Charles Garnier (építész) forrásának megtekintése

{{Egyért2|az építészről|Charles Garnier (egyértelműsítő lap)}}
{{személy infobox
|kép=Charles garnier.jpg
|képaláírás=<center>Charles Garnier ([[litográfia]])</center>
}}
[[Fájl:Paris Opera full frontal architecture, May 2009.jpg|bélyegkép|jobbra| A régi párizsi Opéra napjainkban]]
[[Fájl:Monte Carlo Casino.jpg|bélyegkép|jobbra|[[A monte-carlói kaszinó]] napjainkban]]
'''Jean-Louis Charles Garnier''' ([[Párizs]], [[1825]]. [[november 6.]] – Párizs, [[1898]]. [[augusztus 3.]]) francia [[neobarokk]] és [[Beaux-Arts építészet|Beaux-Arts]] építész. Két monumentális alkotást hagyott az utókorra, a [[Opéra Garnier|párizsi Opérát]] (1862 - 1874) és [[a monte-carlói kaszinó]]t ([[1879]]).
== Életpályája ==
A párizsi Képzőművészeti Főiskolán (École des Beaux-Arts) tanult [[Hyppolyte Lebas]]-nál és a rajzoló [[Eugène Viollet-le-Duc]] mellett. [[Róma|Rómában]] hat évet töltött ösztöndíjasként, s ott megismerkedett az [[ókor]] emlékeivel, s a római [[reneszánsz]] és [[barokk]] képzőművészet monumentális alkotásaival.
[[1852]]-ben tért vissza Párizsba, ott [[Théodore Ballu]]vel együtt a [[Saint-Jacques]] tornyot restaurálta. [[1860]]-ban a párizsi vezetés pályázatot írt ki nemzeti opera létesítésére. A pályázaton mintegy százhetvenen vettek részt. Garnier nyerte meg a pályázatot. Fantasztikus lehetőség a pályázat megnyerése Garnier számára, annak az építkezésnek a megvalósíthatóságát nyerte el, amelynél nagyobb méretű nem volt Párizsban az egész [[19. század]]ban.
== Művei ==
=== Fő műve, az Opéra Garnier, a régi párizsi operaház ===
{{fő|Opéra Garnier}}
A rendkívül magabiztos Garnier a részletekkel túlterhelt neobarokk stílussal saját bevallása szerint a "III. Napóleon stílus"-t akarta megteremteni. Tény, hogy a párizsi Opéra ([[1862]]-[[1874]]) a neobarokk építészet valóságos áradatát indítja el [[Franciaország]]ban, de [[Németország]]ban, [[Olaszország]]ban, sőt az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai]] földrészen is, mind [[Észak-Amerika|Észak-]], mind [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]]. Garnier sikere, fontossága, hatása nem az újszerű és merész formai megoldásokból adódik, Garnier ereje a szintézisalkotásban nyilvánul meg, egyben azzal, hogy halmozza a részleteket. Az egész [[Színház (épület)|színházi]] [[épület]] szerkezetének minden egyes eleme a teatralitásig hangsúlyozódik: az előcsarnok, a lépcsőház, a hall, a színpad, az öltözők, a messziről látható vaskupola, a belső díszítések visszatérése a homlokzaton, a szokatlanul sajátos életet élő [[szobrászat]]i elemek, melyek közül legkiválóbbak [[Jean-Baptiste Carpeaux|Carpeaux]] ''[[Tánc]]csoportja'' és Guillaume ''[[zene|Muzsikája]]''. Garnier térszemlélete igen merész a szélsőségesen hangsúlyozott részletek együttese miatt. A részletek kidolgozásának módját Garnier tudatosan kölcsönözte neves mesterek egész sorától (Sansovino, [[Andrea Palladio|Palladio]], Perrault, Bibiena, Levau, Lebrun, Piranesi). Az Opéra alapterülete 11&nbsp;000 négyzetméter, 2200 nézőt tud befogadni egyszerre.
=== A monte-carlói kaszinó és színház ===
Garnier még egy nagy megrendeléshez jutott életében, ő tervezhette és alkothatta meg a [[Monaco|monte-carlói]] kaszinó épületét, fel is építette [[1878]]-[[1879]]-ben lényegében és egészében a párizsi Opéra klasszicizáló neobarokk stílusában, de természetesen alkalmazkodva az épület funkciójához itt is éppen úgy, mint az Opéránál. Rendkívüli mély benyomást keltett vele az egész világon. Garnier klasszicizáló neobarokk eklekticizmusa Las Vegasba is eljutott.
