Devon (időszak) forrásának megtekintése

{{Földtörténeti egység infobox
|név=Devon
|kép=
|o2=15
|co2=2200
|hőmérséklet=20
|tengerszint=+180-120
}}
[[Fájl:Devonianscene.jpg|bélyegkép|jobbra|275px|Devoni táj.]]
[[Kép:Félmilliárd éves hőmérsékletdiagram.jpg|thumb|right|260px|Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről]]
{{egyért2| a földtörténeti időszakról|Devon (egyértelműsítő lap)}}
A '''devon''' [[földtörténeti időskála|földtörténeti időszak]] volt az [[paleozoikum|óidőben]] (paleozoikum), amely 419,2  millió évvel ezelőtt ([[Mya (időegység)|mya]]) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget. Nevét az [[anglia]]i [[Devon (megye)|Devon]] megyéről kapta, ahol először tanulmányoztak a devon korból származó kőzeteket.
A devon a [[szilur]] időszakot követte és a [[karbon]] időszakot előzte meg.
== Élővilága ==
A devont főleg a fák és halak fénykoraként tartják számon. Ez annak köszönhető, hogy a fák és a ma élő halak ([[tüdőshalak]]) ekkor jelentek meg, valamikor mindkettő valamelyest ekkor is élte a fénykorát.
'''Állatfaunája'''
A tengerekben és óceánokban még mindig jelentős helye volt a [[placodermi|páncélos halaknak]], akik a [[szilur]] legvégén alakultak ki. Ezek a halak a devon alatt az egyik legjelentősebb parti és nyílt vízi élőlények voltak, míg a kor végén feltehetőleg a felszaporodott [[eurypteridák|tengeri skorpiók]] fokozott vadászata és a [[késő devon kihalási esemény|Hannenberg időszak]] kiölte őket.<ref>Sallan, Lauren Cole, and Michael I Coates. “End-Devonian extinction and a bottleneck in the early evolution of modern jawed vertebrates.” Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America vol. 107,22 (2010): 10131-5. doi:10.1073/pnas.0914000107</ref> Megemlítendő viszont még innen a [[Dunkleosteus]], az első köztudatban elismert [[csúcsragadozó]].
A  devon elején megjelentek az ősi [[tüdőshalak]], amiből majd kicsit később kialakultak a négylábúak.<ref>Swartz, Brian. “A marine stem-tetrapod from the Devonian of western North America.” PloS one vol. 7,3 (2012): e33683. doi:10.1371/journal.pone.0033683</ref> Viszont az első négy lábbal rendelkező gerinces, az [[Ichytostega]] a késő-Devonban jelent meg. Míg az Ichytostega még egy halnak tekintendő, az ő leszármazottai lettek a kétéltűek.<ref>Clack, Jennifer A. 2006. Ichthyostega. Version 09 February 2006. http://tolweb.org/Ichthyostega/15015/2006.02.09 in The Tree of Life Web Project, http://tolweb.org/</ref> Ezek az ivadékok kifejlesztettek vékony, mozgatható nyakakat, amin már nem csontos kopoltyúfedő volt([[Tiktaalik]]), orrlyukakat és sokkal erősebb lábakat. Ez a gyors változás megfigyelhető a nem sokkal később ugyanúgy a devonban élt [[Tulerpeton]]on is. Bár nem annyira, de jelentősek voltak még ekkor a [[húsosúszójú halak]]. Ekkor jelentek meg még a primitív cápafélék is.
A fent említett Tengeri skorpiók is fénykorukat élték a devonban. Annyira is, hogy a páncélos halakon kívül sok más élőlénycsoportot vadásztak kihalásig vagy közel-kihalásig.
Másik fontos előrelépés az állatvilágban a pókszabásúak nagyfokú diverzifikálódása, valamint ikerszelvényesek és a kezdetleges rovarok megjelenése.
A pókszabásúak kibővültek a [[kaszáspókok]]kal, [[atkák]]kal, [[álskorpiók]]kal, [[Phalangiotarbi]]kkal és [[Uraraneida|Uraraneidákkal]].
A rovarok még ebben az időszakban ökológiailag kevésbé jelentősek és röpképtelenek voltak. Először az első rovart a "Rhyniella praecusor"-nak nevezték el, míg későbbi kutatások szerint kiderült, hogy az egy másik, [[Rhyniognatha hirsti]] nevezetű rovar lárvája volt.<ref>R. J. Tillyard. 1928. Some remarks on the Devonian fossil insects from the Rhynie chert beds, Old Red Sandstone. Transactions of the Entomological Society of London 76:65-71</ref> Ez a ma elfogadottan a legöregebb rovar.<ref>Engel, M. S.; Grimaldi, D. A. (2004). "New light shed on the oldest insect". Nature. 427 (6975): 627–630. doi:10.1038/nature02291. [[PMID:14961119|PMID 14961119]]. S2CID 4431205.</ref> Ezek a rovarok sokágúak lettek hirtelen és onnan már nem is volt mégállás a kismillió féle akár ma is élő rovarig.<small> Sajnos ez egy hatalmas téma, de érdeklődőknek ajánlom a következő cikket:</small><ref>Nel, P., Bertrand, S. & Nel, A. Diversification of insects since the Devonian: a new approach based on morphological disparity of mouthparts. Sci Rep 8, 3516 (2018). https://doi.org/10.1038/s41598-018-21938-1</ref>
A passzív tengeri élőlények közül főleg a [[foraminiferák]], a [[fenéklemezes korallok]], az [[Ammoniteszek]] és a [[tüskésbőrűek]] voltak jellemzőek<ref>http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/biologia5/Evolucio/chunks/ch14s08.html</ref>
A [[korallzátonyok]] belepték szinte a teljes sekélyvizet. Itt jelentős helyet kaptak még a [[pörgekarúak]] és a [[trilobiták]].
