Chișinău forrásának megtekintése

{{Település infobox
 | név = Chișinău
 | helyi név = Кишинэу, Кишинёв, Kisjenő
 | kép =  Montaj de imagini Commons a Chișinăului.jpg
 | zászló =  Flag of Chișinău.svg
 | címer =  Coat of arms of Chișinău 1991.svg
 | ország = Moldova
 | közigazgatás1címke = Tartomány
 | közigazgatás1 = '''Chișinău'''
 | közigazgatás1link = Tartomány
 | alapítás éve =  [[1436]]
 | polgármester =  [[Ion Ceban]]
 | népsűrűség =  1114
 | terület =   635
 | időzóna =  EET
 | eltérés UTC-től =  +2
 | nyári időzóna =  EEST
 | eltérés UTC-től nyáron =  +3
 | szélességi fok = 47
 | szélességi ívperc = 0
 | szélesség = N
 | hosszúsági fok = 28
 | hosszúsági ívperc = 55
 | hosszúság = E
 | weboldal = www.chisinau.md
|tszf=90}}
'''Chișinău'''<ref group="m">[[Helyesírás (Osiris)|OH]]. 553 oldal</ref> (kiejtés: kisinau) vagy '''Kisinyov''' ({{ny-ru|Кишинёв}}), régi magyar nevén Kisjenő [[Moldova]] [[főváros]]a és legnagyobb városa. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. [[Európa]] legzöldebb városai között tartják számon.<ref>{{Cite web |title=A legzöldebb város |url=http://tulapruton.blog.hu/2018/02/15/a_legzoldebb_varos |work=Túl a Pruton - minden ami Moldávia |accessdate=2024-01-23}}</ref>
== Fekvése ==
Az ország középső részén, a [[Bîc (folyó)|Bîc folyó]] partján található.
== Története ==
A város első említése [[1436]]-ból való. [[Ștefan Ciobanu]] román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája ''Kisjenő'' lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei [[Kisjenő]] esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely). Ez a magyarázat azonban erősen vitatott, más vélemények szerint ugyanis a név az óromán "chișla nouă" (új forrás) vagy a [[kunok|kun]] "kešene" (temető) szóból eredhet.<ref>[https://web.archive.org/web/20120301171153/http://www.basarabiaveche.com/monografia-chisinaului-1925/istoria-orasului-i/ Istoria Oraşului I.]</ref><ref>[https://www.nyest.hu/hirek/chisinau-is-magyar-volt Chişinău is magyar volt?]</ref>
A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a [[17. század]]ban még említik római katolikus népességét. Az [[1668]]-as adatok szerint nyolc magyar lakost számoltak itt össze.
[[1812]]-ben, az [[Orosz–török háború (1806–12)|orosz–török háború (1806–1812)]] után a város az [[Orosz Birodalom]] része lett.
[[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]t [[1820]] és [[1823]] között a városba száműzte I. Sándor cár. Puskin így írt a városról ''Puscsin tábornoknak'' c. versében: „Ó, Kisinyov, sötét város!”, illetve Vigelnek írott verses levelében: "Átkozott város Kisinyov." (1823) Puskin a városban működő "Ovidius" szabadkőműves páholy tagja volt, amelyet szabadelvű gondolkodó tagjai miatt a cár feloszlatott. Valóban innen, a peremvidékről került ki az 1825-ös [[Konsztantyin Pavlovics Romanov orosz nagyherceg#A dekabrista felkelés|dekabrista felkelés]] nem is egy résztvevője. Puskinnak a városban orosz, görög, zsidó és cigány szeretői is voltak, ami a város nemzetiségi sokszínűségét is mutatja.
[[1834]]-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között [[Avraam Ivanovics Melnyikov|Avraam Melnyikov]] tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, [[1858]]-ban [[Luka Zauskevics]] közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit [[Pável Alekszejevics Piszkarjov|Pável Piszkarjov]] festette .
