Délibáb (jelenség) forrásának megtekintése

{{egyért2|a meteorológiai jelenségről|Délibáb (egyértelműsítő lap)}}
A '''délibáb''' egy olyan [[Légköroptikai jelenségek|légköroptikai jelenség]], amelynek során a távoli tárgyakról nem a valódi helyükön és/vagy helyzetükben látunk képet.
A leggyakrabban a [[horizont]] közelében megfigyelhető jelenség során, a látóhatár szélén lévő tárgyak a földfelszín felett lebegni látszanak, esetleg fordított állásúnak tűnnek, vagy megkettőződnek. A délibáb a több helyen felbukkanó téves magyarázattal ellentétben – miszerint a jelenség a teljes visszaverődés eredménye – a különböző [[törésmutató]]jú levegőrétegeken áthaladó [[fénytörés|fény törésével]] magyarázható.<ref>Erostyák J., Raics P., Kürti J., Sükösd Cs.: Fizika III. Fénytan. Relativitáselmélet. Atomhéjfizika. Atommagfizika. Részecskefizika</ref><ref>http://legkoroptika.hu/delibab</ref>
== A délibáb keletkezése ==
[[Fájl:PSM_V05_D046_Theory_of_mirage.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Alsó állású délibáb keletkezése]]
[[Fájl:Fada_morgana_graphnn.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A fata morgana keletkezésének szemléltetése (alul: hideg levegő, fentebb: meleg levegő)]]
[[Fájl:Fatamorganarp.png|bélyegkép|jobbra|300px|A különböző hőmérsékletű levegőrétegekben megvalósuló fénytörés miatt látszik az autó alatt a tükörképe a forró úton]]
A magasabb hőmérsékletű [[levegő]] [[sűrűség]]e kisebb, a különböző sűrűségű rétegek [[törésmutató]]ja pedig különbözik, és az eltérő törésmutatójú rétegek – inverziós felületnek nevezett – határfelületén a fény megtörik. A tárgyakról érkező fénysugarak iránya megváltozik, és a tárgyakat nem – vagy nem csak – a valódi helyükön látjuk, hanem a szemünkbe jutó fénysugarak meghosszabbításában. Ilyen levegőrétegek általában a felszínnel közel [[párhuzamosság|párhuzamosan]], azaz lényegében vízszintesen helyezkednek el, de előfordul, hogy függőlegesen, például sziklafal mellett. A levegőben létrejövő törési jelenségek éppen ezért leggyakrabban a horizonton, vagy annak közelében jelennek meg, és sohasem attól távol.
Egyes délibábok során tapasztalható jelenségek pontosabb értelmezésében, magyarázatában a fény hullámhosszától függő [[fényszórás]]nak is szerepe lehet.
==A délibáb fajtái==
A magyar és más nyelvekben, például az angolban előforduló légköri fénytöréssel kapcsolatos jelenségekre használt elnevezések: „délibáb”, „fata morgana”, „mirage”, „looming”, „sinking” kifejezések a különböző nyelvekben nem pontosan feleltethetők meg egymásnak, ez néha félreértésekre adhat okot.
A keletkezés okait illetve a tárgyak képének elhelyezkedése szerint a következőket lehet megkülönböztetni:
* ''Alsó állású délibáb'', amikor a kép a tárgy valódi helye alatt jelenik meg.
* ''Felső állású délibáb'', amikor a kép a tárgy valódi helye felett alakul ki.
De előfordulhat délibáb úgy is, hogy a kép a tárgy valódi helye mellett keletkezik. Meg lehet különböztetni a jelenségeket aszerint is, hogy egyszerre látjuk-e a tárgyat magát és a délibáb formájában keletkező képét, vagy nincs megkettőződés, csak a légköri fénytörés miatt máshol látjuk a tárgyat, mint ahol valójában van.
