Bretton Woods-i konferencia forrásának megtekintése

[[Fájl:Image-Mount Washington Hotel.jpg|bélyegkép|300px|A Mount Washington Hotel, a konferencia színhelye]]
Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|Egyesült Nemzetek]] [[1944]]-es '''Monetáris és Finanszírozási Konferenciája''', azaz a '''Bretton Woods-i konferencia''' a [[második világháború]] végén került megrendezésre. Az itt megkötött egyezmények alapján jött létre a [[Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank]], az [[Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény]] (GATT, ma működő jogutódja a [[Kereskedelmi Világszervezet]] (WTO)), valamint a [[Nemzetközi Valutaalap]]. A [[Világbank]] néven ismert intézmény egyik fő oszlopa az IBRD.
==Áttekintés==
[[Fájl:WhiteandKeynes.jpg|bélyegkép|jobbra|198px|[[Harry Dexter White]] az amerikai, és [[John Maynard Keynes]] a brit pénzügyminisztérium képviselője]]
A konferencia [[1944]]. [[július 1.|július 1-jétől]] [[július 22.|július 22-éig]] tartott a [[New Hampshire]]-beli Bretton Woodsban. A vezető szerep az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] küldöttségeinek jutott.
==Javaslatok és célok==
Az itt meghozott döntések [[1959]]-től lettek igazán hatályosak, miután az európai valuták konvertibilisek lettek.
A [[Bretton Woods-i rendszer]]ben az IMF egy állandó nemzetközi szervezet szerepét kapta. Feladata az volt, hogy szabályozza a valuták közti átváltási arányokat, és adott esetben segítséget nyújtson a fizetési nehézségekkel küzdő országoknak. Az egyezmények július 22-én keltezett összefoglalója szerint:
„A nemzeteknek tárgyalniuk és egyetértésre kell jutniuk a nemzetközi monetáris változásokkal kapcsolatban, melyek mindannyiukat érintik. A világ jólétére ártalmas gyakorlatokkal szakítaniuk kell, és segíteniük kell egymást abban, hogy átlendüljenek a rövidtávú nehézségeken".
Az IBRD-t (a Világbank részeként) a háború utáni újjáépítés segítésére hozták létre: feladata hosszú távú kölcsönök nyújtása volt, valamint hogy ezek által is elősegítsék a politikai helyzet és a béke stabilizálódását, a legszegényebb országok fejlesztését.
E két szervezet [[1946]] után lett működőképes. Létrehozásuk a világgazdaság újjáépítése felé tett jelentős lépésnek minősíthető, még akkor is, ha eleinte nem tudták kellőképpen ellátni feladatukat.
A konferencián határozták el a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) létrehozását. Ennek dolga a korrekt nemzetközi kereskedelem szabályainak lefektetése lett volna, azonban több konferencia összehívása után sem tudták létrehozni. Ehelyett jött létre a korlátozottabb jogkörű [[General Agreement on Tariffs and Trade|GATT]] ([[1947]], [[Genf]]). Az egyezményt aláíró államok kötelezték magukat arra, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt rögzítő megállapodások érvényét kiterjesztik más országokra is, hogy csökkentik a vámokat, nem alkalmaznak kvótákat, a meglévő korlátokat eltörlik, és további – a jelentősebb változásokat megelőző – egyeztetésekre kötelezik magukat. Az említett kikötéseket sem mindig tartották be, ráadásul ezek az eredetileg tervezett ITO-ban foglaltaknál jóval lazábbak voltak.
A GATT utódaként 1994-ben jött létre a [[Kereskedelmi Világszervezet]] (WTO).
== Ösztökélés a piacok megnyitására ==
A Bretton Woods-i konferencia ötlete a nyitott piacok eszméjéből eredt. Henry Morgenthau a konferencián búcsúzóul elhangzott beszédében kifejtette, hogy a [[Világbank]] és a Nemzetközi Valutaalap létrehozása a [[protekcionizmus|gazdasági nacionalizmus]] végét jelenti. Ez azt jelentette, hogy az országok továbbra is érdekeik szerint cselekszenek, ám kereskedelmi akadályok és a befolyásolás gazdasági eszközei nélkül.
A konferencia mögött meghúzódó másik elképzelés pedig a nyugati gazdasági és politikai rend együttes kezelése volt. Eszerint a legfejlettebb ipari és demokratikus országoknak csökkenteniük kell a kereskedelem útjában álló akadályokat és elő kell segíteniük a szabad tőkeáramlást.
==Források==
* Rondo Cameron: ''A világgazdaság rövid története'' (Maecenas Könyvek, 1998)
* Gilincsek Edgár: [https://web.archive.org/web/20121102080657/http://tek.bke.hu/keynes120/magyar/bretton.htm A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer születése] – In: ''Múltunk'', 2003/1. 127–158. o.
== További információk ==
* Botos Katalin–Halmosi Péter: ''Nemzetközi pénzügyek. A Bretton Woods-i rendszer múltja, jelene, jövője''; 2. jav. kiad.; JATEPress, Szeged, 2014
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:ENSZ]]
[[Kategória:20. századi gazdaságtörténet]]