Csonu (televíziós sorozat, 2010) forrásának megtekintése

{{egyért2|a 2010-ben készült sorozatról}}
{{RR és magyaros}}
{{Televíziós műsor infobox
 | cím          = {{koreai|Jeonwoo|Csonu}}
 | eredeti cím  = 전우
 | kép          = Comrades 2010.png
 | képméret     =
 | képleírás    = Főcímképe
 | műfaj        = háborús film, dráma
 | alkotó       =
 | író          = {{koreai|Lee Eun-sang|I Unszang}}<br>{{koreai|Kim Pil-jin|Kim Phildzsin}}
 | rendező      = {{koreai|Kim Sang-hwi|Kim Szanghi}}<br>{{koreai|Song Hyeon-wook|Szong Hjonuk}}
 | műsorvezető  =
 | főszereplő   = {{koreai|Choi Soo-jong|Cshö Szudzsong}}<br>{{koreai|Lee Tae-ran|I Theran}}<br>{{koreai|Lee Duk-hwa|I Dokhva}}
 | zsűri        =
 | hang         =
 | narrátor     =
 | főcímzeneszerző =
 | főcím        =
 | végefőcím    = [https://www.youtube.com/watch?v=6nl3rjM5VrI {{koreai|Chinguyeo|Cshingujo}}]
 | zeneszerző   =
 | formátum     =
 | szlogen      =
 | ország       = {{Dél-Korea}}
 | nyelv        = [[Koreai nyelv|koreai]]
 | évadok száma =
 | epizódok száma = 20
 | epizódlista  =
 | executive producer =
 | producer     =
 | vágó         =
 | forgatási helyszín =
 | operatőr     =
 | játékidő     = kb. 55 perc részenként
 | gyártó       =
 | forgalmazó   =
 | eredeti adó  = [[KBS]]
 | magyar adó   =
 | tervezett indulás = <!-- ha még nem sugározzák -->
 | első sugárzás = 2010. június 19.
 | utolsó sugárzás = 2010. augusztus 22.
 | tervezett magyar indulás = <!-- ha még nem sugározzák Magyarországon -->
 | első magyar sugárzás = <!-- ha elkezdték -->
 | utolsó magyar sugárzás = <!-- ha még nincs kitűzve az időpont, ide ne írj semmit! -->
 | státusz      =
 | korhatár     = {{korhatár|kr|15}}
 | előző        =
 | következő    =
 | kapcsolódó műsor = [[Comrades (1975)]]
 | honlap       = www.kbs.co.kr/drama/625/
 | imdb id      = 3945686
 | tvcom id     =
 | porthu id    =
}}
[[Fájl:Comrades2010.jpg|bélyegkép|A szereplők csoportképe]]
{{hangugeo|'''Csonu'''|전우|戰友|Jeonwoo|Bajtárs|Csonu}}, angol címén '''Comrades''' vagy '''Legend of the Patriots''', egy [[koreai dorama]], a hasonló című, 1975-ben készült sorozat, a [[Csonu (televíziós sorozat, 1975)|Comrades]] 2010-ben újraforgatott változata.<ref>{{cite web |url=http://kbsworld.kbs.co.kr/programs/programs_intro.html?no=562 |title=KBS World |date= |accessdate=2015-01-12 |author= |authorlink=KBS |publisher= |work= |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100822193020/http://kbsworld.kbs.co.kr/programs/programs_intro.html?no=562 |archivedate=2010-08-22 }}</ref>
