Domonkos kolostor (Margit-sziget) forrásának megtekintése

{{Vallási épület infobox
 |név= Domonkos rendi kolostor
 |kép= Margitsziget légifotó4.jpg
 |képaláírás= A romok légifotója
 |település= [[Budapest XIII. kerülete]]
 |ország=
 |vallás = keresztény
 |keresztény = igen
 |irányzat= [[Római katolikus egyház|római katolikus]]<br>''([[Domonkos-rend]])''
 |védőszent= [[Szűz Mária]]
 |névadó =
 |típus= [[kolostor]]
 |stílus= [[Romanika|román]]
 |építés kezdete= [[13. század]]
 |építés befejezése=
 |bontás ideje=
 |építtető = [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]]
 |tervező=
 |befogadóképesség=
 |hosszúsága=
 |magasság=
 |szélessége=
 |torony=
 |torony magassága=
 |kápolnák=
 |építőanyag=
 |honlap=
 | pozíciós térkép = Budapest
 | szélesség = É
 | szélességi fok = 47
 | szélességi ívperc = 31
 | szélességi ívmásodperc = 45
 | hosszúság = K
 | hosszúsági fok = 19
 | hosszúsági ívperc = 3
 | hosszúsági ívmásodperc = 6
 | szöveg pozíciója =
 }}
A [[margit-sziget|margitszigeti]] '''domonkos rendi apácakolostort''' [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] alapította [[Szűz Mária]] tiszteletére. A Nyulak szigeti Boldogasszony-zárda a [[középkor]]ban a sziget legfontosabb intézménye, legjelentősebb és leggazdagabb [[szerzetesrend|szerzetesi]] épülete volt.
[[1259]]-ből ismert az alapítólevele, az épülete ekkorra már készen állt. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] után tett fogadalma – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja – értelmében lánya, [[Árpád-házi Szent Margit|Margit]] lakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Margit először a [[Margit-romok|veszprémi ágostonos kolostor]]ba került, majd [[1252]]-ben 12 másik [[Apáca (vallás)|apácával]] együtt érkezett a szigetre.
A Szűz Mária tiszteletére szentelt zárdát először az [[Ágoston-rend|ágostonosok]], majd a [[domonkos-rend]]iek irányították, létrejöttében nagy szerepet kapott Ákos budai prépost. A kolostor vagyonának alapját hatalmas birtokai adták, [[1270]]-ben már nyolcvan falu tartozott hozzá. Megerősítését segítette az is, hogy a pápa is támogatta, valamint gazdag, előkelő családok gyerekei is ebbe a kolostorba kerültek. Jövedelemforrásai közé tartoztak még jelentős vámösszegek is. [[IV. László magyar király|IV. László]] testvére, Erzsébet is a zárda lakója volt, és jelentősen gyarapította vagyonát. A közelben férfi szerzetesházat is építettek, és a királyi ház jelentős országos események színhelye volt: [[1266]]-ban itt kötött békét IV. Béla király a fiával, és itt is halt meg 1270-ben.
Az apácák véglegesen a [[Török hódoltság|török megszállás]] alatt hagyták el a kolostort. A [[török hódoltság]] óta a terület romterületként látogatható. A látogatható romkertben lévő maradványok több korszak építkezéseit bemutatják. A romkert fő elemei a templom, Szent Margit sírja és az apácakolostor.
A kolostor jelentősége Margit halála után még tovább növekedett, szentté avatása kapcsán. Már életében több csodás eseményről tudósítottak, életéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az [[1276]]-ban kezdődött vizsgálat és annak jegyzőkönyvei. Ezek szövegére épült a [[Margit-legenda]] is, mely több változatban készült el, és egyik magyar fordítását [[Ráskay Lea]] készítette el, aki a kolostor lakójaként több [[kódex]]et is leírt az [[1510-es évek]]ben.
== A kolostor története, építészete ==
A középkorban Nyulak szigetének nevezték a mai [[Margit-sziget]]et, amely kezdettől a királyi család birtoka volt. A történeti hagyomány szerint [[Imre magyar király|Imre király]] ([[1196]]-[[1204]]) a sziget legmagasabbra emelkedő keleti oldalán udvarházat emeltetett a 12.-13. század fordulóján, majd az udvarház mellett templom is épült. Öccse, [[II. András magyar király|II. András]] király a [[premontrei rend|premontrei]] [[szerzetesrend|szerzeteseket]] bízta meg az egyház gondozásával.
