Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang forrásának megtekintése

{{Barlang infobox
|név=Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang
|kép=
|képaláírás=
|település=[[Miskolc]]
|földrajzi táj=[[Bükk-fennsík]]
|típus=időszakosan aktív [[víznyelő]][[barlang]]
|tengerszint feletti magasság=627
|hossz=503
|mélység=95
|magasság=0
|függőleges kiterjedés=95
|barlangkataszteri szám=5372-7
}}
A '''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang''' Magyarország fokozottan védett [[barlang]]jai közül az egyik. A [[Bükki Nemzeti Park]] területén található. Itt található a három méter magas és fehér, Pagoda nevű [[cseppkő]]. A kőhídjai és a kipreparálódott kőpengéi az alpesi barlangokra jellemzők. A Borókási-töbrök két fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik a [[Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang]]. A Borókási-töbrök második leghosszabb és második legmélyebb barlangja, a [[Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang]] után.
== Leírás ==
A [[Bükk-fennsík]] Nagy-fennsíkján, a [[lillafüred]]i Létrás-tetőtől délkeletre, körülbelül 1,2 kilométerre nyílik a barlang. A Kis-Kőristől északra található Borókási-töbrök, más néven Borókás-töbrök víznyelői közül a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang víznyelője a legfejlettebb. A terméskőből épített bejáratához, amely egy fém ajtóval van lezárva, hosszú patakmeder vezet. A [[Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang]] bejáratától körülbelül 40 méterre nyílik. A bejáratát jelölik az újabb turistatérképek.
Jól rétegzett, világos színű [[középső triász]] [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] keletkezett. Időszakosan aktív, termekkel tagolt, lépcsőzetes aknarendszer. A függőleges bejárati részét kútgyűrűk biztosítják. A végpontja egy meanderező járat szűkületénél van. A Jó király-ág 50 méter hosszú, hófehér [[Cseppkő|cseppkövek]] alakultak ki benne, majdnem vízszintes, hidrológiailag inaktív és a Nagy-terem oldalából nyílik. A Nagy-terem 15×4 méteres, az alja omladékos és oldásformák, szépen fejlett barlangi [[Karrmező|karrok]] láthatók benne. A Nagy-terem alatti hasadékjárat kőhídjai és kipreparálódott kőpengéi az alpesi barlangok egyik jellegzetessége.
Az Óriás-akna nevű rész 30 méter mély, lefelé tágul, mosott falú és csipkézett. Az akna vízvezető járatokkal és oldalról becsatlakozó aknákkal megnövelt méretű. A barlang leghíresebb cseppköve a fehér és három méter magas Pagoda. A különböző oldásformák miatt a szűk járatok csipkések. A barlangban eltűnő vizek a [[Szinva]] középső forrásában bukkannak elő. Csak a [[Bükki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélyével és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható.
A Borókási-töbrök kilenc barlangja közül az egyik. A másik nyolc barlang a [[Borókás-tebri 1. sz. víznyelőbarlang]], a [[Borókás-tebri 3. sz. víznyelőbarlang]], a [[Borókás-tebri 4a sz. barlang]], a [[Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang]], a [[Borókás-tebri 5. sz. víznyelőbarlang]], a [[Cseresznyés-barlang (Miskolc)|Cseresznyés-barlang]], a [[Kiskút-lápai-zsomboly]] és a [[Sziklafal-alatti-barlang]].
A nevében lévő számozás a Borókási-töbrök barlangjainak felfedezési sorrendjét tükrözi. Előfordul a barlang az irodalmában ''Borókás II.'' (Mészáros 1974), ''Borókás 2. barlang'' (Horváth 1976), ''Borókás II. időszakos víznyelőbarlang'' (Nyerges 2003), ''Borókás 2. sz. barlang'' (Kordos 1984), ''Borókás II. zsomboly'' (Mészáros 1974), ''Borókási 2'' (Hevesi 1977), ''Borókási II. sz. víznyelőbarlang'' (Kordos 1977), ''Borókás No. 2 Sinkhole-cave'' (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), ''Borókás-teberi 2. sz. víznyelőbarlang'' (Neidenbach, Pusztay 2005) és ''Borókás-tebri-viznyelőbarlang'' (Dénes 1974) neveken is. 1979-ben volt először ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang''nak nevezve a barlang az irodalmában.
