Boross Mihály (író, 1815–1899) forrásának megtekintése

{{Író infobox|
|név=Boross Mihály
|kép=
|képméret=
|születési dátum=
|születési hely=
|halál dátuma=
|halál helye=
|nemzetiség= magyar
|szülei=
|feleség=Zuber Ilona Barbara (1832-1874)
|férj=
|utód=Boross Ilona Jozefa Gizella (1865-1926)
|műfaj= népies novella, regény, újságcikk
|periódus= 19. század
|elsőmű= Első jelentős műve Béthel Székesfehérvár, 1844. (Szent történeti novellák. 1.)
|behatás= Jókai Mór
|kihatás= A népies [[novella]] és [[regény]]irodalom jeles képviselője a [[Bach-korszak]]ban
|weboldal=
|aláírás=
|megjegyzés=
}}
{{egyért2|az 1815-ben született népies íróról|Boross Mihály (egyértelműsítő lap)}}
'''Boross Mihály''' ([[Szőny|Ószőny]], [[1815]]. [[január 9.]] – [[Sárbogárd]], [[1899]]. [[március 5.]]) újságíró, regényíró, történetíró, politikus. A népies [[novella]] és [[regény]]irodalom jeles képviselője a [[Bach-korszak]]ban.
==Pályakezdése==
Nagyszülei [[Pozsony vármegye|Pozsony megyéből]] származtak a [[Komárom vármegye|Komárom megyei]] Ószőnybe, itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. Szülei földművesek, apja Boross Gergely, anyja Szüts Sára.<ref>{{Cite journal|title=Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V53Y-58B : 17 February 2021), Mihály Boross, 09 Jan 1815 Baptism; citing Ószőny, Komárom, Hungary, Országos Levéltár, Budapest (Hungary National Archives, Budapest); FHL microfilm 630,391.}}</ref> A helyi gimnázium elvégzését követően [[Cegléd]]en, [[Nagykőrös]]ön, [[Pápa (település)|Pápán]] tanult, majd több éven keresztül [[Dunamocs|Mocs]]on joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát Pesten, ezután rövidebb ideig [[Tata|Tatán]] gyakorolta az ügyvédi praxist. 1843-ban [[Székesfehérvár]]on telepedett le, az 1846. évi tisztújításkor a tiszteletbeli ügyészséget pályázta meg, ezt ugyan nem nyerte el, de 1848-ban a városban működő 19 ügyvéd között említik.
==Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején==
1848. március 14-én Pesten tartózkodott: mint a Székesfehérvári Első Magyar Költsönös Életbiztosító Intézet egyik képviselője az [[Első Hazai Takarékpénztár]] közgyűlésén vett részt, itt a két intézet egyesüléséről döntöttek. Részt vett a március 15-i forradalomban, majd másnap visszaérkezett Székesfehérvárra. Itt a Fekete Sas kávéházba sietett, ami, mint a pesti [[Pilvax]], a liberális ellenzéki ifjúság gyülekező helye volt. A Városház téren népgyűlést tartottak, ahol a 12 pontot és a Nemzeti Dalt olvasták fel, és a nemzetőrség felállításáról is határoztak.
Boross a következő hónapokban politikai röpiratokat készített: Politikai labdacsok; Politikai káté; Szabadság, egyenlőség, testvériség; Eke, kard és könyv - , ezek Székesfehérváron jelentek meg. A népszerűvé vált ügyvédet 1848 májusában a helyhatósági választásokon a városi közgyűlés tagjává választották, de tanácsos nem lett belőle.
A megyei közigazgatás átalakításakor az országgyűlési választások előkészítésében vett részt, a másodalispán vezetése mellett alakult központi választmány tagjává választották, majd május 5-én táblabíróvá nevezték ki, de részt vett az egyik nemzetőröket összeíró küldöttség munkájában is. 1848 júniusában a hivatalos Közlöny Fejér megyei tudósítója lett, emellett a győri [[Hazánk (folyóirat, 1847–1848)|Hazánk]]ban is megjelentek írásai. Az országgyűlési választásokon a bodajki kerületben indult képviselőjelöltként, de a kisebbségben maradt, így híveit az ugyancsak liberális [[Salamon Lajos]] támogatására hívta fel. 1848 őszén a megyei főjegyző helyettesítésével bízták meg.
1849. január 16-án osztrák császári fogságba került: [[Gyulai Gaál Ede]] császári biztos parancsára letartóztatták, majd Budára vitték, fogságából csak március közepén szabadult. A közigazgatás újjáalakításakor, a forradalmi szellemű tisztikar választásakor gróf [[Batthyány István]] kormánybiztos Fejér megye másodalispánjává nevezte ki, majd a vésztörvényszék elnöke lett. 1849 augusztusában a székesfehérvári helyőrség megtámadására készített tervet, de a hadi események következtében az akció nem valósult meg. Ennek ellenére szabadcsapataival augusztus elején Székesfehérvárra érkezett. A következő napok eseményei az augusztusi felkelés Székesfehérvárra súlyos megpróbáltatást hozott, több nemzetőrt kivégeztek, az osztrák katonaság bosszúból a Királysor házait is felgyújtotta. Boross, Mednyánszky Sándor csapataival ismét Székesfehérvárra érkezett, s mint a vésztörvényszék elnöke tevékenykedett.