A királyi udvarház várszerű épület volt. A [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] ([[1241]]-[[1242]]) után [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király patkó alakú saroktoronnyal erősítette meg. A tatárok által földúlt, fölégetett [[Óbuda (történelmi település)|óbudai]] királyi lak helyett a szigeten épségben megmaradt királyi udvarház lett [[1243]]-tól ideiglenesen az uralkodói pár szálláshelye. Már ekkor megindították egy kolostor építését az udvarház (palota) mellett, azzal a céllal, hogy itt leljen otthonra az Adria-parti Clissában született (1242) leányuk, Margit, akit születése előtt Istennek ajánlottak, mintegy az országnak a tatároktól való megmenekülésért fölkínált fogadalmi ajándékként.
Mihály Domonkos-rendi szerzetes irányította az építkezéseket, szigorúan ügyelve a rendi szabályok betartására. [[1252]]-ben az építkezés már annyira előrehaladt, hogy Margit hercegnőt és 17 [[Apáca (vallás)|apáca]]társát elhozhatták a szigetre, az új Domonkos-rendi apácakolostorba, a [[veszprém]]i domonkos apácakolostorból. IV. Béla király bőkezűen ellátta birtokokkal is a kolostort. A királyleány mellé az előkelő főúri családok sorra küldték el leányaikat, akik közül egyesek apácák lettek, mások számára a kolostor leánynevelő intézetként működött. Az, hogy Margiton kívül a későbbiekben még három [[Árpád-ház]]i hercegnő is a kolostor lakója lett, az ország legelőkelőbb, legtekintélyesebb apácakolostorává tette.
IV. Béla király és felesége gyakran megfordult a szigeten, a kolostor melletti udvarházban lakva. Kedvelte a szigetet a királynék közül [[V. István magyar király|V. István]] király felesége, a kun származású [[Erzsébet kun hercegnő|Erzsébet]] asszony is, aki fia, [[IV. László magyar király|IV. László]] halála után ideköltözött, s itt is halt meg [[1295]]-ben. A kolostor templomában temették el Margit és V. István király sírja közelében.
IV. Béla király viszonya a domonkosok iránt elhidegült, amikor kiderült, hogy Margit hercegnő élete végéig apáca akar maradni, s nem hajlandó férjhez menni. A szentéletű hercegnő iránt életében is nagy volt a tisztelet, s halála után ez még fokozódott. Bátyja, [[V. István magyar király|V. István]] király már [[1272]]-ben kérte szentté avatását, azonban erre csak [[1944]]-ben került sor.
A 14-15. században is támogatták királyaink az apácakolostort, amelyet többször átépítettek és bővítettek. A 15. század második felében, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] uralkodása időszakában ([[1458]]-[[1490]]) történt az utolsó nagy átépítés. Ekkor megerősítették a várszerű kerítésfalakat is. Az 51 m hosszú, 12 m széles templom új [[Gótika|gótikus]] [[hálóboltozat]]ot kapott. A leányok tanintézetének számító kolostor könyvtárában a [[Latin nyelv|latint]] nem tanuló leányok és apácák számára egész sor magyar nyelvű [[kódex]] készült, amelyek tartalmazták a legfontosabb hitbuzgalmi szövegeket, köztük [[Árpád-házi Szent Margit|Szent Margit]] legendáját (ennek másolóját is ismerjük: a zempléni származású [[Ráskay Lea|Ráskai Lea]] volt).
A virágzó kolostor lakóit megrémítette a török veszély. [[Belgrád|Nándorfehérvár]] eleste ([[1521]]) után már el akartak költözni, és ettől csak a rendfőnöki tiltás tartotta vissza őket. A [[mohácsi csata]]vesztés hírét meghallva [[1526]]-ban azonnal elindultak a biztonságosnak vélt [[Kőszeg]]re. Innen ugyan még visszatértek, ám [[1529]]-ben,<ref>{{cite web|url=http://lexikon.katolikus.hu/M/Margit-legenda.html|title=Margit-legenda|accessdate=2011-09-10}}</ref> az újabb nagy török hadjárat hírére, vagy [[1540]]-ben<ref>{{cite web|url=http://mek.niif.hu/00500/00596/html/msziget/msziget_mai/msziget1993.html|title=A sziget története|accessdate=2011-09-10}}</ref><ref>{{cite web|url=http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/peldak_koenyve|title=Példák könyve|accessdate=2011-09-10|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131103212747/http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/peldak_koenyve|archivedate=2013-11-03}}</ref> végleg elköltöztek. Az utolsó szigeti apáca a pozsonyi [[klarisszák|klarissza]] kolostorban halt meg a 17. század elején.
Buda török kézre kerülése ([[1541]]) után a hódítók földúlták a szigeti épületeket, az apácakolostort is. Később már csak a sziget török neve utalt a kolostorra. Az épületeket katonai célokra kezdték el használni, minek következtében tönkrementek, [[Buda visszafoglalása]]kor ([[1686]]) már csak romok álltak. Buda visszafoglalása után a szigeti romokkal nem sokat törődtek. A sziget a [[Habsburg-család]]ból származó nádorok pihenőhelye, parkja lett.
