DR II. teljesítménycsoportú kismozdonysorozat forrásának megtekintése

{{vasúti jármű infobox
 | sorozatszám = DR II. teljesítménycsoportú kismozdonysorozat
 | kép = Köf4737 anagoria.JPG
 | képaláírás = Az 1938-ban gyártott Köf 4737
 | gyártó = [[Berliner Maschinenbau|BMAG]], [[Borsig]], [[Deutz AG|Deutz]], [[Henschel]], [[Krauss-Maffei]], [[Lokomotiv- und Waggonbaufabrik Krupp|Krupp]], [[Orenstein & Koppel|O&K]], [[Arnold Jung Lokomotivfabrik|Jung]], [[Windhoff Bahn- und Anlagentechnik|Windhoff]]
 | gyártásban = [[1933]]–[[1965]]
 | nyomtávolság = 1435 mm
 | hajtókerék-átmérő = 850 mm
 | magasság = 3305 mm
 | tengelyelrendezés = B
 | legnagyobb sebesség = 30 km/h (322)<br />45 km/h (323, 324)<ref name="pg6">{{cite book |title=Arbeitsmappe für die Aus- und Fortbildung der Kleinlokbediener auf den Kleinlokomotiven der BR 322–324 und der BR 332/333 |year=1981 |publisher=Bundesbahn-Sozialamt – Forschungs- und Versuchscenter für das betriebliche Bildungswesen |language=német |id=DS 129/7 89 |page=6 |chapter=1.3 Hauptkenndaten}}</ref>
 | ütközők közötti hossz = 6450
 | szolgálati tömeg = 15–17 t<ref name="pg6" />
 | állandó teljesítmény = 37 kW–44 kW
 | kapcsolókészülék típusa = csavarkapocs
 | erőátvitel = [[Voith]] L 33 ''vagy'' Voith L 33 U (DB 322–324)<ref>{{cite book |title=Arbeitsmappe für die Aus- und Fortbildung der Kleinlokbediener auf den Kleinlokomotiven der BR 322–324 und der BR 332/333 |year=1981 |publisher=Bundesbahn-Sozialamt – Forschungs- und Versuchscenter für das betriebliche Bildungswesen |language=német |id=DS 129/7 89 |page=61 |chapter=5.8 Werwendete Getriebetypen}}</ref>
}}
A '''DR II. teljesítménycsoportú kismozdonysorozat''' (németül: '''''DR-Kleinlokomotive Leistungsgruppe II''''') német kéttengelyes tolatómozdony-sorozat. A sorozat különböző alacsony tömegű és teljesítményű [[Kleinlokomotive|kismozdonyokból]] áll, melyeket könnyű tolatási és rendezési feladatokra fejlesztettek ki. A sorozatot a [[Deutsche Reichsbahn]] néhány kísérleti példány kipróbálása után, 1932-ben állította szolgálatba.
== Története ==
A sorozatot abból a célból fejlesztették ki, hogy gazdaságosabbá tegyék a teherforgalom lebonyolítását. Ennek érdekében a megfelelően kiképzett mozdonykezelőnek képesnek kellett lennie arra, hogy a mozdonnyal egyszemélyes üzemben is elvégezze a tolatási feladatokat. A gépeket úgy fejlesztették ki, hogy gazdaságos legyen a karbantartásuk és a fenntartásuk, valamint könnyen, technikailag képzett személyzet nélkül is működtethetőek.
A sorozat első példányával, a [[Windhoff Bahn- und Anlagentechnik|Windhoff]] által 1929-ben átadott 213-as gyártási számú, később Kb 4037 néven átvett géppel kezdték meg a sorozat első próbaüzemét, melyet a [[münster (Észak-Rajna-Vesztfália)|münster]]i vasúti részleg ''(Reichsbahndirektion, Rbd)'' bonyolított le.<ref>Stefan Lauscher (Red.): Windhoff-Lokomotiven – Eine Lokbaugeschichte der Rheiner Maschinenfabrik Windhoff AG – Bahn-Express, Hans-Georg Bubolz, Werne, 1985, {{ISBN|3921290120}}</ref> A [[Deutsche Reichsbahn]] 1930-ban különböző típusú és különböző gyártóktól származó további próbamozdonyokat rendelt. A próbamozdonyok kifejlesztésénél figyelembe vették a [[Berliner Maschinenbau]] (BMAG) által 1927-től kezdve a [[Nederlandse Spoorwegen]]nek leszállított NS 101–119 sorozatú tolatómozdonyok kedvező működési eredményeit. Ebből a sorozatból az eredeti NS 103-as, valamint egy a Werkspoor által licenc alapján gyártott mozdonyok maradtak fenn.<ref>[http://nmld.locaalspoor.nl/nl/object/2205 De Nederlandse Museummaterieel Database : Loc NS 103 van Stichting Het Nederlands Spoorwegmuseum (SpM)]</ref><ref>[https://www.rangierdiesel.de/index.php?id=87939&action=portrait Lebenslauf NS 103 bei rangierdiesel.de]</ref><ref>[http://nmld.locaalspoor.nl/nl/object/1039 De Nederlandse Museummaterieel Database : Loc 122 van Stichting Stoomtrein Goes Borsele]</ref> A BMAG által a Reichsbahnnak szállított első kísérleti mozdonyok is ezen a konstrukción alapultak.