Az [[1917]]-es [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalom]] idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. [[1917]]. december 15-én kikiáltotta a [[Moldova]]i Demokratikus Köztársaságot, amely független [[Oroszország]]tól. A [[bolsevikok]] [[1918]]. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. [[Besszarábia]] néven [[1918]]. április 9-én csatolták Romániához.
1925-ben nagy tűzvész pusztított a városban.<ref>Uj Közlöny 47/199, 1 (1925. augusztus 28.)</ref>
[[1927]]-ben [[III. István moldvai fejedelem|III. (Nagy) István]] (Ștefan cel Mare) fejedelemnek állítottak emlékművet.
[[1940]]-ben a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] értelmében a Szovjetunió annektálhatta Besszarábiát és Chișinău-t. [[1940]] és [[1941]] között a város lakosságát a szovjet titkosrendőrség, az [[NKVD]] terrorizálta. [[1940]] júliusában egyszerre 400 embert végeztek ki és temettek tömegsírba, s további tízezreket deportáltak az országból vagy gyilkoltak meg.<ref>Andrei Brezianu; Vlad Spânu (2010): The A to Z of Moldova. Scarecrow Press.  {{ISBN|978-0-8108-7211-0}}. 116. o.</ref> Az év végén még egy rendkívül erős, 7,7 magnitúdójú földrengés is megrázta a várost, melynek következtében 78-an meghalt, 172 épület összeomlott, 2623 pedig súlyosan megrongálódott.<ref>[http://www.iitk.ac.in/nicee/wcee/article/WCEE2012_2123.pdf Building Damage vs. Territorial Casualty Patterns during the Vrancea (Romania) Earthquakes of 1940 and 1977]</ref>
[[1941]]-ben, a [[Barbarossa hadművelet]] kezdetén, még mielőtt a román hadsereg ismét bevonult volna a városba, a [[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]] június-július folyamán bombázta Chișinău-t, amely ismét súlyosan érintette a várost.<ref>[https://web.archive.org/web/20120620132238/http://www.historia.ro/exclusiv_web/general/articol/cine-devastat-chisinaul-iulie-1941 Pâslariuc, Virgil (2012): Cine a devastat Chișinăul în iulie 1941?]</ref> A szovjet rémuralmat ekkor a náci és román fasiszta rémuralom váltotta, amely a helyi zsidóság számára szörnyű sorsot jelentett: a zsidókat tömegével deportálták illetve gyilkolták meg a városban.<ref>[https://web.archive.org/web/20170311011254/https://www.jewishvirtuallibrary.org/memories-of-the-holocaust-kishinev-introduction-and-acknowledgements Ghettos: Memories of the Holocaust: Kishinev (Chisinau) (1941-1944)]</ref> Chișinău ezekben az években a [[Román Királyság]] [[Besszarábiai Kormányzóság]] nevű tartományának székhelye volt.<ref>[https://www.rtsa.ro/rtsa/index.php/rtsa/article/view/166 Administrarea teritoriului României în timpul celui de-al doilea Război Mondial (Revista Transilvană de Ştiinţe Administrative)]</ref>
A szovjet Vörös Hadsereg még azelőtt elfoglalta Chișinău-t és Besszarábiát, mielőtt Románia kilépett a tengelyhatalmak szövetségéből, a második jászvásári–chișinău-i offenzíva eredményeként.
A háború után néhány évig a szovjet hatalom ismételten terrorizálta a város és az ország lakosságát, elsősorban nagyarányú deportálásokkal: az első hulláma ezeknek [[1945]] után az [[1940-es évek]] végéig, a második az [[1950-es évek]] közepén zajlott. Az elhurcoltak száma megközelítőleg 300 ezer főre tehető.<ref>[https://www.moldova.org/en/70-years-ago-today-13-14-june-1941-300000-were-deported-from-bessarabia-221894-eng/ 70 years ago today: 13-14 June 1941, 300,000 were deported from Bessarabia (Moldova)]</ref>
A háborúban nagy pusztítást elszenvedett Chișinău-t [[1947]] és [[1949]] között építették újjá. Az [[1950-es évek]]ben demográfiai növekedés jellemezte a várost, a lakosság elhelyezése érdekében ezért nagyszámú panellakást építettek. Ezek a háztömbök, amelyek különálló települések benyomását keltik, a mai napig meghatározzák a városképet. A legtöbb ilyen épületet [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Nyikita Hruscsov]] idején emelték, ezért nevezik a tömbházakból álló városrészeket ''Hruscsovkák''-nak. A mostani háztartások több mint 74%-a a szovjet időkből származik.
