Drozdy Győző (politikus) forrásának megtekintése

{{egyért2|a politikusról|Drozdy Győző (egyértelműsítő lap) }}
'''Id. Drozdy Győző''' ([[Bajta]] [[1885]]. [[október 1.]] – [[Budapest]], [[1970]]. [[november 2.]]) [[tanító]], [[újságíró]], országgyűlési képviselő.
{{Személy infobox
|név=Drozdy Győző
|kép=
|képméret=150px
|képaláírás=Drozdy Győző
|születési dátum=[[1885]]. [[október 1.]]
|születési hely=[[Bajta]]
|halál dátuma=[[1970]]. [[november 2.]] {{életkor-holt|1885|10|1|1970|11|2}}
|halál helye=[[Budapest]]
|kapcsolt_település=
|nemzetiség=magyar
|művésznév=
|becenév=
}}
==Élete==
Apja, Drozdy Gyula a község [[Római katolikus egyház|római katolikus]] kántortanítója, öt gyermek apja. Elemi iskolába [[Esztergom]]ba járt, ugyanitt [[PPKE-VJK|tanítóképzőt]], [[Budapest]]en pedig gyógypedagógiai tanfolyamot végzett. [[1905]]-től [[1919]] végéig dolgozott hivatásában, azaz tanítóként különböző Budapest környéki [[falu|falvakban.]] A tanítói munka mellett azonban ahogy alkalom kínálkozott, bekapcsolódott egyik kedvenc foglalatosságába, az újságírásba. Első írásai [[Prohászka Ottokár]] lapjában, az ''Esztergom''ban jelentek meg.
Az [[első világháború]] kitörésekor bevonult, majd a frontról való hazatérése után, 1917-ben a [[Budai Újság]] felelős szerkesztője lett. A politikai életbe 1918-ban kapcsolódott be a [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt]] titkáraként. Ezzel párhuzamosan [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] lapjánál, a Magyarországnál dolgozott újságíróként, de publikált az [[Alkotmány]] című lapban is. Az 1918. októberi [[őszirózsás forradalom]] idején a [[Magyar Nemzeti Tanács]] egyik jegyzője lett.
==Politikai tevékenysége==
A világháború végén bekövetkezett katonai összeomlás eredményeként a környező országok megszállták a történelmi Magyarország területeit. Drozdy ekkor visszatért szülőföldjére, a [[Felvidék]]re, ahol a helyi lakosság tagjaiból katonai alakulatokat szervezett és bekapcsolódott az előrenyomuló [[Csehország|cseh]] csapatok elleni fegyveres ellenállásba. Közben, [[1919]] januárjában a [[Szabó István (politikus, 1863–1924)|Nagyatádi Szabó István]] vezette [[Országos Kisgazda- és Földműves Párt]] főtitkára lett.
Az [[1920]] januárjában megrendezett nemzetgyűlési választásokon [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] jelöltette magát a Kisgazdapárt színeiben. A választás második fordulója előtt azonban a [[csendőrség]] letartóztatta, azzal a váddal, hogy a [[Tanácsköztársaság]] idején együttműködött a [[kommunista|kommunistákkal]] és felforgató tevékenységet folytatott. Ez azonban nem tudta megváltoztatni a szavazás végkimenetelét, Drozdy megnyerte a második fordulót is és nagy fölénnyel lett képviselő. Első parlamenti beszédében mér élesen kritizálta a [[fehérterror]]t. Egyike volt annak a kilenc képviselőnek is, akik [[1920]]. [[március 1.|március 1-jén]] a nemzetgyűlésben [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] [[kormányzó]]vá választása ellen mertek szavazni. Több beszédben tiltakozott a [[numerus clausus]] törvénye ellen is.
A parlament nem sokkal később meg is semmisítette a mandátumát. A kitűzött új választáson Drozdy azonban ismét jelöltette magát, s nagy fölénnyel nyert. A [[parlament]]ben az ellenzék egyik vezérszónokának számított. Kiemelhető beszédei közül az [[1924]] januárjában elmondott parlamenti felszólalása, amelyben a [[fehérterror]] idején elkövetett gyilkosságok felderítésének elmaradását kérte számon a kormányzattól. Ekkor feltárta a [[Héjjas Iván]] ellenforradalmi különítménye által [[1919]] őszén elkövetett [[tömeggyilkosság]]ot is, személyesen megnevezve mind az [[Áldozat (kriminológia)|áldozatokat]], mind az [[elkövető]]ket.
A következő választáson, [[1922]]-ben, bár [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] miniszterelnök személyes utasítására a belügyminisztérium mindent megtett ellene, sikerült ismét mandátumot szereznie. A kormányzati beavatkozásnak végül az [[1926]]. évi választáson lett meg az eredménye. Drozdy ekkor két zalai választókerületben is rajthoz állt, de újból szembe kellett néznie a hatósági nyomásgyakorlás és beavatkozás minden eszközével, s ezúttal nem szerzett mandátumot.