Az 1930-ban üzembe helyezett 18 próbamozdonyból 16 mozdony az 1931-ben bevezetett besorolás alkalmával a teljesítményük miatt a II. teljesítménycsoportba került 4000–4015-ös pályaszámon, Kö, Kb vagy Ks típusmgejelöléssel. A belső égésű motoros mozdonyok egyike sem állt egy évtizednél hosszabb ideig a Reichsbahn szolgálatban, ez után a legjobb esetben is rövid ideig belső tolatómozdonyként használtákák azokat. Ezzel szemben mind a négy akkumulátoros mozdony közel negyven évig állt szolgálatban; az egyiket az eladását követően az 1980-as évek végéig üzemi mozdonyként használták.
Az 1930-ban átvett 18 próbamozdonyt 1932-ig kis szériákban további, különböző gyártók által és eltérő technológiák alapján készített prototípusok követték, Kö vagy Kb 4016–4064 pályaszámon. A Reichsbahn nem szabott szigorúan követendő kitételeket a mozdonyok kialakítása terén; a jármű végén elhelyezett széles vezetőfülke és az alacsony padlómagasság, az elektromos világítás és a vezetőfülkéből való jó kilátás volt a követelmény. További előírás volt a mozdony munkagödör nélkül is elvégezhető karbantartása és javítása. Ennek eredményeképpen születtek emelőtengelyes, dupla görgősláncos, külső vagy belső vázas, mechanikus vagy elektromos erőátvitellel ellátott belső égésű motorokkal, valamint villamos-dízelhajtású mozdonyok is. Ezek a rendkívül sokszínű mozdonyok legtöbbjét 1938-ra szinte teljesen kivonták a menetrend szerinti forgalomból, a fennmaradó néhány példányból is csak párat használtak belső tolatási feladatokra, még 10–20 évig. Néhány mozdonyt el tudtak adni, így a selejtezésük előtt például a Kb 4018 (BMAG), a Kb 4030 (O&K), a Kb 4041 (BMAG), a Kb 4044 (BMAG) és a Kb 4052 (Krauss-Maffei) még az 1970-es évekig magán- vagy üzemi vasúti szolgálatban állt.
== Technika ==
A sorozat mozdonyait többnyire dízelmotorral látták el (ezek a Kö, Köf vagy Köe nevet kapták a régi típusjelölésben), azonban Kb, Kbf és Kbe megjelöléssel benzolmotoros, illetve elektromos akkumulátorral (akkumulátoros vagy „tárolómozdonyok”: [[DR Ks sorozat|Ks/Ka]]), valamint egy gőzmozdonyos példány is készült. A típusmegjelölés harmadik betűje az erőátvitel típusát jelzi. Ha nincs harmadik betű, a mozdony mechanikus hajtóműrendszerrel és száraz tengelykapcsolóval rendelkezik, az „f” a hidraulikus hajtóművet, az „e” pedig a villamos vontatómotorokat jelöli, amelyeket a motor után egy generátor táplált. A Köf tehát dízelmotorral és hidraulikus erőátvitellel ellátott kismozdonyt jelent. A sorozat tagjai nagyon kicsik és mégis normál nyomtávúak, de csak az rakodószelvény felét töltik ki. Ez azt jelenteti, hogy a szállításhoz [[pőrekocsi]]kra lehet őket rakodni. Erre azért volt szükség, mert a saját erőből történő átszállás a 30&nbsp;km/h maximális sebesség miatt akadályozta volna a forgalmat. Az alacsony vezetőfülkét (eredetileg nyitott oldalfülke) is használták. Az alacsonyan fekvő vezetőfülke (eredetileg nyitott, ajtó nélküli oldalsó bejáratokkal) lehetővé tette, hogy a kismozdonykezelő gyorsan ki tudjon szállni a kapcsolókészülék használatához.
