google.pl/books?id=PLk7AAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=&hl=en#v=onepage&q&f=false An introduction to the critical study and knowledge of the Holy Scriptures]</ref> a hivatalos angol szöveg alapján a következő statisztikát készítette:
{| align=center
|-
| colspan="4" align="center" | A Bibliában foglaltatik
|-
|| || '''[[Ószövetség]]''' || '''[[Újszövetség]]''' || '''Összesen'''
|-
|| [[A Biblia könyvei|Könyv]] ||align=center| 39 ||align=center| 27 ||align=center| 66
|-
|| Fejezet ||align=center| 929 ||align=center| 260 ||align=center| 1&nbsp;189
|-
|| Vers ||align=center| 23&nbsp;214 || align=center| 7&nbsp;959 ||align=center| 31&nbsp;173
|-
|| Szó ||align=center| 593&nbsp;493 ||align=center| 181&nbsp;253 ||align=center| 774&nbsp;746
|-
|| Betű ||align=center| 2&nbsp;728&nbsp;100 ||align=center| 838&nbsp;380 ||align=center| 3&nbsp;566&nbsp;480
|}
További számításai alapján az Ószövetség legrövidebb verse a9 ''Krónikák első könyve'' 1,25. (Héber, Peleg, Reú), az Újszövetségé pedig ''János evangéliuma'' 11,35. („És Jézus könnyezett.”) ''Ezsdrás könyve'' 7. az angol ábécé minden betűjét tartalmazza az o kivételével. Az „és” kötőszó az Ószövetségben 35&nbsp;543-szor, az Újszövetségben 10&nbsp;684 ízben fordul elő.<ref>[[Ráth-Végh István]]: ''A könyv komédiája.'' Gondolat, Bp., 1967; III., bőv. kiad.</ref> A további hasonló adatokat ld. [[#Érdekes tények|lentebb]].
{{A Biblia történelme}}
== Érdekes tények ==
Ez a lista néhány különösebben érdekes tényt tartalmaz a ([[Protestantizmus|protestáns]] [[bibliai kánon|kánon]] szerinti) Bibliával kapcsolatban.
=== Fejezetek ===
* A protestáns kánon szerinti magyar Biblia összesen 1187 fejezetet tartalmaz (Ószövetség: 927, Újszövetség: 260).
* A leghosszabb fejezet a 119. zsoltár, a legrövidebb a 117. zsoltár. ''(Zsoltárok könyve)''
:''„Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok; magasztalják őt mind a népek!''
:'' Mert nagy az ő kegyelmessége mi hozzánk, és az Úrnak igazsága megmarad örökké. Dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok könyve 117)''
* A Biblia középső fejezete a 118. zsoltár ''(Zsoltárok könyve'' 118. fejezete). 593 fejezet előzi meg és ugyanennyi követi még. Összeadva: 593 + 593 + 1 = 1187
* Két megegyező tartalmú fejezet van a Bibliában. Ezek a ''Királyok második könyve'' 19. és az ''Ésaiás könyve'' 37.
=== Versek ===
* A protestáns Biblia 31&nbsp;105 verset tartalmaz.
* A [[Tóra|Tórában]] (Mózes öt könyvében) 5852 vers van, a szám arámul: „ha-chammá”, ami [[Nap]]ot jelent.
* A „Biblia közepe” a [[Zsoltárok könyve]] 44,18:
:''„Bár mindez ránk szakadt, nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.”''
: Ezt 15&nbsp;552 vers előzi meg, majd ugyanennyi követi még.
