Borhamisítási botrány Magyarországon 1898-ban forrásának megtekintése

Az '''1898-as magyar borhamisítási botrány''' során a korábban virágzó [[pécs]]i borkereskedelem - [[Budaörs]] után abban az időben a legjelentősebb az országban - akkora károkat szenvedett el, amelyekből soha nem tudott felépülni.
A [[borhamisítás]]i botrány kezdetben az Engel József és Fiai céget érintette, amely az ország egyik legnagyobb borkereskedő vállalkozása volt, és ezáltal sok irigyet és ellenséget szerzett (köztük az akkori földművelési miniszter [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]]). Aztán átterjedt számos más pécsi cégre is, a pécsi [[bor (ital)|borok]] híre megromlott, piacuk összeomlott. Ártott a magyar bor nemzetközi hírének és a magyar borexportnak is.
==Előzmények==
Az Engel cég az egyik legnagyobb hazai borkereskedő volt. Hat és fél millió literes készletük a teljes magyarországi bortermelés huszada volt, szállítottak a MÁV fogyasztási szövetkezetnek és a hadseregnek is.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_fuchsintol_a_tamarindig_borhamisitas_a_bekeidokben Pélvölgyi Balázs: A fuchsintól a tamarindig. Borhamisítás a békeidőkben]</ref> A pécsi kereskedők borai messzi földre eljutottak a vasúton. A város a második legnagyobb magyar borkereskedelmi központ volt, a bortermelés és borkereskedelem pedig a város gazdasági életének alappillére. Ezt a helyi borok sok évszázados múltra visszatekintő jó hírneve alapozta meg.
{{idézet2|''Az Engel pécsi bornagykereskedő czég ellen borhamisítás miatt feljelentést tettek. Darányi földmivelésügyi miniszter valószínűleg nem bízván meg a pécsi hatóság erélyében, a budapesti rendőrkapitányság egy hivatalnokát küldötte le kellő apparatussal, megbízván azt a feljelentett borkereskedő pinczevizsgálatával. A hivatalos közegek fényes eredménynyel járnak el küldetésükben, amennyiben 60 bormintát foglalnak le, mely utólagosan egytől-egyig hamisnak találtatott.''|KÖZTELEK, Budapest, 1898 évi november hó 16.<ref>[http://epa.niif.hu/02200/02213/00219/pdf/EPA02213_Koztelek_1898_092.pdf KÖZTELEK, Budapest, 1898 évi november hó 16.]</ref>}}
A szőlőket 1874-1914 között végigpusztító [[filoxéra]] járványt<ref>[http://borneked.hu/borlexikon/bortudomany/bortortenelem/a-pusztito-filoxera-1874-1914.html A pusztító filoxéra 1874-1914], borneked.hu</ref> követően ugyanakkor ide érkeztek nagy mennyiségben az olcsó olasz borok, amelyeket vagy tisztán vagy magyar borokkal keverve hoztak forgalomba, feszültséget okozva a borpiacon.<ref>[http://madeinpecs.tumblr.com/post/59380518102/hamis-a-bor-miniszter-%C3%BAr Hamis a bor, miniszter úr!]</ref> Szintén ebben a korszakban, a borhiány miatt terjedt el a borok manipulációja és a mesterséges borok előállítása. 1892-ben kedvező vámfeltételeket biztosító kereskedelmi szerződés született Olaszországgal, és ettől meglódult az olasz borok importja. A pécsi vasút állomás borforgalma óriási volt, azért is, mert a jóhírű pécsi borokat exportálták is: Ausztriába, Horvát-Szlavónországba, Német-, Olasz- és Oroszországba, Belgiumba, Svájcba, a balkáni államokba és még Amerikába is.<ref>[http://www.pecstortenete.hu/index.php/95-tanulmanyok/272-voros-andrea-borhamisitasi-botrany-pecsett-a-19-szazad-vegen Vörös Andrea Borhamisítási botrány Pécsett a 19. század végén]{{Halott link|url=http://www.pecstortenete.hu/index.php/95-tanulmanyok/272-voros-andrea-borhamisitasi-botrany-pecsett-a-19-szazad-vegen |date=2019-07 }}</ref> Ezekben az évtizedekben jelentős társadalmi változások is történtek: gyarapodott az a módos réteg, akik kényesek voltak a bor minőségére, a gyarapodó városi lakosság jelentős része azonban nem. A vegyipar fejlődése ugyanakkor új élelmiszerszínezékek megjelenéséhez vezetett. A bortermelésben is új technikák jelentek meg.
