Cserei Mihály (író, 1667–1756) forrásának megtekintése

{{egyért2|miklósvárszéki és nagyajtai Cserei Mihályról|Cserei Mihály (egyértelműsítő lap)}}
{{Tudós infobox
|név                            =Cserei Mihály
|kép                            =
|képméret                       =220px
|képaláírás                     =
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint                 =történetíró
|nemzetiség                     =magyar
|születés dátuma                =[[1667]]. [[október 21.]]
|születés helye                 =[[Csíkrákos]]
|halál dátuma                   =[[1756]]. [[április 22.]] {{életkor-holt|1667|10|21|1756|04|22}}
|halál helye                    =[[Nagyajta]]
|házastárs                      =
|gyermekei                      =
<!-- Iskolái -->
|felsőoktatási intézmény        =
|más intézmény                  =
|egyéb diplomái                 =
<!-- Pályafutása -->
|szakterület                    =emlékiratírás, de [[történettudomány|történeti forrás]]nak is számít az emlékirata
|kutatási terület               =
|tudományos fokozat             = <!-- melyiket és mikor --->
|mérnöki ág                     = <!-- mérnökök esetében -->
|aktivitási típus               =
|szakintézeti tagság            = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
|felsőoktatási munkahely1       =
|felsőoktatási beosztás1        =
|felsőoktatási munkahely2       =
|felsőoktatási beosztás2        =
|kutatóintézeti munkahely       =
|kutatóintézeti beosztás        =
|más munkahelyek                = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
|jelentős munkái                =''Erdély históriája''
|jelentős tervfeladatai         =
|tudományos publikációk száma   =
|szakmai kitüntetések           =
|akadémiai tagság               = <!-- megválasztás évével -->
|hatással volt                  = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
|hatással voltak rá             = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
|weboldal                       = <!-- http:// nélkül -->
}}
[[Fájl:A csikrakosi cserei udvarhaz.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Cserei Mihály [[csíkrákos]]i szülőháza az 1860-as években]]
[[Fájl:Fagaras IMG 5668.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|A fogarasi vár, Cserei gyermekkorának helyszíne]]
[[Nagyajta]]i és [[miklósvárszék]]i '''Cserei Mihály''' ([[Csíkrákos]], [[1667]]. [[október 21.]] – [[Nagyajta]], [[1756]]. [[április 22.]]) magyar nyelvű [[erdély]]i emlékíró, a magyar [[barokk]] irodalom jelentős alakja.
==Élete==
Apja, nagyajtai és miklósvárszéki Cserei János [[Kálvinizmus|református]], anyja, kászoni Cserei Judit [[Latin rítusú katolikus egyház|katolikus]] vallású volt, gyermeküket reformátusnak keresztelték. Kora gyermekkorát a [[fogarasi vár]]ban töltötte, ahol édesapja kapitány volt. [[Béldi Pál]] kegyvesztése után, 1678-ban apját is börtönbe vetették és hat éven át raboskodott. Cserei 1678 és 85 között a [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|székelyudvarhelyi kollégiumban]] tanult. 1685–86-ban apródként [[Teleki Mihály (főgenerális)|Teleki Mihály]] kancellár mellett szolgált. 1690-ben a császári–erdélyi oldalon részt vett a [[Zernyesti csata|zernyesti csatában]], ahonnan nagy szerencsével menekült meg. Erről írt beszámolója Históriája legelevenebb lapjai közé tartozik. Átállt [[Thököly Imre|Thököly]] oldalára és részt vett Thököly fejedelmi beiktatásán [[Kereszténysziget]]en. A császári csapatok ellentámadása után Thököly híveivel két és fél hónapig [[Havasalföld]]ön bujdosott, majd visszatért és beállt [[Johann Friedrich Ambrosius von Veterani|Veterani]] seregébe. 1692-től [[Apor István]] személyi titkára volt. 1697-ben feleségül vette a tizenhárom éves Kún Ilonát. 1703-ban a [[kurucok]] elől [[Görgényszentimre|Görgény várába]] húzódott, és súlyos betegen vészelte át a vár első ostromát. A [[zsibói csata]] után, 1705-ben a kurucokhoz csatlakozott, de a következő évben visszatért a császár pártjára. Ismét a kurucok elől költözött 1706-ban [[Brassó]]ba, ahol rövid megszakításokkal 1711-ig élt. Felesége halála után, 1720-ban Széki Zsuzsannával kötött házasságot. Élete utolsó évtizedeit [[Nagyajta|Nagyajtán]] töltötte.
==Históriája==
[[Fájl:Nagyajtai reformatus templom.JPG|bélyegkép|jobbra|230px|A [[nagyajta]]i [[Kálvinizmus|református]] templom]]
Főműve Históriája, amelyet 1709 és 12 között írt [[Brassó]]ban. A korábbi évekről szóló, jóval hosszabb rész nagyjából kronologikusan haladó emlékirat, bár az időrend többször felborul benne. (Az eredeti szöveg nincsen évek szerint fejezetekre osztva.) Az utolsó évekről Cserei naplószerűen számol be. Az egyes éveken belül felváltva ír a világpolitikáról (főként a háborúkról), a magyarországi, az erdélyi eseményekről, intrikákról, saját életéről és a különböző természeti katasztrófákról. A külföldi események leírásánál újságokra támaszkodik és sok legendának is hitelt ad. A [[Wesselényi-összeesküvés]]ről írván beiktatja [[Zrínyi Péter]] fiktív kegyelmi kérvényét [[I. Lipót magyar király|I. Lipóthoz]]. A fordulópontokat regényesen, gyakran párbeszédekkel színesítve jeleníti meg akkor is, ha nyilvánvaló, hogy az előadottak történeti hitele csekély. Főként ezen epizódokban mutatkozik meg szépírói tehetsége. Néhány [[barokk]] körmondatát leszámítva stílusa ma is élő.
