Boica (Reketyefalva község) forrásának megtekintése

{{hasonló}}
{{Román település infobox
|román név              =Boița
|magyar név             =Boica
|német név              =
|kép                    =
|képméret               =
|képaláírás             =
|címer                  =
|zászló                 =
|történelmi régió       =Erdély
|fejlesztési régió      = Nyugat-romániai fejlesztési régió
|megye                  =Hunyad
|rang                   =falu
|községközpont          =[[Reketyefalva]]
|irányítószám           =
|körzethívószám         =
|magyar lakosság        =
|népsűrűség             =
|népsűrűség forrás      =
|tengerszint feletti magasság =
|terület                =
|szélességi fok         =45
|szélességi ívperc      =36
|szélességi ívmásodperc =42
|hosszúsági fok         =22
|hosszúsági ívperc      =48
|hosszúsági ívmásodperc =44
|szöveg pozíciója       =
|weboldal               =
}}
'''Boica''' ({{románul|Boița}}) falu [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Hunyad megye]] Reketyefalva községében.
==Nevének eredete==
Neve a 'bánya' jelentésű román nyelvjárási ''baie'' szó [[kicsinyítő képző]]s alakjából való. 1733-ban ''Bots,'' 1750-ben ''Boicza'' alakban írták.
==Fekvése==
[[Hátszeg]]től 14 kilométerre nyugatra, a [[Hátszegi-medence]] északnyugati peremén fekszik.
==Lakossága==
* 1785-ben 283 lakosából a [[Román görögkatolikus egyház|görögkatolikus egyház]] összeírása szerint 170 volt görögkatolikus. Ugyanakkor a megyei biztos 25, az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] [[esperes]]ség hatvan ortodox családfőt írt össze.<ref>Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: ''Jozefinizmus Tündérországban.'' Budapest, 2013, melléklet</ref>
* 1910-ben 653 lakosából 644 volt román és nyolc magyar anyanyelvű; 478 görögkatolikus és 167 ortodox vallású.
* 2002-ben 265 román nemzetiségű lakosából 262 volt ortodox vallású.
{{népességdiagram}}
==Története==
A 18. század elején települt [[Tustya]] külterületére, román lakossággal. Területe korábban erdő, majd erdőirtás után Tustya legelője volt. Az 1900-as években határához csatolták [[Nagycsula]] és [[Királybányatoplica]] egy részét. Az 1910-es években nagyon szegény falu volt, jelentős szilvatermesztéssel. 1956-ban kivált belőle a Királybányatoplica [[Romániai községek|községhez]] csatolt [[Moszor]]. Magát Boicát 1968-ban csatolták át [[Alsófarkadin]] községtől [[Reketyefalva|Reketyefalvához]].
Határában 1950-ben,<ref>Rusalin Isfănoni: ''Pădurenii Hunedoarei.'' București, 2006, 32. o.</ref> más adat szerint 1969-ben indult meg a [[színesfém]]tartalmú [[pirit]] kitermelése.<ref>Nicolae Popa: ''Țara Hațegului.'' Timișoara 1999, 344. o.</ref> A fémeket 1981-ig [[Gurabárza|Gurabárzán]] nyerték ki, akkor saját [[Flotálás|flotálót]] építettek. A legtöbbet [[Kiskapus]]ra szállították. Az alkalmazottak száma az 1990-es évek elején háromszáz körül volt.<ref>''Uo.,'' 346. o.</ref> A bányát 2005-ben bezárták.<ref>[http://adevarul.ro/locale/hunedoara/foto-mai-ramas-dintr-o-fosta-preparatie-miniera-invadata-hoti-1_513b761b00f5182b85e94d7d/index.html ''Adevărul'' 2013. március 9.]</ref>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* Iacob Radu: ''Istoria vicariatul greco-catolic al Haţegului.'' Lugoj, 1913
{{portál|Erdély|-}}
{{Hunyad megye települései}}
[[Kategória:Hunyad megye települései]]
[[Kategória:Hunyad vármegye települései]]