Az alsó állású délibáb kialakulásához nagy kiterjedésű, gyors felmelegedésre alkalmas és egységes földfelszín szükséges, ilyenek a [[sivatag]]i, félsivatagi területek, vagy nyári hőségben az [[aszfalt]]- és betonfelszínek. A teljesen száraz felületek egy része, vagy akár a teljes felület nedvesnek, vagy vízzel borítottnak látszik. Az állandóan változó, pocsolyaszerűnek tűnő kép tulajdonképpen a kék égről származik.
Hasonló jelenség tapasztalható, amikor a hideg levegő van alul és a meleg felül. Az így kialakuló felső állású délibáb a valós tárgy felett jelenik meg. A közeli dolgok távolinak látszanak, a [[tenger]]en a [[horizont]] megemelkedik. Ez sötétben – és főleg, ha nem tudjuk, mit is látunk valójában – igencsak zavaró tud lenni. Nagyon valószínű, hogy emiatt nem látták – nem láthatták – a [[jéghegy]]et a [[RMS Titanic|Titanic]] előtt.<ref>[http://www.metropol.hu/mellekletek/tudomany/cikk/872292 Titanic: száz éve hullámsírban] {{Wayback|url=http://www.metropol.hu/mellekletek/tudomany/cikk/872292# |date=20120414062519 }} – [[Metropol (napilap)|Metropol]], 2012. április 13.</ref><ref>https://www.youtube.com/watch?v=V-h0MCavwf8</ref>
==Délibábok előfordulása==
A kiterjedtebb felületek felett kialakuló, nyugalomban lévő [[légkör]] kedvez a délibábok kialakulásának. Megfigyelésük és fényképezésük sokszor nem egyszerű, a hajnalban illetve reggel nyugodtabb légkör idején alkalmasabbak a körülmények. A látóhatár közelében – felette illetve alatta – lévő Napról figyelhetők meg a ''torzult Nap'', az ''etruszk váza'', a ''[[zöld sugár]]'', illetve a ''[[Novaja Zemlja-jelenség]]ek''.
A naplemente idején a látóhatárhoz közelítő Nap képe sárgából vörösre vált, és alakja körből ellipszissé formálódik. A kisebb hullámhosszú komponensek jobban szóródnak, a megfigyelőhöz inkább a nagyobb hullámhosszú pirosas fény jut el. A földfelszínt követő légrétegekben – a Napról érkező – a felszínhez közelebb haladó fénysugarak jobban megtörnek, mint a távolabb haladók. Ennek következtében a Nap alakja torzul, és amikor azt látjuk, hogy a Nap érinti a horizontot, akkor valójában már alatta van.
Tengerparton, az inverziós rétegnél egy kicsivel magasabbról figyelve a naplementét, a tengerből egy másik Napot látunk felkelni, amikor a két kép összeolvad, leginkább egy vázára hasonlít, innen az alsó állású délibáb jelenségének elnevezése: ''etruszk váza''. Egyrészt a Napról közvetlenül is, másrészt és a földfelszín közelében lévő melegebb levegőrétegben töréssel irányt változtató nyalábok is a szemünkbe jutnak, így két képet látunk.
Napkelte illetve naplemente idején a Nap felett kicsivel egy kis zöld folt jelenhet meg, ez a ''zöld sugár'' jelenség. Az összetett jelenségben a fénytörésen kívül a levegőben lévő részecskéken megjelenő, szintén hullámhosszfüggő fényszórás is szerepet játszik. A részecskék koncentrációjától és méretétől függő szórás miatt a leggyakrabban megfigyelhető zöld színen kívül sárgás és ibolya színű komponens is lehetséges.
