Cél forrásának megtekintése

A '''cél''' azért cél, hogy egy [[folyamat]] ''éppen'' oda jusson, ahová jut, hogy ''pontosan'' az legyen a vége, eredménye, ami lesz.
: Ugyanis, ha van két állapot, vagy esemény, „A" és „B" és a kettő között ''összefüggést'', '''meghatározottságot''' (determinációt) feltételezünk, akkor a kettő közé vonalat (sőt nyilat) rajzolhatunk és ekkor folyamatról beszélünk.
: Ha nincs meghatározottság, összefüggés akkor nem beszélhetünk folyamatról, csak állapotokról, eseményekről és nincs közöttük vonal, nyíl.
== A meghatározottság ==
A mozgás '''meghatározottságánál''' két lehetőség van:
: 1. A kauzális determináció, az '''oksági meghatározottság''':
:: Ha kiindulunk „A"-ból, „B" lesz – és mindig „B" lesz az eredmény (szóba se kerül, hogy „C" vagy „D", vagy bármi is lehetne).
:: Ez a folyamat '''kezdőpont felőli''', vagy '''kiindulási pont által meghatározott''', nevezzük "'''célszerű'''"-nek. Ebből lett a [[determinizmus]], az oksági meghatározottság gondolatrendszere (a kauzalitás).
::[[Fájl:Ok.PNG]]
: 2. A [[teleológia]], a '''célokság''':
:: „A" célja hogy „B" legyen (de lehetne „C" is, „D" is, meg bármi is) és „B" is lesz belőle – a folyamat végére.
:: Ez a folyamat '''végpont által meghatározott''', nevezzük „'''cél-meghatározott'''"-nak, teleologikusnak.
:: Ekkor „A” állapotban léteznie kell „b”-nek, mint célnak („kisbetűs cél”), ami az akkor még nem létező „B”-nek mintegy ideája. Továbbá szükséges még az „eszközkiválasztás” is, mert különben nem biztos, hogy a folyamat lefolyásakor pont „B”-t kapjuk eredményként (nagybetűs CÉL).
::[[Fájl:Cél.PNG]]
'''Első látásra''' az első folyamat a természeti folyamatok általánosítása, a második pedig az ember céltudatos cselekvése. Ha például meggyújtunk egy papírlapot, akkor biztosak lehetünk, hogy a hő és az éghető anyag eljut a füst és hamu állapotába – amihez az emberi akarat sem kell. Ha viszont az ember fel akar rakni egy képet a falra, akkor beveri a szöget és ráakasztja a képet, de akár a viaduktot is hasonlóan építi meg.
Csakhogy az első látás mellett '''van további is''', mert az is lehet, hogy a „füst és hamu” is ilyen konstruált esemény, amihez csak a fizikai törvényeket és az emberi piromániát kell „előhangolni”…., vagyis csak a „látószög” szélességén múlik, hogy valamit sima oksági folyamatnak, vagy egy céloksági folyamat részének magyarázunk.
Az emberi tudás (a tudomány) gyarapodásával egyre több céloksági folyamatról elfogadottá vált az okság, a kiindulási pont felőli meghatározottság, de mivel ez a „nagy folyamat” '''végtelen''', eldöntetlen a „végső” meghatározottság, rendületlenül tart a felek bizonyítási érvelése.
== Források ==
* Nikolai Hartmann: A teleológiai gondolkodás Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970.
{{DEFAULTSORT:Cel}}
[[Kategória:Filozófiai fogalmak]]