A honvédcsapatok távozását követően, augusztus 20-án Komáromba menekült. A vár kapitulációja előtt [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] a várba menekült városi és megyei tisztikart honvédtisztekké -Borosst hadbíró századossá - léptette elő. A vár kapitulációjakor mindnyájan mentességet és büntetlenséget nyertek. Ennek ellenére Borosst is letartóztatták, de hamarosan szabadon bocsátották.
==Az önkényuralom idején==
[[Iváncsa|Iváncsára]] vonult vissza, majd [[baracska]]i birtokán élt. A gazdálkodás mellett állandó munkatársa volt a [[Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)|Hölgyfutár]]-nak, írásai megjelentek a [[Budapesti Visszhang]]ban is. 1851-ben a kecskeméti református gimnázium földrajz és történelem tanárává nevezték ki. Ez évben letartóztatták, majd 1853-ban 2 évi várfogságra ítélték [[Josefstadt]]ban raboskodott. Kiszabadulása után Pesten telepedett le, újságíróként a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]nál dolgozott, majd a Napkelet munkatársa volt. Az újságírás mellett, számos regényt írt (Boldogháza, András a szolgalegény, A hazajáró lélek, A szomszéd, stb.). A népies novella és regényirodalmunk egyik népszerű képviselője volt a Bach-korszakban.
Internálását 1859-ben szüntették meg a hatóságok. Székesfehérvárra gróf [[Cziráky János]] főispán kérésére költözött, ahol december 17-én tartott tisztújításon gróf Batthyány István javaslatára a másodalispáni tisztségre jelölték. Az alispáni tisztség mellett a központi választmány elnöki tisztét is betöltötte. Közigazgatási tisztségeiről a provizórium bevezetésével lemondott, majd ügyvédi oklevelének kihirdetését követően ügyvédi gyakorlatot is folytatott.
==A dualizmus idején==
A székesfehérvári királyi járásbíróságra nevezték ki. 1876 júniusában ment nyugdíjba, ügyvédként azonban 1882-ig működött. Történetírói és újságírói tevékenységet fejtett ki. Megírta visszaemlékezéseit, amelyben többek között a forradalom és szabadságharc, valamint az 1861-es alkotmányos év városi és megyei eseményeit rögzítette. A megye első társadalmi hetilapjának, az 1871-ben indult Székesfejérvár-nak is munkatársa, majd rövidebb ideig felelős szerkesztője volt. A város életében, lapkiadóként is jelentős szerepet játszott. 1881-ben alapította és szerkesztette a Fehérvári Híradó című társadalmi hetilapot, ez hosszabb ideig létezett, de végül beolvadt a Szabadság-ba, amely szintén a függetlenségi politikát szolgálta. 1899. március 5-én Sárbogárdon hunyt el.
== Magánélete ==
1860. május 21-én feleségül vette nemes nánhegyeseli Zuber Pál (1792-1866)<ref>{{Cite book |title=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/646926#}}</ref> és nemes jókai Katona Jozefa (1806-1875)<ref>{{Cite journal|title=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/646927}}</ref> leányát Zuber Ilona Barbarát (1832-1874).<ref>{{Cite journal|title=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/355420#}}</ref> A házasságból 4 gyermek született: István (1861-1938), [[Boross Endre|Endre]] (1862-1925) színész, Jenő (1863-1863) és Ilona (1865-1926).