* A leghosszabb bibliai vers az [[Eszter könyve]] 8,9-ben található:
:''„Hivattatának azért a király irnokai azonnal, a harmadik hónapban (ez a Siván hónap), annak huszonharmadik napján, és megírák úgy, a miként Márdokeus parancsolá a zsidóknak és a fejedelmeknek, a kormányzóknak és a tartományok fejeinek, Indiától fogva Szerecsenországig százhuszonhét tartományba; minden tartománynak annak írása szerint, és minden nemzetségnek az ő nyelvén, és a zsidóknak az ő írások és az ő nyelvök szerint.”'' (Károli szerinti fordítás)
* A legrövidebb vers a ''2 Mózes'' 20,13-ban, a [[Tízparancsolat]]ban található, mely így szól:
:''„Ne ölj!”''
=== Szavak ===
Az angol nyelvű „[[Jakab király-féle Biblia|Jakab király Bibliájában]]”
* 773&nbsp;692 szó található.
* A legkevesebb szót tartalmazó könyv ''János 3. levele. János 2. levele'' kevesebb verset tartalmaz ugyan, de több szóból áll.
<!--
* A leghosszabb szó az angol fordításban: „Mahersalalhasbaz” (''Ésaiás könyve'' 8,3). Ez egy név, amelyet egy prófétanő újszülött fia kap isteni parancsra. A Károli-féle Bibliában a nevet lefordították: „Siess zsákmányra és gyorsan prédára”.-->
* Van két olyan könyv, amely nem tartalmazza az „Isten” szót: ''Eszter könyvé''nek héber változata, valamint az ''Énekek éneke. Eszter könyve'' görög nyelvű változatában 21 alkalommal szerepel az „Isten” szó, e kiegészítések azonban [[Deuterokanonikus könyvek|deuterokanonikusak]], s így a [[Protestantizmus|protestáns]] bibliafordításokban nem szerepelnek.
* Az „örökkévalóság” (eternity) szó csak egyszer szerepel ebben a fordításban: ''Ésaiás könyve'' 57,15. (A héber eredetiben az így fordított szó jóval többször, 49-szer fordul elő.)
==Morális szempontból vitatható bibliai versek, történetek==
<!-- NE TÖRÖLD A SZAKASZT! EZEK BIBLIAI SZÖVEGEK ÉRTELMEZÉSEI!  -->
Bővebben:
A bibliai történetek morális szempontok szerinti megítélése szubjektív, ezért az alábbiakban olyan versek lesznek bemutatva, amelyek mondanivalója, tanulsága a mai nyugati társadalmi normák szerint vitathatók vagy vitatottak:
===Ószövetség===
----
* ''"Most azért menj el és verd meg Amáleket, és pusztítsátok el mindenét; és ne kedvezz néki, hanem öld meg mind a férfit, mind az asszonyt; mind a gyermeket, mind a csecsemőt; mind az ökröt, mind a juhot; mind a tevét, mind a szamarat."'' (1Sám 15,3)
'''''kritika:''''' Isten népirtásra buzdítja népét.
: '''''ért.''''' → A Biblia szerint létezik olyan állapot, amikor egy ember vagy népcsoport addigi életével teljesen eljátszotta megjobbulásának a lehetőségét. Ha az emberek gonoszsága elért egy bizonyos fokot, Isten gyakran földi eszközzel vetett véget az erkölcsi elfajulásnak. Ez az eszköz az Ótestamentumban gyakran Izráel népe volt, de nem azért, hogy kegyetlenkedjék, hanem istenítéletet kellett végrehajtaniuk, és nem a maguk kénye-kedve szerinti vérontást rendezniük.
----
* ''"Babilon leánya, te pusztulóra vált! Áldott legyen aki megfizet néked gonoszságodért, amellyel te fizettél nékünk! Áldott legyen, aki megragadja és sziklához veri kisdedeidet!"'' (Zsoltárok 137,9)
'''''kritika:''''' A zsoltáríró helyesnek ítéli a babiloni csecsemőkön való bosszúállást a [[Babilónia|Babiloni birodalom]] bűneiért.
: '''''ért.''''' → A csecsemők legyilkolása jellemző például szolgál az ókori Kelet hadviselésének kegyetlenségére.
