Darnóc forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név            = Darnóc
|helyi név           = Slatinski Drenovac
|kép                 = Crkva Svetog velikomučenika Georgija (1719.) - panoramio.jpg
|képméret            =
|képaláírás          = A Szent György templom a második világháborús áldozatok emlékművével.
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Verőce-Drávamente
|község              = Csacsince
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 33514
|körzethívószám      = (+385) 33
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 170
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 33
|szélességi ívmásodperc = 0
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 42
|hosszúsági ívmásodperc = 30
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Darnóc''' ({{ny-hr|Slatinski Drenovac}}) falu [[Horvátország]]ban [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]]. Közigazgatásilag [[Csacsince|Csacsincéhez]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Verőce (Horvátország)|Verőcétől]] légvonalban 40, közúton 60&nbsp;km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 15&nbsp;km-re délnyugatra [[Szlavónia]] középső részén, a [[Papuk]]-hegység északi részén, a Sumečica és Grabovac-patakok összefolyásánál fekszik.
== Története ==
Darnóc a megyei egyik legősibb települése, melyet [[1292]]-ben említenek először. Szűz Máriának szentelt plébániáját már [[1334]]-ben ''„Item ecclesia beate virginis de Dornouch”'' alakban említik a pápai tizedjegyzékben.<ref name=buturac>{{cite web |url=https://www.scribd.com/document/368568618/Buturac-Popis-srednjovjekovnih-župa-zagrebačke-županije-pdf|title= Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine|accessdate=20180527|last=Buturac |first=Josip|publisher=Starine JAZU, 59/1984}}{{hr}}</ref> Darnóc vára, mely a településtől délre emelkedő hegy csúcsán állt valószínűleg a [[13. század]]ban épült a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]]t követő nagy várépítkezések keretében [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] rendelkezése szerint. [[Engel Pál]] szerint [[1298]] és [[1313]] között a Monoszló nembeli Egyedé volt ,<ref name="autogenerated1">...</ref> majd [[1403]]-ig az Aba nembeli Atyinai családé. [[1418]]-tól a Garaiaké, [[1484]]től [[1517]]-ig pedig rokonaiké a Kishorváti-Hlapsicsoké volt. A vár alatti Darnóc mezővárosa [[1421]] és [[1476]] között többször is szerepel a korabeli forrásokban, egy ideig a vingárti Geréb család birtoka volt. János nevű plébánosát és Benedek nevű prebendáriusát [[1501]]-ben említik ''„Johannes plebanus de Darnowcz. Benedictus prebendarius pauper de eadem Darnowcz”'' alakban.<ref name=buturac /> Plébániáját [[1507]] és [[1517]] között említik.<ref name=buturac /> A vaskai esperességhez tartozott. A várat és a települést [[1542]]-ben foglalta el a török.<ref name=varga>Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. In.: Rubicon. 2014/2. sz., 7. p., ISSN 0865-6347</ref> A török uralom idején a Pozsegai szandzsákhoz tartozott. Az elmenekült lakosság helyére a 16.-17. században Boszniából érkezett pravoszláv vlachokat telepítettek be, akik a környező földeket művelték meg.
A térség többi településével együtt [[1684]]-ben szabadult fel a török uralom alól. [[1698]]-ban négy pravoszláv család (Srđa Vukičević, Đuro Marinković, Radosav Prodanović és Krstivoj Bošnjak családja) élt a településen. Lakói a török határnál láttak el határőrző szolgálatot. A falu felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd [[1722]]-ben [[III. Károly magyar király|III. Károly király]] a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. [[1730]]-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd [[1742]]-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt. [[1719]]-ben raholcai pravoszláv szerzetesek érkeztek a településre, ahol a régi templom romjain felépítették saját templomukat és kolostorukat. A 18. század közepén már 25 szerb porta állt a településen. A kolostor [[1775]]-ben bécsi rendeletre megszűnt és parókiává alakították át. [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Drenovacz”'' néven találjuk. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Drenovacz”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky">[https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu  Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 154. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Drenovacz”'' néven 69 házzal, 52 katolikus és 328 ortodox vallású lakossal találjuk.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.]</ref>
1857-ben 549, 1910-ben 608 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 76%-a szerb, 10%-a horvát, 9%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. [[Verőce vármegye]] Nekcsei járásának része volt.<ref name="autogenerated1" /> Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 50 lakosa volt.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 549 || 519 || 453 || 575 || 534 || 608 || 887 || 771 || 405 || 566 || 506 || 425 || 362 || 307 || 72 || 50
|-
|}
== Nevezetességei ==
*Darnóc várának maradványai a falutól délre, egy nehezen megközelíthető hegy csúcsán levő szűk platón találhatók. A plató csak a déli oldalról volt megközelíthető, ahol egy erős védőfal őrizte. A platón egymás után három kerek torony állt, melyeket fal kötött össze. A három torony közül a legkisebb maradt meg a legjobb állapotban, míg a másik kettőnek csak csekély nyomai láthatók. A felvezető régi út nyomai, a vár nyugati oldala alatt és a szomszédos hegyoldalakban még jól kivehetők. A vár bejárata feltehetően délkeleten nyílhatott. A régebbi feljegyzések szerint építőanyaga nagyrészt tégla volt, melyek formája a római téglákra emlékeztetett. Az újabb kori terepbejárások építőanyagként jobbára köveket találtak.