A korszak végén egy hatalmas kihalási korszak következett, amit sokszor Hannenberg időszaknak, vagy [[késő devon kihalási esemény]]nek neveznek. Ez főképp a [[sztromatolit]]építóket, [[korall]]okat, [[brachiopodák|pörgekarúakat]], [[ammoniteszek]]et, [[trilobiták]]at, [[állkapocs nélküliek|állkapocstalan]] és [[húsosúszójú halak]]at érintette.
'''Növényvilága'''
A devonban jelentek meg az első fás szárú szárazföldi [[növények]], ami lehetővé tette, hogy a növények nagyobb méretet érjenek el.[http://www.origo.hu/tudomany/fold/20030415azosnovenyek.html] Elterjedtek az első [[nyitvatermők]], hatalmas [[erdő]]ket alkotva. Az időszak végén élt [[Archaeopteris]] őspáfrányok már nagyon sok közös vonást mutattak a modern [[Fa (botanika)|fákkal]].[https://web.archive.org/web/20090903073735/http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Aeat&url=%2Feletestudomany%2Farchiv%2F1999%2F9920%2Felsokez%2Fpaleobot.htm] Megjelentek a [[korpafüvek]], [[zsurlók]] és [[páfrányok]] kezdetleges képviselői. Az [[ősharasztok]] az időszak végére kihaltak.[https://web.archive.org/web/20070927225933/http://foldrajz.ttk.pte.hu/foldtan/mutatok/1.Foldtortenet_oslenytan_rovid_szoveg.doc]
== Ősföldrajza ==
Az időszak [[paleogeográfia|paleogeográfiáját]] délen a [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] kontinens, északon [[Szibéria (kontinens)|Szibéria]] (Angara pajzs) kontinens uralta, közöttük pedig kialakulóban volt [[Euramerika]] szuperkontinense.
== Korábbi nevei ==
Korábban tévesen nevezték melegház kornak is, mivel a kora devon korszakból származó [[fosszília|fosszíliák]] főleg [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európából]] és [[Észak-Amerika|Észak-Amerikából]] származtak, e területek pedig ebben az időszakban Euramerika részeként az [[Egyenlítő]]nél feküdtek.
A [[19. század]]ban óvörös kornak is nevezték az [[Egyesült Királyság]] területén talált óvörös homokkő rétegek után.
== Devon időszaki kőzetek Magyarországon ==
A devon időszakban a hazánkat alkotó két nagyobb kőzettömeg közül az északnyugati darab Afrika északi selfjének közelében, a délnyugati rész ős-Európa partjainál helyezkedett el. Ennek ellenére éghajlatuk nem sokban tért el egymástól (szemben pl. az ordoviciumi viszonyokkal), feltehetően meleg, trópusi éghajlat alatt képződtek a kőzetek, amit a fellelt korallkövületek tanúsítanak. A meleg tengerben elsősorban [[mészkő (kőzet)|mészkő]] és mészpala rakódott le, ami a későbbi kéregmozgások által (gyakran csak az alpi hegységképződés időszakában), valamint [[gránit]]benyomulások folytán enyhén vagy erősebben metamorfizálódtak, így alkalmanként márvány is képződött. [[Polgárdi]] környékén a fehér, enyhén metamorfizálódott kőzetet fejtik, innen csak néhány, gyenge megtartású [[sztromatolit]]/stromatoporoidea? maradványai kerültek elő.
Az északi-középhegységben az [[Uppony]]i-és [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]]i-hegység kőzetei főként Devon időszakiak. A Szendrői-hegységben helyenként ősi korallok, [[pörgekarúak]] és tengerililiomok maradványai is megőrződtek a kőzetekben. Valószínűleg az Alföld és a Kisalföld mederaljzatát alkotó kőzetekben is jelen vannak devon időszaki rétegek.
== Tagolása ==
A devont a geokronológiában [[kora devon]], [[középső devon]] és [[késő devon]] korokra bontják (vagy a [[rétegtan]]ban alsó, középső, felső devonra). [[Faunális korszak]]ai:
* [[Késő devon]]
** [[Famenni]] korszak: {{időegység/intervallum|famenni}}
** [[Frasni]] korszak: {{időegység/intervallum|frasni}}
* [[Középső devon]]
** [[Giveti]] korszak: {{időegység/intervallum|giveti}}
** [[Eifeli]] korszak: {{időegység/intervallum|eifeli}}
* [[Kora devon]]
** [[Emsi]] korszak: {{időegység/intervallum|emsi}}
** [[Prágai]] korszak: {{időegység/intervallum|prágai}}
** [[Lochkovi]] korszak: {{időegység/intervallum|lochkovi}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{cite web | title=International Commission on Stratigraphy (ICS)| work=Geologic Time Scale 2004| url=http://www.stratigraphy.org/ | accessdate=September 19 , 2005}}
== Fordítás ==
* {{Fordítás|en|Devonian|oldid=136652642}}
== További információk ==
{{commonskat|Devonian}}
* [https://web.archive.org/web/20100211070749/http://www.devoniantimes.org/index.html The Devonian times] – an excellent and frequently updated resource focussing on the Devonian period
* [http://www.ucmp.berkeley.edu/devonian/devlife.html UC Berkeley site introduces the Devonian.]
* {{cite web | title=International Commission on Stratigraphy (ICS)| work=Geologic Time Scale 2004| url=http://www.stratigraphy.org/ | accessdate=September 19 , 2005}}
* [http://www.geo-lieven.com/erdzeitalter/devon/devon.htm Examples of Devonian Fossils]
{{Geokronológia|fanerozoikum|paleozoikum2}}
[[Kategória:Devon időszak| ]]