==Művei==
* Béthel. (Szent történeti novellák 1. Székesfehérvár, 1844)
* Népszerű tolmács az első magyar kölcsönös életbiztosító intézet alapszabályaira vonatkozólag. (Pest, 1847)
* Politikai labdacsok. (Székesfehérvár, 1848)
* Szabadság, egyenlőség, testvériség. (Székesfehérvár, 1848)
* Eke, kard és könyv. (Székesfehérvár, 1848)
* Szabad föld és szabad földmíves. (Székesfehérvár, 1848)
* Istennek új szövetsége a magyar üggyel. (Székesfehérvár, 1848)
* Kamarilla. (Székesfehérvár, 1848)
* Istennek szövetsége a magyar nemzettel. (Szekszárd, 1848; a berontott ellenség által 10 000 példányban lefoglaltatott)
* Politikai kiskáté a nép számára. (1–2. kiad. Pest, 1848; német, horvát, román és szlovák nyelven is; 5. kiad. Székesfehérvár, 1869)
* Házasság speculatióból. Víg regény. (Pest, 1850)
* Urambátyám. Reg. (Pest, 1851)
* Boldogháza. Buzdító és oktató történet értelmes földmívesek számára. (Vasárnapi könyvtár. I. 5. Pest, 1856; 6. kiad. 1869)
* Újabb magyar költők. Válogatott gyűjtemény a magyar nép számára. Összeszedte. (Vasárnapi könyvtár. I. 10. Pest, 1856)
* A hazajáró lélek. Víg regény. (Pest, 1856)
* [http://mek.oszk.hu/16300/16361/pdf/16361.pdf Vagy idejében, vagy soha! Ez a házasság jelszava. Víg regény.] (Pest, 1856)
* Egy nyomorult története. Népies irány-regény. (Pest, 1856)
* Zsiga bátyám és én. Víg regény. (Pest, 1857)
* Az újabbkori Jób. Népies regény. (Pest, 1857)
* Képmások. Elbeszélések. (Pest, 1857)
* András, a szolgalegény. Reg. Jeremiás Gotthelf után átd. (Vasárnapi könyvtár. II. 5–7. Pest, 1857; 4. kiad. 1900)
* Boldogházi esték. Oktató és mulattató elbeszélések, történetek és adomák gyűjteménye. 12 füzet két kötetben. (Pest, 1857–1858)
* A hét halálos bűn. Erkölcsi beszélyek 3 füzetben. (Pest, 1857–1858)
* A két királyné Szent történeti beszély. (Pest, 1858)
* A falu bírája. Regény 3 füzetben. (Pest, 1858; 3. kiad. 1903)
* A nyugalom órái értelmes földmívesek számára. (Pest, 1858)
* Attila, a hun király. Történeti képek az ötödik századból. (Pest, 1858)
* Kegyeletek órái a világtörténelem drágakő-darabjaiból. I–II. köt. (Pest, 1859)
* Melanchton Fülöp élete. (Pest, 1860)
* [http://mek.oszk.hu/07300/07313/07313.pdf A dicsőült gr. Széchenyi István életrajza.] Eredeti kútfők után népszerűen előadja. (Pest, 1860)
* Szent István, az első magyar király. Az 1860. évi nemzeti ünnep emlékére. (Pest, 1860)
* A hitújítás bajnokai. 1–4. füzet. (Pest, 1861)
* Magyar krónika, azaz a magyar nemzet története… (Pozsony, 1862)
* A volt jobbágyság hármaskönyve. (Székesfehérvár, 1866)
* Magyarország közjoga 1848-ig és 1848-ban. A volt jobbágyság hármaskönyve kiegészítéséül. (Pest, 1867)
* Politikai óramutató azok számára, akik nem tudják, hányat ütött az óra. (Szabadka, 1867?; 2. kiad. Székesfehérvár, 1871; németül és szlovákul is)
* Házi ügyvéd. (Pest, 1867; 2. kiad. 1871)
* Kalászok a vallásosság és az erkölcsiség mezején. (Pest, 1870)
* Az élet tükre. Írta Hilarius naplója után. (Székesfehérvár, 1873)
* B. M. válogatott kisebb munkái. (1–2. kiad. Bp., 1874)
* A lelkész leánya. Reg. (Székesfehérvár, 1877)
* Gyászlapok a magyar szabadságharcz történetéből. Összeáll. (Székesfehérvár, 1880)
* Élményeim. 1848–1861. 1–2. köt. (Székesfehérvár, 1881–1882)
* Fejér megye 1861-ben. Az Élményeim 3. kötete. (Székesfehérvár, 1885)
* A sárkányirtók. Regény. (Protestáns népkönyvtár. 9–10. Bp., 1887)
* A kuruczháború. Politikai és történeti összehasonlító tanulmány. Történelmi kútfők nyomán írta. (Székesfehérvár, 1887)
==Emlékezete==
* [[Sárbogárd]] - emlékoszlop, emlékpark [http://www.sarbogard.hu/_user/browser/File/ELOTERJESZTESEK/2010/20101210/KT_20101210_07_000.pdf]
* [[Székesfehérvár]] - sajtóterem a Hiemer-ház épületében.[http://okkfehervar.hu/index.php?pg=sub_3]
==Források==
*{{Szinnyei|1||b/b02258.htm}}
* Borostyán Sándor: B. M. élete, irodalmi és politikai működése (Székesfehérvár, 1893)
* [http://okkfehervar.hu/index.php?pg=sub_3 Önkormányzati Kommunikációs Központ portálja]
* [https://web.archive.org/web/20160305023008/http://mgonline.hu/archive/jubileum/33/50_jubileum_176-181.pdf Szent István Király Múzeum]
* [http://www.kapcsolat-kapcsolat.hu/tartalom/babolna/komaromihresegek.html Komárom Polgármesteri Hivatala]{{Halott link|url=http://www.kapcsolat-kapcsolat.hu/tartalom/babolna/komaromihresegek.html |date=2018-08 }}
* [http://www.nevpont.hu/view/2105 Névpont]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Klasszikus magyar irodalom}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|irodalom}}
{{DEFAULTSORT:Boross Mihaly}}
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Komáromiak]]
[[Kategória:Romantikus költők, írók]]
[[Kategória:Fejér vármegye alispánjai]]
[[Kategória:1815-ben született személyek]]
[[Kategória:1899-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Sárbogárdiak]]