== Kutatástörténet ==
1957-ben a miskolci „Zsombolyosok” barlangkutatói bontották az általuk Nyírfás-nyelőnek nevezett borókás-tebri 2. számú víznyelőt, de nem sikerült bejutniuk a barlangba. 1962-ben a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tagjai bontottak a borókási víznyelőkben. 1974 tavaszán tárta fel a Herman Ottó Barlangkutató Csoport, akiket Mészáros Károly vezetett a víznyelőjáratot bontással járhatóvá téve. A bontási helyet Kositzki József mutatta meg a csoporttagoknak. Hat nap alatt, négy méter vastag törmelék kihordása után érték el a szabad járatot. A jelenlegi mélypontig sikerült lejutniuk egy 15 méter mélységben kialakult, két méter hosszú törmelékakadály megszüntetésével. Ekkor hosszúságát majdnem 500 méternek és mélységét közel 100 méternek becsülték. Ebben az évben elkészült a barlang főágának térképe, ami idáig nem került elő és hidrológiai vizsgálatok folytak a járatrendszerben. 1974 nyarán az Aqua-expedíciókor kutattak a barlangban. A későbbi években csak a barlang hosszát sikerült növelni pár kisebb oldalág felfedezésével.
Az 1975. december 31-i listán a 110 méter mély barlang az ország 13. legmélyebb barlangja. 1975 végén és 1976 elején a csoport vízhozam-méréseket végzett a barlangban. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5300-as (Bükk) barlangkataszteri területen lévő, miskolci ''Borókás-töbri II. sz. víznyelőbarlang''. 1976-ban [[Lukács László (barlangkutató)|Lukács László]] is részt vett kutatásában. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Bükk hegységben, Miskolcon található barlang ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' néven. 1977-ben mutatták ki vízfestéssel, hogy a barlangból elfolyó vizek a [[Szinva]] középső forrásában jelennek meg.
Az 1977-es ''Bükk útikalauz'' szerint kb. 110 m mélységben munka folyik a barlangban. Az 1977. évi ''[[Karszt és Barlang]]'' angol nyelvű különszámában megjelent, ''The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975)'' című közleményből megtudható, hogy a Bükk hegységben fekvő, 110 m mély ''Borókás No. 2 Sinkhole-cave'' 1975. december 31-én Magyarország 13. legmélyebb barlangja. A 12. legmélyebb barlang ([[Kis-kőháti-zsomboly]]) szintén 110 m mély. Az 1977. december 31-i állapot szerint (''[[MKBT Meghívó]]'' 1978. május) a Bükk hegységben lévő és kb. 110 m mély ''Borókás II. sz. víznyelőbarlang'' az ország 15. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 17. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 110 m mély ''Borókási II. sz. víznyelőbarlang''. A 18. legmélyebb barlang ([[Szeleta-zsomboly]]) szintén kb. 110 m mély. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi ''MKBT Meghívó''ban publikált listánál. 1979-ben a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang bejárati szakaszának ácsolata fel lett újítva.
Az 1979-ben megjelent, ''Barlangok a Bükkben'' című kiadványban szó van arról, hogy a [[Borókás-tebri 3. sz. víznyelőbarlang]] közelében, attól D-re van a ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' töböroldalban nyitott bejárata. A bejárat után lévő több, egymást követő aknán keresztül majdnem 100 m mélységig lehet leereszkedni benne. A függőleges részek között termek is vannak, melyekből néhány, nagy méretű kürtő kezdődik. Csak a végpont közelében és az elaggott oldaljáratokban figyelhetők meg cseppkövek. Komoly felszerelés kell a barlang bejárásához. A Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlanghoz közel, attól DK-re van a [[Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang]] bejárata. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 135-ös számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése.