A [[koreai háború]] kitörésének 60. évfordulójára készítették, és 2010 júniusában kezdték el sugározni a dél-koreai [[KBS]] televíziós csatornán.<ref name="korean war">{{cite web |url=http://www.hancinema.net/korean-war-resurrected-onscreen-23342.html |title=Korean War resurrected onscreen |date=2010-05-13 |accessdate=2015-01-12 |author= |authorlink= | publisher=Hancinema |work= |format= }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.hancinema.net/60-years-later-filmmakers-remember-22799.html |title=60 years later, filmmakers remember |date=2010-04-01 |accessdate=2015-01-12 |author= |authorlink= |publisher=Hancinema |work= |format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100613004803/http://www.hancinema.net/60-years-later-filmmakers-remember-22799.html |archivedate=2010-06-13 }}</ref> A sorozat tizenegy, a koreai háborúban harcoló katona történetét mutatja be.<ref>{{cite web |url=http://www.hancinema.net/korean_drama_Comrades.php |title=Comrades (Drama - 2010) |date= |accessdate= |author= |authorlink= | publisher=Hancinema |work= |format= }}</ref>
A rendező, {{koreai|Kim Sang-hwi|Kim Szanghi}} kihangsúlyozta, hogy a sorozat nem [[Észak-Korea|Észak-]] és [[Dél-Korea]] ideológiájára, hanem sokkal inkább a hadviselt emberek mindennapos küzdelmeire fókuszál.<ref name="korean war"/>
==Szereplők==
=== {{zászló|Dél-Korea}} Állami Hadsereg (Dél-Korea) ===
*[[Cshö Szudzsong|{{koreai|Choi Soo-jong|Cshö Szudzsong}}]] – {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} őrmester szerepében
*{{koreai|Kim Roi-ha|Kim Röha}} – {{koreai|Park Il-kwon|Pak Ilgvon}} szerepében
*{{koreai|Im Won-hee|Im Vonhi}} – {{koreai|Kim Joon-beom|Kim Dzsunbom}} szerepében
*{{koreai|Park Sang-wook|Pak Szanguk}} – {{koreai|Baek Seung-jin|Pek Szungdzsin}} szerepében
*{{koreai|Nam Sung-jin|Nam Szongdzsin}} – {{koreai|Yeom Ha-jin|Jom Hadzsin}} szerepében
*{{koreai|Hong Kyeong-in|Hong Gjongin}} – {{koreai|Yang Sang-gil|Jang Szanggil}} szerepében
*{{koreai|Ryoo Sang-wook|Rju Szanguk}} – {{koreai|Park Ju-yong|Pak Csujong}} szerepében
*{{koreai|Lee Seung-hyo|I Szunghjo}} – {{koreai|Jeong Taek-su|Csong Thekszu}} szerepében
*{{koreai|Ahn Yong-joon|An Jongdzsun}} – {{koreai|Kim Beom-woo|Kim Bomu}} szerepében
*{{koreai|Jung Tae-woo|Csong Theu}} – {{koreai|Cheon Seong-il|Cshon Szongil}} szerepében
<!-- Eme vonal felett Hyun-joong csapatának tagjai vannak, alatta pedig az összes többi dél-koreai katona -->
*[[I Dokhva|{{koreai|Lee Duk-hwa|I Dokhva}}]] – {{koreai|Park Woong|Pak Ung}} tábornok szerepében
*{{koreai|Lee Joo-suk|I Dzsuszok}} – {{koreai|Kim Jung-san|Kim Dzsungszan}} szerepében
*[[I Cshejong|{{koreai|Lee Chae-young|I Cshejong}}]] – {{koreai|Choi Dan-yeong|Cshö Danjong}} szerepében
*{{koreai|Yoo Da-in|Ju Dain}} – ápoló szerepében
*{{koreai|Ko In-beom|Ko Inbom}} – tüzérkapitány szerepében
*{{koreai|Yoo Hyung-kwan|Ju Hjonggvan}} – tüzér szerepében
*{{koreai|Lee Won-bal|I Vonbal}} – vezérkari főnök szerepében
*{{koreai|Kim Kyoo-chul|Kim Gjucshol}} – zászlóalj parancsnok szerepében
=== {{zászló|Észak-Korea}} Néphadsereg (Észak-Korea) ===
*[[I Theran|{{koreai|Lee Tae-ran|I Theran}}]] – {{koreai|Lee Su-gyeong|I Szugjong}} hadnagy szerepében