Engel József az [[1860-as évek]] elejétől kezdett termény- és borkereskedelembe Pécsett, és később fiait, Adolfot és Mihályt is bevonta a kereskedelembe. Több megyére terjesztették ki a felvásárlási körüket, és a másik nagy borkereskedelmi központban, Budafokon is megvetették a lábukat, kivívva a konkurencia haragját. Saját telepítésű amerikai szőlőültetvényük is volt [[Olasz (település)|Hidor]]on.
===Az Engelek és a pécsiek rossz hírbe keveredése===
A sokak által gyűlölt Engeleket már a nagy botrány előtt is többször a törvénysértés gyanujába keverték. 1873-ban borcsempészet miatt emeltek ellenük vádat Pécsett. Miután a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] [[1878]]-ban bekebelezte [[Bosznia-Hercegovina|Boszniát]], az Engelek ellen azzal a váddal folyt eljárás, hogy a hadseregnek szállított boraikba [[fucshin]]t kevertek. (Ez olyan kátrány alapú festékanyag, amelybe a gyártás során az alkalmazott technológia miatt mérgező anyagok keveredtek, mint a higany és az arzén.) A megszálló katonák közt gyakori volt a hasfájás, és ezt a rossz bor számlájára írták: Még az is megtörtént, hogy a katonai élelmezési bizottság több száz akó bort a [[Dráva|Drávába]] öntetett.
1879 decemberében [[Bern]]ben kilenc hordó, hatezer liternyi, fuchsinnal és egy ismeretlen anyaggal színezett hamis magyar bort foglaltak le. Két hordó Engel József pécsi, a többi Neugebauer Miksa budafoki borkereskedő szállítmánya volt. A botrányok miatt [[Jókai Mór]] képviselő interpellációt nyújtott be [[Tisza Kálmán]]hoz, aki akkor egyszerre volt miniszterelnök és belügyminiszter. Válaszában elismerte: tudja, hogy egyes kereskedők fuchsin<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_fuchsintol_a_tamarindig_borhamisitas_a_bekeidokben Pálvölgyi Balázs: A fuchsintól a tamarindig. Borhamisítás a békeidőkben], rubicon.hu</ref> tartalmú borfestékeket árulnak.
[[1895]]-ben az Engelek [[budafok]]i pincéjében foglalt le a rendőrség bormintákat és a belügyminiszter utasítására baranyai pincéikat is vizsgálták a rendőrök, de az Engel-ellenes [[Borászati Lapok]] megfogalmazása szerint „a dolog elaludt”.
A pécsiekről, mint borhamisítókról kialakult képet erősítette, hogy az [[1896]]-ben zajlott országos egyeztetések folyamán ellenezték az 1893-as műbortörvény javasolt szigorítását (egyébként a soproniakkal és a tokajiakkal együtt). Ezzel, kritikusaik szemében, azt az érzést keltették, hogy takargatnivalójuk lehet. A módosító rendeletet végül 1897. augusztus 23-án kiadták (holott sem Ausztriában, sem Franciaországban, sem Spanyolországban nem született hasonló szigorú szabályozás, ahol pedig szintén folytak tárgyalások a műborok visszaszorítása érdekében).
