Budai kapucinus templom forrásának megtekintése

{{bpvör}}
{{Templom infobox
|név = Budai kapucinus templom
|kép = BudaiKapucinusFotoThalerTamas.jpg|thumb|Budai kapucinus templom
|képméret = 300px
|vallás = [[Kereszténység|Keresztény]]
|felekezet = [[Római katolikus egyház|Római katolikus]]
|egyházmegye = [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|Esztergom-Budapesti]]
|egyházközség = [[Budapest]]<br>Budai-Északi Espereskerület
|építése = [[1697]]–[[1716]]<br>[[1854]]–[[1856]]
|bezárása=
|stílus = [[Romantika]]
|tervezője = [[Reitter Ferenc]]
|építtetője =
|felszentelés = [[1716]]<br>[[1856]]. [[november 22.]]
|felszentelő = Natali Lukács
|püspök =
|pap =
|főesperes =
|kanonok =
|lelkész = Sergio Tellan OFMCap
|segédlelkész =
|diakónus =
|apát =
|település = [[Budapest]], [[Budapest I. kerülete|I. kerület]]
|koordináták =
|pozíciós térkép     = Budapest
|szélesség           =
|szélességi fok      = 47
|szélességi ívperc   = 30
|szélességi ívmásodperc =8
|hosszúság           =
|hosszúsági fok      = 19
|hosszúsági ívperc   = 2
|hosszúsági ívmásodperc =20
|szöveg pozíciója    =
|cím = [[Budapest]], 1011<br> Fő utca 32.
|weboldal = http://alsovizivaros.plebania.hu
}}
A '''budai kapucinus templom''' vagy '''Alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom''' [[Budapest]] [[Budapest I. kerülete|I. kerületében]], a [[Fő utca (Buda)|Fő utca]] 32. szám alatt található, a Corvin tér szomszédságában. A hétköznapi használatban elterjedt kapucinus templom elnevezés arra utal, hogy a szerzetesrendeknek a [[második világháború]] utáni feloszlatását megelőzően a templomot a [[kapucinusok|kapucinus rend]] tagjai is használták, akik a templommal délről szomszédos hajdani kolostorépületben (Fő utca 30.) laktak. A szocializmus évtizedeiben a kapucinus rend nem működhetett itt, de jelenleg már ismét a rendhez tartozó szerzetesek látják el a templom lelkészi teendőit.
== Története ==
=== Középkori és újkori előzmények ===
A mai templom és a hozzá csatlakozó kolostorépület helyén már a középkorban is hasonló funkciót betöltő épület, valószínűleg az [[Ágoston-rend]]iek [[kolostor]]a állt. A török hódoltság idején ugyanitt [[Tojgun pasa dzsámi]]ja, illetve egy [[törökfürdő]] helyezkedett el, az előbbinek és utóbbiaknak is több falmaradványa került elő az [[1972]]-[[1973|73]]-ban itt végzett ásatások során. A [[mecset|dzsámi]] két homlokzati fala átalakítva ugyan, de fennmaradt, a mai templom északi és déli falában; az épület déli oldalán egy bemutatott török falrészlet is látható, két szamárhátíves nyíláskerettel, az épületen belül pedig faragott [[mihráb]] került elő.
Buda [[1686]]-os felszabadítása után a dzsámi már a következő évtől [[Jézus Társasága|jezsuiták]] birtokába került, akik miután nagyjából eltüntették a falakon látható török jeleket, plébániatemplomnak használták az épületet, míg a szomszédos török fürdő katonai kórház lett, ugyancsak jezsuita vezetés alatt. Ugyanebben az évben, [[1687]]-ben [[Széchényi György (érsek)|Széchényi György]] [[esztergomi érsek]] megalapította a budai kapucinus kolostort és pénzadománnyal is segítette a szerzetesrendet, hogy ily módon is elismerje Avianói Márk kapucinus atya azon érdemeit, amelyeket a törökellenes felszabadító hadjáratok megszervezése terén szerzett. A rend főnöke 1688-ban nyújtott be kérelmet a katonai kórház és az egykori dzsámi birtokba vételére, hogy kolostorukat és templomukat ott hozhassák létre, a használatbavételre pedig 1692-ben kaptak lehetőséget. A hazánkban néhány évtizeddel korábban meghonosodott kapucinus rendnek ez lett a harmadik magyarországi rendháza.
=== Az első kapucinus templom ===
A korábban ideiglenes jellegű templomot (amely [[1693]] és [[1702]] közt Víziváros plébániatemplomaként funkcionált) 1697-től kezdték átalakítani, Linzi Ottó kapucinus atya irányításával, ekkor került át a bejárat az addigi helyéről, a Várhegy felőli, nyugati oldalról a keleti oldalra. A kész templomot [[1716]]. [[szeptember 20.|szeptember 20]]-án szentelte fel Natali Lukács belgrádi püspök, [[Árpád-házi Szent Erzsébet]] tiszteletére, a következő évben pedig a kolostor építése is befejeződött. A templom kifejezetten puritán kivitelű volt, hátul a szentélynél egy kis toronnyal, ez azonban tökéletesen megfelelt a kapucinus előírások szerinti, hangsúlyozottan visszafogott építészeti felfogásnak.