*[[Kim Mjongszu|{{koreai|Kim Myung-soo|Kim Mjongszu}}]] – {{koreai|Cheon Yong-taek|Cshon Jongthek}} őrmester szerepében
*{{koreai|Jung Hee-tae|Csong Hithe}} – {{koreai|Woncheol|Voncshol}} őrmester szerepében
*[[Kim Hjedzsin|{{koreai|Kim Hye-jin|Kim Hjedzsin}}]] – {{koreai|Yoon Jeong-lim|Jun Dzsongim}} szerepében
*{{koreai|Park Chul-ho|Pak Csholho}} – kényszermunkatábor őre szerepében
*[[Ju Theung|{{koreai|Yoo Tae-woong|Ju Theung}}]] – kényszermunkatábor őrszázadosa szerepében
*[[I Dzsongjong|{{koreai|Lee Jung-yong|I Dzsongjong}}]] – Néphadsereg dezertőre szerepében
*{{koreai|Cho Jae-wan|Cso Dzsevan}} – rohamosztagos szerepében
*{{koreai|Oh Yong|O Jong}} – állambiztonsági ügynök szerepében
*{{koreai|Maeng Se-chang|Meng Szecshang}} – {{koreai|Kwon Oh-seong|Kvon Oszong}} szerepében
*[[Cson Ingnjong|{{koreai|Jun Ik-ryung|Cson Ingnjong}}]] – 2. számú mesterlövész szerepében
===Gerillák===
*[[I Inhje|{{koreai|Lee In-hye|I Inhje}}]] – {{koreai|Jeong-hwa|Dzsonghva}} szerepében
*{{koreai|Heo Jae-ho|Ho Dzseho}} – {{koreai|Kang-chil|Kangcshil}} szerepében
*{{koreai|Lee Dae-ro|I Dero}} – {{koreai|Tae-shik|Tesik}} szerepében
*{{koreai|Kang Sung-ha|Kang Szongha}} – {{koreai|Chun-yoo|Cshonju}} szerepében
*[[Cshö Gonho|{{koreai|Choi Geon-ho|Cshö Gonho}}]] – gerilla lövész szerepében
===Civilek===
*{{koreai|Park Chil-yong|Pak Cshiljong}} – {{koreai|Kwon Oh-seong|Kvon Oszong}} édesapja szerepében
*{{koreai|Park Soon-chun|Pak Szuncshon}} – {{koreai|Kwon Oh-seong|Kvon Oszong}} édesanyja szerepében
==Történet==
{{cselekmény}}
A sorozat története 1950. október elsején kezdődik, a dél-koreaiak átkelnek a 38. szélességi fokon, miközben az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] repülőgépei [[Észak-Korea]] fővárosát, [[Phenjan]]t bombázzák. A [[Észak-Korea hadereje|Koreai Néphadsereg]] (KN) elkezd kihátrálni a városból. {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} őrmester ([[Cshö Szudzsong|{{koreai|Choi Soo-jong|Cshö Szudzsong}}]]) csapata élén bevonul a fővárosba, amit nem sokkal később az [[Dél-Korea hadereje|Állami Hadsereg]] (ÁH) el is foglal. {{koreai|Park Woong|Pak Ung}} dandártábornok ([[I Dokhva|{{koreai|Lee Duk-hwa|I Dokhva}}]]) feladata, hogy megszervezze a kommunista fellegvár bevételét. Eközben, a KN egyik hadnagya, {{koreai|Lee Soo-kyung|I Szugjong}} ([[I Theran|{{koreai|Lee Tae-ran|I Theran}}]]) és őrmestere {{koreai|Cheon Yong-taek|Cshon Jongthek}} ([[Kim Mjongszu|{{koreai|Kim Myung-soo|Kim Mjongszu}}]]) menekvésnek indul a széttördelt kommunista hadsereggel, és egyesítik erőiket a kínai katonák egyre növekvő csoportjával. {{koreai|Lee Soo-kyung|I Szugjong}} hadnagy korábban viszonyban volt {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} őrmesterrel, de az ideológiai különbségek miatt különváltak útjaik.
