Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet forrásának megtekintése

{{Épület infobox
| név                    = HUN-REN CSFK Konkoly&nbsp;Thege&nbsp;Miklós Csillagászati&nbsp;Intézet
| más név                = Svábhegyi Obszervatórium
| besorolás              =
| kép                    = Konkoly domes.jpg
| képaláírás             = A 60 cm-es [[Tükrös távcső|reflektor]] kupolája
| képméret               =
| belső kép              =
| belső kép mérete       =
| belső kép aláírása     =
| becenév                =
| korábbi nevek          =
| település              = [[Budapest]]
| cím                    = 1121 [[Budapest]], Konkoly Thege Miklós út 15–17.
| építés éve             = [[1921]]–[[1928]]
| megnyitás              = [[1922]]
| rekonstrukciók évei    =
| lebontás éve           =
| lebontás oka           =
| stílus                 =
| felhasznált anyagok    =
| védettség              =
| tervező                = [[Sváb Gyula]]
| építész                =
| vállalkozó             =
| kivitelező             =
| építési költség        =
| felhasználási terület  = [[obszervatórium]]
| tulajdonos             = [[Magyar Kutatási Hálózat]]
| bérlő                  =
| tengerszint feletti magasság = <!-- Wikidatából p2044 -->
| magassága              = <!-- Wikidatából p2048 -->
| tető magassága         =
| torony magassága       =
| alaprajz               =
| alapterület            =
| teljes terület         =
| hosszúsága             = <!-- Wikidatából p2043 -->
| szélessége             = <!-- Wikidatából p2049 -->
| emeletek száma         =
| liftek száma           =
| nevezetességei         =
| különlegességek        =
| LMI-kód                = <!-- Wikidatából p1770 -->
<!-- Világörökség -->
| világörökség-azonosító = <!-- Wikidatából p757 -->
| kategória              =
| típus                  =
| kritériumok            =
| év                     =
| pozíciós térkép        = Budapest
| szélesség              = <!-- Wikidatából p625 -->
| szélességi fok         = 47.499916
| hosszúság              = <!-- Wikidatából p625 -->
| hosszúsági fok         = 18.962225
| szöveg pozíciója       =
| weboldal               = www.konkoly.hu
| wikicommons            =
}}
A '''HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet''' (2019. szeptember 1-jéig ''a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete'', 2023. augusztus 31-ig pedig ''ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet,'' angol nevén: ''Konkoly Thege Miklós Astronomical Institute, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences'' vagy egyszerűen ''Konkoly Observatory'') a Földrajztudományi Intézettel és a Földtani és Geokémiai Intézettel közösen alkotja a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontját (CSFK). A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponthoz tartozott 2021-ig a Geodéziai és Geofizikai Intézet is, amely kiválása után Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetté (FI) alakult. <!-- ez már le van írva a saját szócikkében: 2023. szeptember 1-jével az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra, angolul Hungarian Research Networkra, rövid néven HUN-REN-re változott.-->
== Története ==
=== Előzmények ===
1777-ben a [[Nagyszombati Egyetem]]et Budára, majd 1784-ben [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költöztették, és egyúttal  berendeztek egy csillagászati obszervatóriumot is. Mivel ez az obszervatórium a [[19. század]] elejére eléggé leromlott állapotba került, döntés született arról, hogy a [[Gellért-hegy]]en, a mai [[Citadella (Budapest)|Citadella]] helyén egy önálló egyetemi csillagdát hozzanak létre. A tudományos munka  elősegítésére [[Pollack Mihály]] tervei alapján [[1815]]-ben felépült az új és biztonságos [[Budai Csillagvizsgáló|Gellért-hegyi Csillagvizsgáló]]. A „Csillagdát” [[1815]]-ben avatták fel három európai uralkodó – [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]], [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] és [[magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] valamint [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] – jelenlétében, akik a napóleoni háborút lezáró [[Szent Szövetség]] megkötésére gyűltek össze, és utaztak [[Buda (történelmi település)|Budára]] a létesítmény megnyitására.<ref>{{Cite web |url=http://www.konkoly.hu/fizszem/balazs/fizcent.pdf |title=Balázs Lajos: Egy centenárium margójára |accessdate=2015-02-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200517172612/https://konkoly.hu/fizszem/balazs/fizcent.pdf |archivedate=2020-05-17 }}</ref> A számos létesítményből álló épületegyüttes az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején súlyosan megsérült. A [[Bach-korszak]]ban a felépítendő Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda<ref>{{Cite web |url=http://budapestcity.org/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm |title=Gellért-hegyi Csillagda |accessdate=2015-05-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150502030745/http://budapestcity.org/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm |archivedate=2015-05-02 }}</ref><ref>[http://www.csillagaszat.hu/tudastar/csilltort/magyar-csillagaszattortenet/magyar-18-19-sz-csillagaszata/a-gellerthegyi-csillagda-1849-evi-pusztulasa/ A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása]</ref> és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották.
