Csíksomlyói Szent Antal-kápolna forrásának megtekintése

{{coor title dms|display=title|46|22|34|É|25|49|50|K|type:landmark_region:RO}}
[[Fájl:Szent Antal kápolna.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A csíksomlyói Szent Antal kápolna]]
Az [[erdély]]i [[Kissomlyó-hegy]] déli oldalán, [[Páduai Szent Antal]] tiszteletére  épült [[kápolna]], fogadalmi vezeklőhely, ahová [[csíksomlyói búcsú|búcsús]] szándékkal, [[ima]]meghallgatás céljából érkeznek a [[zarándoklat|zarándokok]].
== Története ==
A '''Szent Antal-kápolna''' keletkezése vallástörténeti és történelmi jelentőségű. Történetével főleg a [[ferences rend]] krónikásai [[Losteiner Leonárd]], P. [[Boros Fortunát Domokos|Boros Fortunát]] foglalkoztak.
Az egykori kis kápolna létrejöttének története az [[1661]]-es török-tatár betörések idejére tehető. [[Szent Orsolya]] napján, [[október 21.|október 21-én]],  végbement kegyetlen pusztítások alkalmával, a pogányok a templomot kifosztották, a kolostort felgyújtották. A tizenkét szerzetes közül a tatárok négyet megöltek, négyet  elhurcoltak, mindössze csak négyen menekültek meg.  [[Losteiner Leonárd]] a rend korábbi történésze szerint,  a  ferencesek közül Márk Jakab [[Hosszúaszó]]ból származó testvér, a veszedelem elől, a [[Kissomlyó-hegy]] déli oldalába lévő kökényesbe menekült és ott rejtőzködve nézte végig a templom és a kolostor pusztulását.
P. [[Boros Fortunát Domokos|Boros Fortunát]] ''Csíksomlyó, a kegyhely '' című könyvében így ír a történtekről:
''„Látta  a felcsapódó lángokat, hallotta a jajveszékelést, szemtanúja volt a menekülők legyilkolásának, vagy elhurcolásának. A halálos félelem gyötrelmei között Szent Antalhoz folyamodott segítségért, és ígéretet tett Szent Antalnak, hogyha a közelfekvő veszélyből szerencsésen megmenekül, azon a helyen, amelyen most tartózkodik, saját kezével fog kápolnát építeni, és mindent megtesz a Szent  tiszteletének terjesztésére.”''
[[Fájl:Szent Antal kápolna2.JPG|bélyegkép|jobbra|250px]]
Fogadalmát betartva 1673-ban, felépítette az egykori Szent Antal kápolnát. Ezt igazolja egy égetett téglába bevésett felirat:
'''''„Johannes Mark Ao. 1673.”'''''
Az  első kis kápolna méreteiről és stílusáról nincsenek irásos feljegyzések. [[1897]]-ben, Kovács Gergely  a következőket írta:
''„Akkora volt csak, mint a mekkora a mai szentély által elfoglalt rész, vagyis, akkora csak, hogy az oltárt, a miséző papot s a segédkező-ministránst, volt képes befogadni.”''
Miután a [[Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium]] diákjai körében ismertté vált a kápolna keletkezésének csodás története, különösen szentnek kezdték tartani a helyet.  [[1720]]-tól védőszentjüknek választották [[Páduai Szent Antal]]t, [[1741]]-ben csoportosan vonultak ki a kilenced megtartására. A körmenet a [[Csíksomlyói Mária Társulat|Mária Társulat]] labaruma alatt énekelve vonult ki a kápolnához, ahol egyik  ferences tanár  szentmisét celebrált.
1743-tól P. Ambrus Jukundián bevezette a szentbeszédek tartását, ennek hírére az ifjúság mellé szegődtek a csíki katolikusok is.
[[Páduai Szent Antal]] tisztelete egyre jobban kezdett elterjedni a lakosság körében és mind többen zarándokoltak a kápolnához, a kilenckeddi ájtatosságokra.