: → A Biblia szövegeinek megértéséhez a nehézségünk sokszor amiatt van, mert azt gondoljuk, hogy a Biblia csak Isten szava. A szembenálló felek gondolataik igazolásához Istent hívták segítségül, de nem biztos, hogy Isten tiszta tanítását közvetítették, hanem sokszor saját elgondolásaikat adták ki Isten szavaként.<ref>[http://vigilia.hu/regihonlap/2007/6/kocsi.htm Az Ószövetség és az erőszak] {{Wayback|url=http://vigilia.hu/regihonlap/2007/6/kocsi.htm |date=20171008130456 }}, vigilia.hu</ref>
----
* ''1Móz 22,2-13 versekben Isten azzal teszi próbára Ábrahám hűségét, hogy azt kéri tőle, áldozza fel egyetlen fiát.'' Ábrahám már a kezébe vette a kést, amikor Isten elárulja, hogy ez csak próba volt.
'''''kritika:''''' A Biblia feltétel nélküli, minden személyes érzelmet felülíró, feltétlen behódolást vár el. A történet morális tanulsága épp az lett volna, ha Ábrahám kijelenti, hogy semmi áron nem hajlandó megölni saját gyermekét.
: '''''ért.''''' → Isten Ábrahám hűségét tette próbára, de nem kívánta azt, hogy feláldozza a gyermekét.
----
===Újszövetség===
----
* ''"Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik."'' (Márk 16,16)
'''''kritika:''''' A mennybe vagy pokolra jutás nem az adott személy tetteitől függ, hanem attól, hogy miben hisz vagy nem hisz.
: '''''ért.''''' → Az [[Hit (vallás)|élő hit]] nem pusztán világi értelemben vett hit valamiben, Istenben vagy Jézus istenségében stb. – a keresztény, bibliai [[Hit (vallás)|hit]] mindig cselekedetekkel jár együtt: ''"Látjátok tehát, hogy cselekedetekből [[Megigazulás|igazul meg]] az ember, és nem csupán hitből"'' (Jak 2:24). Nem lehet 1-2 szöveget kiragadni a Bibliából és azokat próbálni meg értelmezni magukban; összességében kell vizsgálni a Biblia tanítását.
----
* ''"A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben."'' (1Tim 2,12)
* ''"A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, amint a törvény is mondja."'' (1Kor 14,34)
'''''kritika:''''' A Biblia alapján a nő nem taníthat és csendben kell lennie.
: '''''ért.''''' → Ez az utasítás az akkori nők gyülekezetbeli szerepére vonatkozott, ahogy az akkori szokások is megkívánták a mindennapi életben ''("amint a törvény is mondja")''.
: '''''ért.''''' → "amint a törvény is mondja" alatt Pál a mózesi törvényeket érti, amely azonban Istentől eredt. Pál indokolja a tanítás tiltását: "Mert Ádám teremtetett először, Éva csak azután, és nem Ádámot vezette tévútra a kísértő, hanem az asszonyt, és ő esett bűnbe." (1 Tim 2,13). Azaz Pál az [[Az ember bukása|ősbűnre]] vezeti vissza tiltást, s ezért – egyesek szerint – ez ma is érvényes. Bizonyos keresztények irányzatok szerint nem helytálló az a következtetés, hogy ez csak ott, az akkori viszonyokra és gyülekezetekre volt érvényes, hanem érvényes ma is.
----
* ''"Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is."'' (Máté 5,39)
'''''kritika:''''' Elutasítja a jogos önvédelmet.