{{koreai|Lee|I}} őrmester első osztaga, az Eagle Company „otthon” pihen, amikor a déli katonák megtudják, hogy feléjük tart a [[Kínai Népi Felszabadító Hadsereg|Népi Felszabadító Hadsereg]]. A lövészárkok és erődítmények révén egy ideig sikeresen ellenállnak a milliósra duzzadt kommunista armadának, de elfogy a lőszer, így menekülésre kényszerülnek a főszereplők. Hamarosan hasonló indokból az egész dél-koreai haderő visszavonul (és velük együtt angolszász szövetségeik is, holott őket nem mutatják a sorozatban, csak néha bukkan fel egy-egy katona), mivel a kínai önkéntesek felülkerekednek rajtuk.
A sorozat mellékszálakon fut tovább, így szemtanúi lehetünk {{koreai|Park|Pak}} tábornok megmentésének, akit egy dezertőr dél-koreai katona, {{koreai|Cheon Seong-il|Cshon Szongil}} ({{koreai|Jung Tae-woo|Csong Theu}}) ejtett korábban foglyul. {{koreai|Lee|I}} őrmester és az újonnan előléptetett {{koreai|Lee|I}} százados egy konfliktus során farkasszemet néz egymással, és egyértelművé válik, hogy egymás iránti érzelmeik még mindig olyan erősek, hogy még az egymás elleni harc sem tudta elnyomni azt. {{koreai|Seong-il|Szongil}} bekerül a KN katonái közé. Hamarosan elnyeri névrokona, {{koreai|Cheon Yong-taek|Cshon Jongthek}} őrmester rokonszenvét, aki szárnyai alá veszi a fiatal, ijedt katonát. {{koreai|Lee|I}} őrmester osztaga váratlanul kommunistaellenes szabadcsapatokkal találkozik, akik megmentik őket a járőröző kínaiaktól, majd összeszedik erőiket a gerillák rejtekhelyén, a {{koreai|Poongsan|Phungszan}} nevet viselő hegyen. Itt találkoznak a gerillák vezérének menyével, {{koreai|Junghwa-val|Dzsonghvával}} ([[I Inhje|{{koreai|Lee In Hye|I Inhje}}]]). {{koreai|Lee|I}} őrmester és katonái a gerillák vendégszeretetét élvezik, majd {{koreai|Park|Pak}} tábornok megmentése után a fáradt, megviselt katonák végre hazatérhetnek a támaszpontra.
{{koreai|Lee|I}} észak-koreai századost felettesei megfenyítik, amiért hagyta megszökni a dél-koreai katonai vezérkar egyik kulcsfontosságú emberét, {{koreai|Park|Pak}} tábornokot, és lefokozzák: ismét hadnagy lesz. {{koreai|Yong-taek|Jongthek}} őrmester komorc arca mögötti embersége elkezd megmutatkozni, amikor elkezdi egyengetni {{koreai|Seong-il|Szongil}} útját, és lovagias magatartást képvisel még ellenségeivel szemben is. Ez a súlyos ellentét közte, és alárendeltje, {{koreai|Woncheol|Voncshol}} őrmester között, aki vele szemben megveri gyávasága miatt {{koreai|Seong-il|Szongil}}t, és nyíltan beszél {{koreai|Lee|I}} százados iránt érzett gyanújáról, miszerint a nő az ellenségnek dolgozik. {{koreai|Woncheol|Voncshol}} gyűlölete gyakorlatilag azon alapszik, hogy két testvérét is dél-koreai katonák ölték meg. A kommunisták speciális osztaga azt a parancsot kapja, hogy lőjjenek le minden észak-koreai és kínai dezertőrt; {{koreai|Seong-il|Szongil}} még jobban megundorodik a háborútól.