Az 1980. évi ''[[Karszt és Barlang]]'' 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' az 5300-as barlangkataszteri területen (Bükk hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5372/7. a barlangkataszteri száma. Az [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|MKBT Dokumentációs Bizottsága]] a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.
1981-ben a csoport a végponti szűkületet véste, de az átjutás után újabb szűkületek tették lehetetlenné a továbbjutást. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Bükk hegységben lévő ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang geológiai, morfológiai és hidrológiai értékei miatt lett. Az 1982. szeptember–októberi ''[[MKBT Műsorfüzet]]''ben meg van említve, hogy a Bükk hegységben található ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|MKBT]] által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. 1982. május 2-án Kökény Károly és Németh Tibor készítették el barlangkataszteri törzslapját, amely szerint 110 méter mély.
Az 1984-ben kiadott, ''Magyarország barlangjai'' című könyv szerint az [[1970-es évek]] jelentős hazai felfedezésének számít az 1974. évi 100 méter mélységig történt feltárása. A kiadvány részletesen ismerteti a barlangot. Az országos barlanglistában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1986-ban lett lezárva a barlang bejárata. 1986–1987 telén Kováts Nóra [[Denevérek|denevér]]-megfigyelést végzett a barlangban.
1987-ben a Herman Ottó Barlangkutató Csoport a Bükki Nemzeti Park megbízásából a barlang bejáratánál támfalat épített a kő bepergések megakadályozása miatt. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 20. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5372/7 barlangkataszteri számú, kb. 110 m függőleges kiterjedésű ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang''. A 21. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlang ([[Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang]]) szintén kb. 110 m függőleges kiterjedésű. Az összeállítás szerint az 1977. évi ''Karszt és Barlang''ban közölt mélységi listában a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang kb. 110 m mély. A ''[[Karszt és Barlang]]'' 1989. évi különszámában publikált, angol nyelvű tanulmányhoz (''The caves of Hungary'') kapcsolódva megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Bükk hegységben fekvő, 110 m mély Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang (''Borókás No. 2 Sinkhole-cave'') 1988-ban Magyarország 20. legmélyebb barlangja. (A barlang 1977-ben is 110 m mély volt.)
1990-ben a csoport a barlang végpontját tágította. 1997-ben a Karszt Barlangkutató Szakosztály elkezdte felmérni a barlangot. Ekkor fedezte fel a szakosztály a Jó király-ágat és az Ásító-száj nevű kürtő kimászásakor egy új részt. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a [[Bükki Nemzeti Park]] Igazgatóság illetékességi területén, a Bükk hegységben található ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' az igazgatóság engedélyével látogatható. 1998-ban Márkus István rajzolta meg a Jó király-ág alaprajz térképét, Berecz László, Zentai Rudolf, valamint Márkus István a 17-es akna feletti-ág, a Depo-feletti-ág és a Q-járatból a Nagy-termi-omladék felé vezető barlangrész hosszmetszet térképét és a barlangrész alaprajz térképét a szakosztály tagjainak felmérése alapján. Ebben az évben Márkus István és Vörös Péter az egész barlang hosszmetszet térképvázlatát elkészítették. Ezt a térképvázlatot 1999-ben Berecz László és Zentai Rudolf kiegészítették, majd ebben az évben elkészült a barlang beszerelési vázlata.