*[[Szent György]] tiszteletére szentelt pravoszláv temploma<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-4715 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4715.]</ref> 1719-ben épült a középkori templom helyén. A középkori templom egyhajós épület volt félköríves apszissal, 1334-ben már bizonyosan állt. A mai templom anyaga tégla és kő. Falait félköríves ablaknyílások tagolják, melyek közül néhányat később elfalaztak. A főhomlokzat aljában három félköríves bejárat nyílt, melyek közül a két oldalsót szint én elfalazták. Felette magasodik a piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony négyszögletes ablaknyílásokkal. Ikonosztázát [[1758]]-ban az akkori Szlavónia egyik legjobb ikonfestője Vasilije Romanovič készítte. 1942-ben, amikor az usztasák felgyújtották a templomot az ikonosztáz is megsemmisült. 1991-ben a délszláv háború kezdetekor újabb sérülések érték az épületet. Felújítása 2000-ben kezdődött meg. A templom mögött katakomba található, ahova egykor a pravoszláv szerzetesek temetkeztek. 1998-ban a katakombában a második világháború alatt itt meggyilkolt 464 horvát katona és polgári személy maradványait tárták fel.<ref>[https://www.tportal.hr/media/file/5988a9bb1b9bff14e25406bcd2fbd375]</ref>
*A Papuk-hegység kedvelt hegymászó és kirándulóhelye Jankovac kultúrtörténeti tája, amelyet minden oldalról erdős lejtők vesznek körül, aljukban két mesterséges tóval. Romantikus megjelenését gróf Jankovich Józsefnek köszönheti, akinek sírját egy sziklába vájták, és fából készült lépcső vezet hozzá. Egy másik történelmi nevezetesség a 19. századi üvegtemető, ahol azokat az osztrák üveggyártókat temették el, akik 1800 körül kiépítették a Skakavaci üveggyárként ismert üvegművet. A temetőből több kőből készített sír maradt fenn. Az üveggyár leállítása után itt egy hegyi tisztás maradt, ahol Jankovich gróf három mesterséges tavat ásatott, a tó és a vízesés körül pedig sétányt létesített.<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-4090 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4090.]</ref>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.cacinci.hr A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20190104231050/https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1951743.080816859,5735161.957137253,1971005.2119447235,5742805.65996577&layers=osm,163,165 Az első katonai felmérés térképe]
*[https://varak.hu/latnivalo/index/1880-Slatinski-Drenovac-Darnoc-vara-Darnoc/ Varak.hu: Slatinski Drenovac – Darnóc vára]
*[http://www.p-portal.net/ukradeno-zvono-s-pravoslavne-crkve-u-slatinskom-drenovcu/ P-portal.net: Ukradeno zvono s pravoslavne crkve u Slatinskom Drenovcu] {{hr}}
*[https://bus.hr/hrvatska/kulturna-dobra-opcine-cacinci/ A község kulturális emlékei] {{hr}}
== További információk ==
*[https://tz-cacinci.hr/ A község turisztikai irodájának honlapja] {{Wayback|url=https://tz-cacinci.hr/ |date=20190207015124 }} {{hr}}
*[http://www.tzvpz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://juzpuvpz.hr/wp-content/uploads/2018/05/e-1polazista2.pdf A község rendezési terve] {{hr}}
{{Verőce-Drávamente megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Verőce-Drávamente megye települései]]