Boica (községközpont) forrásának megtekintése

{{hasonló}}
{{Román település infobox
|román név              = Băița
|magyar név             = Boica
|kép                    = Boica foter.JPG
|képméret               = 260 px
|képaláírás             = Boica főtere, a háttérben a római katolikus templommal és a Boicai-Magurával
|címer                  =ROU_HD_Baita_CoA.png
|zászló                 =
|történelmi régió       = Partium
|fejlesztési régió      = Nyugat-romániai fejlesztési régió
|megye                  = Hunyad
|rang                   = községközpont
|községközpont          =
|irányítószám           = 334075
|körzethívószám         =
|magyar lakosság        = 3<ref>[http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=6277]</ref>
|népsűrűség             =
|népsűrűség forrás      =
|tengerszint feletti magasság = 289–390
|terület                = 111,4
|szélességi fok         = 46
|szélességi ívperc      = 1
|szélességi ívmásodperc = 52
|hosszúsági fok         = 22
|hosszúsági ívperc      = 53
|hosszúsági ívmásodperc = 34
|térkép_n               =
|térkép_e               =
|szöveg pozíciója       =
|weboldal               = www.baita.ro
}}
[[Fájl:Baica.jpeg|bélyegkép|jobbra|220px|Boica látképe 1900 körül]]
[[Fájl:Boica ortodox templom.JPG|bélyegkép|jobbra|160px|Az [[Román ortodox egyház|ortodox]] templom]]
[[Fájl:Boica romai katolikus templom.JPG|bélyegkép|jobbra|160px|A [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] templom]]
'''Boica''' vagy '''Kisbánya''' ({{románul|Băița}}, népiesen ''Boița'') falu, Boica község központja [[Románia|Romániában]], [[Hunyad megye|Hunyad megyében]].
==Fekvése==
Az [[Erdélyi-érchegység]]ben, [[Déva|Dévától]] 24 kilométerre északra fekszik, egy ÉNY–DK-i irányban húzódó, patkó alakú, kilenc kilométer hosszú és öt kilométer széles medencében, amelyet északon hét–kilencszáz, keleten kilencszáz–ezeregyszáz, délen pedig hat–hétszáz méteres hegyek fognak közre. A [[Romániai községek|község]] területének művelési ágak szerinti megoszlása: 36% erdő, 27% legelő, 17% szántó és 13% rét.
==Nevének eredete==
A ''Boica'' és a ''Kisbánya'' név azonos jelentésű (''Nagybányá''-nak [[Körösbánya|Körösbányát]] nevezték). Először német eredetű néven mint ''Perneseyfen'' bukkan föl 1427-ben. Később 1444-ben ''Kysbanyah alio nomine Medwepathaka,'' 1750-ben ''Boicza.''
==Története==
Aranybányáit a [[Római Birodalom|rómaiak]] óta művelték. 1444-ben valószínűleg német lakosú [[bányaváros]] volt a [[világos]]vári uradalomban, [[Zaránd vármegye|Zaránd vármegyében]] (csak 1876-ban csatolták Hunyad megyéhez). 1525-ben [[Mezőváros|oppidum]], 13 családdal (11 [[jobbágy]] és két [[zsellér]]). Korábban a [[körösbánya]]i uradalomhoz tartozott, ekkor külön kincstári uradalom központja lett. A 16. században valószínűleg folyamatosan folyt az aranybányászat. 1673-ban négy román jobbágy lakta, tíz fiúval. Bányáit 1742-ben a helyi román lakosság bérelte a kincstártól és művelte. 1766-ban mindössze 59 [[román ortodox egyház|ortodox]] hívőt írtak össze benne. 1769-ben [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] kápolna épült. 1771-től a kincstár német, magyar és szlovák nyelvű, római katolikus bányászokat telepített be. 1784-ben már körülbelül háromszáz helyben lakó és környékbeli bányász dolgozott itt. 1804-ben 51 bányász visszautasította, hogy a bevezetendő új bérezési rendszer szerint dolgozzék és április 10-én nem vette fel a munkát. Április–májusban sikeresen tárgyaltak a [[nagyszeben]]i kincstárral bérük rendezéséről. Ekkor a bányákban 345-en dolgoztak, római katolikus egyházához pedig 590 lélek tartozott. 1827-ben a kincstártól a Moldovan és Petca családok által alapított Boicai Rudolf bányatársaság vette meg bányáit. 1846-ban német nyelvű római katolikus és román ortodox iskolája működött.
