Burgonya forrásának megtekintése

{{Taxobox
|name =Burgonya
|image = Patates.jpg
|regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
|divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
|classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)''
|ordo = [[Burgonyavirágúak]] ''(Solanales)''
|familia = [[Burgonyafélék]] ''(Solanaceae)''
|genus = [[Csucsor]] ''(Solanum)''
|species = '''''S. tuberosum'''''
|binomial = Solanum tuberosum
|binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]]
| wikispecies = Solanum tuberosum
| wikicommonscat = Solanum tuberosum
}}
A '''burgonya''' ''(Solanum tuberosum)'', köznapibb nevén a '''krumpli''' a [[burgonyafélék]] ''(Solanaceae)'' családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
[[Peru]] és [[Chile]] hegyvidékén őshonos, az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. [[Európa|Európába]] a [[16. század]]ban [[Francisco Pizarro|Pizarro]] révén került. [[Magyarország]]ra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése [[II. József magyar király]] adókedvezményeinek volt köszönhető.
A krumpli szó bajor-osztrák nyelvterületről érkezett a magyar nyelvbe, míg a burgonya szó [[etimológia]]i eredete eddig tisztázatlan.
== Névváltozatok ==
Tájnyelvi nevei: ''krumpedli'', ''krumpli'', ''kolompér'', ''kompér'', ''kolompír'', ''korompér'', ''krompér'', ''gruja'', ''földialma'', ''svábtök, földitök'' vagy ''pityóka'' ([[Erdély]]ben).
Egyik tájnyelvi elnevezése, a „svábtök” is a német eredetre utal.
== Etimológia ==
=== Burgonya ===
A növény hivatalos elnevezése a burgonya, mely eredetileg tájszóként [[Baranya vármegye]] egyes területein jelent meg a [[magyar nyelv]]ben. A burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.<ref>{{Cite web |url=http://gyogynovenyek.info/gyogynoveny-lexikon/burgonya/burgonya/ |title=Burgonya |accessdate=2018-01-27 |archívurl=https://web.archive.org/web/20201001032156/http://gyogynovenyek.info/gyogynoveny-lexikon/burgonya/burgonya/ |archívdátum=2020-10-01 }}</ref> Van olyan vélekedés, mely szerint [[Burgundia]] ([[olasz nyelv|olaszul]]: Borgogna, aminek kiejtése kb. „borgonya”) lehetett a névadó.<ref>{{Cite web |url=http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=&qsearch=burgonya&qdetail=1327 |title=Magyar etimológiai nagyszótár |accessdate=2016-11-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161109021256/http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=&qsearch=burgonya&qdetail=1327 |archivedate=2016-11-09 }}</ref><ref>{{citeweb|url=https://www.nyest.hu/hirek/honnan-ered-valojaban-a-burgonya-szo |title=Honnan ered a burgonya szó? |date=2011-07-26 |publisher=nyest.hu |accessdate=2020-05-14 |language=magyar}}</ref>
=== Krumpli ===
A Magyarországra került növény nem Burgundiából származott, hanem német közvetítéssel érkezett, és a bajor-osztrák nyelvjárásokban használt ''krumpel'' alapján kapta a krumpli elnevezést. A német szó egyébként – hasonlóan más európai nyelvekhez – a „földi alma” vagy „körte” fordításából keletkezett (grundbirne=földkörte).<ref>{{citeweb|url=http://www.nyest.hu/hirek/honnan-ered-a-krumpli-szo |title=Honnan ered a krumpli szó? |date=2011-07-27 |publisher=nyest.hu |accessdate=2020-05-14 |language=magyar}}</ref>
== Származása, élőhelye ==
[[Fájl:Solanum tuberosum distribution.svg|bélyegkép|balra|120px|A burgonya eredeti elterjedése Dél-Amerikában]]
