Dzsizó forrásának megtekintése

{{magyaros|japán}}
[[Fájl:Two Jizos PICT0053.jpg|bélyegkép|jobbra|200px]]
'''Dzsizó''' vagy '''Ksitigarbha''' ({{szanszkritul|क्षितिगर्भ / Kṣitigarbha}}, [[kínai nyelv|kínaiul]]: 地藏; [[pinjin]]: Ti-cang; [[japán nyelv|japánul]]: 地蔵; [[Hepburn-átírás]]sal: Jizō) a [[Buddhizmus Kelet-Ázsiában|kelet-ázsiai buddhizmus]] egyik fontos alakja, az egyik legnépszerűbb [[bódhiszattva]] [[Japán]]ban, a gyerekek és nők pártfogója, akit leggyakrabban [[bhikkhu|buddhista szerzetesként]] ábrázolnak. Szobrai mezőn, útfélen, templomkertben gyakran láthatók. Legelterjedtebb fajtájukat, a ''mizuko Dzsizó''kat („vízi gyerek Dzsizó”) könnyű felismerni a nyakukba kötött piros partedliről meg az eléjük halmozott kőkockákról, Dzsizó ugyanis jeges folyókon át vezeti a meghalt gyerekeket a paradicsomba, a kis ruhadarab az ő lelküket van hivatva melengetni, a kövek pedig az átgázolásban segítenek. A szobrocskákat többnyire halva született vagy abortált magzatok szülei adományozzák. Dzsizó egyik kezében rendszerint vándorbotot, másikban bűvös ékkövet tart. Nevének jelentése „a föld méhe”, s indiai eredetijéénél, Ksitigarbháénál Japánban sokkal fontosabb szerepet kapott: az úton járók és tűzoltók is védőistenükként tisztelik.
== Források ==
* {{JapKultLex}}
{{Bódhiszattvák}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Buddhizmus}}
[[Kategória:Buddhizmus Japánban]]