Budahegyvidéki Református Egyházközség forrásának megtekintése

A Budapest-'''Budahegyvidéki Református Egyházközség''' a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerület]] területén található, a [[Budapest-Déli Református Egyházmegye]], és a [[Dunamelléki Református Egyházkerület]] részeként éli a [[gyülekezet]] aktív hitbeli életét.
== A gyülekezet története ==
A Budahegyvidéki Református Egyházközséget [[1931]]-ben alapították az akkortájt benépesülő [[budahegyvidék]] [[Kálvinizmus|református]] lakói.
Az istentiszteleteket kezdetben a [[Márvány utca]]i iskolában tartották, mígnem [[1935]]-ben meg nem vásárolták a [[Böszörményi út]] és a [[Beethoven utca]] sarkán álló épületet, amely mindmáig a [[gyülekezet]] otthona.
Az eredetileg étteremnek épült épületet az [[egyházközség]] csak ideiglenesen akarta használni és [[1941]]-ben a templomépítés céljára meg is kapták azt a területet amelyen ma a [[MOM Művelődési Központ]] áll. Végül a világháború és a [[kommunizmus]] nemcsak az új templom felépítését, de a [[Böszörményi út]]i épület komolyabb átépítéseit is rendre meghiúsította. Csak az 1980-as években vetődhetett fel újra a gyülekezeti ház bővítésének, templom jellegűvé formálásának gondolata.
Bár [[1995]]-ben az átépítés első szakasza – amelynek legszembetűnőbb eredményei a karzatos templomtér és az erdélyi jellegű torony - lezáródott a templom átépítési munkálatai mindmáig folyamatban vannak.
Az [[egyházközség]] 1008 tagját az [[1997]]-ben [[lelkipásztor]]nak megválasztott [[Szabó István (püspök)|Szabó István]] pásztorolja, aki [[2002]]-től a [[Dunamelléki Református Egyházkerület]] [[püspök]]e.
== A templom építészeti története ==
[[1932]]: Wandra Lajos műépítész megtervezte az épületet, amely "[[Claridge]]" néven bevezetett étterem és kávéház formájában nyílt meg (a Gaál u. felől volt az étterem, a Böszörményi úti fronton a kávéház, középen a konyha, az emeleten a vendéglős lakása és a [[bridzs]]klub. Az épület lapos tetején nyári kerthelyiség létesült.
[[1935]]-ben az épületet eladták a [[Magyarországi Református Egyház|Református Egyház]]nak. Az első istentiszteletet [[1935]]. május 5-én tartották. A templom első lelkésze [[Szabolcska László]] ([[Szabolcska Mihály]] költő fia) volt, [[1957]]-ben bekövetkezett haláláig. [[1948]]-ban a hívek adományaiból fémvázas haranglábat emeltek hozzá.
Az [[1980-as évek]] közepére a templom látogatottsága jelentősen megnőtt és a nem templom céljára emelt épület szűknek bizonyult. A [[Presbitérium (testület)|presbitérium]] elhatározta, hogy az épületet átépítik. Az átépítés fő szempontjai a befogadóképesség megnövelése, az épület templom-jellegű kialakítása, a sok problémát okozó lapostető megszüntetése és az építkezés alatti folyamatos gyülekezeti működés lehetővé tétele voltak.
Az átépítésre a tervpályázatot [[1990]]-ben írták ki. A 17 pályaműből a zsűri a "Genève" jeligéjű pályázatot nyilvánította győztesnek, Nyíri Mária és Varga László építész-házaspár tervét. A kiviteli terveket Nyíri Mária [[1994]]-ben készítette el. Időközben a rendezési terv lehetővé tette egy 33 m magas torony építését is. Ez utóbbi statikai terveit Wehner Péter készítette, a tervek általános statikai tervei Detre Dezső nevéhez fűződnek.
[[File:SvabhegyiReformatusFotoThalerTamas.jpg|thumb|Svábhegyi Református Egyházközség temploma (1125 Budapest, Felhő utca 10.)]]
Az építkezés kivitelezését a szentendrei "Kámfor" építőipari kft. végezte el. A toronygömbben helyezték el az épület alapító okmányát. A belső berendezés ([[szószék]], [[úrasztala]], énekmutató táblák, világítótestek stb.) terveit Fekete György belsőépítész, a gyülekezet tagja készítette, aki annak kivitelezésében sajátkezűleg is részt vett. A [[szószék]]et és a világítótesteket díszítő fafaragások az [[1999]]-ben elhunyt Barabás József erdélyi fafaragó művész munkái.
Az átépítés anyagi fedezetét a gyülekezeti tagok adományai, a [[dordrecht]]i holland testvérgyülekezet segítsége, a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerület]]i önkormányzat hozzájárulása és a [[Dunamelléki Református Egyházkerület]] kiegészítése biztosították.
A templomban [[2001]]-ben új, digitális [[Orgona (hangszer)|orgonát]] állítottak fel. A gyülekezet tervezi az építés folytatását, mert a lelkészlakás fafödémének kicseréléséhez és a manzárdban tervezett helyiségek kialakításához az építkezés végére nem maradt forrás.
[[2003]]-ban megkezdődött az önkormányzattól használatra kapott telken, a Felhő utcában, egy új templom építése, amely eljutott addig, hogy az alagsor használatba vehető állapotba került. Ezzel a Svábhegyi Prédikálóállomás előtt megnyílt a lehetőség, hogy önálló gyülekezetként működjön, [[Svábhegyi Református Missziói Egyházközség]] néven.
== A gyülekezet alkalmai ==
A gyülekezet életének centruma a vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő [[istentisztelet]], amellyel egyidőben gyermekistentiszteletet is tartanak, míg a legkisebbeket játszóház várja.
Vasárnap és csütörtök este 6 órakor szintén istentiszteleti alkalom van, kedd este 6-kor és csütörtök délelőtt 10-től bibliaórát tartanak a gyülekezet tagjai.
Péntekenként 5-től gimnazistáknak, 7-től egyetemistáknak szóló ifjúsági alkalmak vannak.
== Az egyházközség területe ==
A városhatártól [[Angyalok királynéja-templom|Makkosmária]] magasságában a Normafáig, Eötvös út, a [[Normafa]] állomástól a [[Budapesti fogaskerekű vasút|fogaskerekű]] vasút vonala, a fogaskerekű vasúttól a [[Szilágyi Erzsébet fasor]], [[Széll Kálmán tér]], Vérmező utca, Alkotás utca, Márvány utca, Győri út, Avar utca, Hegyalja út, Meredek utca, Hegyalja út, Németvölgyi út, Érdi út, Törökbálinti út, Irhás árok, Kakukkhegyi út, Kakukkhegyi erdősor a városhatárig, városhatár.
== Források ==
*http://www.budahegyvidek.hu
*Reformátusok Budapesten. Szerk.: Kósa László. ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék. Argumentum Kiadó, 2007
*Hegyvidék c. lap 2001. január 24-i száma
{{DEFAULTSORT:Budahegyvidekireformatusegyhazköz{{NemZs}}seg}}
[[Kategória:Kálvinizmus]]