A dízel kismozdonyok voltak az első német dízelmozdonyok, amelyeket több gyártó is sorozatban gyártott. Kezdetben két teljesítménycsoportra osztották őket:
* [[DR I. teljesítménycsoportú kismozdonysorozat|I. teljesítménycsoport]] (legfeljebb 50 lóerő)
* II. teljesítménycsoport (51–150 lóerő)
A II. teljesítménycsoport első 65 leszállított példánya prototípusokból és kisszériás sorozatokból állt, melyek különböző meghajtási típusokkal és a mozdonytest kialakításokkal rendelkeztek. A Deutsche Reichsbahn 1932-ben egységesítette a mozdonyszekrény fő méreteit. A következő évben egy beszerzési program keretében 150 ilyen szabványosított kismozdonyra adták le az első megrendelést a fejlesztésben részt vevő vállalatoknak. Az első leszállított példány a BMAG által gyártott Kb 4065 volt; a következő szállításokat – az egyedi Ks 4071 „tárolómozdonytól”,  valamint egy csoport kétteljesítményű mozdonytól eltekintve – a Kbs 4073 és 4077 közötti megnevezéssel sorszámozták. Az alkalmazott motorok és hajtóművek tekintetében kezdetben további kísérleteket végeztek. Az 1938-tól népszerűvé vált dízelmotorból és a hidraulikus hajtóműből álló kialakítás az elülső részen rendelkezésre álló hely csak mintegy felét tölti ki.
A Kö fékerejét kezdetben csak a mozdonyvezető súlya és a fékpedálon keresztül átvitt maximális erő határozta meg. Az új, erősebb motorok (128 lóerőig) alkalmazásával és az ezzel járó vonóerő-növekedéssel ez elégtelennek bizonyult, ezért a DB és a DR számos kismozdonyát légfékkel szerelték fel. A DR-mozdonyok azonban nem kaptak saját fékhengereket, így csak a szállított kocsikat fékezték levegővel. A DB-nél a megengedett legnagyobb sebességet a légfékek felszerelése után 30&nbsp;km/h-ról 45&nbsp;km/h-ra emelték. A légfékkel felszerelt Kö könnyen felismerhető a géptérburkolaton elhelyezett sűrített levegős tartályokról. A DB-mozdonyok közül csak néhány kapta meg a rendszeresített automata [[Knorr-Bremse|Knorr]]-légféket. Egyes példányok Kdi (Knorr Direkt-Indirekt) típusú féket kaptak. Ennél a féktípusnál maga a mozdony csak egy közvetlen működésű és ezért nem automatikus sűrített levegős fékkel rendelkezik, de egy relé-szelepen keresztül UIC-kompatibilis automatikus sűrített levegős féket biztosít a kocsisor számára. A mozdonyok a vezetőállás mindkét oldaláról kezelhetők; a légfék teljes műszerezettsége azonban gyakran csak az jobb oldalon érhető el.
Mivel a nyitott vezetőfülke télen nem nyújtott kellő védelmet az időjárástól, ezért az 1950-es évek végétől a fővizsgálatok során ezt is átalakították.
=== Köf II ===
A menetszabályzó mechanikusan közvetlenül kapcsolódik a befecskendező szivattyúhoz és a sebességváltó töltőszelepéhez. Az „Abstellen” állásban a befecskendező szivattyú nullás szállítási helyzetbe húzódik, a dízelmotor leáll, a „Null” állásban a hajtómű ürül, a motor alapjárati fordulatszámon pörög, a „Füllen” állásban a hajtómű töltődik, a motor alapjárati fordulatszámon pörög, míg a „Fahren” tartományban a befecskendezett üzemanyag mennyiségét a vezető folyamatosan szabályozhatja. Egy egyszerű [[centrifugál regulátor]] korlátozza a dízelmotor alapjáratát és maximális fordulatszámát. A nagyobb dízel-hidraulikus mozdonyokhoz hasonlóan a hajtómű részleges feltöltése nem lehetséges. A mechanikus hajtóműzár megakadályozza a hajtóműfeltöltő szelep működését, ha a mozdonyt a véletlen elmozdulás ellen kell biztosítani, vagy ha a motor fordulatszámát levegőszivattyúzás céljából növelni kell. Amikor a hajtóműzár be van kapcsolva egy rugó elnyeli a töltőszelepre egyébként ható erőket, és amikor a menetszabályzót elengedik az visszaáll a „Null” helyzetbe. A II. teljesítménycsoportba tartozó Köf nem rendelkezik [[Sifa|''Sicherheitsfahrschaltung'']] éberségi biztonsági berendezéssel.