Az [[1760-as évek]]ben a templom új, a korábbiaknál díszesebb oltárokat kapott. A főoltárt 1760-ban állították fel gróf Zichy Miklós özvegye, Bercsényi Erzsébet költségén, a Szent Erzsébetet ábrázoló oltárkép Schervitz Mátyás alkotása volt; a jobb oldali mellékoltár képének témája Szent Antal látomása, a bal oldalié pedig Szűz Mária volt; mindkét utóbbit az a Vogl Gergely festette [[1766]]-ban és [[1768]]-ban, aki a szentélyben freskót is készített. A Mária-kép helyére később [[Falconer József Ferenc]] [[Assisi Szent Ferenc|Szent Ferencet]] ábrázoló festménye került.
=== Átépítése a 18. században ===
A templomot 1776-77-ben kelet felé megnagyobbították, az épület új, [[voluta|volutás]] oromzatú, [[barokk]] homlokzatot kapott; ez idő tájt alakították át rendezettebb formájúra a kolostorépületet is. Az ekkori felújítások építőmesterének kiléte nem ismert, de nagy valószínűséggel [[Nöpauer Máté]]val volt azonos, aki Budán és környékén ebben az időben számos egyházi épület tervezője és kivitelezője volt. [[1787]]-től a templom, [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére ismét plébániai rangot kapott, azóta megszakítás nélkül Alsó-Víziváros plébániatemploma.
1810-ben túlélte a [[Tabáni tűzvész (1810)|nagy tabáni tűzvészt]], amely egészen idáig pusztította a Vízivárost is.
=== Teljes újjáépítés a szabadságharc után ===
1849 tavaszán, a magyar szabadságharc idején az épületegyüttes - főként a kolostor - súlyosan megrongálódott, így teljes újjáépítése vált szükségessé, amire [[1854]]-[[1856|56]]-ban került sor. Ekkor alakult ki az épület ma ismert külső formája, melynek terveit [[Reitter Ferenc]] irányítása mellett Glaser Rudolf és Szumrák Emil készítette; Reitter irányította felsőbb szinten a kivitelezést is, amelyre a megbízást Gerster Károly pesti építési vállalkozó nyerte el versenytárgyalás keretében. Gerster nem sokkal az építkezés félidejét követően, [[1856]]. [[január 9.|január 9]]-én csődöt jelentett, a kivitelezést emiatt végül Becker Károly fejezte be.
A felújítás során a templom korábbi főhomlokzatát lebontották, és az újat némileg hátrébb építették fel; tornyát (a kapucinus hagyománytól eltérően) hegyesre képezték ki, bizonyára a plébániatemplomi rendeltetésre való tekintettel. A tetőszerkezet cseréjével egyidejűleg a szentély fölötti kis tornyot megszüntették, a szentélyt pedig a főhajó teljes szélességére bővítették. A templombelsőt Hils [[münchen]]i festő díszítette új festményekkel, a főhomlokzat hármas ablakába pedig – idehaza akkor még szokatlan módon – színes üvegfestmény került, amely Friedrich Baudri kölni üzemében készült. Az újjáépített templomot 1856. november 22-én szentelték fel.
=== A templom és a rendház a 20. században ===
[[Fájl:BudaiKapucinusFotoThalerTamas2.JPG|thumb|300px|A templom plébánosának, Pacsai Fidél atyának gyászmiséje 2003-ban]]
A templom következő jelentős felújítása 1926-27-ben történt Schömer Ferenc építész irányítása alatt, ekkor többek között márványmozaik került a padlóra, sárga és zöld műmárvány burkolat a pillérekre, valamint új ornamentális festés és számos új freskó a falakra. A második világháború alatt azonban a templom bombatalálatot kapott, így a belső berendezés és díszítés jelentős része megsemmisült, beleértve a 18. századi oltárképeket, a neobarokk szószéket és az üvegablakokat is. A templom belsejét a háború után állították helyre, az oltárépítményekbe új képeket helyezve; külsejét 1968-69-ben renoválták.
