Csanádi György (közlekedéspolitikus) forrásának megtekintése

{{egyért2|a közlekedéspolitikusról|Csanádi György (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Csanádi György
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=Czipszer György
|születési hely= [[Ljubljana|Laibach]]
|születési dátum=[[1905]]. [[július 28.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1974]]. [[április 27.]] {{életkor-holt|1905|7|28|1974|4|27}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=
|szakma=közlekedéspolitikus, vasútépítő mérnök, egyetemi tanár, akadémikus
|munkái=
|kitüntetései= [[Kossuth-díj]] (1956),<br/>[[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] (1973)
|aláírás=
}}
'''Csanádi György''' ([[Ljubljana|Laibach]], [[1905]]. [[július 28.]] – [[Budapest]], [[1974]]. [[április 27.]]) [[Kossuth-díj|Kossuth-]] és [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|állami díjas]] közlekedéspolitikus, vasútépítő mérnök, közlekedésmérnök, közgazdász, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. 1956-ban, majd 1963-tól 1974-ig Magyarország közlekedésügyi minisztere volt.
== Életútja ==
A [[budapest]]i [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Műegyetemet]] 1927-ben végezte el gépészmérnöki képesítéssel. 1927 után a műegyetemen oktatott tanársegédként, majd 1929-ben közgazdászi oklevelet is szerzett. 1929-ben a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|Magyar Királyi Államvasutak]] (MÁV) [[kaposvár]]i igazgatóságánál helyezkedett el, ahol 1944-ig pályafenntartási és pályaépítési mérnökként tevékenykedett. 1941 után hadapród-őrmesteri rangban a [[dombóvár]]i vasúti felépítményi századnál teljesített katonai szolgálatot.
1945-ben rövid ideig a MÁV központi üzemi bizottságának elnöke lett, csakhamar azonban a MÁV [[pécs]]i üzletigazgatójává nevezték ki. 1947-ben megbízták a közlekedésügyi minisztérium vasúti műszaki főosztályának vezetésével. Két év elteltével, 1949-ben elfogadta a felkérést a MÁV vezérigazgatói székére. Az [[1956-os forradalom]]ig vezette az állami vasúti vállalatot, akkor csatlakozott a [[második Nagy Imre-kormány|Nagy Imre-kormányhoz]], és október 29–31-én a közlekedési és postaügyi miniszteri tárcát vezette. A forradalom leverését követően is a helyén maradhatott, és 1956. november 12-étől 1957. május 17-éig a [[első Kádár-kormány|Kádár-kormány]] közlekedés- és postaügyi kormánybiztosaként (1957 márciusa után megbízott miniszterként) tevékenykedett. Ezt követően 1963-ig a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese volt, időközben 1962–1963-ban ismét a MÁV vezérigazgatói posztján irányította az állami vasúttársaság munkáját. 1963. december 7-én közlekedés- és postaügyi miniszterré nevezték ki, s haláláig, 1974-ig látta el ezt a közfeladatot.
Szakpolitikusi pályafutásával párhuzamosan tudományos-egyetemi karrierjét is építette. 1951-től 1963-ig volt a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] – 1955 után Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem – vasútépítési és vasútüzemtani tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 1952-ben a műszaki tudományok kandidátusa, 1955-ben doktora lett.
== Munkássága ==
Vasútépítő mérnöki munkássága homlokterében a [[vasút]]i üzemtan közgazdasági és műszaki problémái álltak. Közlekedésmérnöki és közlekedéspolitikusi pályája során jelentősen hozzájárult a nagy teljesítőképességű magyarországi vasúti hálózat 1945 utáni újjáépítéséhez és fejlesztéséhez, a vasúti pályafenntartás korszerűsítéséhez, a [[villamosmozdony|villamos-]] és [[dízelmozdony|dízelüzemű mozdony-]] és vasútikocsi-park megteremtéséhez. Közlekedési miniszterként 1968-ban terjesztette be átfogó [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció|közlekedéspolitikai koncepcióját]], amely a fennálló tervgazdasági kereteken belül a teljes közlekedési vertikum átszervezését, a vasúti és közúti teher- és személyforgalom közötti munkamegosztását gazdasági racionalizálását célozta meg.
Nevéhez fűződik a vasútiüzemtan-oktatás bevezetése a mérnökképzésbe, az okleveles közlekedési mérnökök képzésének elindítása, valamint a MÁV-on belüli Vasúti Tudományos Intézet (Vatuki, ma MÁV Fejlesztési és Kísérleti Intézet) 1951-es megalapítása.
=== Társasági tagságai és elismerései ===
Tudományos eredményei elismeréseként 1958-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1970-ben pedig rendes tagjává választották. 1958-tól látta el az Akadémia közlekedéstudományi főbizottságának elnöki tisztét. 1951-től a [[Közlekedéstudományi Egyesület]] elnöke volt, valamint elnökként irányította a [[Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége|Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének]] (MTESZ) munkáját is.  1970-ben a drezdai Közlekedéstudományi Főiskola, 1974-ben a Moszkvai Állami Vasúti Mérnöki Egyetem díszdoktorává avatták.
Közlekedéstudomány munkásságáért 1956-ban megkapta a [[Kossuth-díj]] harmadik fokozatát. Ugyancsak a közlekedéstudomány elméletének fejlesztéséért 1973-ban az [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] első fokozatát vehette át. 1969-ben a finn Oroszlán Érdemrend nagykeresztjét vehette át. Emellett díjazottja volt a Köztársasági Elnök Elismerésének Ezüst Koszorúja elismerésnek (1948), a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatának (1950), a Magyar Népköztársasági Érdemrend ötödik fokozatának (1951), a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének (1954), a [[Munka Érdemrend (Magyarország)|Munka Érdemrend]] arany fokozatának (1965, 1970) és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek (1970).
== Főbb művei ==
* {{CitLib|tit=Vasúti üzem |subtit=Egyetemi tankönyv |ann=1954 |red=Tankönyvkiadó |loc=Budapest}}
* {{CitPer|tit=Az arányos fejlődés törvényének érvényesítése közlekedésünkben |ann=1959 |per=Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei |pag=327–363}}
* {{CitLib|tit=A közlekedéstudomány, a közlekedéspolitika és a gyakorlati közlekedés összefüggései a szocialista és a tőkés társadalmi-gazdasági rendszerben |ann=1960 |red=Akadémiai ny |loc=Budapest}}
* {{CitLib|tit=Közlekedéspolitika |ann=1963 |red=Tankönyvkiadó |loc=Budapest}}
* {{CitLib|tit=Vasúti üzem sajátos gazdasági kérdései |ann=1970 |red=Tankönyvkiadó |loc=Budapest}} ([[Kecskés Sándor]]ral)
== Források ==
* {{MÉL|3|115–116}}
* {{KÁDAlm|1|258., 459., 477–478}}
* {{MNL|5|724}}
* {{ÚMÉL|1|1078}}
* {{MTA1825-2002|1|214}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Politika}}
[[Kategória:Magyarország közlekedésügyi miniszterei]]
[[Kategória:Magyar közlekedésmérnökök]]
[[Kategória:Magyar közgazdászok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Ljubljanaiak]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:Állami díjasok]]
[[Kategória:1905-ben született személyek]]
[[Kategória:1974-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]
[[Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek]]