ELIN forrásának megtekintése

{{cég infobox
| alkalmazottak =kb. 1800<ref>[http://www.elin.com/static/content/files/UP_Elin%20Gruppe_Stand%2009%202012_V2.pdf elin.com: Unternehmenspräsentation]{{halott link|date=2018-04 |archivebot=2018-04-07 13:34:25 InternetArchiveBot |url=http://www.elin.com/static/content/files/UP_Elin%20Gruppe_Stand%2009%202012_V2.pdf }} (PDF; 7,0&nbsp;MB)</ref>
}}
Az '''ELIN Aktiengesellschaft für elektrische Industrie''' [[1908]]-ban alakult a [[stájerország]]i [[Weiz]]ben található ''Pichlerwerke'' vállalatból, és [[generátor]]-, [[transzformátor]]-, kapcsolóberendezés-, vezeték- és villamos berendezésgyártásra szakosodott. [[1959]]-ben a vállalat egyesült az [[AEG]]-vel (''ELIN-UNION AG für elektrische Industrie''). 30 évvel később a vállalatot ''ELIN Energieanwendung''-ra és ''ELIN Energieversorgung''-ra osztották fel.
==Története==
===1918-ig===
[[1892]]-ben az akkor 26 éves Franz Pichler mérnök megalapította az ''F. Pichler Werke'' céget a stájerországi Weizben. A Birkfelderstraße első műhelyében elektromos gépeket gyártottak, többek között [[dinamó]]kat a [[nikkel]]ezéshez és egyenáramú söntdinamókat.
[[1897]]-ben a vállalatot "''Weizer Elektrizitätswerke Franz Pichler & Co.''" névre keresztelték át, miután Cornel Masal saját tőke hiányában belépett a vállalatba. Felépült az első nagy, 350 m²-es gyárépület. A vállalat, amely a villamosenergia-ágazat feltörekvő technológiai ágazatában tevékenykedett, terjeszkedett, és megnyitotta első külső irodáit és kirendeltségeit.
Az ''Österreichische Siemens-Schuckert-Werke'' és az [[AEG]] nagyvállalatokkal való verseny miatt a Masal mérnök közreműködésével történő pénzügyi megerősödés hamarosan elhalványult. Ezért [[1900]]-ban a [[bécs]]i "''Gesellschaft für elektrische Industrie''" csendestársként csatlakozott a vállalathoz. Az új kapcsolat révén értékesítési irodák jöttek létre Bécsben, és a weizi gyár további bővítése is előrehaladt. Új gépeket és szerszámokat vásároltak, és a következő években számos új fejlesztés történt, mint például a 800&nbsp;kW-os generátorok, a többpólusú egyenáramú gépek és a hűtőbordás szabadalom.
[[1908]]-ban Pichler úgy döntött, hogy a vállalatot [[részvénytársaság]]gá alakítja át, hogy több saját tőkét tudjon bevonni. A vállalat neve ezentúl "''ELIN Aktiengesellschaft für elektrische Industrie''" volt, és már széles körű szolgáltatásokat kínált az elektromos gép- és kapcsolóberendezés-építéstől a hajtás- és hegesztéstechnikáig.
Az [[első világháború]] alatt a magánvásárlóknak történő értékesítés jelentősen visszaesett, miközben egyre gyakrabban érkeztek fegyverkezési megrendelések. A vállalat lövedékeket, motorokat és transzformátorokat gyártott a császári és királyi hadsereg számára, sőt titkos megbízást kapott [[tengeralattjáró]]k elektromos berendezéseinek gyártására. Ebben az időben a weizi gyár is csatlakozott a vasúthálózathoz, amely kiváltotta a korábban fáradságos szállítást a vasútállomásra.