[[Peru]] és [[Chile]] hegyvidékén őshonos, ott az [[őslakos]]ok már körülbelül 5000 éve termesztik, de fogyasztása már több mint hétezer évvel ezelőttre tehető. [[Európa|Európába]] először [[Francisco Pizarro|Pizarro]] expedíciója hozta el az [[1540-es évek]]ben. A [[16. század|16-17. században]] spanyol, portugál kereskedők elterjesztették [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Afrika|Afrikában]] is. 1588-ban [[Charles de L’Écluse]] ''(Carolus Clusius)'' híres holland botanikushoz került a burgonya. A magyarországi botanika első mecénása [[Batthyány Boldizsár]], a tudományszeretete miatt a németújvári és szalónaki uradalmain látta vendégül Carolus Clusiust, ekkor került először a krumpli [[Magyarország]]ra.<ref>http://www.fokusz.info/index.php?cid=1285654298&aid=1771930763</ref> Azonban még hosszú ideig tartott mire elterjedt az országban. Az 1800-as évektől kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, mivel ingyen osztottak szét vetőgumót és [[II. József magyar király]] adókedvezménnyel támogatta a termelőket.<ref>{{citeweb|url=http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17483 |title=A burgonya titkos története |date=2007-05-23 |publisher=mult-kor.hu |accessdate=2014-11-13 |language=magyar}}</ref><ref>{{citeweb|url=http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=548 |title=Honnan származik a burgonya? |publisher=mimicsoda.hu |accessdate=2014-11-13 |language=magyar}}</ref>
[[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliába]] az angolok vitték a [[18. század]]ban. Ez a legfontosabb termesztett, nem [[gabona]]növény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte {{szám|192000|km²}}-en termesztenek burgonyát.<ref name="auto3">{{citeweb |url=http://www.fao.org/potato-2008/en/world/index.html |title=International Year of the Potato 2008 Potato world |publisher=fao.org |accessdate=2014-11-13 |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141216003254/http://www.fao.org/potato-2008/en/world/index.html |archivedate=2014-12-16 }}</ref>
== Megjelenése, felépítése ==
[[Fájl:Kartoffel rosa blühend.JPG|bélyegkép|balra|160px|Egy krumplinövény]]
[[Fájl:Kartoffelbluete 2010-06-12.jpg|bélyegkép|balra|160px|A krumpli virága]]
(50–90&nbsp;cm) magasra növő, [[lágy szárú növény]].<!---a cserje mindig fásszárú!!---> A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a [[tarack (botanika)|tarackok]]. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a [[gumó]] (ággumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50–60&nbsp;cm mélyre hatolnak le. Páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép. A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek. Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó.
{{nutritionalvalue
| name=Burgonya (nyers, héjas)
| water=75 g
| kJ=321
| protein=2 g
| carbs=19 g
| fat=0.1 g
| fiber=2.2 g
| starch=15 g
| vitA_mg=5
| thiamin_mg=0.08
| riboflavin_mg=0.03
| vitB6_mg=0.25
| vitC_mg=20
| niacin_mg=1.1
| iron_mg=1.8
| calcium_mg=12
| magnesium_mg=23
| phosphorus_mg=57
| potassium_mg=421
| sodium_mg=6
| right=1 }}
== Életmódja ==
Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6–12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.
Általában idegenmegporzó növény.
== Felhasználása ==
[[Fájl:Potatoes.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A burgonya összegyűjtött gumói]]
Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó „szemeiben” (rügyeiben) és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot ([[szolanin]]t) fejleszt.
Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, energiatartalma harmada a kenyérének. Egy kifejlett gumó normális tömege 40–200&nbsp;g, és többnyire mintegy:
* 18% keményítőt,
* 1–2% fehérjét,
* 110–180&nbsp;mg/kg B-vitamint,
* 700–1000&nbsp;mg/kg C-vitamint,
* valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600&nbsp;mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; hűvösben tárolva, más zöldségekkel ellentétben jól eltartható.
Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült- és főtt tészták készítéséhez. Az érett gumó fogyasztható nyersen is, de az éretlen és az öreg, kicsírázott gumók már nagy mennyiségben tartalmaznak mérgező [[szolanin]]t, ezért a csírákat fogyasztás előtt el kell távolítani. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető.
