Borossebes–Menyháza keskeny nyomtávú vasút forrásának megtekintése

Az egykori '''Borossebes–Menyháza-vasútvonal''' a hajdani [[Arad vármegye|Arad vármegyében]] (ma [[Románia]]) feküdt. A keskeny nyomközű vasútvonal [[nyomtávolság]]a 760&nbsp;mm volt.
== Története ==
Az [[Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak]] (röviden ''ACsEV'') [[borossebes]]i állomásától induló [[kisvasút|kisvasutat]] [[Wenckheim Frigyes]] gróf építtette saját költségén. A 21,2&nbsp;km hosszú vasútvonalat [[1893]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] nyitották meg, építése 303&nbsp;000&nbsp;koronába került. A korlátozott közforgalmú kisvasút kezelője az ACsEV volt.
A hegyvidéki jellegű pályán a legnagyobb [[lejtviszony|emelkedés]] 18‰, a legkisebb [[ívsugár]] 50&nbsp;méter volt. A vasútvonalon 67 db [[híd]] és [[áteresz]] épült.
Az [[alépítmény]]t 2,8 méteres koronaszélességben készítették, a kisvasúti [[vágány]]t 10,9&nbsp;kg/fm tömegű, „w” jelű acélsínekkel fektették. A pályára 2,1 tonnás [[tengelyterhelés]]t és legfeljebb 25&nbsp;km/h-s sebességet engedélyeztek. A forgalmat és a rakodást kilenc [[vasútállomás|állomás]] segítette.
A vontatáshoz két darab kétcsatlóst, majd később egy háromcsatlós [[gőzmozdony]]t vásároltak:
{| {{széptáblázat}}
!Pályaszám
!Név
!Gyári szám
!Gyártó
|-
|1
|PÁL
|1893/3648
|''[[Bécsújhelyi Mozdonygyár|Sigl, Wiener Neustadt]]''
|-
|2
|LÁSZLÓ
|1893/3649
|''[[Bécsújhelyi Mozdonygyár|Sigl, Wiener Neustadt]]''
|-
|3
|KRISZTA
|1897/13
|''[[Weitzer János Gép,- Waggongyár és Vasöntöde Rt.|Weitzer János gépgyára]]''
|}
A kisvasút a monyászai fürdőbe (a település neve 1910-től [[Menyháza]]) igyekvőkön kívül a környék kőbányáiból vörös [[márvány]]t szállított az [[Arad (Románia)|aradi]] építkezésekhez, illetve a [[cukorgyártás]]hoz szükséges [[mészkő (kőzet)|mészkövet]] a [[mezőhegyesi cukorgyár]]ba.
Az ACsEV vasútmérnöke [[Sármezey Endre]] [[1901]]-ben új gőzmotorkocsit tervezett az [[Alföldi Kisvasút|Alföldi Első Gazdasági Vasút]] (röviden ''AEGV'') számára. A budapesti [[Ganz vállalatok|Ganz gyárban]] készült 1001 pályaszámú kísérleti jármű próbamenetei a vasútvonalon zajlottak 1901 végén, mielőtt [[Békéscsaba|Békéscsabán]] véglegesen forgalomba nem helyezték.
<!--
[[1914]]-ben készült felmérés a környékbeli egyéb kisvasutakról:
{| {{széptáblázat}}
!Település
!Tulajdonos
!Hossz
!Nyomtáv
!üzem jellege
|-
| Borossebes
| Mairovitz Emil
| 180 vfm
| 600 mm
| téglagyár (4 kocsi)
|-
| Borossebes
| Benstein Manó
| 3 140 vfm
| 600 mm
| bánya
|-
|Menyháza
|gr. Wenckheim Frigyes
|2 517 vfm<sup>1</sup>
|600 mm
|erdészeti
|-
|Borossebes, Keszend
|h. Sulkowsky J. Mária
|552 vfm
|760 mm
|erdészeti
|}
<sup>1</sup>: 1915-ben 2 947 vfm /// ezt folyószöveggé kellene alakítani.-->
A [[trianoni békeszerződés]] után a kisvasút [[1920]]-tól [[Románia|Romániához]] került. A 2 pályaszámú gőzmozdonyt az AEGV szerezte meg, ahol a pályaszámát megtartva [[1927]]-ig Békéscsabán dolgozott, majd újra a [[Wenckheim család]]<!--gróf Wenckheim Lászlónak // 1879-ben elhunyt, tehát Ő nem lehetett--> tulajdonába került, a család [[tarhos]]i uradalmában üzemeltették.
A kisvasúton mindinkább a faanyag szállítás került előtérbe, ezért [[1934]]-ben négy kisebb-nagyobb szárnyvonal épült ki összesen 18&nbsp;km hosszúságban. A [[második világháború]] után a kisvasút üzemeltetője [[1948]]-tól a [[Romániai Erdei Vasutak]] (röviden ''CFF'') lett. Ebben az időszakban is több gőzmozdony látta el a vontatási szolgálatot:
{| {{széptáblázat}}
!Pályaszám
!Gyári szám
!Gyártó
!Megjegyzés
|-
|CFF 763.108
|1908/?
|Mayer-féle gépgyár (később beolvadt a [[Schlick gyár]]ba)
|
|-
|CFF 763.201
|1907/1942
|Bdp. 75/3 jelleg<!--bocs, de számomra értelmezhetetlen-->
|ex. AHMV 1 psz., 1962-ben [[Várasfenes]]re került
|-
|CFF 764.460
|1956/1199
|Reșița ([[Resicabánya]])
|1962-ben Várasfenesre került, 1998-tól a [[Csömödéri Állami Erdei Vasút]]on üzemel ''ÁBEL'' néven, jelenlegi pályaszáma 490,2002
|}
A keskeny nyomközű vasútvonal, feltehetően az eredeti pálya végleges tönkremenetele miatt [[1962]]-ben megszűnt.
== Források ==
* {{CitLib|cím=Magyar Vasúttörténet |alcím=1876-tól a századfordulóig |közreműködők=főszerk. dr. Kovács László |hely=Budapest |év=1996 |sorozat=Magyar Vasúttörténet |sorozatszám=2 |isbn=963-552-313-0 |fejezetszerző=dr. Horváth Ferenc |fejezetcím=Hazai vasútépítések az 1876–1900 évek között |oldal=222 }}
== További információk ==
* {{cite web |url= http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=106035949&t=9011033 |title=Index Fórum |work=forum.index.hu |year=2012 [last update] |accessdate=14 August 2012}}
* {{cite web |url= http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=107700495&t=9011033 |title=Index Fórum |work=forum.index.hu |year=2012 [last update] |accessdate=14 August 2012}}
{{portál|vasút}}
[[Kategória:Magyarország egykori vasútvonalai]]
[[Kategória:Románia vasútvonalai]]
[[Kategória:760 mm-es nyomtáv]]