===1918-tól 1938-ig===
Miután Franz Pichler 1919 augusztusában [[szívroham]]ot kapott, utódja Emanuel Rosenberg mérnök lett, aki többek között a keresztirányú mezőhegesztő gép feltalálásáról volt ismert. [[1922]] márciusától a vállalat [[részvény]]einek többsége az [[Angol-Austriai Bank]] tulajdonában volt.<ref>Fritz Weber: ''Vor dem großen Krach: Österreichs Banken in der Zwischenkriegszeit am Beispiel der Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe.'' Böhlau Verlag Wien, 2016, S. 296.</ref>
Az [[1929]] utáni évek [[nagy gazdasági világválság]]a után, amely komoly értékesítési problémákat okozott a vállalatnak, de amelyet ennek ellenére sikerült túlélnie, több felvásárlás után elektromos tűzhelyek gyártásával bővült a kínálat. Kifejlesztettek egy rövidzáras motort is, amely "Robax motor" néven vált ismertté. Az ELIN egyenirányító rendszereket szállított a Wiener Städtische Elektrizitätswerke és a RAVAG bisambergi állomása, valamint az 1931-ben üzembe helyezett Feldbach-Bad Gleichenberg helyiérdekű vasút számára. Az ELIN termékei [[Egyiptom]]ig és [[Oroszország]]ig is eljutottak.<ref>{{cite web |url=https://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno-plus?aid=emb&datum=1932&page=1373&size=45 |title=ÖNB-ANNO - Elektrotechnik und Maschinenbau |accessdate=2022-01-13}}</ref><ref>{{cite web |url=https://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno-plus?aid=emb&datum=1932&page=1374&size=45 |title=ÖNB-ANNO - Elektrotechnik und Maschinenbau |accessdate=2022-01-13}}</ref> A vasút [[villamosítás]]ához szükséges elektromos berendezések szállítása, valamint az [[Osztrák Szövetségi Vasutak]], a [[Wiener Elektrische Stadtbahn]], a [[Steiermärkische Landesbahnen]] és a [[Wiener Lokalbahnen]] számára villamos mozdonyok és vasúti kocsik építése hozta meg az ELIN számára az elektromos vállalat hírnevét.
[[kép:Attnang - Denkmallokomotive ÖBB 1045.12.JPG|[[BBÖ 1170 sorozat]]ú [[villanymozdony]] [[1927]]-ből|thumb|right|250px]]
===1938-tól 1945-ig===
A [[Német Birodalom]]hoz való csatlakozás után a nemzetiszocialisták által végrehajtott árjásítás során a weizi és a bécsi vezetés teljes átrendeződésére került sor. Az ELIN-t a rajnai Schorch-Werke AG-val is egyesítették, ami a szervezetben és a termelésben olyan változásokat eredményezett, amelyek negatív hatással voltak a vállalatra. A [[második világháború]] kezdetével a haditengerészet és a hadsereg számára tengeralattjáró-felszerelésekre, motorokra, transzformátorokra és hegesztőtranszformátorokra vonatkozó nagyszabású fegyverkezési megrendelések érkeztek.
===1945 óta===
A háború után a szovjet megszálló erők szinte az összes gépet és szerszámot elszállították, és a megrongálódott gyárépületeket Ing. Dr. Karl Widdmann vezetésével újjáépítették, aki átvette a gyár irányítását. [[1946]]-ban az ELIN-t [[államosítás|államosították]], és a penzingi, ottakringi és weizi gyárak az Osztrák Köztársaság tulajdonába kerültek. A megmaradt gyárak egyfajta saját életet éltek az orosz közigazgatás alatt, amíg [[1955]]-ben az USIA gyáraként vissza nem tértek. Átszervezés után és külföldi hitelek bevonásával azonban az ELIN hamarosan ismét képes volt fontos nagyszabású projektek megvalósítására. Befejeződött például a Glockner-Kaprun erőműprojekt, amelynek építésében az ELIN jelentős részt vállalt.
[[1959]]-ben az államosított vállalatok ágazati konszolidációja során az osztrák AEG-Uniont "''ELIN-UNION AG für elektrische Industrie''" néven egyesítették az ELIN-nel. Ezt követte a csoport termelési létesítményeinek racionalizálása és további bővítése, valamint egy új központi adminisztrációs épület építése Penzingben. Az olcsón termelő verseny miatt a vállalatnak még szorosabban kellett kalkulálnia, hogy elegendő pénz álljon rendelkezésre az új akvizíciókhoz, ami szintén a dolgozói bérek rovására ment. A termelőüzemek kapacitáskihasználtsága csökkent, mivel a nagyobb vevők kevesebbet fektettek be. A termelési területen további szerkezetátalakításra volt szükség.
[[1967]]-ben és [[1971]]-ben a Siemens-csoporttal szerződéseket kötöttek, amelyek a gyártási program felosztásáról, valamint a kölcsönös szállításról és az engedélyekhez való hozzáférésről rendelkeztek. Az ELIN jelentős szerkezetátalakítási programot indított, amely magában foglalta a bécsi üzemek Bécs-Floridsdorf gyárba történő összevonását és a weizi gyár bővítését. Ezzel egyidejűleg a veszteséges termelési ágakat bezárták, így az ELIN a legnagyobb osztrák vállalat lett az erősáramú ágazatban, amely a villamosmérnöki és elektronikai ipar szinte minden területén tevékenykedik. Az ABES vagy BES konzorcium részeként az ELIN részt vett az Osztrák Szövetségi Vasutak vontatási egységeinek, például az [[ÖBB 4020 sorozat]]ú tirisztoros vezérléssel felszerelt [[S-Bahn]] motorvonatoknak a villamos berendezések kvóta szerinti szállításában is.
