Elpusztult települések Budapest területén forrásának megtekintése

A mai [[Budapest]] területén már az ókorban léteztek települések, amelyeknek területén, eltűnésük után az [[Árpád-kor]]tól kezdődően nem csak a három város, [[Óbuda (történelmi település)|Óbuda]], [[Buda (történelmi település)|Buda]] és a [[Pest (történelmi település)|Pest]] osztozott, hanem mellettük, néha egészen közel a [[Pest városfalai és városárka|városfal]]akhoz, falvak is voltak. Ezek lakosai [[jobbágy]]ok, királyi hivatalnokok és egyéb udvari népek. Ezen települések mindegyike vagy beolvadt nagyobb, később létrejövő [[falu|falvakba]], amik aztán Budapest városrészei lettek az 1950-es területrendezéskor, vagy már korán, a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] vagy később a [[török hódoltság]] idején elnéptelenedtek.
Az alábbi lista a Budapest területén valaha létezett településeket ábécérendben mutatja be.
== A települések ==
=== Ákosnyíre ===
Ákosnyíre<ref>Budapest lexikon, 1. kötet, 24. oldal</ref> egy középkori település volt a pesti oldalon. Az Újbécs felől a faluba futó út a mai [[Népszínház utca]]-[[Diószeghy Sámuel utca]] vonalán futott.
=== Albertfalvai római település ===
{{Bővebben|albertfalvai római katonai tábor és település}}
A mai XI. kerülethez tartozó Albertfalván, a Hunyadi János út két oldalán ismeretlen nevű [[albertfalvai római katonai tábor és település|római tábor és település]] állt.<ref>Budapest lexikon, 1. kötet, 27. oldal</ref> A feltehetően [[Claudius római császár|Claudius]] császársága alatt ([[41]]–[[54]]) épített erőd több alkalommal elpusztult és újjáépült, végleg [[269]]–[[270]] során semmisült meg, falait ezután kitermelték. A polgári települést ''(vicus)'' a korai időszakban feltehetően az [[eraviszkuszok]] lakták, agyagból tapasztott házaikat a földbe mélyítették. A [[2. század]]ban megjelent kőházak igen hasonlóak az Aquincum körüli [[római villák Budapesten|római villákéhoz]], bár szerényebb méretűek. Voltak gazdasági és raktárépületek, valamint kutak is. A településen áthaladó [[limes]] menti út egy szakasza is ismert, mellette az útállomás maradványai is előkerültek.
=== Alhévíz ===
Alhévíz<ref>Budapest lexikon, 1. kötet, 28. oldal</ref> középkori település a budai oldalon, a mai [[Tabán (Budapest)|Tabán]] területén. Eredetileg ''Minor Pest'' volt a neve, mert Pesthez tartozott, de előfordult ''Kelenföld'' alakban is. Központja a Szent Gellért plébániatemplom volt. A terület a 14. században levált Pestről és a [[Kelenföld]]ről, és Alhévíz néven Buda egyik külvárosa lett, egy kisebb része azonban továbbra is Pesthez tartozott, ahol a török korban fürdő is állt. A település egy részét sánc övezte. Alhévízen volt a ''Szent Erzsébet ispotály és fürdő'', ami valószínűleg azonos a [[Rudas gyógyfürdő]] alatti romokkal. A templom melletti kórházat [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] gazdag javadalmakban részesítette.
=== Aquincum ===
{{Bővebben|Aquincum (történelmi település)}}
Aquincum az ókori [[rómaiak]] által [[89]]-ben alapított légióstábor és az azt körülvevő polgári települések, kisebb katonai táborok és ellenerődök összefoglaló neve. Virágkorát az 1-[[2. század]]ban élte, majd a [[barbárok|barbár]] pusztítások miatt fokozatosan elnéptelenedett. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a felhagyott romokat a beköltöző [[népvándorlás kora]]beli törzsek, majd később a [[honfoglalás|honfoglaló]] magyarok is használták.
===Besenyő===
Besenyő<ref>Budapest lexikon, 1. kötet, 137. oldal</ref> középkori település volt, ami Jenőtől északra, az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] pesti hídfőjénél feküdt. Először a leleszi konvent birtokában volt, de a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]]kor elpusztult, majd újratelepült. Lakóit [[1245]]-ben említik oklevélben. [[1268]]-ban [[Benedek nádor]] Besenyőn tartott törvénynapot. A 14-15. században az [[óbudai káptalan]] szerzi meg Szentlászló néven.