{{koreai|Park|Pak}} tábornok arra kényszerül, hogy megmentőit ismét az ellenséges vonalak mögé küldje. Kiderül, hogy a tábor, ahol fogva tartották, igazából a kommunisták lőszer- és üzemanyagraktára. Az Eagle Company ismerte a területet. Azt a parancsot kapják, hogy kísérjenek el egy dél-koreai tengerészgyalogost, és fedezzék, amíg szabotálja az ellenséges utánpótláspontot, ugyanakkor {{koreai|Yang Sang-gil|Jang Szanggil}} közlegény ({{koreai|Hong Kyoung-in|Hong Gjongin}}) elhagyja őrhelyét, hogy megtalálja édesanyját, aki az egyik út menti faluban él. A csapat elkésik egy északiakkal vívott kisebb tűzharc miatt, és emiatt nem tudnak találkozni a tengerészgyalogosokkal. Emiatt a tengerészek egyedül szállnak partra, és valamennyit megölik az északi partvédők. Egyedül {{koreai|Choi Dan-young|Cshö Danjong}} közlegény ([[I Cshejong|{{koreai|Lee Chae-young|I Cshejong}}]]) éli túl, egy rendíthetetlen, és gyönyörű női  katona, aki bujkálásnak indul nővére és katonatársa halála után.
Következményként {{koreai|Lee|I}} őrmester csapatát letartóztatják és ki akarják végezni őket fegyelemsértés vádjával. Egyedül {{koreai|Park|Pak}} tábornok időszerű beavatkozása menti meg őket, kibújhatnak a halálbüntetés alól, ha elvégzik a szabotálást ők maguk. Halottnak kell tekinteni önmagukat amíg nem pusztítják el az utánpótlásraktárat. Ismét behatolva az ellenséges területre ismét igénybe veszik {{koreai|Jung-hwa|Dzsonghva}} és csapata támogatását, de a legtöbb gerillát az északiak {{koreai|Woncheol|Voncshol}} parancsára lemészárolják, és támaszpontjukat lerombolják. {{koreai|Cheon Seong-il|Cshon Szongil}} elkülönül elvtársaitól, és korábbi katonatársai elől bujkál, de azok végtére is rábukkannak, és undorodni kezdenek, amikor meglátják hogy északi egyenruhában van. Életét ugyanakkor meghagyják, mert segített a gerilla gyermekeknek elrejtőzni és túlélni a pincében, anélkül hogy az északiak rájuk találtak volna. Az Eagle Company felveszi az északiakkal a kapcsolatot, és elcserélik {{koreai|Seong-il|Szongil}}t az északiak foglyára, {{koreai|Yang Sang-il|Jang Szangil}}ra, akit küldetésre végrehajtása közben fogtak el a KN katonái. Végtére {{koreai|Lee|I}} őrmestert és {{koreai|Choi|Cshö}} közlegényt foglyul ejtik, de megmenekülnek, és teljesítik megbízatásukat. Közelharc során {{koreai|Choi Dan-young|Cshö Danjong}} találatot kap, és meghal {{koreai|Lee|I}} hadnagy által, de utolsó mozdulatával begyújtja a padlóra szórt puskaport, ami berobbantja az egész helységet. {{koreai|Lee|I}} hadnagy bennreked a robbanások közt, míg {{koreai|Lee|I}} őrmester csak szemtanúként szolgálhat a felrobbanó muníciók mellett. A robbanás hallatán {{koreai|Yong-taek|Jongthek}} és {{koreai|Seong-il|Szongil}} visszatér a támaszpontra, és kétségbeesetten keresni kezdik {{koreai|Lee|I}} hadnagyot, akit meg is találnak, nekik köszönheti hogy harmadfokú égési sérülésekkel ugyan, de túléli a katasztrófát.