[[1971]]-től [[1991]]-ig újabb nagy építkezési beruházások voltak a városban, amelynek összköltsége meghaladt az egymilliárd szovjet rubelt.<ref>[https://web.archive.org/web/20171025203402/http://sendfwd.com/?pid=9PO312GO9&dn=boxhaedgames.com&rpid=9PO55NAZI Chisinau – the capital of Moldova: Architecture]</ref>
[[1977]]-ben újabb földrengés rázta meg a várost, amelynek újfent több halottja volt. [[1991]] óta a független Moldova fővárosa.
== Éghajlata ==
{{Éghajlattáblázat
|város=Chișinău
|Jan_átl_max  = 0.9
|Feb_átl_max  = 2.6
|Mar_átl_max  = 8.1
|Apr_átl_max  = 15.4
|Maj_átl_max  = 22.0
|Jun_átl_max  = 25.2
|Jul_átl_max  = 27.5
|Aug_átl_max  = 27.2
|Sep_átl_max  = 21.5
|Okt_átl_max  = 15.1
|Nov_átl_max  = 7.5
|Dec_átl_max  = 2.3
|Jan_átl_min  = -4.3
|Feb_átl_min  = -3.6
|Mar_átl_min  = 0.2
|Apr_átl_min  = 5.9
|Maj_átl_min  = 11.6
|Jun_átl_min  = 15.2
|Jul_átl_min  = 17.3
|Aug_átl_min  = 16.9
|Sep_átl_min  = 12.0
|Okt_átl_min  = 6.8
|Nov_átl_min  = 1.6
|Dec_átl_min  = -2.8
|Jan_átl  = -1.9
|Feb_átl  = -0.8
|Mar_átl  = 3.7
|Apr_átl  = 10.4
|Maj_átl  = 16.5
|Jun_átl  = 19.9
|Jul_átl  = 22.1
|Aug_átl  = 21.7
|Sep_átl  = 16.3
|Okt_átl  = 10.5
|Nov_átl  = 4.1
|Dec_átl  = -0.6
|Jan_átl_csapadék = 36
|Feb_átl_csapadék = 31
|Mar_átl_csapadék = 34
|Apr_átl_csapadék = 39
|Maj_átl_csapadék = 46
|Jun_átl_csapadék = 65
|Jul_átl_csapadék = 62
|Aug_átl_csapadék = 56
|Sep_átl_csapadék = 62
|Okt_átl_csapadék = 36
|Nov_átl_csapadék = 37
|Dec_átl_csapadék = 39
|Jan_napos = 74.4
|Feb_napos = 81.9
|Mar_napos = 124.0
|Apr_napos = 186.0
|Maj_napos = 254.2
|Jun_napos = 282.0
|Jul_napos = 297.6
|Aug_napos = 294.5
|Sep_napos = 225.0
|Okt_napos = 170.5
|Nov_napos = 75.0
|Dec_napos = 58.9
|forrás = [http://www.weather.gov.hk/wxinfo/climat/world/eng/europe/ukr_lith/kisinev_e.htm HKO]
}}
== Közigazgatási felosztás ==
[[Fájl:Sectoare Chişinău.png|180px|bélyegkép|balra|Chișinău városrészei: 1-Centru, 2-Buiucani, 3-Râșcani, 4-Botanica, 5-Ciocana]]
A város polgármestere: Ion Ceban. A városi tanács a város irányító-testülete.