2000-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a barlang bejárati szakaszán járatbiztosítási munkát végzett. 1997 és 2001 között a szakosztály meghatározta az Egységes Országos Vetület koordináta rendszerében az egymáshoz közel fekvő borókás-tebri barlangok bejáratainak koordinátáit és kiépítette a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlangot kötéltechnika használatához. 2000-ben Márkus István és Vörös Péter megrajzolták a barlang alaprajz térképét és három keresztmetszet térképét. A felmérés alapján a barlang hossza 503 m és mélysége kb. 95 m, mérve 91,6 m. 2001-ben Márkus István és Vörös Péter szerkesztették meg a barlang kiterített hossz-szelvény térképét. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.
A 2003-ban megjelent, ''Magyarország fokozottan védett barlangjai'' című könyvben található barlangismertetésben az olvasható, hogy a Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang 503 m hosszú, 110 m függőleges kiterjedésű és 35×27 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5372-7 barlangkataszteri számú ''Borókás-tebri 2.sz. víznyelőbarlang'' Magyarország 48. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 503 m hosszú barlang 1977-ben és 1987-ben 500 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5372-7 barlangkataszteri számú ''Borókás-tebri 2.sz. víznyelőbarlang'' Magyarország 33. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 95 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben 110 m mély volt. 2004. november 6-án mentőgyakorlatot tartottak benne.
A 2005-ben kiadott, ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia'' című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint az 1982 óta fokozottan védett ''Borókás-teberi 2. sz. víznyelőbarlang''nak a Bükk hegységben lévő Nagy-fennsíkon, 626 m tszf. magasságban van a bejárata. A Létrás-tetőtől DK-re található Borókás-töbrök víznyelői között a legfejlettebb, melyhez hosszan elnyúló patakmeder vezet. A Herman Ottó Barlangkutató Csoport tagjai tárták fel 1974-ben a barlangot egy töbör megbontásával. Világos színű, jól rétegzett középső triász mészkőben jött létre. Az időszakosan aktív, lépcsőzetes, termekkel tagolt aknarendszer 503 m hosszú és 110 m mély. Csipkésre oldottak a szűk járatok.
A szépen fejlett barlangi karrokkal és oldásformákkal ékesített ''Nagy-terem'' 15×4 m-es és omladékos aljzatú. A terem alatt lévő mélybevezető hasadékot az alpesi barlangok képződményeire emlékeztető kipreparálódott kőpengék és kőhidak tarkítják. A lefelé táguló, oldalról becsatlakozó aknákkal, vízvezető járatokkal megnövelt, 30 m mély Óriás-aknát mosott falak és csipkézett formák jellemzik. A 3 m magas fehér ''Pagoda'' a barlang legnevezetesebb cseppköve. Engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell megtekintéséhez. Mészáros Károly szócikkében meg van említve, hogy Mészáros Károly nevéhez fűződnek a borókás-tebri kutatások. A Herman Ottó Barlangkutató Csoport egyik legjelentősebb feltáró eredménye a borókás-tebri barlangok.
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a [[Bükki Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben található ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Bükk hegységben elhelyezkedő ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.
2012. május 25-én Nagy Gergely Domonkos elkészítette a barlang beszerelési vázlatát. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' (Bükk hegység, [[Bükki Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2014-ben lett kialakítva új bejárata. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang'' (Bükk hegység, [[Bükki Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
== Irodalom ==
* Aradi Gábor – Berecz László – Zentai Rudolf: ''Borókás-tebri II. sz. víznyelőbarlang, beszerelési vázlat.'' Kézirat, 1999. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* [[Baja Ferenc]]: ''A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete.'' [[Magyar Közlöny]], 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
* [[Bertalan Károly]] – [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] – Országh György: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00227/pdf/EPA00438_MKBT_meghivo_1976_07-09_OCR.pdf ''Országos jelentőségű barlangok.''] [[MKBT Meghívó]], 1976. július–szeptember. 15. old.
* [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]]: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00194/pdf/EPA00438_KBT_1974_1.pdf ''A Borókás-tebri-víznyelőbarlang feltárása.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1974. 1. füz. 32. old.