: '''''ért.''''' → Jézus a bosszúállás elkerülését és a [[felebaráti szeretet]] gyakorlását tanította a követőinek. Senkinek sem áll jogában bosszút állni, mert az Úr szava így hangzik: „''Ne mondd: bosszút állok rajta''”<ref>Péld. 20:22</ref> „''Ne mondd ezt: Amiképpen cselekedett énvelem, úgy cselekszem ővele''”<ref>Péld 24:29</ref> „''Ha éhezik, aki téged gyűlöl, adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik, adj néki inni vizet''”<ref>Péld 25:21</ref> „''Mikor elesik (<small>meghal</small>) a te ellenséged, ne örülj; és mikor megütközik (<small>csatában van</small>), ne vigadjon a te szíved''”<ref>Péld 24:17</ref> Jézus egész földi életében ez az alapelv nyilatkozott meg és a megbocsátás, a [[Felebaráti szeretet|szeretet]] és a [[Szolgálat (vallás)|szolgálat]] útját tanította a követőinek is.
----
* ''"Ha valaki én hozzám jön, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom."'' (Lukács 14,26)
'''''kritika:''''' a család elutasítása a vallásért
: '''''ért.''''' → Sokan félreértik ezt a verset, de a gyűlölet itt nem a közismert utálatot jelöli, csak kevésbé szeretést. Tehát, aki jobban szeret valakit vagy valamit Jézusnál, nem lehet a tanítványa.
----
== Kritika ==
===Marxista vélemény===
A [[marxista valláselmélet]] szerint a Biblia emberi alkotás, az ókori Kelet irodalmának kiemelkedő teljesítménye. [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „A világfolklór egyik legszebb könyve. Nagyon kevés olyan népi mondagyűjteményt ismerek, mint amilyen az Ótestamentum. Nekem a Biblia több nyelven is megvan, nagyon szeretem olvasni, ahogyan nagyon szeretek népmeséket is olvasni, vagy Homérosztól az Iliászt és az Odüsszeiát.”{{refhely|Rapcsányi|231. o.}}
=== Bibliakritika ===
A Biblia körüli viták ősidők óta léteznek, már a Kr.u. 2. században megjelent. Azonban csak a modern időkben jelent meg a valódi Bibliakritika. Azt a meggyőződést, hogy a Bibliát történelmileg helyes és megbízható forrásként, valamint erkölcsi mintaként kell elfogadni, az ezen a területen dolgozó akadémikusok elkezdték megkérdőjelezni. Például az a tézis, hogy a Bibliát ''„Isten ihlette”'' (2Tim 3:16; 2Pét 1:21), és hogy ''„Isten a szerzője”'', ellentmondásos. Ebből a szempontból a Biblia kritikája az egyházkritika vagy a valláskritika részét képezi.
A 17. század végén még csak néhány bibliakutató kételkedett abban, hogy például [[Mózes]] írta a [[Tóra|Tórát]], de a 18. század végén már többen elkezdték szisztematikusan megkérdőjelezni a szerzőségét. A 19. század végére egyre többen jutottak odáig, hogy azt állították, hogy összességében a [[A Biblia írói#Tóra (Mózes könyvei)|Tóra több szerző műve]] volt a Kr.e. 1000-től (Dávid korától) Kr. e. 500-ig terjedő évszázadok során. Azt is mondták, hogy a benne foglalt történelem gyakran inkább polemikus, mint tényszerű. A 20. század első felére [[Hermann Gunkel]] bibliatudós felhívta a figyelmet a [[mítosz|mitikus]] vonatkozásokra, a hagyománytörténeti iskola pedig azzal érvelt, hogy bár alaptörténetnek valóban ősi gyökerei vannak, a narratívák kitalált elbeszélések. A mai bibliakutatók konszenzusa az, hogy a Biblia könyvei [[A Biblia írói|szerzőinek]] túlnyomó többsége ismeretlen.<ref>{{cite book|last=Anderson|first=Elizabeth|author-link=Elizabeth S. Anderson|chapter=If God is Dead, Is Everything Permitted?