Birs forrásának megtekintése

{{Taxobox
| name = Birs
| image = BirsVirag2.JPG
| image width = frameless
| image_caption = Virága és levelei
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| unranked_classis = [[Valódi kétszikűek]] ''(Eudicots)''
| unranked_ordo = ''[[Core eudicots]]''
| ordo+++ = ''[[Superrosidae]]''
| ordo++ = ''[[Rosidae]]''
| ordo+ = ''[[Eurosids I]]''
| ordo = [[Rózsavirágúak]] ''(Rosales)''
| familia = [[Rózsafélék]] ''(Rosaceae)''
| subfamilia = ''[[Maloideae]]''
| genus = '''''Cydonia'''''
| genus_authority = Mill.
| species = '''''C. oblonga'''''
| binomial = Cydonia oblonga
| binomial_authority = [[Philip Miller|Mill.]]
| synonyms =
| range_map =
| range_map_caption = Elterjedési területe
| wikispecies = Cydonia oblonga
| wikicommonscat = Cydonia oblonga
}}
{{Tápérték
| name           = Birsalma, nyers
| water = 83.8 g
| kJ             = 238
| protein        = 0.4 g
| fat            = 0.10 g
| carbs          = 15.3 g
| sugars         = 12.53 g
| fiber          = 1.9 g
| sodium_mg      = 4
| potassium_mg   = 197
| vitA_ug        = 40
| vitC_mg        = 15.0
| niacin_mg      = 0.2
| folate_ug      = 8
| iron_mg        = 0.7
| phosphorus_mg  = 17
| magnesium_mg   = 8
| calcium_mg     = 8
| vitB6_mg       = 0.04
| source_usda    = 1
| note           = <br />''Birsalma'', nyers
| right          = 1
}}
A '''birs''' ''(Cydonia oblonga)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába, az [[almaformák]] ''(Maloideae)'' alcsaládba tartozó ''Cydonia'' nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos, birsalmának vagy birskörtének is nevezett gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú [[Délnyugat-Ázsia]] [[Kaukázus (hegység)|kaukázusi]] területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai ''bis, biss'' voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs elhasonulás.<ref>{{Tótfalusi|birs}}</ref>
Egyes [[lepke]]fajok tápláléknövénye, ezek közé tartozik az [[aranyfarú lepke]] ''(Euproctis chrysorrhoea)'', a ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix bechsteinella]]'', ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix pomifoliella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora cerasivorella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora malivorella]]'', ''[[Pasiphila rectangulata]]'' és a [[kis téliaraszoló]] ''(Operophtera brumata)''.
Korábban négy másik fajt is a nemzetségbe soroltak. Ezek közül a kínaibirs vagy [[álbirs]] külön nemzetségbe került ''Pseudocydonia sinensis'' néven, a másik három [[kelet-ázsia]]i faj pedig a ''[[Chaenomeles]]'' nemzetségbe.
== Jellemzői ==
[[Fájl:Ruhland, Am Fließ 6, Quitte, Frucht, Herbst, 03.jpg|thumb|264px|Almatermései egészben és vágva]]
Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles koronájú, [[lombhullató]] fa. Váltakozó [[levélállás|állású]], egyszerű [[levél (botanika)|levelei]] 6–11&nbsp;cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A virágrügyek differenciálódása augusztus végén, szeptember elején kezdődik, a teljes kifejlődéshez 6-7 hónap szükséges.<ref name="Nyeki">Kertgazdaság. P.Benedek J.Nyéki Z.Szabó 1990</ref> A levelek megjelenése után, tavasszal nyíló, rövid kocsányú, magános [[virág (botanika)|virágai]] a vegyes rügyekből fejlődő [[hajtás]]ok csúcsán ülnek, fehérek vagy rózsaszínek, 5&nbsp;cm átmérőjűek, ötszirmúak. Április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú [[almatermés]], melynek formája [[Alma (növénynemzetség)|almára]] vagy [[körte|körtére]] emlékeztető, tipikusan 7–12&nbsp;cm hosszú, 6–9&nbsp;cm széles (a vad példányoké csak 2,5-3,5&nbsp;cm átmérőjű). A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről<ref name="Nyeki"/> – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés [[mag]]vú gyümölcsök megnyúltabbak.
[[Fájl:Pancrace Bessa00.jpg|thumb|263px|Birsről készült illusztráció]]
== Hatóanyagok ==
Kb. 20%-ban [[nyálkaanyag]]okat, 1,5%-ig [[amigdalin]]t (kéksavglikozid), zsíros olajat tartalmaz.
== Felhasználása ==
[[Termés]]e nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű. Finom almabor és pálinka is készíthető belőle: 2016-ban Magyarországon az év pálinkáját különböző birspálinkák összeházasításából készítették.<ref>{{Cite web|url=http://www.origo.hu/tafelspicc/ital/20160211-birsbol-keszul-az-ev-palinkaja.html|title=Birsből készül az Év Pálinkája |accessdate=2017-03-12 |author=Táfelspicc |date=2016-02-11 |work=Táfelspicc |publisher=origo.hu |language=magyar}}</ref> Kemény állaga miatt azonban több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá.
Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle [[gyümölcslé|gyümölcslevet]], gyümölcszselét, [[befőtt]]et, [[Befőtt|kompótot]], [[gyümölcsleves]]t, [[kandírozás|kandírozzák]] vagy [[birsalmasajt]]nak készítik el.
Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas [[likőr]]ök, [[lekvár]]ok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosítószere.
Termése [[pektin]]ben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják.
A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, [[aranyér]] kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a [[garat]] enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.
== Fajtái ==
[[Fájl:Birsalma2.JPG|thumb|263px|Birsalma]]
A világon 40-50 birsfajtát szaporítanak, ezek közül Magyarországon 10-15 fajta közismert, közülük a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs. Mivel a birs legnagyobb része a [[feldolgozóipar]]ban hasznosul, a fajtaválasztáskor a legfontosabb a gyümölcsök aromagazdagsága, minél szabályosabb alakja és a [[kősejt]]ek alacsony aránya.
* '''Bereczki birs''': világszerte ismert, régi magyar fajta. Középkorai érésű, szeptember közepétől október elejéig szüretelhető, januárig fogyasztható. Húsbarnulásra hajlamos. Gyümölcse nagyméretű (300-350 gramm), megnyúlt körte alakú vagy ovális, karcsú parás nyakkal. Termőhely iránt igénytelen, ellenálló, szárazságtűrő és télálló fajta.
* '''Konstantinápolyi birs''': az egész világon elterjedt, igen régi fajta. Feltételezhető, hogy nem fajtát, hanem fajtakört takar az elnevezés, illetve más fajtákat is termesztenek ugyanezen név alatt. Szeptember végétől lehet szüretelni. Gyümölcse középnagy (200-250 gramm), ritkán nagy, alakja változó. Talaj szempontjából a Bereczkinél kissé igényesebb, szárazságtűrő és télálló.
* '''Champion''': Amerikából terjedt el. Korán termőre forduló, kiegyenlített hozamú fajta. Szeptember végén, október elején szüretelhető, decemberig fogyasztható. Közepesnél nagyobb (250-350 gramm) gyümölcse zömök körte alakú. Talajra igénytelen, a fagyot kevésbé jól bírja.
* '''Angersi''': francia eredetű fajta, Magyarországra Ukrajnából került be. Korai érésű fajta, szeptember közepén szüretelendő. Gyümölcse gömbölyű, középnagy (200-300 gramm). Tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, levegős, meleg talajra van szüksége.
* '''Portugál birs''': világszerte elterjedt, régi fajta. Szeptember végén, október elején szedhető, decemberig fogyasztható. Korán termőre fordul, rendszeresen terem. Közepes méretű (200-300 gramm) gyümölcse zömök körte alakú. A talaj iránt igényes. Mérsékelten fagyálló és szárazságtűrő fajta.
* '''Leskovaci birs''': [[Szerbia|Dél-Szerbiából]] származik. Szeptember végén, október első felében érik, decemberig, januárig fogyasztható. Korán fordul termőre, bőven és rendszeresen terem. Gyümölcse igen nagy (300-500 gramm), alakja igen változó. A termőhely iránt igénytelen, de a hűvösebb talajokat jobban kedveli.
* '''[[Dunabogdány]]i körte alakú''': szórványosan többfelé megtalálható Magyarországon. Érési ideje a berakódottságtól függően szeptember vége vagy október eleje. Zömök, körte alakú gyümölcse középnagy (250-350 gramm). Igen ellenálló, szárazságtűrő fajta.
* '''[[Mezőtúr]]i birs''': érési ideje kései, általában október közepén szüretelhető. Zöldessárga gyümölcse középnagy (200-230 gramm). A talaj iránt nem különösebben érzékeny.
* '''Perbál 1''' és '''gönci birs''': egymáshoz közelálló tájfajták. Kisméretű (150-180 gramm), alma alakú gyümölcseik korán érnek.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Fordítás ==
*{{fordítás|en|Quince|oldid=285626711}}
== Források ==
*{{schönfelder}}
*[http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/integralt-080904-174 Soltész Miklós: Integrált gyümölcstermesztés (tankönyv, 1997)]
*[http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/birs.html Terebess gyümölcskalauz: Birs]
*[http://www.tuja.hu/birs.htm Wiandt Díszfaiskola gyümölcsismertetése]
== További információk ==
*[http://w3.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=41419 Mindmegette: Birs – fedezzük fel újra!]{{Halott link|url=http://w3.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=41419 |date=2019-02 }}
*[https://web.archive.org/web/20091008131617/http://www.finomreceptek.hu/turmix/birsturmix Birs turmix]
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Növénynemzetségek]]
[[Kategória:Rózsafélék]]
[[Kategória:Gyümölcsök]]
[[Kategória:Ázsia növényvilága]]
[[Kategória:Európa növényvilága]]
[[Kategória:Monotipikus taxonok]]