{{koreai|Lee|I}} őrmester csapata különválik, és az észak-koreaiak fogságába esik, akik egy kényszermunkatáborba küldik őket. A tábort egy államügynök kisasszony vezeti, {{koreai|Yoon Jeong-in|Jun Dzsongin}}, aki saját kénye-kedve szerint manipulálja foglyait. {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} szintén megadja magát az északiaknak, abban a reményben, hogy foglyul esett embereivel együtt kiszabadulnak. {{koreai|Lee|I}} őrmester jobb keze, {{koreai|Park Il-kwon|Pak Ilgvon}} őrmester ([[Kim Röha|{{koreai|Kim Roi-ha|Kim Röha}}]]) megbízatást kap, kinevezik az úgynevezett „autonóm osztag” (a [[Kapo]] koreai megfelelője) vezetőjének, és arra kényszerítik, hogy játssza el az áruló szerepét. A munkatábor vezetősége így akarja egymás ellen hergelni a déli foglyokat, a korábbi bajtársainak egy része megvetést tanúsít {{koreai|Park|Pak}} őrmesterrel szemben, de {{koreai|Lee|I}} őrmester meg van győződve róla, hogy pusztán rákényszerítették. A tábor vezetői vérre menő ökölvívó mérkőzéseket rendeznek a foglyok között, elsősorban a saját szórakoztatásukra. Eközben, {{koreai|Park Joo-yong|Pak Csujong}} közlegény ({{koreai|Ryu Sang-wook|Rju Szanguk}}), az első osztag orvosa északi színekben debütál, és tudásával hasznát veszik újdonsült katonatársai. Egyszer összeér tekintete {{koreai|Park|Pak}} és {{koreai|Lee|I}} őrmesterekkel és búcsút int nekik.
Az utolsó kettő, még szabadlábon lévő katona, {{koreai|Kim Beom-woo|Kim Bomu}} ({{koreai|Ahn Yong-joon|An Jongdzsun}}) és {{koreai|Jeong Taek-su|Csong Thekszu}} közlegény ({{koreai|Lee Seung-hyo|I Szunghjo}}) azon gondolkoznak, hogyan szabadíthatnák ki munkatáborban raboskodó csapattársaikat. A tábor igazgatónője megpróbálja rávenni {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} őrmestert, hogy álljon át az északiakhoz. A katona úgy is tesz, mint aki átállna, de csak a csapattársai sorsa végett, hátha így ki tudja juttatni őket. A katona egy ízben emlékezteti a főnöknőt: „A háború nem csak egy játék, ahol legyilkolsz mindenkit. Az igazi küzdelem arról szól, hogy ember maradj, még úgy is, hogy fegyver van nálad.” Néhány ENSZ-hadifogollyal közösen az Államhadsereg katonái szökést terveznek. A bebörtönzött KN katonáknak a táborvezetők szabadságot ígérnek, ha megölik a dél-koreai folgyokat, de később rájönnek, hogy átverték őket, így összefognak azokkal, és közösen szöknek meg.
A frissen szökött hadifoglyok különválnak, a déliek (északi egyenruhába öltözve) a frontvonal felé veszik az irányt. {{koreai|Lee Soo-kyung|I Szugjong}} hadnagy épp ekkor járőrözik az egyik hegységben, és egy jól célzott lövéssel eltalálja {{koreai|Jeong Taek-su|Csong Thekszu}} közlegényt, pontosabban a gerincét, aki egy életre lebénul deréktól lefele. Mikor visszaérnek a barátságos vonalak mögé, letépik vörös jelzéseiket, és fehér zászlót lobogtatnak. Az ÁH katonái azonnali megállásra szólítják fel a csapatot, és elvezetik őket. {{koreai|Jeong|Csong}} közlegényt azonnal a kórházba viszik, míg a többieket ({{koreai|Park Joo-yong|Pak Csujong}} közlegényt leszámítva, aki már az északiak szanitéce) fogdába viszik, kivallatni őket, attól félve, hogy a kommunizmussal szimpatizál némelyikük. Mint a legtöbb vallatásnál, az első osztag katonáinak semmi légteret nem hagynak, és folyamatosan azzal fenyegetik őket, ha nem vallanak, ki fogják végezni őket. {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} a helyzetet látva (a vallató legnagyobb megdöbbenésére) azt vallja, hogy kommunista, és Észak-Koreának dolgozik. {{koreai|Park Woong|Pak Ung}} tábornok ismét beavatkozik, és megmenti a csapatot a haláltól. A katonákat szabadon engedik, és valahányat előléptetik.