|title=The Portable Atheist: Essential Readings for the Nonbeliever|title-link=The Portable Atheist|editor-last=Hitchens|editor-first=Christopher|editor-link=Christopher Hitchens|year=2007|publisher=Da Capo Press|location=Philadelphia|isbn=978-0-306-81608-6}}</ref> Legtöbbjük névtelenül íródott, és az Újszövetség 27 könyve közül csak néhány említ szerzőt, amelyek közül többről is kiderült, hogy pszeudepigráf, azaz a bemutatkozó szerzővel szemben más valaki írta, egy későbbi időben. (Ilyen például (''[[Pál levele az epheszosziakhoz|Efézus]], [[Pál első levele Timótheoszhoz|1 Timóteus]], [[Pál második levele Timótheoszhoz|2 Timóteus]] és [[Pál levele Tituszhoz|Titusz]]'').<ref name="forged">{{cite book|last=Ehrman|first=Bart|title=Forged|url=https://archive.org/details/forgedwritinginn00ehrm|url-access=registration|date=2011|publisher=HarperOne|isbn=978-006-201262-3|pages=[https://archive.org/details/forgedwritinginn00ehrm/page/93 93–105]}}</ref>
{{fő|A Biblia írói}}
{{fő|A Biblia kritikája}}
Sokan bírálják azokat az utasításokat, amelyeket Isten az Ószövetségben adott a zsidóknak, mint például: öljétek meg a házasságtörőket, a homoszexuálisokat és a „szombaton dolgozó embereket”<ref>3Móz 20:10; 3Móz 20:13 ; 2Mózes 35:2</ref>; vagy etnikai tisztogatás végrehajtásáról<ref>2Móz 34:11–14 , 3Mózes 26:7–9</ref>; népirtásról<ref>4Móz 21:2–3 , 4Móz 21:33–35 , 5Móz 2:26–35 és Józsué 1–12</ref>; vagy más tömeggyilkosságokra adott utasításokról szólnak.
Az erkölcsről, a tökéletességről és a történelmi hitelességről szóló viták mellett az is felmerül, hogy mely könyvek valók a Szentírásba (az ún. [[bibliai kánon]]ba). A zsidók például elutasítják az [[Újszövetség]]et, míg mások az Újszövetség [[Apokrif iratok|apokrif]] iratait utasítják el, egy a harmadik irányzat pedig úgy véli, hogy a Biblia egyetlen könyvének sincs tekintélye, kivéve Jézus Krisztus tanításait.
=== Tévedhetetlenség ===
{{fő|Bibliai tévedhetetlenség}}
=== Keresztény nézetek, gyakorlatok ===
{{fő|A kereszténység kritikája}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{hely|Baranyi}} {{cite web|url=http://karolibiblia.hu/pages/a-karoli-biblia-legujabb-kiadasarol|title=A Károli-Biblia legújabb kiadásáról|author=Baranyi József|publisher=karolibiblia.hu|accessdate=2011-04-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130513010510/http://karolibiblia.hu/pages/a-karoli-biblia-legujabb-kiadasarol#|archivedate=2013-05-13}}
* [http://szentiras.hu/kereses Magyar Keresztény Portál – Keresés a Bibliában]
* [http://www.ujszov.hu/ Internetes görög Újszövetség-fordító program]
* [http://szentiras.hu/SZIT A katolikus bibliafordítás a Szent István Társulattól]
* [http://szentiras.hu/KNB A katolikus bibliafordítás a Katolikus Bibliatársulattól]
* [https://web.archive.org/web/20060617223646/http://www.parokia.hu/bible/ Protestáns új fordítású (revideált) biblia]
* [http://szentiras.hu/UF A protestáns bibliafordítás]
* [http://szentiras.hu/KG Károli Gáspár bibliafordítása]
* [http://www.biblia.hu/bevez/elnevez.htm A Biblia elnevezései]
* [http://biblia.hit.hu/ Online-Biblia: magyar, angol, héber, görög nyelven]
* {{hely|Rapcsányi}}{{CitLib |szerző=[[Rapcsányi László]] (szerk., előszó) |szerző2= |szerző3= |cím= [[A Biblia világa]] |közreműködők=  |hely=Budapest |kiadó= MRT–Minerva |év=1972  |fejezetszerző= |fejezetszerző2= |fejezetszerző3= |fejezetcím= |oldal= |egyéb= }}
* J. Alberto Soggin, ''Bevezetés az Ószövetségbe'', Budapest: Kálvin Kiadó, 1999
* Stephen M.Miller-Robert V.Huber, ''A Biblia története'', Budapest: [https://web.archive.org/web/20181228075123/http://kalvinkiado.hu/ Kálvin Kiadó], 2007, {{ISBN|978-963-558-080-4}}
* John. J. Collins, ''A Biblia Bábel után. Történetkritika a posztmodern korban'' (ford. Tóta Péter Benedek), Pannonhalma: Bencés Kiadó, 2008 (Napjaink teológiája sorozat 10.)