{{-}}
== Közlekedés ==
[[Fájl:Chisinau trolleybus network map.png|bélyegkép|400px|trolibusz-hálózat 2013-ban]]
A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek. A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6&nbsp;km-re délnyugatra lévő ''Gara Chisinau sud-vest'' terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat [[Kolozsvár]]ra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással [[Budapest]]re.
A [[chișinăui nemzetközi repülőtér]], az ország nemzetközi reptere a várostól 11&nbsp;km-re délre található.
Nyári időszakban naponta közlekedik a Chișinău-Odessza vonat,<ref>[https://locals.md/2019/s-1-iyunya-poezd-kishinev-odessa-kursiruet-ezhednevno С 1 ИЮНЯ ПОЕЗД “КИШИНЕВ-ОДЕССА” КУРСИРУЕТ ЕЖЕДНЕВНО {{ru}}]</ref> továbbá heti három alkalommal a Chișinău-Jászvásár vonat.<ref>[https://locals.md/2019/v-letnij-period-poezd-kishinev-yassy-budet-kursirovat-tri-raza-v-nedelyu В ЛЕТНИЙ ПЕРИОД ПОЕЗД КИШИНЕВ-ЯССЫ БУДЕТ КУРСИРОВАТЬ ТРИ РАЗА В НЕДЕЛЮ {{ru}}]</ref>
=== Trolibuszhálózat ===
{{bővebben|Chișinău trolibuszvonal-hálózata}}
[[1949]]. október 12-e óta van trolibusz-közlekedés, ez a legfőbb közlekedési eszköz a mikrobuszok (marsrutka) mellett.
== Nevezetességei ==
* Krisztus Születése székesegyház
* Szent Tiron Tódor Vértanú templom
== Kultúra ==
=== Múzeum ===
* Muzeul Național de Istorie a Moldovei (Nemzeti történelmi múzeum)
* Muzeul Național de Arte Plastice (Nemzeti művészeti múzeum)
* Chișinău-i Történeti múzeum
* Muzeul Național de Etnografie și Istorie Naturală (Etnográfiai és Történelmi múzeum)
* Muzeul de Arheologie și Etnografie al Academiei de Științe din [[Moldova]] (Régészeti és néprajzi múzeum)
* Muzeul Literaturii Române "M. Kogălniceanu" (Irodalmi múzeum-ház)
* Casa-Muzeu "A.S. Pușkin" ([[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]] Múzeum)
[[Fájl:chisinau church.jpg|bélyegkép|300px|Szent Tiron Tódor Vértanú templom]]
=== Színház ===
* Teatrul Național de "Mihai Eminescu"
* Teatrul Dramatic Rus "A. P. Cehov"
* Teatrul Republican "Luceafărul" (Bábszínház)
* Sala cu Orgă (Orgonaterem)
* Filarmonica Națională (Nemzeti Filharmónia)
== Média ==
=== Televízió ===
Az állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.
Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely [[1999]] óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.
Ezen kívül számos romániai és oroszországi tévécsatornát lehet fogni.
=== Rádió ===
A városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.
== Testvértelepülések ==
* {{zászló|Németország}} [[Mannheim]], [[Németország]] [[1989]]
* {{zászló|Franciaország}} [[Grenoble]], [[Franciaország]] [[1977]]
* {{zászló|Olaszország}} [[Reggio Emilia]], [[Olaszország]]
* {{zászló|Románia}} [[Bukarest]], [[Románia]]
* {{zászló|Ukrajna}} [[Kijev]], [[Ukrajna]]
* {{zászló|Ukrajna}} [[Odessza]], [[Ukrajna]]
* {{zászló|USA}} [[Sacramento (Kalifornia)|Sacramento]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]
== Megjegyzések ==
<references group="m" />
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
{{Moldova közigazgatása}}
{{Európai fővárosok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Chisinau}}
[[Kategória:Európai fővárosok]]
[[Kategória:Moldova megyei jogú városai]]
[[Kategória:Moldova települései]]