A mezőgazdaságban, a háztájiban (főleg régebben) az apró burgonyagumókat megfőzték és a disznókkal etették föl.
Magas [[keményítő]]tartalma lehetővé teszi, hogy annak lebontásával úgynevezett [[cukor|krumplicukrot]] állítsanak elő belőle. A cukor a következő lépésben [[etanol|alkohollá]] alakítható.
Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 50&nbsp;kg burgonyát fogyaszt el, Portugáliában kb. 150-et.
2005-ös adatok szerint a világon az egy főre jutó burgonyafogyasztás [[Fehéroroszország]]ban a legnagyobb, 181&nbsp;kg/fő/év.<ref name="auto1">{{citeweb|url=http://www.potato2008.org/en/world/index.html|title=International Year of the Potato 2008|accessdate=20110810|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081220030850/http://www.potato2008.org/en/world/index.html|archivedate=2008-12-20}}</ref>
== Csoportosítás ==
{| class="wikitable" style="text-align:center;"
|+ Az egyes burgonyafajták konyhai hasznosítás szempontjából az alábbiak szerint csoportosíthatók
|-
! Főzési típus !! Felhasználási javaslat !! Alkalmasak !! Főbb fajták
|-
|Salátának való
|nem szétfövő burgonya '''„A”'''
|saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez
|Glorietta, Monique, Anuschka, Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata
|-
|Főznivaló
|Főznivaló, nem szétfövő burgonya '''„B”'''
|főzéshez, saláták, raguk készítéséhez
|Bellarosa, Marabel, Desirée, Hópehely, Laura, Red Fantasy, Red Scarlet, Red Sonia, White Lady, Balatoni rózsa, Sanibel, Karelia
|-
|Sütnivaló
|Sütnivaló, enyhén szétfövő burgonya '''„C”'''
|sütéshez, burgonyás tésztákhoz, chips- és [[hasábburgonya]]-készítéshez, püré/pehely alapanyagnak
|Priska (chips), Madison (chips), Donata (hasáb), Kuroda, Lady Rosetta (chips), Lady Claire (chips), Solara, Euroflora (keményítő)
|}
==Termesztése==
{| class="infobox" style="float:right; font-size: 90%; border: 1px solid #999; width: 325px;"
|- style="background:#DCDCDC"
! colspan="2" |<center>Legnagyobb burgonyatermelők</center>
|- style="background:#DCDCDC"
! colspan="2" |<center>2021</center>
|-
! colspan="2" |<center>(Számok millió tonnában)</center>
|-
| '''1.''' {{Kína}} || 94,3
|-
| '''2.''' {{India}} || 54,2
|-
| '''3.''' {{Ukrajna}}  || 21,3
|-
| '''4.''' {{USA}} || 18,5
|-
| '''5.''' {{Oroszország}} || 18,2
|-
| '''6.''' {{Németország}} || 11,3
|-
| '''7.''' {{Banglades}} || 9,8
|-
| '''8.''' {{Franciaország}} || 8,9
|-
| '''9.''' {{Lengyelország}} || 7
|-
| '''10.''' {{Egyiptom}} || 6,9
|-
| –
|-
| '''89.''' {{Magyarország}} || 0,2
|-
|..
|-
| '''Föld összesen''' || '''380'''
|-
| colspan="2" |<center><small>Forrás: [[Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet|FAO]]<ref>http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)</ref></small></center>
|}
[[File:KartoffelnWelt.png|thumb|260px|A világ burgonyatermelésének 80 %-át húsz ország adja (2018)]]
A burgonya az egyik legfontosabb élelmiszer növény a világon, és a világ egyik legelterjedtebb növényi kultúrája. 2021-ben a burgonyát több mint 150 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 380 millió tonnát.
A világ legnagyobb burgonyatermelői közé tartozik Kína, India, Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ burgonyatermelésének a 24%-át adta.
A burgonya termesztése a világban változó, mivel sok tényező befolyásolja a termelést, mint például az éghajlat, a talajminőség, a termelési költségek és a fogyasztói kereslet. A burgonya termelése azonban továbbra is fontos gazdasági tevékenység marad sok országban, és kulcsszerepet játszik az élelmiszer-biztonságban és az egészséges táplálkozás előmozdításában.
