Buzamező forrásának megtekintése

{{Román település infobox
 | román név = Buzaș
 | magyar név = Buzamező
 | kép = Biserica de lemn din Buzas09.jpg
 | képaláírás = Buzamező görögkeleti fatemploma
 | történelmi régió = Erdély
 | fejlesztési régió      = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
 | megye = Szilágy
 | rang = falu
 | községközpont = [[Oroszmező]]
 | magyar lakosság = -
}}
'''Buzamező''' ({{Ny-ro|Buzaș}}) falu [[Románia|Romániában]], [[Szilágy megye|Szilágy megyében]].
==Fekvése==
[[Szilágy megye|Szilágy megyében]], a [[Szamos]] bal partja közelében, [[Zsibó]]tól északkeletre, [[Oroszmező]] és [[Konkolyfalva]] között fekvő település.
==Története==
'''Buzamező''' nevét az oklevelek [[1554]]-ben említették először '''Buzamezeo''' néven. Románul '''Buzasiu''' néven írták.
A település kezdetektől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. Nevét is a búzatermesztésről kapta.
[[1554]]-ben Balassa Imre özvegyét Somi Annát írták a település birtokosának, aki birtokának negyedrészét második férjére Patócsi Boldizsárra hagyta.
[[1560]]-ban [[II. János magyar király|II. János király]] Bebek Ferenctől birtokrészét Bátori Kristófnak és nejének Damiska Katának adományozta, [[1564]]-ben pedig a Somi Annáról gyermekeire szállt birtokrészt azoktól hűtlenségük miatt ugyancsak elkobozta és Némethi Ferenc tokaji várnagynak, s nejének Balassa Zsófiának és annak testvérének Balassa Margitnak adományozta.
[[1595]]-ben [[Báthory Zsigmond]] a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni birtokrészét [[Bocskai István]]nak adományozta
[[1600]]-ban [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]] a [[Bocskai István]]tól hűtlenség miatt elvett itteni birtokrészét [[Csáky István]]nak adományozta.
[[1627]]-ben [[Bethlen Gábor]] fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és [[Bánffy Család|Bánffy Lászlót]] itteni birtokrészükben megerősítette.
[[1694]]-ben Kornis Zsigmond birtoka volt.
[[1696]]-ban Buzamező [[török hódoltság|hódoltsági]] falu volt.
Az 1600-as évek közepétől [[1739]]-ig a Kornis család tagjainak birtoka volt.
[[1810]]-ben gróf Haller Jánosnét írták birtokosának.
[[1820]]-ban gróf Lázár Jánosné gróf Kornis Anna utódaié.
[[1857]]-ben 287 lakosa volt, 54 házban. Lakosai közül 2 római katolikus, 267 görögkatolikus, 5 református, 13 zsidó volt.
[[1863]]-ban Buzamezőt Hosszú László, báró Jósika Miklós, Leó Gyula, és Géza, Frink Jakab birtokának írták.
[[1886]]-ban 60 házban 277 oláh lakosa volt. Határa 1593 kataszteri hold volt.
[[1891]]-ben 312 lakosa volt, ebből 1 római katolikus, 297 görögkatolikus, 5 református, 9 izraelita volt.
[[1898]]-ban Frink Endre és Lajos, valamint Vertik Gáborné Ujfalvi Eszter birtoka volt.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] Nagyilondai járásához tartozott.
==Nevezetességek==
* Görögkeleti fatemplomát a [[Szent Arkangyalok]] tiszteletére szentelték.
==Itt születtek==
* [[Daday Jenő]] bölcseleti doktor a magyar [[Nemzeti Múzeum]] segédőre, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja, Daday Elek és Méhessy Sarolta fia [[1855]]. május 24-én itt Buzamezőn született. Kolozsváron tanult, természetrajzi és állattani kutatásokkal foglalkozott, e témában írta cikkeit is.
==Hivatkozások==
{{jegyzetek}}
==Források==
* {{SzDob|ALL}}
{{Szilágy megye települései}}
[[Kategória:Szilágy megye települései]]
[[Kategória:Szolnok-Doboka vármegye települései]]