Borbély Sándor (gyógypedagógus) forrásának megtekintése

{{egyért2|a gyógypedagógusról|Borbély Sándor (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Borbély Sándor
|kép=Borbély Sándor (1866-1932).jpg
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|szakma=gyógypedagógus
|munkái=A némák megszólítása, vagyis a siketnémák beszédtanításának kezdete (1913)
|kitüntetései=Koronás Arany Érdemkereszt (1903)
|aláírás=
}}
'''Borbély Sándor''' ([[Aranyosrákos]], [[1866]]. [[január 14.]] – [[Vác]], [[1932]]. [[december 9.]]) erdélyi magyar [[gyógypedagógus]], a magyar siketnéma-oktatás jelentős alakja.
== Életpályája ==
Földművelésből élő tanult székely nemesi családból származott.<ref>[https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/861074/default/doc_url/Siketnemak_es_vakok_oktatasugye_1932_XXXIV_0910.pdf Siketnémák és vakok oktatásügye 1932 XXXIV 09-10], mandadb.hu</ref> Gyermekéveit szülőfalujában töltötte. [[Torda|Tordán]] és [[Kolozsvár]]on tanult. Házitanító volt Korbuly Ignác ügyész két fia mellett. 1889-ben végezte el a tanítóképzőt [[Budapest]]en, és még ugyanebben az évben a tordai [[Unitárius vallás|unitárius]] algimnázium seniora lett. Szakvizsgát tett [[pszichológia|lélektan]]ból és a [[siketnémaság|siketnéma]] oktatás történelméből.
1897-től két évig tanított a siketek budapesti iskolájában, majd a ''[[Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon|Váci Országos Siketnéma Intézet]]'' gyakornokaként gyümölcsöztette tudását. A Nagy Sándor-féle - 1977-ben - megjelent „Pedagógiai lexikon” szerint 1899-től 1924-ig a [[Cházár András Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon|Váci Siketnéma Intézet]] igazgatója volt. Ebben a minőségben készítette el 1900-ban a siketnéma intézetek első tantervét, és dolgozta ki a siketnéma oktatás módszertanát. Az 1900-ban megjelent „Tanterv és módszeres utasítások a siketnémák iskolái, intézetei számára” című műve, [[Európa]] hírűvé tette a magyar gyógypedagógiát. A tantervben az oktatás célját a következőképpen fogalmazta meg: „A társalgási, közvetlen beszélgetési formán keresztül a siketet beszélővé tenni.” A tanterv hatására minden osztályban bevezették az [[Urbantschitsch]]-féle hallási gyakorlatokat. A „ Vezérkönyv a siketnémák beszédtanításához” című két kötetes műve tartalmazza mindazt, ami egy második és harmadik osztályos siketnek igazán hasznos. Ebben a műben megmutatja, hogy az adott alkalommal mit, mennyit, hogyan kell és szabad ezen a fokon nyújtani, mennyire szabad a siket gyermek agyát megterhelni. Ezzel párhuzamosan 1900 és 1904 között ő vezette a Vácott működő Gyógypedagógiai Tanítóképző-tanfolyamot. (Ezt 1908-ban [[Budapest]]re helyezték át.)
1902-ben az ő szervező munkájának volt köszönhető a váci intézet fennállása századik évfordulójának megünneplése. Elhatározta, hogy ennek alkalmából új épületet építtet, melyben több iskolai tanterem, tornaterem, díszterem, szertár és tanári szoba is helyet kap. Ezt a ma működő épületet 1902 júliusában adták át. Ettől az időtől kezdve a régi épület túlnyomórészt nevelőotthon céljait szolgálta.
Borbély Sándor igazgató szerkesztésében, az intézet százéves fennállása alkalmából ''„Emlék-könyv a [[siketnémaság|siketnémák]] váczi országos királyi intézete 100 éves fennállásának ünnepe alkalmára”'' címen egy igen értekés, tanulságos és mindenben bő tájékoztatást nyújtó könyvet szerkesztett. Ez tartalmazza az intézet keletkezését, fejlődését, szervezését, valamint a siketnémák ügyének és kiképzésének akkori állását. A könyv ismerteti az ország többi városában működő siketnéma intézet leírását és kibővül az intézetek, az igazgatók és az alapítók fényképével is.