== Felépítése ==
Az első épület [[1246]] és [[1255]] között épülhetett, részleteiben igen magas színvonalú munka folyhatott az építés során, és az itt alkalmazott építészeti megoldások sokban hasonlítanak a [[budai domonkos kolostor]]ban vagy a [[Mátyás-templom]]ban alkalmazottakhoz. A templom alaprajzában ciszter formát követ. A [[kolostor]] a déli oldalon állt, itt helyezkedett el a káptalanterem, a [[dormitórium]], a [[refektórium]] és a konyha. A források betegházról és vendégházról is említést tesznek. A kolostortól nyugatra állt a kórház a 13. század végén épült kápolnával. Ez a zarándokok számára épült, a vendégház pedig a királyi család tagjainak.
=== Margit sírja ===
[[Fájl:Margitsír.jpg|thumb|jobbra|Árpád-házi Szent Margit sírja]]
Margit sírja a templom [[szentély]]ében, a [[diadalív (építészeti elem)|diadalív]] vonalában volt elhelyezve és fallal körülvéve. A síremlék [[1271]]-ben készült el, Péter és Albert [[lombardia]]i szobrászok készítették vörös márványból. [[1335]]-ben új, fehér márvány emlékmű készült, [[Tino di Camino]] körének egy szobrásza által. Ezt már a szentély mögé, a zarándokoktól védett helyre építették.
=== Kolostorkert ===
A kolostorkert őrzi az első magyar kertművészeti emléket. 1251-ben már vízvezeték szállította a kert öntözéséhez a vizet. A török uralom idején a Duna [[hordalék]]a betemette.<ref>{{Bplex|2|112}}</ref>
=== Kolostorbővítések ===
[[1381]]-ben új építési szakasz kezdődött, aminek a vezetője Szántói Demeter építőmester fia, Kis Pál volt. Azok számára, akik támogatták az építkezést, a pápa [[búcsú]]t engedélyezett. Az építkezés során a budai domonkos kolostorhoz hasonlóan kibővítették a szentélyt, ami a nyolcszög 5 oldalával záródó formát kapott. Az átépítések 1500 körül is folytatódtak, [[boltozat|újraboltozták]] a kolostor egy részét és átépítették az apácakarzatot.
== Feltárások ==
Az ásatások sokban hozzájárultak az apácakolostor történetének ismeretéhez. A [[19. század]] második felétől irányult nagyobb figyelem a romok felé. Az ásatások első szakasza az [[1838-as pesti árvíz|1838-as árvíz]] után kezdődött, mert az árvíz felszínre hozta Margit és [[V. István magyar király|V. István]] sírját. Később, a két világháború között majd [[1958]]-62-ben voltak itt ásatások. Nagyobb munkálatok azonban csak az [[1960-as évek]]ben kezdődtek [[F. Tóth Rózsa régész]] irányításával, majd ezek is abbamaradtak, és csak az [[1990-es évek]]ben folytatódtak [[Írásné Melis Katalin]] régész vezetésével, helyreállítással egybekötötten. A kolostornak és a hozzá kapcsolódó épületeknek jelentős része azonban máig is föltáratlan.
A kolostor helyreállítása és rombemutatása 2009-ben [[ICOMOS-díj]]at kapott.<ref>Icomos-díj 2009. Örökség, 2009/5. 24. o.</ref>
== A kolostor az irodalomban ==
Margit életéről szól, és a kolostorban játszódik [[Gárdonyi Géza]] [[Isten rabjai]] című regénye.
[[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]] [https://mek.oszk.hu/03700/03781/index.phtml Boldog Margit] című regényének második része itt játszódik.
== Ajánlott irodalom ==
* Budapest története, I-II., Budapest, 1973
* Budapest im Mittelalter, Braunschweig, 1991
== Források ==
* {{Bplex|2|113-114}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://kolostorkert.lap.hu/ Kolostorkert.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/mgszgd.htm A kolostor alaprajza a helyiségek funkciójának feltüntetésével]
* {{műemlékem|1197|Domonkos apácák templomának és kolostorának romjai|2015-11-15}}
== Lásd még ==
* [[Ferences kolostor (Margit-sziget)|Ferences kolostor]]
* [[Árpád-házi Szent Margit]]
* [[Margit-sziget]]
* [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]]
{{Margit-sziget}}
[[Kategória:Margit-sziget]]
[[Kategória:Budapest elpusztult építményei]]
[[Kategória:Budapest középkori katolikus templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Budapest műemlékei]]
[[Kategória:Magyarország román stílusú vallási építményei]]