* Végső István: A Paristól származó magyar Bibliafordító – 450 éve született Káldi György jezsuita szerzete<ref>{{Cite web |url=https://ujkor.hu/content/a-paristol-szarmazo-magyar-bibliafordito-450-eve-szuletett-kaldi-gyorgy-jezsuita-szerzetes |title=A Paristól származó magyar Bibliafordító – 450 éve született Káldi György jezsuita szerzetes |accessdate=2023-02-05}}</ref> s.
== További információk ==
{{commonskat|Bible}}
* [http://www.biblia.hu/ www.biblia.hu]
* [https://web.archive.org/web/20200411130928/http://vizsolyibiblia.hu/ A vizsolyi biblia hivatalos honlapja]
* [http://www.polarhome.com/biblia/ Bibliai konkordancia] a [[Károlyi-biblia|Károlyi-bibliában]] index, keresés és jegyzet
* [http://mek.niif.hu/04000/04093/html/index.htm Az 1929-es] [[Magyar zsidó lexikon]] a magyar nyelven elérhető legnagyobb – több mint ezer oldalas – adatbank, bibliai címszavakkal
* [http://www.biblebasicsonline.com/hungarian/02/0202.html A Biblia írói]
* [http://szentiras.hu/SZIT/ Katolikus Biblia]
* [http://szentiras.hu/UF/ Új fordítású Biblia]
* [http://biblia.lap.hu/ Bibliai linkek]
* [https://web.archive.org/web/20190512121740/http://bibliatarsulat.hu/ Magyar Bibliatársulat]
* [http://www.biblia-tarsulat.hu Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat]
* [http://biblia.hit.hu/ Teljes Biblia Nyolc fordításban]
* [http://www.apologia.hu/keresztenyseg/biblia-1/bibliaforditas-es-a-bibliaforditasok/ Apologia.hu a bibliafordításról] {{Wayback|url=http://www.apologia.hu/keresztenyseg/biblia-1/bibliaforditas-es-a-bibliaforditasok/ |date=20171109023258 }}
* [https://web.archive.org/web/20070712210743/http://www.apologia.hu/xtianity/resp-bib.html Apologia.hu Biblia – Gy.I.K.]
* [https://web.archive.org/web/20080430140402/http://www.ekklesia.hu/biblia.html Mi a Biblia? – Keresztény Honlap]
* [http://mek.oszk.hu/10300/10399/index.phtml Biblia] (MEK)
<!-- * [http://www.wbtc.com/images/generic/barbara_bush_100kps_voice.mov Barbara Bush beszél a Bibliáról] -->
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Bibliai tévedhetetlenség]]
* [[Bibliatanulmányok]]
* [[A Biblia éve]]
* [[A Biblia Einstein szerint]]
* [[A Biblia világa]]
* [[A kereszténység kritikája]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|vallás||ókor|}}
{{Az Ószövetség története}}
{{Az Újszövetség története}}
{{Kereszténység}}
[[Kategória:Biblia| ]]