A hívek számának gyarapodásával a kápolna bővítése is szükségessé vált. Közadakozásból [[1749]]-[[1750]] között a régi kápolnához egy új szentélyt építettek.
[[Fájl:Szent Antal kápolna3.JPG|thumb|250px|right]]
A [[ferences rendtartomány]] tanácsa, [[1753]]-tól kijelölte a kilenckeddi szónokokat is. Az első szónok az  országos hírű és szent életű P. Bereczki Romuáld volt.
1757-ben Damokos István egy harangot adományozott a ferenceseknek, azzal a céllal, hogy ez hívja a kilenckeddi  szentmisére  a híveket.
A [[Páduai Szent Antal]] tisztelői [[1772]]-ben társulatba tömörültek. A [[Csíksomlyói Szent Antal Társulat|Szent Antal Társulat]] megalakulását P. Rafain Ágoston rendtartományi főnök kezdeményezésére, Br. [[Bajtai József]] erdélyi püspök  engedélyezte.
A kápolna átépítését [[1773]]-ban  kezdték meg, költségeit hallerkői gr. Haller Karolina,  gr. Gyulai Ferenc lovassági tábornok  feleségének adományaiból fedezték. A grófnő sokat bánkódott egyetlen leánya elvesztése miatt és fiának betegeskedése is aggodalommal töltötte el, ugyanakkor fülfájdalmai is sokat gyötörték. P. [[Boros Fortunát Domokos|Boros Fortunát]] ''Csíksomlyó, a kegyhely'' című könyvében leírja, hogy az úrnőt egy különös látomás késztette az adakozásra. Mély álmából felébredve egy ferences jelent meg előtte és a következőket mondta:
''„ha fiát meg akartja menteni a haláltól és ő is meg akar szabadulni a fülfájástól, gondoskodjék arról az erdélyi kápolna javításáról, ahol kilencnapi ájtatosságokat szoktak tartani.”''
Fiának váratlan gyógyulása meggyőzte a grófnőt a látomás valóságáról. Péterffi Kornél ferences atyától értesült a csíksomlyói  Szent Antal-kápolnánál végzett kilencnapi ájtatosságokról és hálából 600 forintot ajánlott fel az építkezésre. Toth Sebestyén atya, a kápolna gondozója ezen összegből kibővítette a kápolnát, hozzáépítette a kápolna hajóját.
A [[barokk]] stílusú kápolna  építését [[1775]]-ben fejezték be, napjainkban is ebben a formában látható.
[[VI. Pius pápa]], megválasztását követően, [[1775]]-ben, jubileumi búcsút hirdetett,  miszerint azon hívek akik öt napon át, a lelkipásztorok által kijelölt templomokban, vagy szent helyeken imádkoznak, teljes  búcsút nyernek. [[Csíksomlyó]]n a [[Csobotfalva|csobotfalvi]] [[Szent Péter és Pál-plébániatemplom (Csobotfalva)|Szent Péter és Pál templomot]], a [[Csíksomlyói Salvator-kápolna|Salvator-kápolnát]], valamint a Szent Antal-kápolnát jelölte meg.
A jubileumi búcsú kezdete előtt, [[1776]]. május 7-én [[Kollonich László]] erdélyi püspök felhatalmazására Bodor István felcsíki kerületi főesperes áldotta meg a Szent Antal-kápolnát.
A pápai rendelet értelmében a  búcsút, [[1776]]. május 16-án tartották meg [[Csíksomlyó]]n.
[[Fájl:Sun symbol.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A napkorong szimbóluma a kápolna bejáratán]]
A kápolnát a [[19. század]]ban többször is javították, a feljárathoz lépcsőt készítettek, az eredetileg zsindellyel fedett épület tetejét [[1911]]-ben cserépfedéllel, [[1977]]-ben bádogfedéllel helyettesítették.