A Csillagászati Intézet működteti az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Asztrofizikai Laboratóriumát, és együttműködik a [[Debreceni Egyetem]]mel, illetve a [[Szegedi Tudományegyetem]]mel.
=== Kezdetek <ref>{{cite book |last= Domokosné |first= Vargha |title= [[A Konkoly-obszervatórium krónikája]] |publisher= MTA |year= 2001 |isbn= 9638361492}}</ref> ===
1922 és 1929 között a Svábhegyen építették fel az új csillagvizsgáló központi irodaépületét és három új kupoláját. Itt állították fel az [[Ógyalla|Ógyalláról]], a [[Konkoly Thege Miklós]] igazgatása alatt álló Asztrofizikai Obszervatóriumból mentett két távcső mellett a 60&nbsp;cm-es Cassegrain–Newton rendszerű távcsövet. [[Tass Antal]], az intézet vezetője az ógyallai megfigyelési anyagokat is Budapestre költöztette, és az intézet tudományos programja folytatta a korábban megkezdett munkát. 1929-ben az egykori Gellérthegyi Obszervatórium könyvállományának nagy része az intézetbe került. [[Lassovszky Károly]] 1938-ban vette át a csillagvizsgáló vezetését. 1939-ben az intézet tudományos személyzetét egy megfigyelő csillagász, egy asszisztens, két egyetemi gyakornok, egy vendégkutató, egy egyetemi hallgató és egy önkéntes munkatárs alkotta. A csillagvizsgáló a derült éjszakák többségét bemutatásokra szánta: évente több ezer érdeklődő látogatott fel a [[Svábhegy]]re.<ref name=":0">{{Cite web |url=https://konkoly.hu/staff/balazs/100ev.html |title=Balázs Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézete rövid története |accessdate=2021-01-27}}</ref>
=== A második világháború alatt<ref name=":0" /> ===
A [[második világháború]] idején egészen 1944. december 5-ig folyt az észlelési munka. 1944. december 25-én bevonultak az intézet területére a szovjet csapatok. A beszállásolás csak a könyvtárat, a fotólabort, a múzeumot és egy-két szobát nem érintette, de az intézet többi helyiségében is viszonylag kevés kár esett. Mindössze a bútorzat semmisült meg, mert elfűtötték. A világháborút követően már 1945. július 14-től folytak az észlelések a 6”-es asztrográfon.
=== Az MTA Csillagvizsgáló Intézete<ref name=":0" /> ===
Az intézet kezdetben a Kultuszminisztériumhoz, majd a Gyűjteményegyetemhez tartozott. 1934-ben a [[Pázmány Péter Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudomány Egyetem]], majd 1948-ban ismét a Kultuszminisztérium vette át, ezután döntöttek egy egyetemektől független kutatóintézet-hálózat létrehozásáról, amelyet a [[Magyar Tudományos Akadémia]] keretei között szerveztek meg. Az Akadémia 1951. február 1-jével vette át az intézetet az MTA Csillagvizsgáló Intézete néven. Ekkor a csillagvizsgálónak két tudományos osztálya volt: az általános asztrofizikai osztály öt kutatóval, valamint a napfizikai osztály két kutatóval. Az 1940-es évek végén és az ’50-es évek elején az intézetben főként a változócsillagok fotometriai vizsgálatával foglalkoztak. A második világháborút követő évtizedekben a rádiócsillagászattal és az optikai fotometriával teljesen átalakult a csillagászati észlelőtechnika, és az intézet nemzetközi kapcsolatai is átalakultak.
