Bodnár István (író, 1912) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1912-ben született író és újságíróról|Bodnár István (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Bodnár István
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési dátum=[[1912]]. [[október 11.]]
|születési hely=[[Semjén (település)|Semjén]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma=[[1988]]. [[augusztus 23.]] {{életkor-holt|1912|10|11|1988|8|23}}
|nemzetiség=magyar
|házastárs=
|szakma=író, költő, újságíró, lapszerkesztő, műfordító, könyvkiadó
|művésznév=
|becenév=
|munkái=
|kitüntetései=
|hivatalos oldala=
|blog=
|IMDb=
|PORT.hu=
}}
'''Bodnár István''' ([[Semjén (település)|Semjén]], [[1912]]. [[október 11.]] – [[Budapest]], [[1988]]. [[augusztus 23.]]) író, költő, újságíró, lapszerkesztő, műfordító, könyvkiadó.
== Élete ==
Református családban született és nevelkedett. Szülei Bodnár István és Bodnár Mária voltak. [[Sárospatak]]on járt tanítóképzőbe és ott is végzett 1933-ban. 1932-1933-ban társszerkesztője volt a Sárospataki Ifjúsági Közlönynek.
Kommunista diákszervezkedésben való részvétele miatt 1933-ban elítéltek, majd 1934-ben Csehszlovákiába emigrált. 1934-től 1938-ig a pozsonyi ''Magyar Újságnál'' dolgozott újságíróként. Riportjai a Népfront lapjában jelentek meg. 1938-39-ben ''A Magyarság Útja'', néhány hónapig a ''Magyar Szó'' majd a ''Nemzetőr'' belső munkatársa volt. Miután a 30-as évek végén kiutasították Pozsonyból,<ref>Valószínűleg Csehszovákiából, nem csak Pozsonyból, de a forrás Pozsonyt említ.</ref> visszatért Magyarországra. Cikkei olyan szélsőjobboldali lapokban jelentek meg, mint a ''Magyarság'', ''Egyedül Vagyunk'', a ''Magyar Út'' és a ''Magyar Élet''. <ref>Bálint Gábor állításait [[Halász Péter (író)|Halász Péter]] író visszaemlékezésére alapozta.</ref>
Bodnár István Könyvkiadó néven alapított vállalkozást. Ennek keretében adta ki a ''[[Szórakoztató regények]]'' című füzetsorozatot olyan klasszikusokkal mint [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]], [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]] vagy [[Ivan Szergejevics Turgenyev|Turgenyev]]. Emellett 1943-ban többek között nyolc saját kisregényét is kiadta. 1943-ban baloldali magatartása miatt kizárták a Sajtókamarából.<ref>Magyar irodalmi lexikon</ref> A felszabadulás után [[Törökszentmiklós]]on a termelőszövetkezeti bizottság elnök volt. Ezt követően a ''Szabad Szó'' és a ''Parasztújság'' című lapoknál dolgozott. Néhány évig kiadói lektorként működött, majd a ''Jövendőnk'' című újság belső munkatársa volt.
Számos művet fordított oroszból. Írt továbbá elbeszéléseket, rádiójátékokat, riportokat.
== Művei ==
Versei:
* Jaj! Atyám, a jövő, Rácz Ny., Sárospatak, 1932, 60 oldal
Regények, kisregények:
* Dornkappel, Prága, Pozsony külvárosáról szóló regénye.
* Mesemondás: tárcák, elbeszélések, 1. kötet, Franklin k.-ny., Budapest, 19??