Az első osztag ismét az Eagle Company részeként veti be magát a harcokba, és egy hidat kell megvédeniük minden áron. {{koreai|Lee|I}} hadnagy KN zászlóalja kapta azt parancsként, hogy foglalják el a hidat. {{koreai|Yong-taek|Jongthek}} őrmester és {{koreai|Seong-il|Szongil}} közlegény szintén a helyszínen vannak, akárcsak {{koreai|Woncheol|Voncshol}}. Újabb leszámolás kezdődik, {{koreai|Park Il-kwon|Pak Ilgvon}} őrmester egy felderítő hadművelet során látomásokat tapasztal, és túl sokáig tartózkodik egy helyen. {{koreai|Lee Soo-kyung|I Szugjong}} hadnagy végez vele, és néhány társával. {{koreai|Yong-taek|Jongthek}} emberei megpróbálják elfoglalni a hidat, de sorra lekaszálják őket. A két Korea katonái addig lövik egymást, amíg mindkét fél ki nem merül. {{koreai|Beom-woo|Bomu}} közlegény fogságba esik, akik átadják {{koreai|Woncheol|Voncshol}}nak. Az amúgy is lobbanékony természetű északi katona értesül arról hogy az utolsó élő testvére is elhunyt a háborúban, így elönti a bosszúvágy, és elégtételt akar. A fegyvernyugvás közepette, kezeiben {{koreai|Beom-woo|Bomu}}-val, akinek a nyakához egy kést szorít, elindul a hídon. {{koreai|Yong-taek|Jongthek}} könyörögve kéri, hogy ne tegye, és forduljon vissza. {{koreai|Woncheol|Voncshol}}, akinek már elborult az elméje kárörvendően kivégzi a pórul járt, felettesének sírva könyörgő tizenéves dél-koreai katonát. Lőszer nélkül a dél-koreaiak tehetetlenek. {{koreai|Kim Jong-san|Kim Dzsongszan}} hadnagy, a második hadtest vezetője közelharcban nekitámad {{koreai|Woncheol|Voncshol}}nak, és megöli. A két harcban álló fél ezután egymásnak ront követve a két katona példáját. Vérfürdőt rendeznek az amúgy évszázadokig igenis nyugodt helyszínen. {{koreai|Cheon Song-il|Cshon Szongil}} besokall, és a levegőbe lő – mivel ő senkire sem tüzelt, neki maradt lőszere, és teli tárakkal van felszerelve. Közli az egymást lekéselő katonákkal, ha nem hagyják abba a harcot, mindenkit lelő. Az egymással harcoló katonák csupán azt tudják felhozni indoknak, hogy „de hiszen háborúban állunk”. Ekkor érkezik meg a déli erősítés, és az északiak visszavonulnak. Eközben {{koreai|Park|Pak}} közlegény, aki az északi hadsereg orvosa lett, lekezel egy sérült déli katonát, aki bár halálán van, lelövi a segítőkész ellenfelét. Az északi nem reagálja le, befejezi gyilkosának bekötözését, mielőtt a saját sebeivel foglalkozna. Észak-koreai egyenruhában hal meg.