=== Obszervatórium (Nizza) ===
=== Marigny színház (Théâtre Marigny) ===
== Szakirodalmi tanulmányai ==
* À travers les arts (1869)
* Étude sur le théâtre (1871)
== Összegzés ==
Az Opéra és a Casino Garnier életének két monumentális és hatásos alkotása, ezeken kívül még megalkotta a monte-carlói operát, melynek mérete nem hasonlítható a párizsiéhoz, hiszen egy kis operaházra<ref>Aude G. de Tocqueville: Guide des 400 plus beaux monuments. Ill. Jean Pattou. Paris, Larousse, 1992. Garnier monte-carlói operáját l. 108-109. o. {{ISBN|2035235111}}</ref> volt ott szükség, megépítette monte-carlói nagy szállodát is, s még számos párizsi és vidéki épület alkotásában vett részt. Nice csillagvizsgálóját [[Gustave Eiffel]] közreműködésével építette [[1878]]-ban. Több nagyobb épületet már nem hagyott az utókorra, de egy életműnek ez éppen nagyon tiszteletre méltó. Építettek Párizsban a [[20. század]] második felében Garnier Opérájának közelében egy új, modern [[operaház]]at, de sokaknak még ma is Garnier Opérája az „igazi”. Nagyon elfogadott lett Garnier ''klasszicizáló neobarokk eklekticizmusa'', olyan annyira, hogy Eiffel vasból készült tornyát elfogadhatatlannak tartották, aláírásokat gyűjtöttek ellene. Maga Garnier is az aláírok közt szerepelt, karikatúrával tiltakozott [[1887]]. [[február 14.|február 14-én]] a ''Le Temp'' hasábjain [[Alexandre Dumas (író, 1824–1895)|ifj. Alexandre Dumas]], [[Guy de Maupassant]] és más jeles személyiségek társasságában az [[Eiffel-torony]] megépítése ellen. A Tour Eiffel természetesen megépült az eredeti határidőre, az [[1889]]-es világkiállításra, ma Párizs egyik, ha nem a legfőbb szimbóluma, csodájára jár az egész világ, körülötte ünneplik a franciák [[július 14.|július 14-én]]ek estéjét tűzijátékkal. Bizony a csodálat mellett Garniert is elérte a kritika, vannak, akik túldíszítettnek, sőt dagályosnak is mondják alkotásait, ez már csak így van a franciáknál, a különböző ízlésű emberek mást és mást szeretnek legjobban Párizsból, de hogy Garnier épületei az alapértékekhez tartoznak, ahhoz nem férhet kétség. Garnier épületei a polgárias ünnepélyességet, megnyugodottságot tükrözik.
== Emlékezete ==
* Szoborportréja (J. B. Carpeaux alkotása) az Opéra előcsarnokában áll.
== Galéria ==
<center><tt>A párizsi Opéra 1900-ban és az Opéra három szoborcsoportja</tt>
<gallery>
Kép:The Opera House, Paris, France ca. 1890-1900.jpg|A ''párizsi Opéra'' [[1900]]-ban
Kép:OperaStatue.JPG| Millet ''Apollo, a költészet és a muzsika'' c. szobra
Kép:Danse Carpeaux.jpg| [[Jean-Baptiste Carpeaux|Carpeaux]] ''Tánc'' c. szobra
Kép:Instrumental music Guillaume Palais Garnier.jpg| Guillaume ''Muzsika'' c. szobra
</gallery></center>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
{{commonskat|Charles Garnier}}
* A romantika enciklopédiája. (Encyclopédie du Romantisme.) Összeáll. Francis Claudon. Ford. Balabán Péter. Budapest, Corvina, 1990. Garnier szócikket l. 186-187. o. {{ISBN|9631326659}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|művészet||Franciaország|-}}
{{DEFAULTSORT:Garnier Charles}}
[[Kategória:1825-ben született személyek]]
[[Kategória:1898-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Párizsiak]]
[[Kategória:Francia építészek]]
[[Kategória:A montparnasse-i temetőben nyugvó személyek]]