[[kép:Donaustadt (Wien) - Industriebau Dr.-Otto-Neurath-Gasse 7.JPG|Az egykori ELIN-Union gyár gépcsarnoka Bécs-Donaustadtban (korábban AEG-Union)|thumb|right|250px]]
Az [[1980-as évek]] elején bekövetkezett [[olajválság]] világméretű gazdasági visszaeséshez vezetett, ami az államosított iparban a megrendelések erőteljes visszaesésében mutatkozott meg. A hatalmas versenykényszer, a piaci részesedések elvesztése, a csökkenő nyereséggel járó növekvő költségek és az osztrák gazdaság alacsony szintű beruházási aktivitása [[1989]]-ben az "ELIN-UNION AG" átszervezését kényszerítette ki. A vállalatot az "''Elin Energieversorgung Ges.m.b.H.''"-ra osztották fel. (EEV) és az "''Elin Energieanwendung Ges.m.b.H.''" (EEA), és megalakult a "''Service Ges.m.b.H.''" is. Ezenkívül a transzformátorok üzletágát önálló leányvállalatba, az ''"ELIN Transformatoren GmbH"''-ba, valamint az "''ELIN Motoren GmbH''"-ba<ref>[http://www.elinmotoren.at/unternehmen/geschichte/ Geschichte] der ELIN Motoren abgerufen am 22. Dezember 2019</ref> szervezték ki. [[1992]]-ben, illetve [[1996]]-ban minden alvállalat megkapta az állami kitüntetést, és engedélyezték, hogy üzleti ügyleteikben [[Ausztria címere|Ausztria szövetségi címerét]] használják.
[[1994]]-ben megalakult a ''VA Technologie AG'', és az ELIN-Union szétvált.
*A VA TECH ELIN EBG (infrastruktúra) az ELIN Energieanwendungból jött létre.
*Az ELIN energiaellátásból alakult a VA Tech Hydro (energiatermelés) és
*VA TECH T&D (energiaátvitel és -elosztás).
A VA Tech csoport [[2006]]-os [[Siemens]] általi felvásárlása miatt az ELIN EBG később Siemens Elin lett, a T&D pedig a Siemens PTD-be integrálódott. A Hydro-t el kellett adni, és jelenleg az Andritz AG tulajdonában van.
Több átszervezést követően az ELIN [[2008]]. [[augusztus 8]]-án az Ortner-csoport és a Siemens AG Austria vállalatává vált. 2008 októbere óta ez a vállalat ''ELIN GmbH & Co KG'' néven működött.<ref>[http://www.elin.com/page/de?f=default&p=ueber_uns&articleid=wowirherkommen Unternehmensinformation auf der Website der ELIN GmbH & Co KG]{{halott link|date=2018-04 |archivebot=2018-04-07 13:34:25 InternetArchiveBot |url=http://www.elin.com/page/de?f=default&p=ueber_uns&articleid=wowirherkommen }}</ref> [[2011]]. [[november 30.]] óta az ELIN márkanév a Siemens Austria kivonulását követően teljes egészében az Ortner csoporthoz tartozik.<ref>[http://www.elin.com/page/de?f=default&p=ueber_uns&an=/content/about_de/Wo%20wir%20herkommen.xml elin.com: Die Entwicklung des Unternehmens in der letzten Dekade]{{halott link|date=2018-04 |archivebot=2018-04-07 13:34:25 InternetArchiveBot |url=http://www.elin.com/page/de?f=default&p=ueber_uns&an=%2Fcontent%2Fabout_de%2FWo%20wir%20herkommen.xml }}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==További információk==
* [http://www.elin.com/ Az ELIN GmbH & Co KG hivatalos oldala] {{de}}
* [http://hfi.uni-graz.at/hfi/students/kapfhammer/kap11/11recht.htm Rechts- und Eigentumsform (1959–1969) der ELIN] {{Wayback|url=http://hfi.uni-graz.at/hfi/students/kapfhammer/kap11/11recht.htm |date=20220127003357 }} {{de}}
* [http://www.vatechetg.at/profile/company_info.asp?LNG=DE ELIN Transformatoren Weiz] {{Wayback|url=http://www.vatechetg.at/profile/company_info.asp?LNG=DE |date=20041212205323 }} {{de}}
[[Kategória:Ausztria cégei]]