* Az én falum árnyékában, E. Prager kiadó, Pozsony, 1938, 233 oldal
* Ludas Matyi – népi színjáték, Turul falufüzetek 2., Bolyai Akadémia, Budapest, 1939, 67 oldal
* Pozsonyi éjszakák, Athenaeum, Budapest, 1941, 301 oldal
* Vihar a Tátrában, [[Soóky Margit Könyvkiadó Vállalat]], Budapest, 1942,<ref>A MOKKA adatbázisában 1941.</ref> 32 oldal
* Egyszer minden kiderül, Hungária Ny., Budapest, 1942, 32 oldal
* Négy igaz barát, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1942, 152 oldal
* Mária útja, Siményi, Budapest, 1943, 32 oldal
* A csempészkirály, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
* Egyetlen barát, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
* Ember a talpán, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
* Erősebb a szerelemnél, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
* Kastély a lápon, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal
* Mindent Zsuzsiért, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal
* A rengeteg hőse, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal
* Rongyos gazdag, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal
* Orvos a külvárosban, Bárd, Budapest, 1944, 413 oldal (elkobozták)
* Ivás után, bohózat, Népi műsortár 9., Misztótfalusi, Budapest, 1947, 15 oldal
* Nagyatádi Szabó István pályafutása, Paraszt könyvtár 1., Sarló, Budapest, 1947, 52 oldal
* Hósirály, Tiszta szívvel füzetek, Nyíregyháza, 1991, 58 oldal<ref>Lehetséges, hogy a szerző csak névrokona Bodnár Istvánnak.</ref>
== Műfordításai ==
* [[Ivan Szergejevics Turgenyev]]: A diadalmas szerelem dala, Hungária Ny., Budapest, 1943, 32 oldal
* Ignatyij Nyikolajevics Potapenko: Fiatalok házassága, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
* [[Anton Pavlovics Csehov]]: Ki a tettes?, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
* [[Alekszandr Szergejevics Puskin]]: Furcsa esküvő, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal
* Ilja Gruzdjev: Gorkij élete és művészete, Faust Imre Könyvkiadó Vállalat, 1946, 210 oldal
== Díjak ==
* [[Aranytoll]]
== Szélsőjobboldali epizód ==
Életének szélsőjobboldali epizódjával kapcsolatos állításait Bálint Gábor [[Halász Péter (író)|Halász Péter]] író emlékeire alapozta. Halász ezt inkább a megélhetéssel összefüggő pálfordulásként értékelte, bár Bodnár számos ponyvaregény szerzőt hozott kellemetlen sőt veszélyes helyzetbe azzal, hogy a szélsőjobboldali sajtóban nyilvánosságra hozta valódi nevüket. A [[Magyar irodalmi lexikon (1963–1965)|Magyar irodalmi lexikon]] szerint ezzel szemben 1943-ban baloldali magatartása miatt kizárták a Sajtókamarából. Az irodalomtörténet még adós a több éves szélsőjobboldali epizód értelmezésével kapcsolatosan, illetve hogy bizonyosan ugyanarról a személyről van-e szó.
Emellett a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|kommunista párt]] a náci megszállókat és hazai kiszolgálóit tekintette a legveszélyesebb ellenségnek, és ennek jegyében kereste a kapcsolatot a hivatalos [[Magyar Front|népfrontpolitikán]] túl még szélsőjobboldali politikusokkal, személyiségekkel, csoportokkal is ha egyébként azok németellenesek voltak. (Pl. így került kapcsolatba [[Lázár Vilmos (mezőgazdász)|Lázár Vilmos]], [[Agárdi Ferenc]], [[József Attila]] [[Rátz Kálmán]]nal és más szélsőjobboldaliakkal.)
== Források ==
* {{pim|47838}}
* [[Benedek Marcell]] (főszerkesztő): Magyar irodalmi lexikon (A-K), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963-1965, 170. oldal
* [[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]: [https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/317101/default/doc_url/magyar_irok_elete_es_munkai_III_kot.pdf Magyar írók élete és munkái, III. kötet, 1939, Bodnár István szócikk, 614-615. hasáb]
* A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Főszerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997. 384 o.
* [[Halász Péter (író)|Halász Péter]]: Átmeneti élet. Utószó. In: [[Sárga regények]] 5. A fekete kastély rejtélye és más kémtörténetek. Bp. ILK, 1989. 251-252. oldal
* [https://www.epa.hu/00000/00021/00031/pdf/MKSZ_EPA00021_2001_117_04_484-487.pdf Bálint Gábor: A pesti ponyvaipar leleplezése a Magyarságban, 1941-ben]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|irodalom}}
{{DEFAULTSORT:Bodnar Istvan}}
[[Kategória:1912-ben született személyek]]
[[Kategória:1988-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar műfordítók]]