* Egri Csaba – Nyerges Attila: ''50 méternél mélyebb barlangjaink.'' In: [[Székely Kinga]] szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. {{ISBN|963-9358-96-7}}
* Egri Csaba – Nyerges Attila: ''200 méternél hosszabb barlangjaink.'' In: [[Székely Kinga]] szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 15. old. {{ISBN|963-9358-96-7}}
* Egri Csaba – Takácsné Bolner Katalin: ''Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang.'' In: [[Székely Kinga]] szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 118. old. {{ISBN|963-9358-96-7}}
* [[Fazekas Sándor (politikus)|Fazekas Sándor]]: ''A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
* [[Fazekas Sándor (politikus)|Fazekas Sándor]]: ''A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete.'' [[Magyar Közlöny]], 2015. október 26. (158. sz.) 20921. old.
* Ferenczy Gergely: ''Barlangvédelmi tevékenység.'' In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 599. old.
* Germán Erzsébet: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00003/pdf/EPA02969_beszamolo_1976_149-163.pdf ''Jelentés a Herman Ottó Barlangkutató Csoport 1976. évben végzett munkájáról.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1976. 150., 151. old.
* Gombos András: ''A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
* Gombos András: ''A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről...'' [[Magyar Közlöny]], 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
* [[Gonda György (politikus)|Gonda György]]: ''Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése.'' [[Magyar Közlöny]], 1982. március 15. (14. sz.) 199. old.
* Hernádi Béla: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00008/pdf/EPA02969_beszamolo_1981_109-110.pdf ''A Herman Ottó Barlangkutató Szakcsoport 1981. évi jelentése.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1981. 109. old.
* [[Hevesi Attila]] szerk.: ''Bükk útikalauz.'' Budapest, Sport, 1977. 81. old. (''A Bükk-vidék barlangjai'' című fejezetet, a 49–88. oldalakat [[Dénes György (geográfus)|Dénes György]] írta.)
* Horváth János: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00003/pdf/EPA02969_beszamolo_1976_131-146.pdf ''Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató Szakosztályának 1976. évi jelentése.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1976. 137. old.
* Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00046/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1990_2_171-173.pdf ''Barlangkutató csoportjaink életéből.''] [[Karszt és Barlang]], 1990. 2. félév. 172. old.
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00025/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1977_1-2_047-054.pdf ''Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között.''] [[Karszt és Barlang]], 1977. 1–2. félév. 49., 51. old.
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00026/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1977_SI_065-066.pdf ''The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975).''] [[Karszt és Barlang]], 1977. Special Issue. 66. old.
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00240/pdf/EPA00438_MKBT_meghivo_1978_05_OCR.pdf ''Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai.''] [[MKBT Meghívó]], 1978. május. 18. old.
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00029/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1980_1_045-046.pdf ''Barlangkataszteri hírek.''] [[Karszt és Barlang]], 1980. 1. félév. 46. old.
* [[Kordos László (geológus)|Kordos László]]: [http://mek.oszk.hu/00500/00575/pdf/00575ocr.pdf ''Magyarország barlangjai.''] [[Gondolat Kiadó|Gondolat Könyvkiadó]], Budapest. 1984. 24., 153., 276., 284. old.
* Kraus Sándor: ''Barlangföldtan.'' Budapest, 1984.
* Lénárt László: [http://mlbe.hu/evkonyv/lenart/ ''Barlangok a Bükkben''.] Miskolc, 1979. 58. oldal és a térképmelléklet
* Lénárt László: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00032/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1982_1_023-028.pdf ''Számvetés a szervezett miskolci barlangkutatók 30 évi munkájáról.''] [[Karszt és Barlang]], 1982. 1. félév. 27., 28. old.
* Márkus István – Vörös Péter: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00085/pdf/EPA00438_mkbt_tajek_2002_03-04.pdf ''A Borókás-tebri II. számú víznyelőbarlang leírása.''] [[MKBT Tájékoztató]], 2002. március–április. 19–22. old.