==A botrány==
1898 őszén egy razzia során hamis borokat találtak több budapesti kocsmában, és néhány kocsmáros az Engel céget nevezte meg szállítóként. Október végén és november elején a rendőrség 35-féle borból 140 üveg mintát vett az Engelek budafoki pincéiben. Ekkor azonban illetékességi vita indult, melyik rendőrségnek kell lefolytatnia a vizsgálatot, mivel az Engelek pécsiek voltak, Engel Adolf azonban már Budapesten volt állandó lakosként bejelentve. Mikor elérték, hogy a lakhelye szerinti IV. kerületi rendőrkapitánysághoz kerüljön az ügy, báró Splényi Ödön helyi főkapitány azonnal, november 8-án megszüntette az eljárást. A mintákat visszaadták és azokat megsemmisítették.
A belügyminiszter erre vizsgálatot indított Splényi Ödön, és új eljárást az Engelek ellen, immár a VIII. kerületi rendőrfőkapitányságon. Engelék hiába ajánlották fel saját maguk már az új eljárás előtt, hogy vizsgálják meg a boraikat, az ügyük ekkor már rosszul festett. Elszabadult a pokol: aki csak pécsi bort vásárolt, mindenki rohant bevizsgáltatni, és a budapesti és [[kolozsvár]]i vizsgáló központokban alig győzték a munkát. A borhamisítók ellen hajsza indult, ami nem a bizalom helyreállításához, hanem összeomlásához vezetett, különösen az üzletág pécsi képviselői kárára. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarára, vagy a Pécsi Naplóra, mint érintettekre, senki se akart hallgatni, hiába állt ki az Engelek mellett a pécsi polgármester is, és mikor az országos sajtóban megjelentek a józanságra intő hangok, már késő volt, a kárt már nem lehetett jóvátenni.
A budapesti vizsgálat 1899 januárjában zárult. A cég tulajdonosait, Engel Mihályt és Ifj. Engel Adolfot egy-egy hónapi elzárásra és a kiszabható legmagasabb pénzbüntetésre, vagyis 300 forintra ítélte a bíróság, plusz meg kellett volna fizetniük a jelentős eljárási költségeket is. Az Engelek és az ügyész is fellebbeztek, és a január 16-án megszületett másodfokú ítélet ismét elmarasztalta vádlottakat mesterséges borok készítése, forgalmazása, valamint törkölyborok tartása és raktározása körül elkövetett visszaélések miatt.
A borhamisítók üldözése a per után tovább folyt, és hozott is eredményeket. A műborgyártást azonban nem sikerült megszüntetni, a tisztességes bortermelést és kereskedelmet ugyanakkor rendkívül nagy károk érték, különösen Pécsett.
==A következmények==
A borhamisítással szemben elharapódzott ellenérzések és a nagy általános bizalmatlanság miatt egyetlen pécsi cég elleni eljárás néhány hét alatt a pécsi borpiac teljes megbénulásához és a pécsi bortermelés hitelének összeomlásához vezetett.
Az Engelek 1901-ben megszüntették pécsi főtelepüket és teljesen Budaörsre költöztették a tevékenységüket. A hisztériának számos borkereskedő esett áldozatul, akiknek közük volt pécsi borokhoz. Sokan csődbe jutottak. Eljárás folyt például Oblath Adolf, Kann Ignác, [[Teleki Zsigmond|Tauszig (Teleki) Zsigmond]], Friedmann József és Fodor Mór ellen. Scwabach Zsigmond és Kann Ignác pécsi kereskedők még az országot is elhagyták: kivándoroltak Amerikába. Pécsett számos munkahely szűnt meg, és jelentősen csökkentek a város bevételei. Magyarország borkivitele 1899-ben több, mint tíz százalékkal csökkent.
Engel Mihály néhány évvel később Bécsbe költözött, ahol egy kerékpárgyártó vállalkozásba társult be. Ez nem volt sikeres, az újabb kudarc felőrölte, és öngyilkos lett.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
{{Portál|Pécs|-}}
[[Kategória:Botrányok]]
[[Kategória:Borászat]]
[[Kategória:Pécs történelme]]