Doljani (Daruvár) forrásának megtekintése

{{egyért2|a Daruvár községben fekvő Doljani településről|Doljani (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a horvátországi településről|Dolány (egyértelműsítő lap)}}
{{Horvát település infobox
|név                 = Doljani
|helyi név           =
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Belovár-Bilogora
|község              = Daruvár
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 43500
|körzethívószám      = (+385) 43
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 255
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 34
|szélességi ívmásodperc = 0
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 13
|hosszúsági ívmásodperc = 45
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Doljani''' (csehül Dolany) falu [[Horvátország]]ban [[Belovár-Bilogora megye|Belovár-Bilogora megyében]]. Közigazgatásilag [[Daruvár (Horvátország)|Daruvár]]hoz tartozik.
== Fekvése ==
[[Belovár]]tól légvonalban 47, közúton 57&nbsp;km-re délkeletre, [[Daruvár (Horvátország)|Daruvár]] központjától 3&nbsp;km-re délre, Nyugat-[[Szlavónia|Szlavóniában]], a Dobrovac-patak völgye feletti magaslaton fekszik.
== Története ==
A térség a [[17. század]] végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a [[18. század]] első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű pravoszláv lakosságot. Régi pravoszláv temploma [[1742]]-ben épült. [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Doljani”'' néven találjuk. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Dolyani”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu  Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 148. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Dolyani”'' néven 46 házzal 3 katolikus és 284 ortodox vallású lakossal találjuk.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.] </ref>
A [[Magyar Királyság]]on belül [[Horvát–Szlavónország]] részeként, [[Pozsega vármegye]] Daruvári járásának része volt. 1857-ben 311, 1910-ben 956 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején (1861 és 1909 között) az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a cseh, 32%-a szerb anyanyelvű volt. Az [[Első világháború|I. világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. [[1941]] és [[1945]] között a németbarát [[Független Horvát Állam]]hoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 36%-a horvát, 32%-a cseh, 22%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 759 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
|  311 || 486 || 565 || 789 || 863 || 956 || 924 || 941 || 970 || 1.016 || 993 || 954 || 1.004 || 1.003 || 834 || 759
|-
|}
== Nevezetességei ==
Szent [[Illés próféta]] tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-5198 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5198.]</ref> [[1805]]-ben épült a régi, 1742-ben épített fatemplom helyén. 1904-ben megújították. 1943. augusztus 2-án súlyosan megsérült, ekkor semmisült meg a régi ikonosztáz, a templom szent könyvei, levéltára és liturgikus használati tárgyai. 1960-ban, 1979-ben és 1985-ben is renoválták. A délszláv háború idején 1992. március 30-án homlokzata és harangtornya súlyosan megsérült, a kitört tűzben pedig leégett a tetőzet egy része. 1998-ban az épületet villámcsapás érte (az épületen nem volt villámhárító) és újra leégett. Tetőzetét a kulturális minisztérium anyagi támogatásával állították helyre, de a homlokzaton még mindig látszanak a sérülések nyomai. Egyhajós épület, félköríves szentéllyel, homlokzata feletti zömök harangtoronnyal. Homlokzatát és oldalfalait sekély lizénák tagolják, ablakai félkörívesek.
A Legszentebb Istenanya születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-6568 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6568.]</ref> a faluban, egy dombon található. Egyhajós nyugat-keleti tájolású épület, sokszög záródású apszissal és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A szentély területe félkupolával boltozott, a középen elhelyezett téglalap alakú ablaknyílás világítja meg. A dongaboltozatos hajóban egy falazott kórus található. A hajó északi falát két ablaknyílás, a déli falat pedig egy ablaknyílás és az oldalsó bejárat tagolja. A történelmi adatok szerint a templom 1799-ben épült. A hajó és a szentély alaptestéhez 1912-ben harangtornyot építettek, ezt bizonyítja a harangtorony felirata. A templomot ezután szecessziós stílusban alaposan felújították. A templom egyike azon kevés épületeknek, amelyek Lika területén szecessziós stílusban épültek.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.daruvar.hr/ A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf  Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.] {{Wayback|url=https://snv.hr/file/attachment/file/skiljan-zapadna-slavonija.pdf |date=20200925030057 }} {{ISBN|9789537442071}} {{hr}}
*[https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1915909.401504813%2C5717419.011640387%2C1920724.934286779%2C5719807.668774299&layers=osm%2C163%2C165 Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)]
== További információk ==
*[http://www.tzbbz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}} {{en}} {{de}}
*[http://www.visitdaruvar.hr/crkve.aspx Daruvár turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
{{Belovár-Bilogora megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Belovár-Bilogora megye települései]]