* Mészáros Károly: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00196/pdf/EPA00438_KBT_1974_5-6.pdf ''A Társulat Észak-magyarországi Területi Osztálya 1974. október 7-én vezetőségi ülést tartott.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1974. 5–6. füz. 8. old.
* Mészáros Károly: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00196/pdf/EPA00438_KBT_1974_5-6.pdf ''Jelentés az Aqua-expedíció 1974. évi tevékenységéről.''] [[Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató]], 1974. 5–6. füz. 33., 38. old.
* Mészáros Károly: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00001/pdf/EPA02969_beszamolo_1975_1_057-075.pdf ''A Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport 1974. évi jelentése.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1975 első félév. 58., 60., 61., 63–64. old.
* Mészáros Károly: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00002/pdf/EPA02969_beszamolo_1975_2_118-125.pdf ''A Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport 1975. évi jelentése.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1975 második félév. 122. old.
* [[Nagy István (agrármérnök)|Nagy István]]: ''Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2021. április 9. (61. sz.) 2337. old.
* Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia''. Budapest, 2005. 64., 195., 317. old.
* Nyerges Attila: ''Természetvédelmi állapotfelvétel.'' Kézirat, 1999. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
* Nyerges Attila: ''Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang.'' In: [[Székely Kinga]] szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 116–117. old. {{ISBN|963-9358-96-7}}
* [[Persányi Miklós]]: ''A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.'' [[Magyar Közlöny]], 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
* [[Székely Kinga]]: ''Fokozottan védett barlangok.'' In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 179–180. old.
* Szervezők: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00159/pdf/EPA00438_mkbt_tajekoztato_2014_03.pdf ''58. Barlangnap.''] [[MKBT Tájékoztató]], 2014. május–június. 3. old.
* Szikszai Tibor: [http://epa.oszk.hu/02900/02969/00006/pdf/EPA02969_beszamolo_1979_134-152.pdf ''A Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése.''] [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|MKBT Beszámoló]], 1979. 137. old.
* Takácsné Bolner Katalin: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00040/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1987_1-2_051-056.pdf ''Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint.''] [[Karszt és Barlang]], 1987. 1–2. félév. 54. old.
* Takácsné Bolner Katalin – [[Eszterhás István]] – Juhász Márton – Kraus Sándor: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00044/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1989_SI_017-030.pdf ''The caves of Hungary.''] [[Karszt és Barlang]], 1989. Special Issue. 30. old.
* [[Turi-Kovács Béla]]: ''A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete.'' [[Magyar Közlöny]], 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
* –: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00234/pdf/EPA00438_MKBT_meghivo_1977_11_OCR.pdf ''Országos jelentőségű barlangok.''] [[MKBT Meghívó]], 1977. november. 21. old.
* –: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00227/pdf/EPA00438_MKBT_meghivo_1976_07-09_OCR.pdf ''Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával...''] [[MKBT Meghívó]], 1976. július–szeptember. 8. old.
* –: [http://epa.oszk.hu/00400/00438/00266/pdf/EPA00438_mkbt_musorfuzet_1982_09-10.pdf ''Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe.''] [[MKBT Műsorfüzet]], 1982. szeptember–október. 17. old.
== További irodalom ==
* Czenthe Huba: ''A Bükk-hegység barlangjai.'' Kézirat (szakdolgozat) a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon (Budapesten), Eger, 1965. 68. old.
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20151221042009/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tinfo/mo/bukk/borok2.htm Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang]
* [http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_5372-7 Országos Barlangnyilvántartás]
* [http://turistautak.hu/poi.php?id=136338 turistautak.hu]
{{Magyarország fokozottan védett barlangjai}}
{{Barlangok Miskolcon}}
{{Portál|Földrajz||Miskolc}}
{{DEFAULTSORT:Borókástebri2szvíznyelőbarlang}}
[[Kategória:Barlangok a Bükk-vidéken]]