==Emigrálása==
Ezután [[1927]]. [[április 4.|április 4-én]] egész családjával elhagyta az országot, és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba emigrált. [[Chicago|Chicagóban]] telepedett le, ahol bekapcsolódott az [[Amerikai Magyar Revíziós Liga]] munkájába, s ennek ügyvezető alelnökeként tevékenykedett. Kezdetben a Szabadság című lap főmunkatársaként dolgozott, később saját újságot alapított, az [[Az Írás]]-t, melynek főszerkesztője lett.
==Újra Magyarországon==
[[1933]]-ban tért haza, s itthon a Falu c. lap főszerkesztője lett. Az [[1935]]. évi választásokon újra jelöltette magát képviselőnek, [[Gömbös Gyula]] [[Nemzeti Egység Párt]]jának jelöltjeként. A politikai életbe való ismételt bekapcsolódását teljes siker koronázta: ismét mandátumot szerzett.
A [[Nemzeti Egység Párt]]jából végül [[1938]] novemberében lépett ki azokkal a képviselőkkel, akik [[Imrédy Béla]] miniszterelnökké való kinevezése után szembe kívántak helyezkedni a kormánypárt szélsőjobboldali tendenciáival. Drozdy tagja lett annak a bizottságnak, amely a [[Zsidó holokauszt Magyarországon|második zsidótörvényt]] vitatta meg a parlamenti beterjesztés előtt, s több módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz, így az ő javaslata eredményeként került be a törvénybe az [[első világháború]]ban hősi halált halt zsidó katonák leszármazottainak, azaz a hadiárváknak a törvény alóli mentesítése.
Az [[1939]]. évi választásokon újra a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Kisgazdapárt]] jelöltjeként indult zalai választókerületében, de sikertelenül.
[[1939]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] [[1944]]. januárjáig az [[Esti Kurír Lapkiadó Rt.]] vezérigazgatói tisztét töltötte be. A liberális újság németellenes és zsidóbarát politikájáról volt ismert, angolszász politikai vonalat képviselt.
[[1944]]. [[március 19.|március 19-én]], az ország [[Németország|német]] megszállásakor a [[náci]]k körözési listáján előkelő helyen szerepelt, de a letartóztatás elől sajátos megoldással menekült meg: jelentkezett katonának és kérte a frontra való kivezénylését. A katonai alakulatok előtt rendszeresen a háború értelmetlenségéről szónokolt és annak befejezéséről igyekezett meggyőzni a tisztikart. Tevékenységéért hadbíróság elé állították, de megszökött és illegalitásba vonult. Németellenes fegyveres alakulatot kísérelt meg szervezni, amelybe [[1944]]. [[október 15.]], a [[nyilas hatalomátvétel]] után [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] is bekapcsolódott. A két politikus egy rövid ideig együtt bujkált, a [[Cserhát]] nyugati felében, a [[Naszály (hegy)|Naszály]] körüli erdőségben hoztak létre fegyveres ellenálló csoportot. Bajcsy-Zsilinszky lebukása és a megjelenő német katonaság miatt az akció végül nem vezetett eredményre. Drozdy [[1945]]-ben, közvetlenül az ostromgyűrű bezárulása előtt tért vissza Budapestre és a harcok befejeztével igyekezett rögtön bekapcsolódni a politikai életbe. Ekkor a kisgazdapárt megbízásából bejárta a [[Dunántúl]] egy részét, pártszervezés céljából. Az új választásokon visszatért régi kerületébe, [[Zala vármegye|Zala vármegyébe]], ahol a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárt]] megyei listáján kapott helyet.
==A [[második világháború]] után==
[[Fájl:Drozdy Győző sírja.JPG|bélyegkép|Sírja a [[Farkasréti temető]]ben]]
A nemzetgyűlésben Drozdy a kisgazdapárt úgynevezett „jobbszárnyához” tartozott, ami annyit jelentett, hogy ez a csoport szállt szembe legkövetkezetesebben a [[Magyar Kommunista Párt|kommunista párt]] törekvéseivel. [[1946]]. januári parlamenti beszédében például már a [[kommunista]] [[pártállam]] vízióját vetítette elő, tiltakozva az ilyen törekvések ellen. Nem csoda, ha az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] „[[szalámitaktika|szalámitaktikája]]” eredményeként azok közé a politikusok közé került, akiket az elsők között zártak ki a pártból, [[1946]]. [[március 12.|március 12-én]].
A kizárás után a képviselők egy része új pártot alapított, a [[Magyar Szabadság Párt]]ot, melynek programját [[Sulyok Dezső]] [[1946]]. [[július 24.|július 24-én]] ismertette a parlamentben. Ebben hangsúlyos szerepet kapott az ország semlegességének (azaz függetlenségének) biztosítása, belpolitikai téren pedig a párt a demokratikus jogok és elvek tiszteletben tartása mellett szállt síkra. A [[Magyar Szabadság Párt|Szabadság Párt]] szembehelyezkedett a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazdapárt]]tal is, amelynek vezetősége egyre inkább a [[Magyar Kommunista Párt|kommunista párt]] kiszolgálójává vált.