== Tisztségei ==
*1903-ban „Borbély Sándornak a Siketnémák Váci Országos Intézete igazgatójának a gyógypedagógia terén szerzett érdemei elismeréséül, a király Őfelsége a [[Koronás Arany érdemkereszt]]et adományozta.”
*1905-ben megválasztják a Siketnéma Tanárok Országos Egyletének és a [[Magyar Védő Egylet]] elnökének. Ugyanebben az évben siketnéma óvodát létesít.
*1908-tól a Gyógypedagógiai Tanárképzőben előadó tanárként is működik. Majd ettől az évtől előadója a Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsának.
*Munkatársa volt a [[Váci Hírlap]]nak és a Siketnéma Közlönynek, majd 1911 és 1918 között ő szerkesztette a Siketnémák Képes Lapját.
== Emlékezete ==
*1915-ben 25 éves szolgálatának elismeréséül nevére alapítvány létesült.
*1923-ban megfestik arcképét. Szobrát a Váci Siketnéma Intézet előtt állították fel.
*1925-ben vonult nyugdíjba, és ekkor megkapta a [[Signum Laudis]]t.
== Halála ==
1932. december 9-én (hosszas szenvedés után) Vácon fejezte be életét. Temetése szintén Vácon történt december 11-én, nagy részvét mellett. A maga fogalmazta gyászjelentés így foglalta össze életművét: „Egyfelől kisded némáknak ajkát nyitogatta magyar szóra, másfelől pedig a rosszul beszélő nagy magyaroknak nyelvét igazgatta jóra.”
== Főbb művei ==
* ''Bevezető jegyzetek a siketnémák oktatásának módszertanához'' (1909)
*''Nyelvünk védelme : gyomlálás a magyar nyelv kertjében'' (1910)
* ''A némák megszólítása, vagyis a siketnémák beszédtanításának kezdete'' (1913)
*Némák megszólaltatása : képes ABC a siketnéma-iskolák számára : gyakorlati rész. 3. kiad. (1922)
* ''A magyar siketnéma oktatás bibliográfiája és adatgyűjteménye 1920 végére'' (1923)
== Szerkesztése ==
*''Emlék-könyv a siketnémák váczi országos királyi intézete 100 éves fennállásának ünnepe alkalmára.'' (1902)
== Társasági tagság ==
[[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] (EME)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[https://unitarius-tudastar.hu/pantheon/pantheon1/kelemen-borbely-irodalom.htm Borbély Sándor, unitárius portál] (Hozzáférés 2024. május 09.)
* {{cite web |url= https://unitarius-tudastar.hu/pantheon/b.htm|title= Unitárius Pantheon|date= |accessdate=2024-04-25 |author= |authorlink= |publisher= |work= |format= }}
* {{cite web |url= https://unitarius-tudastar.hu/pantheon/pantheon1/borbely-sandor.htm|title= Borbély Sándor életrajza|date= |accessdate=2024-04-25 |author= Kelemen Miklós|authorlink= |publisher= |work= |format= }}
* {{cite web |url= https://unitarius-tudastar.hu/pantheon/pantheon1/kelemen-borbely-irodalom.htm|title= Borbély Sándorral foglalkozó irodalom|date= |accessdate=2024-04-25 |author= Kelemen Miklós|authorlink= |publisher= |work= |format= }}
== További információk ==
*[[Gordosné Szabó Anna]]: Borbély Sándor. In: Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Főszerk. [[Báthory Zoltán (pedagógus)|Báthory Zoltán]], [[Falus Iván]]. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 194. p.
*Angyal J.: Emlékezés Borbély Sándorra. Gyógypedagógia, 1966/1. sz. 19-21. p.
*[https://tudastar.unitarius.org/borbely-sandor/index.html Megtaláltuk Borbély Sándornak, az Országos Siketnéma Intézet néhai igazgatójának sírhelyét is.] (2024. május 09.)
*[https://unitarius-tudastar.hu/koszoruzas/index.html#V%C3%A1c Unitárius nagyjaink sírja Budapesten, és Magyarország területén] (2024. május 09.)
{{Portál|Erdély|-}}
{{DEFAULTSORT:Borbely Sandor}}
[[Kategória:Magyar gyógypedagógusok]]
[[Kategória:Unitárius magyarok]]
[[Kategória:Váciak]]
[[Kategória:1866-ban született személyek]]
[[Kategória:1932-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei]]