== Statisztikák ==
[[Fájl:100 0861a.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Burgonyaültetvény Spanyolországban]]
{{Sticky header}}
{|class="wikitable sortable sticky-header"
|+'''Legnagyobb burgonyafogyasztó országok''' (2005)<ref name="auto1"/>
!Ország
!Mennyiség (t)
|-
| [[Kína]]
| {{számt|47594193}}
|-
| [[Oroszország]]
| {{számt|18828000}}
|-
| [[India]]
| {{számt|17380730}}
|-
| [[Amerikai Egyesült Államok]]
| {{számt|17105000}}
|-
| [[Ukrajna]]
| {{számt|6380850}}
|-
| [[Egyesült Királyság]]
| {{számt|6169000}}
|-
| [[Németország]]
| {{számt|5572000}}
|-
| [[Lengyelország]]
| {{számt|5000000}}
|-
| [[Banglades]]
| {{számt|4041463}}
|-
| [[Irán]]
| {{számt|3991142}}
|}
{{Sticky header}}
{|class="wikitable sortable sticky-header" style="text-align:right"
|+ A legnagyobb burgonyaexportőrök (2018)
! No.
! Ország
! érték<br />(millió US$)
|-
| 1 || style="text-align:left" | {{Hollandia}} || 799
|-
| 2 || style="text-align:left" | {{Franciaország}} || 644
|-
| 3 || style="text-align:left" | {{Németország}} || 388
|-
| 4 || style="text-align:left" | {{Kína}} || 261
|-
| 5 || style="text-align:left" | {{Kanada}} || 252
|-
| 6 || style="text-align:left" | {{USA}} || 236
|-
| 7 || style="text-align:left" | {{Egyiptom}} || 207
|-
| 8 || style="text-align:left" | {{Irán}} || 203
|-
| 9 || style="text-align:left" | {{Belgium}} || 199
|-
| 10|| style="text-align:left" | {{Spanyolország}} || 156
|-
| || '''A világ:'''||'''4382'''
|}
== Burgonya és klímaváltozás ==
A hőmérséklet emelkedés a burgonya termésmennyiségét csökkenti. Bizonyos hőmérséklet felett növekszik a betegségek kialakulásának veszélye. A klímaváltozás miatt legveszélyeztetettebb Észak-[[India]] környéke. A jelenleg túl hideg területek egy része a klímaváltozás következtében alkalmassá válhat a burgonya termelésére.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20121119-a-klimavaltozas-fenyegeti-a-mezogazdasagi-termenyeket-is.html Milyen növények halnak ki a meleg miatt?] Origo 2012.11.19.</ref>
== A feldolgozás módja és a tápanyagtartalom ==
[[Fájl:Blue Salad Potato.jpg|bélyegkép|250px|Kék burgonya]]
A burgonya azért is fontos eledelünk, mert a növény 85%-a hasznosítható emberi táplálékként, szemben a gabonafélék 50%-os hasznosíthatóságával.<ref name="auto2">{{citeweb |url=http://www.fao.org/potato-2008/en/aboutiyp/index.html |title=International Year of the Potato 2008 Why potato? |language=angol |publisher=fao.org |accessdate=2014-11-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141119093232/http://www.fao.org/potato-2008/en/aboutiyp/index.html |archivedate=2014-11-19 }}</ref>
A burgonyagumó egészséges élelmiszer, mert sok [[vitamin]]t és [[ásványi anyagok|ásványi anyagot]] tartalmaz. Figyelni kell azonban a megfelelő elkészítésére: fölkockázása lerövidítheti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti az ásványi anyag tartalmát – állapította meg Shelley Jansky [[genetika|genetikus]] és Paul Bethke növényfiziológus, az [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikai]] Mezőgazdasági Kutatószolgálat (''Agricultural Research Service'', ARS) [[Madison (Wisconsin)|madisoni]] székhelyű (Wisconsin állam) zöldségkutató részlegének két tudósa 2008-ban.