Lakói 1849. április 2-án küldöttséget menesztettek [[Csutak Kálmán]] elé, amely elfogadta a városra kivetett hadisarcot, ha Csutak elkerüli Boicát. A környékbeli falvakból 7-én nagy tömeg gyűlt össze a város mellett és az ott élő negyven magyar kiadatását követelték. Ekkor lakosai egy része a hegyekbe menekült. Csutak serege 14-én három oldalról körülvette, és bár ismét küldöttség ment eléjük megadást ígérve, betört a településre és a ki nem fizetett hadisarcot pusztítással és fosztogatással törlesztette. Csutak ezután két századnyi [[Honvédség|honvédet]] hagyott helyőrségként a városban. Ezeket május 19-én, [[Hatvani Imre|Hatvani]] második [[abrudbánya]]i expedíciója után vonták vissza [[Déva|Dévára]].
Az akkor már fiú- és lányiskolára elkülönített római katolikus bányásziskolába 1884-ben vezették be a magyar tannyelvet.<ref>Kovács Gyárfás: ''A bányavidéki róm. kath. esperesi kerület plébániáinak története.'' Szamosujvártt, 1895, 65. o.</ref> A Boicai Rudolf bányatársaságot abban az évben a [[Rajnai Palotagrófság|pfalzi]] Heinrich Klein vette meg, aki 1887-ben Boica és [[Krecsunesd]] között megásatta a kétezer méteres ''Heinrich tárná''-t, majd 1889-ben eladta az Első Erdélyi Aranybánya Rt.-nek. A társaság 1895-ben itt és Krecsunesden összesen 754 bányászt foglalkoztatott és 465&nbsp;kg nyersaranyat termelt ki.<ref>Matlekovits Sándor: ''Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor.'' 2. köt., Bp., 1898, 13. o.</ref> 1887-ben nyílt meg első gyógyszertára,<ref>[http://mek.niif.hu/02700/02752/02752.pdf Péter H. Mária: ''Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai.'' Kolozsvár, 2002, 46. o.]</ref> 1896-ban megalakult a ''Boiczai Takarékpénztár,'' 1897-ben pedig a ''Zarandeana'' bank.
1920-ban a bányákat előbb a német Harkort cég vette meg, majd a román Mica. Mivel veszteségesnek bizonyultak, utóbbi 1928-ban eladta egy helyi társulatnak, amely pedig a helyi lakosoknak adta ki bérbe. A két világháború között magyar nyelvű [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] iskolája működött 1935-ig, amikor gyerekek hiányában bezárták. Római katolikus egyháza 1971 óta [[Brád]] [[Leányegyház|filiája]]. 1953-ban az állam újra megnyitotta a településtől délkeletre található, már a rómaiak által is művelt ''Troița'' bányát, de a kitermelés csak 1960-ig zajlott. Azóta nem folyik aranybányászat Boicán.
1910-ben 1220 lakosából 714 volt román, 313 német és 191 magyar anyanyelvű; 684 [[román ortodox egyház|ortodox]] és 480 [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] vallású.
2002-ben 466 lakosa közül 427 volt román, 10 magyar és 8 német nemzetiségű; 427 ortodox és 28 római katolikus vallású.
==Látnivalók==
* [[román ortodox egyház|Ortodox]] temploma 1727-ben épült, a [[barokk]] és a [[Brâncoveanu-stílus]] hatását is mutató [[ikonosztáz]]a 1797-ből való.
* [[Latin rítusú katolikus egyház|Római katolikus]] temploma 1786-ban, tornya 1798-ban épült.
== Híres emberek ==
*Itt született [[1890]]. [[Január 25.|január 25-én]] [[Licker Oszkár]] magyar költő.
*Itt született [[1926]]-ban Mircea Sântimbreanu gyermekíró.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
* Ioachim Lazăr: ''Comuna Băița.'' Deva, 2007 [http://86.122.14.139/greenstone/collect/deva/import/130/ComunaBaitaMonografie.pdf] {{pdf}}
* Constantin Nichitean – Coralia Maria Jianu: ''Minele de aur Băița-Crăciunești: repere de istorie'' [http://www.anuarulsargetia.ro/minele-de-aur-baita-craciunesti-repere-de-istorie]
{{Hunyad megye települései}}
{{Portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Hunyad megye települései]]
[[Kategória:Hunyad vármegye települései]]