Az egykori rendházat 1950-ben államosították, az épületegyüttesben irodákat alakítottak ki. 1950-56 között a [[Honvéd Térképészeti Iskola]], majd 1959-ig a [[Központi Statisztikai Hivatal|Statisztikai Hivatal]] egy kirendeltsége használta az irodákat. 1959-től a rendszerváltásig a [[Kultúra Külkereskedelmi Vállalat]] működött itt.<ref>{{Cite journal|title=300 éve...|journal=Budai Kapucinus|year=2016|month=szeptember|url=https://alsovizivaros.plebania.hu/wp-content/uploads/2012/01/300_eve_szenteltek_fel.pdf|pages=34}}</ref>
=== A rendház a rendszerváltás után ===
1994-ben bencés öregdiákok kezdeményezésére megalakult a Szent Benedek Bencés Általános Iskola és Gimnázium<ref>{{cite web|url=http://bdsz.hu/a-bences-diakszovetseg|title=A Bencés Diákszövetség weboldala|hozzáférés=2017-12-31|nyelv=magyar|accessdate=2017-12-31|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180101194314/http://bdsz.hu/a-bences-diakszovetseg/|archivedate=2018-01-01}}</ref> (későbbi nevén Szent Benedek Általános Iskola és Kéttannyelvű Gimnázium, majd Szent Benedek Iskolaközpont<ref>{{cite web|url=http://www.janospal.hu/iskola/nevvaltozas|title=A jogutód tanintézmény: a Szent II. János Pál Iskolaközpont közlése a névváltozásról|hozzáférés=2017-12-31|nyelv=magyar|accessdate=2017-12-31|archiveurl=https://web.archive.org/web/20171231221023/http://www.janospal.hu/iskola/nevvaltozas/|archivedate=2017-12-31}}</ref>), amely a korábbi kapucinus rendház, a Fő utca 30. szám alatt nyitotta meg kapuit és 2011-ig működött az épületben.<ref>{{cite web|url=http://www.janospal.hu/iskola/fotogaleria-iskola/a-koltozes-elso-napja-2011-augusztus-16|title=Az iskola költözése|hozzáférés=2017-12-31|nyelv=magyar|accessdate=2017-12-31|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180102010039/http://www.janospal.hu/iskola/fotogaleria-iskola/a-koltozes-elso-napja-2011-augusztus-16/|archivedate=2018-01-02}}</ref>
2019-ben a megüresedett rendházban szálloda nyílt ''[[Monastery Boutique Hotel Budapest]]''{{Wd|Q111858371}} néven.<ref>{{Cite web |title=Turizmus.com |url=https://turizmus.com/404 |work=turizmus.com |accessdate=2024-08-18}}</ref><ref>{{Cite web |title=Butikhotel nyílt a kapucinus szerzetesek Fő utcai kolostorában - Cikkek - We love Budapest |url=https://welovebudapest.com/cikk/2019/08/09/butikhotel-nyilt-a-kapucinus-szerzetesek-fo-utcai-kolostoraban/ |work=welovebudapest.com |date=2019-08-09 |accessdate=2024-08-18 |language=hu-HU |first=Jász |last=Annamária}}</ref>
== Leírása ==
=== A templom épülete ===
A templom és a hozzá délről kapcsolódó egykori kolostor-iskola épületegyüttes mai formájában a [[19. század]] közepére jellemző romantikus historizáló stílusban készült; az alkalmazott építészeti motívumok többségét a [[romanika|román kori]], egy kisebb részét pedig a [[gótika|gótikus]] építészet formakincséből emelték át. A kapu a keleti főhomlokzat közepén nyílik, fölötte hármas ablaknyílás helyezkedik el, mellette pedig kétoldalt [[I. István magyar király|Szent István]] és [[I. László magyar király|Szent László]] domborműves portréja látható. A lépcsőzetesen kialakított, pártázatos [[oromzat|oromfalat]] kétfelől nyolcszögű [[pillér]] keretezi, ezekről ugyancsak nyolcszögű, nyúlánk fiatornyok emelkednek a magasba. A [[Torony (építmény)|torony]] kissé a falsík elé ugorva, [[Konzol (befogott tartó)|konzolos]] alátámasztással emelkedik a bejárat fölé; a homlokfalon félköríves fülkében elhelyezkedő szobor [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]]et ábrázolja, [[Marschalkó János]] szobrász műve [[1856]]-ból. A torony tetején hegyes gúlasisak emelkedik.
=== A templombelső ===
A belső tér előcsarnokból és fölötte elhelyezkedő orgonakarzatból, négy pár fiókkal tagolt [[dongaboltozat]]os [[Hajó (építészet)|hajó]]ból és keskenyebb, fiókos dongaboltozatos, egyenes záródású [[szentély]]ből áll. A szentély oldalfalait a földszinten három-három félköríves nyílás töri át, fölöttük teljes szélességben karzat nyílik neobarokk díszítésű tömör mellvéddel. A háromrészes, oszlopokkal tagolt barokk főoltár [[1760]]-ban készült, oltárképe (a világháborúban elpusztult régi oltárkép helyett) [[Fáy Győző]] [[1954]]-ben készült, [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébetet]] ábrázoló alkotása; az oltár két oldalszárnyába a külső homlokzathoz hasonlóan szintén [[I. István magyar király|Szent Istvánt]] és [[I. László magyar király|Szent Lászlót]] ábrázoló képek kerültek, ezek Szilágyi János festményei.