A kápolna északi oldalánál felállítva, a szentély keleti falára erősítve látható, a legrégebbi tölgyfából készült, zsindellyel fedett stációs kereszt. Az [[1803]]-ban készült keresztet [[Páduai Szent Antal|Szent Antal]] tiszteletére [[Csíkszentgyörgy]], [[Csíkbánkfalva]] és [[Kotormány (Románia)|Kotormány]] lakossága állíttatta.
== Leírása ==
[[Fájl:Kilátás a csíksomlyói Szent Antal-kápolnára.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A csíksomlyói Szent Antal-kápolna]]
A kápolna [[Hajó (építészet)|hajója]] 6,5 méter széles és 11 m hosszú, szentélye 5×6 méteres. A hajó északi oldalánál  kicsi félkör alakú  szószék van építve, a hajót fedő tető gerincén alacsony [[huszártorony]] található. A torony sisakja körte alakú, rajta apostoli kereszt látható.
Az alacsony,  félköríves bejárati ajtó fölött [[Négylevelű lóhere|négylevelű lóherére]] emlékeztető ablaknyílás található. A bejárat fölötti oromfalat három ablakfülkés mélyedés díszíti, itt látható az [[1775]]-ös évszám,  amely a hajó építésének és a szentély átépítésének idejét jelzi.
A deszkával borított karzat, a hajó északi részén, a bejárat fölött, helyezkedik el,  mellvédje öt darab festett kazettából áll. Habár díszítésük eltérő, mindenik kazetta virágmotívumot ábrázol. A karzatra létraszerű lépcső vezet, innen a tetőre, majd a huszártoronyba lehet feljutni.
Tornyában két kis harang található, a kisebbik adományozója valószínűleg Damokos István volt,  a nagyobbikat 1682-ben [[Apor István]] adományozta a kápolna részére. A harangon az alábbi felirat olvasható:
'''+G. D. STEPH. APOR IN HON. B. V. MARIAE CUR.'''
'''1682. FRACTAM REFICI CURAVIT FIERI'''
'''IOHANNES LÁSZLO  ANNO 1781 SP. D.'''
A kápolna padlója [[andezit]]lapokból van kirakva, mennyezete fiókos [[dongaboltozat]]. A fiókok között pillérszerű erősítések díszítik a falakat. [[1779]]-ben a kápolnának hét ablaka volt, ebből ma csak hat [[Ablak (épületszerkezet)|ablaka]] látható. Ugyancsak az [[1779]]-es leltár szerint a kápolnának három [[oltár]]a és [[orgona (hangszer)|orgonája]] is volt. Napjainkban a berendezését négy pad, egy [[19. század]]i oltárkép, egy régi feszület és az [[1942]]-ben faragott [[Páduai Szent Antal|Szent Antal]]-szobor képezi.
== Források ==
* P. Boros Fortunát: ''Csíksomlyó a kegyhely'' (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994)
* {{Léstyán|2||317}}
* Mihály Zita: ''A csíksomlyói Szent Antal-kápolna''. In: ''ACTA 1995''. Sepsiszentgyörgy, 1996.
* Vofkori László: ''Székelyföld útikönyve'' (Cartographia, 1998) 2. kötet
* ''A Csíksomlyi Kegytemplom és Kolostor'' (Csíkszereda, 2002)
* [[Vofkori György]]: ''Csíkszereda és Csíksomlyó képes története'' (Typografika Kft., Békéscsaba, 2007)
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.csiksomlyo.ro/node/10 A Szent Antal-kápolna Csíksomlyó honlapján]
* [https://web.archive.org/web/20160305194659/http://hereditatum.ro/muemlekek/adatok.html?muemlek=1646 Hereditatum] – Online műemlék adatbázis
{{portál|Erdély|-|Katolicizmus||}}
{{DEFAULTSORT:CsíksomlyóiSzentAntalkápolna}}
[[Kategória:Csíkszereda keresztény templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Hargita megye műemlékei]]
[[Kategória:Romániai katolikus kápolnák]]
[[Kategória:Szent Antal-templomok]]
[[Kategória:Kápolnák]]