Az első osztagot visszaküldik, hogy ismét ellássák magukat lőszerrel. {{koreai|Yong-taek|Jongthek}} elengedi a hadkötelezettség alól {{koreai|Seong-il|Szongil}}t. Egy észak-koreai tábornok megadja magát, és az Eagle Company feladata a kommunista vezetőt elkísérni a dél-koreaiak által ellenőrzött területekhez. {{koreai|Lee|I}} hadnagy magával viszi egy szintén mesterlövész társát, hogy megöljék az áruló tábornokot. Miközben rá vadásznak, megölik {{koreai|Baek|Pek}} őrmestert ({{koreai|Park Sang-wook|Pak Szanguk}}) is, az első osztag tagja felettese, {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} őrmester karjaiban hal meg. Utolsó szavaival figyelmezteti {{koreai|Lee|I}}-t, hogy ''az'' a nő ölte meg, utalva {{koreai|Lee Soo-kyung|I Szugjong}}-ra. {{koreai|Cheon Seong-il|Cshon Szongil}} civilnek próbálja álcázni magát, de eluralkodik rajta a paranoia, és gyanús viselkedése miatt elfogják a dél-koreaiak. {{koreai|Park|Pak}} tábornok felajánlja neki, ha visszatér a frontvonalra déli egyenruhában, megbocsát neki. Ellenkező esetben viszont árulás vádjával hadbíróság elé kell állnia. Ezt {{koreai|Seong-il|Szongil}} elutasítja, mondván, hogy ő nem akar háborúzni, csak nyugodt életet akar élni, és magabiztosan kisétál a katonai támaszpont kapuján. Pár percig élvezheti csak a szabadságot, mert a katonai rendőrség elkapja, és a vesztőhelyre viszi. Az első osztagot bízzák meg a kivégzéssel, akik azonnal felismerik {{koreai|Seong-il|Szongil}}t. {{koreai|Lee|I}} őrmester teljesíti a parancsot, és kivégzi az árulót. {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} ezután átöleli a halott {{koreai|Seong-il|Szongil}}t, egykori harcostársát, és könnyekben fakad ki.
A második szakaszt a mesterlövészek kiiktatására utasítják, és az első osztag megmaradt embereiből lett tizedesek saját osztagaikat irányítják. {{koreai|Lee|I}} hadnagy mesterlövész, és társa egyesével szedi le a délieket. Végtére bekerítik a két északi katonanőt, és megölik őket.{{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} karjaiba veszi még egyszer utoljára szerelmét, aki súlyos sérültként könyörög neki, hogy ölje meg őt, mert nem akar déli fogságba kerülni. A déli katona habozik, de {{koreai|Lee Soo-kyung|I Szugjong}} fenyegetően felemeli puskáját, így {{koreai|Lee|I}} őrmester elsüti fegyverét, és véget vet a nő életének, majd sírva visszacipeli szerelme holttestét, és megkéri, hogy hadd égethesse el, mint a dél-koreai hősi halottakat szokták. Először megtagadják ezt, de végül megengedik neki.
{{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}}ot főtörzsmesterré léptetik elő, és megkapja a Koreai Köztársaság legnagyobb kitüntetését. Az osztag többi tagja (a lemészárolt tengerészgyalogosokkal együtt) szintén megkapja, posztumusz. {{koreai|Lee|I}} főtörzsőrmester ismét a frontra indul, ezúttal az újoncokkal, hogy részt vegyenek a 38. szélességi fok körüli állóháborúban, aminek majd a fegyverszünet vet véget csak. A sorozat úgy ér véget, hogy nem ejt szót arról, hogyan alakult később {{koreai|Lee Hyun-joong|I Hjondzsung}} főtörzsőrmester sorsa.<ref name="korean war"/>
{{cselekmény vége}}
==További szócikkek==
*[[Koreai háború]]
*[[Comrades (1975)]]
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{Portál|Korea|-}}
[[Kategória:2010-ben bemutatott dél-koreai televíziós sorozatok]]
[[Kategória:A KBS saját gyártású műsorai]]
[[Kategória:Televíziós drámasorozatok]]
[[Kategória:Történelmi televíziós sorozatok]]