A főoltárral szemben állva bal oldalon (az ún. evangéliumi oldalon) mellékoltár áll, építményét [[Bebo Károly]] készítette az [[1760-as évek]]ben, benne az elpusztult régi helyett [[Assisi Szent Ferenc|Szent Ferencet]] ábrázoló festmény látható, az orommezőben pedig [[Assisi Szent Klára|Szent Klára]] képe, mindkettő [[Feszty Masa]] alkotása; az oltár mellett álló, [[Szent Sebestyén]]t ábrázoló 18. századi faszobor a kolostorból került ide. A bejárat felé haladva a következő boltszakaszban a Szent Kereszt-oltár található, az azt követőben pedig török kori falmaradvány, illetve nyílás emlékeztet a templom múltjára. A nyílásban a kolostorból származó 18. századi Fájdalmas Krisztus-szobor foglal helyet.
A jobb oldali mellékoltár barokk építménye szintén [[Bebo Károly]] munkája az [[1760-as évek]]ből, régi festményeit [[Feszty Masa]] [[Páduai Szent Antal|Szent Antal]]-, illetve [[Szent Veronika]]-képével pótolták. A következő boltszakaszban a [[Lourdes]]-i oltár helyezkedik el.
A [[balusztrád]]os karzaton áll az [[1926]]-[[1927|27]]-es felújítás során megvásárolt [[Orgona (hangszer)|orgona]] neobarokk orgonaházban. Készítője [[Garay János (orgonakészítő)|Garay János]] volt, a Rieger orgonagyár társtulajdonosa. A barokk fapadok a [[Mátyás-templom|budavári Nagyboldogasszony-templom]]ból kerültek ide [[1876]]-ban Róth József esperes plébános adományaként, miután ott a helyreállítás során feleslegessé váltak.
=== Harangok ===
* Nagyharang: 300 kilogrammos tömegű, B1 alaphangú, 83,3&nbsp;cm alsó átmérőjű, [[Seltenhofer Frigyes]] fiai öntötték [[Sopron]]ban, [[1937]]-ben.
* Kisharang: 150 kilogrammos, D2 alaphangú, 65,5&nbsp;cm alsó átmérőjű, [[Szlezák László]] öntötte [[Budapest]]en, [[1924]]-ben.
==== Harangozási rend ====
[[Szentmise|Szentmisék]] előtt negyed órával a kisharang, kezdéskor pedig mindkét harang szól.
== Védettsége ==
A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 157. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék.<ref>{{műemlékem|40|Kapucinus templom és kolostor|2017-05-19}}</ref>
== Érdekességek ==
* [[1801]]-ben a templom kriptájában helyezték örök nyugalomra [[József nádor]] és felesége, [[Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné|Alexandra Pavlovna]] egyetlen közös gyermekét, az újszülöttként meghalt Alexandrina főhercegnőt.
* Több régi irodalmi forrás is [[Feszl Frigyes]]t említi a templom kivitelezőjének, amit semmilyen tény nem támaszt alá. A kivitelezést elnyerő Gerster Károly korábban, az 1850-es évek elején valóban társas viszonyban dolgozott Feszllel és [[Kauser Lipót]]tal, innen eredhet a szakirodalmi tévedés.
* A szentély jobb oldali karzatán található, 1813-ban Szent Flórián tiszteletére készített oltárfestmény az akkori Alsó-Víziváros egy részletét ábrázolja a kapucinus templommal és kolostorral.
* A templomban működik az Avianoi Boldog Márk Budapesti Olasz Lelkészség (jelenlegi lelkésze Ft. Andrea Marchioro OFMCap).
== Galéria ==
<gallery>
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas18.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas13.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas14.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas15.jpg
File:AvianoMarkFotoThalerTamas.JPG|Aviánói Márk szobra a templom mellett
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas19.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas20.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas21.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas22.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas10.jpg|
|
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas12.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas16.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas17.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas30.jpg
File:BudaiKapucinusFotoThalerTamas31.jpg
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Az Esztergom – Budapesti Főegyházmegye névtára és évkönyve, 2007
* Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtár 345. sz. füzete
{{Budapest I. kerülete}}
{{portál|Budapest|-}}
[[Kategória:Budapest műemlékei]]
[[Kategória:Magyarország romantikus stílusú vallási építményei]]
[[Kategória:Budapest középkori katolikus templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Budapest 18. századi katolikus templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Budapest 19. századi katolikus templomai, kolostorai]]
[[Kategória:1856-ban átadott építmények]]