Eldorádó forrásának megtekintése

{{egyért2|a legendás országról|Eldorádó (egyértelműsítő lap)}}
[[Kép:1656 Sanson Map of Guiana, Venezuela, and El Dorado - Geographicus - Guiane-sanson-1656.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|A legenda szerint a Parime nevű tó partján állt egy város, Manoa del Dorado, amelynek házait aranylemezek borították, kövezete pedig drágakövekből állt]]
'''Eldorádó''' ({{spanyolul|El Dorado}}, jelentése: ''a bearanyozott''<ref>{{cite web |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/e-e-F1E41/eldorado-F1EAB/ |title=Eldorádó |date= |accessdate=2024-06-22 |publisher=Magyar etimológiai szótár}}</ref>) mitikus ország [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], amelyet az európai [[konkvisztádor]]ok és kalandorok az őslakosok elbeszélései szerint [[Dél-Amerika]] különböző részein, [[kolumbia]]i hegyvidéken, továbbá az [[Amazonas]] és [[Orinoco]] közti vidéken, főképpen annak keleti részében, [[Guyana]] határain, az Ojapock forrása körül kerestek. Egy legenda szerint egy Parime nevű tó partjain áll egy város, Manoa del Dorado, amelynek házait aranylemezek borítják, kövezete pedig drágakövekből áll; ide menekültek az [[inkák]] utódai, akik mindennap friss aranyporral hintették be testüket és színaranyból készült palotában laktak. Más történet alapján a [[muiszkák]] – bőségesen lévén aranyforrásokban – a királyukat aranyporral kenték be és ''el Dorádóvá'', vagyis bearanyozottá változtatták, valamint aranytárgyakat szórtak a szentnek tartott Guatavita-tóba is.
A legendákat többek közt valószínűleg [[Francisco de Orellana]] spanyol hajós terjesztette el. Hatásukra rengeteg kalandor indult Dél-Amerikába, így például [[Philipp von Hutten]], Sir [[Walter Raleigh]] és [[Gonzalo Jiménez de Quesada]].
A [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] előtti népek díszítésre és vallási szertartásokon használták fel az aranyat, ugyanis ők is felismerték ennek a nem oxidálódó fémnek az értékét. A bennszülöttek, amikor ráébredtek a hódítók aranyéhségére, sokszor hamis helyszíneket adtak meg, hogy az idegeneket minél messzebb küldjék tőlük, és azok más tájakon kezdjenek kutakodni.
A 20. században [[Leonard Clark]] amerikai kutató járta be az [[Amazonas-medence]] [[peru]]i részét az inkák aranyvárosait keresve. Útjáról, fontos eredményeiről a nagy sikerű, magyarul is megjelent ''A folyók keletre tartanak'' című könyvében számolt be.
Ma a kolumbiai [[Bogotá]] Arany Múzeumában (Museo del Oro) a prekolumbián civilizációk aranytárgyainak hatalmas gyűjteménye található. Bár a régi civilizációk messzemenően több ilyen tárgyat készítettek, de a spanyol hódítók a megszerzett alkotások többségét beolvasztották, aranyrudakba öntötték, és [[Spanyol Birodalom|Spanyolországba]] küldték.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{pnl|chapter=Eldorado|chapterurl=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/030/pc003078.html#6|accessdate=2009-09-26}}
* Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2008.
* Leonard Clark: A folyók keletnek tartanak. Gondolat, 1969
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{csonk-tört}}
[[Kategória:Fiktív helyek]]