Művének szereplőihez többnyire elemzően viszonyul. Kivétel [[Teleki Mihály (főgenerális)|Teleki Mihály]] és a [[Jézus Társasága|jezsuiták]], akiket gátlástalan cselszövőkként ábrázol, valamint [[Béldi Pál]] és [[Johann Friedrich Ambrosius von Veterani|Veterani]], akikkel feltétel nélkül szimpatizál. Gyakran hangot ad politikai elfogultságainak is, de ellen- és rokonszenve sohasem korlátlan. Hazájának [[Erdély]]t tartja és több ízben óva inti olvasóit a magyarországi urakkal való szövetségtől. Ugyanakkor az erdélyi rendekkel szemben is kritikus, akik érvelése szerint például maguk szegték meg a [[Diploma Leopoldinum]]ot. Több passzusa pedig nyilvánvalóan szolidáris a magyarországiak iránt. A [[kurucok]]at sokat gyalázza (részben személyes okokból, ugyanis kifosztották birtokait), de nem híve fenntartások nélkül a [[Habsburg-ház|Habsburg]]-szövetségnek sem, és keserűen ír az Erdélybe beszállásolt császári katonaság okozta veszteségekről. Bár a [[Oszmán Birodalom|török]] orientációt már nem tartja időszerűnek, de hazája aranykorának a Török Birodalomtól való függés időszakát tartja, amelyet az erdélyiek szerinte nem becsültek meg kellőképpen. Hasonló viszonylagos függetlenséget remél Erdélynek a Habsburgok oldalán, és alkalmas kompromisszumnak véli a Diploma Leopoldinumban biztosított jogokat. Elméletben egyetért a magyar nemesség törekvésével is a nagyobb politikai önállóságért, és a [[Rákóczi-szabadságharc|kuruc mozgalmat]] részben azért kritizálja, mert reménytelennek ítéli.
A mű hallatlan népszerűségre tett szert, kézirata a 18. század második felében, [[Benkő József (teológus)|Benkő József]] közlése szerint három-négyszáz másolatban keringhetett közkézen. Először [[Kazinczy Gábor (politikus)|Kazinczy Gábor]] adta közre a [[Magyar Tudományos Akadémia]] homoródszentmártoni Gedó Józseftől származó példánya alapján, 1852-ben. Gazdag jegyzetanyaggal ellátott 1983-as kiadását [[Bánkúti Imre]] gondozta.
==Egyéb művei==
A Histórián kívül többek között megírta családja történetét és írt alkalmi versezeteket. [[Apor Péter (történetíró)|Apor Péter]] ''[[Metamorphosis Transylvaniae (1736)|Metamorphosis Transylvaniae]]''-jához fűzött megjegyzéseit először Kazinczy Gábor adta ki, többi munkája kéziratban maradt.
== Kiadások ==
*''[http://mek.oszk.hu/05600/05632/05632.pdf Nagyajtai Cserei Mihály Historiája].'' A szerző eredeti kéziratából [[Kazinczy Gábor (politikus)|Kazinczy Gábor]] által. Pest, 1852 (Ujabb Nemzeti Könyvtár I.) [http://mek.oszk.hu/05600/05632/05632.pdf] {{pdf}}
*''Nagyajtai Cserei Mihály históriája. A szerző eredeti kéziratából Kazinczy Gábor által''; Emich Ny., Pest, 1852 (''Újabb nemzeti könyvtár'')
* ''Erdély históriája, 1661–1711''; sajtó alá rend., bev., jegyz. Bánkúti Imre; Európa, Budapest, 1983 (''Bibliotheca historica'')
*''Erdély históriája''; vál., bev., jegyz. Pap Ferenc; Kriterion, Kolozsvár, 2005 (''Téka'')
==Források==
* Bánkúti Imre bevezető tanulmánya a ''História'' 1983-as kiadásához
* [http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/02/300.html ''A magyar irodalom története'']
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[A barokk kor magyar irodalma]]
== További információk ==
*Ürmössy Gyula: ''Nagyajtai Cserei Mihály históriája. Nyelvészeti tanulmány''; Bagó Ny., Budapest, 1885
*Szigethy Lajos: ''Nagy-Ajtai Cserei Mihály élete és históriája''; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1894
*Banczik Samu: ''Nagy-ajtai és miklósvárszéki Cserei Mihály''; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1905
*Écsy Ö. István: ''A történetíró Cserei Mihály, mint versszerző''; Zrínyi Ny., Szigetvár, 1934 (''Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis'')
*Tóth Zsombor: ''A kora újkori könyv antropológiája. Kéziratos irodalmi nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában''; Reciti, Budapest, 2017 (''Irodalomtörténeti füzetek'')
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Erdély|-|Irodalom}}
{{DEFAULTSORT:Cserei Mihaly}}
[[Kategória:Református magyarok]]
[[Kategória:A Rákóczi-szabadságharc fontosabb alakjai]]
[[Kategória:Magyar történetírók]]
[[Kategória:Nagyajtaiak]]
[[Kategória:Székelyek]]
[[Kategória:1667-ben született személyek]]
[[Kategória:1756-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar emlékírók]]