A kutatók a [[kálium]] és tízféle más ásványi anyag mennyiségét vizsgálták. A kálium-tartalom csökkenése a cukorbetegeknek ugyan hasznos lehet, de az egészségesek jobban teszik, ha egészben készítik el.
Ha egész éjszaka áztatták, az nem csökkentette a káliumtartalmat.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20080704-a-burgonya-felkockazasakor-csokken-az-asvanyianyagtartalom.html A krumpli felkockázásával elvesznek az értékes anyagok] – [[Origo.hu|Origo]], 2008. július 7.</ref>
== Kártevői ==
[[Kép:Leptinotarsa decemlineata, A Coruña, Galiza.jpg|jobbra|bélyegkép|A burgonya legismertebb kártevője a [[burgonyabogár]]]]
A burgonya legnagyobb ellensége a [[krumplibogár]]. A bogár és lárvái a növény leveleivel táplálkoznak, ezáltal ők is mérgezővé válnak. A gumókat a földben megtámadhatja a [[lótücsök]], a [[cserebogár]] és a [[Pattanóbogár-félék|pattanóbogarak]] lárvája is. {{forr|Talajlakó fonálférgek is károsíthatják, amik elsősorban az intenzív termelés miatt szaporodhatnak fel.}}
== Kórokozói ==
A burgonyát mintegy 40 [[vírus]]os betegség károsíthatja. Közülük jelentősebbek a [[burgonyamozaik-vírus]], a [[burgonya Y vírus]], a burgonya levélsodródás vírus és a [[vírusos gumófoltosság]]. Jellemzően a vírusok felelősek a vegetatív úton, gumóval szaporított burgonya lassú, de biztos leromlásáért.
[[Baktérium]]os betegségei között több zárlati kórokozó is van, például a burgonya barna rothadását okozó ''Ralstonia solanacearum'' vagy a baktériumos hervadás tünetegyüttest előidéző ''Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus''. Ezen kívül még az ''Erwinia'' fajok okozhatják a burgonya fekete lábúságát.
Fontos további parazitája az [[Oomycetes]] közé tartozó, burgonyavészt okozó ''[[Phytophtora infestans]]''. Ez a betegség, nevének megfelelően, képes rövid időn belül megsemmisíteni az állomány föld feletti részeit.
== Gyógyhatásai ==
[[Fájl:Potato chips.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Sült krumpli]]
A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a [[Bőr (anatómia)|bőrt]]. Reszeléke enyhíti a [[emberi szem|szem]] körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével [[pattanás]]okat, [[aranyér|aranyeres]] csomót kezelnek. Nedvével [[kelés]]eket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
{{wikiszótár}}
* [http://burgonya.lap.hu Burgonya.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/majus/burgonya.html A burgonya termesztése és felhasználása]
* [http://leves.lap.hu Leves.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [https://web.archive.org/web/20071121205007/http://www.burgonya.hu/infocenter.php?act=showItem&id=62 Krumplicukor]
* [https://web.archive.org/web/20101105060716/http://www.finomreceptek.hu/tortareceptek/krumplitorta-recept Krumplitorta recept]
* {{MNL|4|776–777}}
* [http://www.origo.hu/tafelspicc/alapanyag/20121029-burgony-krumpli-alapanyag.html Melyik burgonya mire jó?] – Origo, 2012. október 31.
* [http://hobbikert.hu/magazin/melyik-burgonyat-kell-sutni-melyiket-kell-fozni.html Melyik burgonyát kell sütni, melyiket főzni?]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Csicsóka (növényfaj)|Csicsóka]]
* [[Lila burgonya]]
* [[Amflora]]
* [[b:Kertészet/Fajtalisták/Burgonyafajták|Fajtalisták]] – Wikikönyvek
* [[b:Kertészet/Fajtalisták/Burgonya jellemzők|Burgonya jellemzők]] – Wikikönyvek
==További információk==
* [http://mek.oszk.hu/11800/11809/index.phtml Bioburgonya] (MEK)
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Csucsorok]]
[[Kategória:Zöldségek]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Köretek]]