1958-ban a Minisztertanács 9 millió forintos fedezetet hagyott jóvá egy új, piszkés-tetői létesítmény felépítésére. A piszkéstetői megfigyelő állomás első távcsöve, a Schmidt teleszkóp 1962-ben kezdte meg működését. 1967-ben egy új 50&nbsp;cm-es Cassegrain-teleszkóppal is megkezdődtek az észlelések, aztán 1974-ben felavatták az 1 méteres tükrű RCC-teleszkópot is. A növekvő budapesti fényszennyezés miatt az észlelőmunka Piszkéstetőre helyeződött át.
1982-től 2021-ig az intézethez tartozott a debreceni [[Napfizikai Obszervatórium]].
=== Napjainkban ===
2019. szeptember 1-je óta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjaként, 2023. szeptember 1-je óta pedig HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontként működik, amelynek részei a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, a Földrajztudományi Intézet, valamint a Földtani és Geokémiai Intézet. A normafai telephelyen 2019-ben nyílt meg a nagyközönség számára Svábhegyi Csillagvizsgáló látogatóközpont.
A Csillagászati Intézetben több mint hatvan kutató dolgozik, a kutatóközösség negyede-ötöde külföldi. Az Intézet kutatócsoportjai a csillagászat és az asztrofizika számos területével foglalkoznak. Az Intézetnek saját műholdja is van.<ref>{{Cite web |title=Intézetünk tevékenysége |url=https://konkoly.hu/intezetunk-tevekenysege |work=https://konkoly.hu |accessdate=2023-10-20 |language=hu}}</ref>
=== A Piszkéstetői Obszervatórium<ref>{{Cite web |title=Piszkéstetői Obszervatórium |url=http://piszkesteto.konkoly.hu/ |work=piszkesteto.konkoly.hu |accessdate=2022-12-12}}</ref> ===
A CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének [[mátra]]<nowiki/>i telephelye, a [[Piszkéstetői Obszervatórium]] a [[Mátra]] 944 méter magas [[Piszkés-tető]] csúcsán, [[Galyatető]] és [[Mátraszentimre]] között kapott helyet. Az obszervatórium építkezési munkálatait 1958-ban kezdték meg. Elsőként a csillagászok lakhelyéül szolgáló főépület készült el, amelyet [[Szrogh György]] [[Ybl Miklós-díj|Ybl-díj]]<nowiki/>as építész tervezett. 1962-ben adták át a 60/90&nbsp;cm-es Schmidt-távcső kupoláját. Ezt követte az 50&nbsp;cm átmérőjű Cassegrain-távcső kupolája, amely 1966-ban készült el. Ebben a kupolában jelenleg egy 80&nbsp;cm-es altazimutális robottávcső dolgozik. Az ország legnagyobb távcsöve is a Piszkéstetői Obszervatóriumban működik: az 1 méter átmérőjű RCC-távcső kupoláját és kiszolgáló épületét [[Csontos Csaba (építész)|Csontos Csaba]] [[Ybl Miklós-díj|Ybl-díj]]<nowiki/>as építész tervezte.