Az Oroszországhoz tartozó, sarkköri [[Novaja Zemlja]] nevű szigetcsoportról nevezték el az 1597 januárjában ott megfigyelt Novaja Zemlja-jelenséget. A holland felfedező, [[Willem Barents]] által vezetett expedíció 1596-1597 telén esett a jég fogságába hajójával. A legénység nem várhatta, hogy az [[északi sarkkör]]ön túli területen november 3-a és február 8-a között felkel a Nap, január vége felé azonban – két héttel a várva várt napkelte előtt – a legénység mégis megpillantotta a Napot a látóhatár szélén rövid időre. A több napon keresztül is megfigyelt ''sarki délibábot'' Gerrit de Veer, a legénység egy tagja írta le naplójában.<ref>http://www.amusingplanet.com/2016/03/the-novaya-zemlya-effect.html</ref><ref>W. H. Lehn: The Novaya Zemlya effect: An arctic mirage http://home.cc.umanitoba.ca/~lehn/_Papers_for_Download/NZ79.pdf</ref> A látszólagos napkelte a ''torzult Nap'' jelenségének egy speciális eseteként értelmezhető. A Napról a látóhatárral nagyon kis szöget bezáróan érkező fénysugarak iránya a légkörben a fénytörés miatt megváltozik, a valójában a látóhatár pereme alatt haladó Nap mégis láthatóvá válik.
[[Magyarország]]on, a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágyon]], [[Bugac]] környékén lehet leggyakrabban látni délibábot.
Az úgynevezett hideg vízi délibáb a [[Balaton]] vízfelszíne felett is előfordul. Ilyenkor a délibáb rátelepszik a Balaton vizére és mintegy „megemeli” annak felszínét, aminek hatására az észlelő a túlpartot úgy látja, mintha az víz alatt lenne, és ebből a vízből állnának ki a fák, a házak és a dombok.
== Fata morgana ==
Az elnevezés onnan ered, hogy az [[olaszország]]i [[Messinai-szoros]]ban megfigyelt jelenséget kapcsolatba hozták az [[Artúr-mondakör]]ben szereplő ''Morgan le Fay''jel, [[Artúr király]] nővérével, aki [[tündér]] és [[boszorkány]] volt egy személyben.
A ''fata morgana'' megnevezést többféle légköri fénytöréssel kapcsolatos jelenséggel összefüggésben is használják néha, függetlenül a kialakulás körülményeitől. Ettől eltekintve a szakirodalomban a felső délibáb egy speciális eseteként tárgyalják. A kialakuló légrétegek bizonytalan egyensúlyi helyzete miatt a keletkező képek alakja és mérete állandó változásban van, ami meseszerűvé teszi a természeti jelenséget.
==Galéria==
<gallery>
Image:Fata_Morgana_Example.jpg|A fata morgana jelensége miatt a víz felett lebegni látszó hajó Queensland közelében Ausztrália partjainál.
Image:Fata_Morgana_Manhattan_Beach.JPG|Kalifornia partjainál a [[Manhattan Beach]]ből látszódó fata morgana 2014. március 9-én
Image: Green_flash_05-16-08-1.jpg|Zöld sugár napnyugta idején.
Image:Farallons_islands_miragep.jpg|A fata morgana több órán át tartó, folyamatosan változó jelenségét bemutató képsorozat. A képek a Farallon-szigeteknél készültek.
The_Fata_Morgana,_As_Observed_In_The_Harbour_Of_Messina.png|Messina kikötőjében megfigyelt fata morgana-ról 1844-ben készült rajz
Image:Superior_mirage_of_the_boats_painting.jpg|A felső állású délibábról készült, nem realisztikus illusztráció egy 19-dik századbeli könyvben.
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.origo.hu/tudomany/20110303-fenytores-napfeny-homersekletkulonbseg-legparnas-lebego-auto-vagy-delibab.html Légpárnás autót fotóztak egy dombtetőn] – [[Origo.hu|Origo]], 2011. március 4.
* [https://www.youtube.com/watch?v=V-h0MCavwf8 A National Geographic Channel dokumentumfilmje a Titanicról és a délibábról]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Delibab}}
[[Kategória:Meteorológia]]
[[Kategória:Optika]]