A párt a továbbiakban a [[Magyar Kommunista Párt|kommunista párt]] legkövetkezetesebb ellenfelének bizonyult, képviselőik igyekeztek leleplezni annak [[antidemokratikus]] lépéseit. Drozdy ellen [[Rákosi Mátyás|Rákosi]] utasítására [[Farkas Mihály (politikus)|Farkas Mihály]] [[1946]] őszén összeférhetetlenségi eljárást indított, melynek célja parlamenti mandátumának megsemmisítése lett volna. A koncepciós eljárás azonban ekkor még nem érte el célját, Drozdy iratokkal, többek között [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] özvegyének vallomásával bizonyította [[antifasiszta]] és németellenes tevékenységét és ezzel a vád tarthatatlanságát.
A folyamatos [[kommunista]] nyomás hatására a [[Magyar Szabadság Párt]] [[1947]]. [[július 21.|július 21-én]] kimondta feloszlását. Képviselőik feladták a kilátástalan küzdelmet, s közülük többen, így [[Sulyok Dezső]] is, [[emigráció (tevékenység)|emigráltak]]. Amikor erre Drozdy rászánta magát, már késő volt, a [[jugoszláv]] határon elfogták, és az [[Andrássy út 60]]-ba, az [[Államvédelmi Hatóság]] őrizetébe szállították. Innen öngyilkossági kísérlet segítségével szabadult, mikor bal kezén ütőerét fölvágta, orvost hívtak, akivel üzenni tudott, s kapcsolatai segítségével sikerült visszanyernie szabadságát.
[[1947]]-től [[1950]]-ig, birtokának [[államosítás]]áig [[Baracska|Baracskán]] élt. [[1951]]-től [[1953]]-ig a budapesti vásárcsarnokban betanított munkásként dolgozott. [[1953]]-ban és [[1954]]-ben az [[AUTÓKER]]-nél könyvelőként tudott elhelyezkedni. Később különböző alkalmi munkákból, és képek festéséből tartotta el magát. Magas kort megélve, 85 évesen, [[1970]]. [[november 2.|november 2-án]] hunyt el Budapesten.
==Főbb művei==
*''A zsidóság és a bolsevizmus. Igazság a zsidókérdésben''; Helios, Bp., 1919 (''Magyar sajtókönyvtár'')
*''Pán halála. Mítosz-dráma''; Világirodalom, Bp., 1919
*''Harc a rágalmakkal''; s.n., Bp., 1920
*Amerika<ref>[http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?l=1082]</ref> Útleírás, Bp., 1924
*Az ezüstkócsag<ref>[http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?l=1083]</ref> Színmű, Bp., 1933
*Aurora borealis. Államregény, de nem utópia<ref>[http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?l=1084]</ref> Regény; Nova, Bp., 1937
*''Az ékesszólás tudománya. Szónoki segédkönyv, 1-4.''; szerzői, Bp., 1939
*A demokrácia<ref>[http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?l=1085]</ref> Politikai tanulmány, Bp., 1946
*''Elvett illúziók. Drozdy Győző emlékiratai''; szerk., tan. Paksy Zoltán, ''Memoárok'' 3. fejezet jegyz., szerk. Káli Csaba; Kossuth–Zala Megyei Levéltár, Bp.–Zalaegerszeg, cop. 2007
*''Bajtai kisbetyárok'' szöveggond. Dombi Gábor, utószó Eőry Áron; Éghajlat, Bp., 2014
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Elvett illúziók. Drozdy Győző emlékiratai. (Szerk. Paksy Zoltán) Bp. – Zalaegerszeg, Kossuth Kiadó. {{ISBN|978 963 09 5672 7}} – Zala Megyei Levéltár, 2007
* Nemzetgyűlési almanach 1920–1922
* 1945–1947. évi nemzetgyűlés almanachja
* Lőrinc László: Színes eminenciás. Drozdy Győző, a Károlyi-párt titkára. HVG. 2011. január 8.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Politika}}
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban]]
[[Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban]]
[[Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban]]
[[Kategória:48-as Függetlenségi Párt-tagok]]
[[Kategória:Országos Kisgazdapárt-tagok]]
[[Kategória:A NEP korábbi tagjai]]
[[Kategória:Az FKGP korábbi tagjai]]
[[Kategória:Magyar Szabadság Párt-tagok]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Országos Kisgazdapárt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (FKGP)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Nemzeti Egység Pártja)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Magyar Szabadság Párt)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1920–1922)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1922–1926)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1935–1939)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]]
[[Kategória:1885-ben született személyek]]
[[Kategória:1970-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek]]
[[Kategória:Magyar tanítók]]
[[Kategória:Chicagói magyarok]]