== Az intézet vezetősége ==
=== Korábbi igazgatói ===
*[[1899]]–[[1916]] [[Konkoly Thege Miklós]]
*[[1916]]–[[1936]] [[Tass Antal]]
*[[1936]]–[[1938]] [[Móra Károly]]
*[[1938]]–[[1943]] [[Lassovszky Károly]]
*[[1943]]–[[1974]] [[Detre László (csillagász)|Detre László]]
*[[1974]]–[[1996]] [[Szeidl Béla]]
*[[1997]]–[[2009]] [[Balázs Lajos (fizikus)|Balázs Lajos]]
*[[2010]]–[[2015]] [[Ábrahám Péter]]
*[[2016]]–[[2018]] [[Kiss László (csillagász)|Kiss László]]
=== Jelenlegi vezető ===
*[[2019]]. [[január 1.|január 1]]-jétől: [[Szabó Róbert (csillagász)|Szabó Róbert]] (igazgató)
=== Volt és jelenlegi munkatársak ===
*[[Almár Iván]], csillagász
*[[Balázs Lajos (fizikus)|Balázs Lajos]], fizikus, asztrofizikus
*[[Illés Erzsébet]], csillagász
*[[Kolláth Zoltán]], fizikus, csillagász
*[[Kulin György]], csillagász
*[[Paál György]], fizikus, csillagász
*[[Sárneczky Krisztián]], csillagász
*[[Virághalmy Géza]], fizikus, csillagász <!-- Kulin György 1935-1943-ig az akkori svábhegyi intézmény munkatársa volt -->
== Kutatási területek ==
* [[Változócsillag]]ok kutatása
* Csillagaktivitás, aktív csillagok
* [[Csillagközi anyag]], [[csillag]]keletkezés
* A [[Naprendszer]] kis égitestjei
* [[Exobolygó]]k
* Napfizika
* Nukleáris asztrofizika
* Nagy energiájú asztrofizika, asztrofizikai tranziensek, [[gamma-kitörés]]ek vizsgálata
* Kozmológia
* Csillagászati műszerfejlesztés, műholdtervezés és -építés
* [[Csillagászat]]történet
== Kutatócsoportok<ref>{{Cite web |title=Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete |url=https://konkoly.hu/kutatocsoportjaink |work=https://konkoly.hu |accessdate=2023-10-20 |language=hu}}</ref> ==
* Csillagpulzáció, Űrfotometria, Exobolygók Kutatócsoport (SPEX) ([[Szabó Róbert (csillagász)|Szabó Róbert]])
* ERC RADIOSTAR kutatócsoport (Maria Lugaro)
* Konkoly Űrcsillagászat, Bolygó- és Csillagkeletkezési Csoport (Ábrahám Péter - Kóspál Ágnes)
* STARK: Csillagaktivitás kutatócsoport (Kővári Zsolt)
* Naprendszerkutató Csoport (Kiss Csaba)
* Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium (Keresztúri Ákos)
* Nagyskálás struktúra MTA Lendület kutatócsoport (Kovács András)
* Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoport (Vinkó József)
* Műszer- és Műholdfejlesztő Kutatócsoport (Pál András)
* Origins Kutatócsoport (Stephen Mojzsis)
== Műszerek ==
* 60/90/180&nbsp;cm-es Schmidt-távcső<ref name="Műszerpark, távcsövek">{{Cite web |title=Műszerpark, távcsövek |url=https://konkoly.hu/muszerpark-tavcsovek |work=https://konkoly.hu |accessdate=2024-05-31 |language=hu}}</ref>
* 1 m-es RCC távcső<ref name="Műszerpark, távcsövek"/>
* 80&nbsp;cm-es RC teleszkóp<ref name="Műszerpark, távcsövek"/>
* Légyszem-kamera<ref name="Műszerpark, távcsövek"/>
* [[GRBAlpha]]<ref>{{Cite web |title=Űreszközök |url=https://konkoly.hu/ureszkozok |work=https://konkoly.hu |accessdate=2024-05-31 |language=hu}}</ref>
* Meteorkamerák<ref>{{Cite web |title=Meteorkamerák |url=https://konkoly.hu/meteorkamerak |work=https://konkoly.hu |accessdate=2024-05-31 |language=hu}}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.konkoly.hu/index_hun.shtml Az intézet magyar nyelvű honlapja] {{Wayback|url=http://www.konkoly.hu/index_hun.shtml |date=20161116191816 }}
* [http://www.konkoly.hu/personnel_hun.shtml Az intézet munkatársai] {{Wayback|url=http://www.konkoly.hu/personnel_hun.shtml |date=20190322181134 }}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Magyar Kutatási Hálózat]]
{{Hegyvidék}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Csillagászat}}
[[Kategória:Magyarországi tudományos kutatóintézetek]]
[[Kategória:Fizikai kutatóintézetek]]
[[Kategória:Budapest XII. kerülete]]
[[Kategória:Magyar Tudományos Akadémia]]