== Továbbfejlesztések ==
Míg a [[Nyugat-Németország|nyugat-német]] DB a [[második világháború]] után 700 új II. teljesítménycsoportú kismozdonyt építtetett és fejlesztett tovább, addig a [[Német Demokratikus Köztársaság]]ban a DR [[dessau]]i javítóműhelyben ''(Reichsbahnausbesserungswerke, RAW)'' (újjá)épített 32 mozdonyon felül mindössze 2 új mozdonyt gyártottak a DR számára. A [[babelsberg]]i székhelyű [[Lokomotivbau Karl Marx Babelsberg|LKM]] a II. teljesítménycsoportból fejlesztette ki az arra rendkívül hasonlító [[LKM N3 sorozat|N3]] (lánchajtás, 60 lóerő), illetve az [[Orenstein & Koppel|O&K]] RL8 sorozatból az [[LKM N4 sorozat|N4 sorozatot]] ([[csatlórúd]]as, 90 lóerő), melyekből összesen több mint 360 darabot szállítottak kizárólag ipari vállalatoknak. Az első igazi kelet-német továbbfejlesztés a [[LKM V 10 B sorozat|V 10 B]], illetve annak továbbfejlesztései, az [[DR V 15 sorozat|DR V 15/V 22/V 23 sorozat]] volt. A Deutsche Reichsbahn kezdetben a DB-hez hasonlóan a III. teljesítménycsoportba tartozó kismozdony építéséről döntött, de ezt a tervet elvetették, és helyette a [[DR V 60 sorozat]]ot fejlesztették ki.
A DB később kifejlesztett egy harmadik teljesítménycsoportot is, a [[DB Köf III sorozat|DB Köf III]] néven, melynek teljesítménye 240 lóerőig terjedt. 1987-ben a 260/261 sorozatú dízelmozdonyokat (1968-ig [[DB V 60 sorozat]]) is a kismozdonyok közé sorolták, valamint 1992-ben a 104–106-os sorozatokat (1970-ig [[DR V 60 sorozat]] is).
=== Továbbfejlesztések Dániában ===
{{Bővebben|DSB Traktor 251–290}}
1966 és 1969 között a [[Danske Statsbaner]] összesen negyven, erősen a erősen a Köf II-re épülő Køf típusú kismozdonyt vásárolt a [[Frichs]]től. A motort a [[Leyland Motors]] gyártotta, a fülke pedig valamivel modernebb volt. Egyes mozdonyok a 2020-as években is üzemben vannak.
== Típusmegjelölések ==
* Deutsche Reichsbahn-Gesellschaft (összesen 1282 példány):
** II. teljesítménycsoport, Kb/Kbe/Kbf/Kbs/Kö/Köe/Köf/Ks 4000–5406 (5123-as pályaszám felett részben magánvásárlóknak leszállított példányok, vagy a háború miatt lemondott rendelések), 5707–5709, 5801 és 5802<!-- 5801=Kö 4720, 5802=Kbf 5235, ezek nincsenek beleszámolva az öszzpéldányszámba! -->
* Deutsche Bundesbahn:
** Kb/Kö/Köe/Köf&nbsp;6000–6047 (a [[Wehrmacht]]tól és a háborúban fontos szerepet vállaló cégektől átvett példányok)
** Újonnan épített Köf&nbsp;6100–6835, valamint Ka&nbsp;4992 és 4993
** 1968. január 1-jei újraszámozást követően a sorozat tagjai a 321–324 sorozatba lettek beosztva
** 321 sorozat: maximális sebesség 30&nbsp;km/h, lábfék, 1974 februárjáig az összesen példányt átépítették a 322–324 sorozat tagjainak megfelelően
** 322 sorozat: maximális sebesség 30&nbsp;km/h, légfék
** 323–324 sorozat: maximális sebesség 45&nbsp;km/h, légfék
* Deutsche Reichsbahn:
** Kö/Köf&nbsp;5710–5753 (a Wehrmachttól és a háborúban fontos szerepet vállaló cégektől átvett példányok)
** Újonnan épített Kö&nbsp;4002–4032, illetve Kö&nbsp;5754 és 5755
** 1970-ben a 100 sorozatba sorolták át
** 1973-ban a keskeny nyomtávú Kö-példányokat a 199 sorozatba sorolták át
* Deutsche Bahn AG:
** 1992-ben a DR 100 sorozat tagjait a DB 310 sorozatba sorolták át
** A 310-es, a 323-as és a 324-es osztály utolsó példányait az 1990-es évek második felében vonták ki a forgalomból.
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
{{portál|Vasút}}
[[Kategória:Német mozdonyok]]
[[Kategória:Tolatómozdonyok]]
[[Kategória:Borsig mozdonyok]]
[[Kategória:Henschel mozdonyok]]
[[Kategória:Krauss-Maffei mozdonyok]]
[[Kategória:Jung-mozdonyok]]
[[Kategória:Orenstein & Koppel-mozdonyok]]
[[Kategória:Deutz-mozdonyok]]