===Bökényföld===
Bökényföld<ref>Budapest lexikon, 1. kötet, 152. oldal</ref> középkori település volt [[Mátyásföld]] területén. A nevét tulajdonosáról, Bökényről kapta. Az ő halála után a királyra szállt a tulajdonjog, majd [[1266]]-ban Miklós comes kapta meg, akitől a [[Domonkos kolostor (Margitsziget)|margitszigeti apácakolostor]] szerezte meg. Oklevelekből ismert, hogy a 14. században a keresztúri szomszédok többször összetűzésbe kerültek a falu tulajdonosával.
=== Gellért-hegyi oppidum és kelta falvak ===
{{Bővebben|Gellért-hegyi oppidum}}
Már a rómaiak megtelepedése előtt is voltak települések Budapest területén, a [[Gellért-hegy]] már az [[i. e. 4. század]]ban lakott volt. [[Eraviszkusz]] törzsek éltek itt, akik a Gellért-hegyen települést ([[oppidum]]ot) létesítettek, amiben egészen a rómaiak megjelenéséig éltek. Ezután, átvéve a hódítok életvitelét és szokásait leköltöztek a hegyről [[Aquincum]]ba, de a Gellért-hegy továbbra is szakrális központjuk maradt.
=== Gercse ===
{{Bővebben|Gercse (Budapest)}}
Középkori, a [[török hódoltság]] alatt teljesen elpusztult falu a mai [[Budapest II. kerülete|II. kerület]] északkeleti részén, az egykori [[Pesthidegkút|Hidegkút]] község szomszédságában. A falu helyén ma csak mezőgazdasági területek, illetve a természet által többé-kevésbé visszahódított földrészletek találhatók, egyetlen megmaradt épített emléke a templomának romja, amely azonban a mai Budapest területén létezett egykori falvak templomromjai közül az egyik legjobb állapotban fennmaradt, hasonló objektum.
=== Háros ===
{{Bővebben|Csepel-Háros}}
Háros egy Csepel-szigeten, a mai Csepel-Háros városrész területén található település volt. [[1838-as pesti árvíz|1838-ban az árvíz]] teljesen elpusztította.
=== Kána ===
{{Bővebben|Kána (Magyarország)}}
Kána a mai [[Kőérberek]] területén fekvő 12-14. századi falu volt, melynek feltárását 2003-05 között végezték. Ez hazánk legnagyobb területű feltárt [[Árpád-kor]]i faluja.
=== Logod ===
[[Fájl:Logod község táblája.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Emléktábla az egykori Logod község Szent Lázár lovagrendi templomának helyén. Fotó: Vimola Ágnes]]
Logod<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 35. oldal</ref> egy [[középkor]]i falu volt a [[Buda (történelmi település)|budai]] [[Várhegy (Buda)|Várhegy]] nyugati lejtőjén,<ref>{{cite web |url=http://www.geomarket.hu/Hu/BpInView/TORTHEA.htm |title=Budapest történetének felvonásai |accessdate=2008-08-01 |publisher=Geomarket}}</ref> a mai [[Krisztinaváros]] területén. Erre nyílt a róla elnevezett Logodi-kapu (más néven Zsidó-kapu).<ref>{{cite web |url=http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=6028 |title=Szőlőtőkék ezrei sorakoztak erre |author=Kiss G., Lázin M. A. |date=2005-01-14 |publisher=Reggel.hu |accessdate=2010-05-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20050314024543/http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=6028# |archivedate=2005-03-14 }}</ref>
Jogilag falunak számított, míg egyházilag [[1440]]-ig a budai [[Mátyás-templom|Nagyboldogasszony-templom]]hoz tartozott. Lakóinak jogállása hasonló volt a budaiakéhoz, mivel ők is vásárolhattak szőlőt a budai határban. Nagyon kis külterület tartozhatott Logodhoz, birtokosa valószínűleg a király volt. Egy [[1435]]-ös oklevél utal arra, hogy valamiféle [[mezőváros]]i önkormányzata lehetett, mivel bíróját és esküdtjét említi. Budai polgárok több esetben is leköltöztek a faluba, és a Várhegy oldalában polgároknak, papoknak és nemeseknek is voltak kertjeik és majorjaik. A [[16. század]]ban egyházilag bizonyos mértékű függetlenséget szerzett, mert egy Mihály nevű papját említik.
A település a [[török uralom]] alatt nyomtalanul elpusztult.<ref>{{cite web |url=http://www.budavar.hu/index.php?menu=174 |title=Krisztinaváros |accessdate=2008-08-01 |publisher=Budavári Önkormányzat}}</ref>
A falu templomának alapfalai ma is megtekinthetők az [[Attila út (Budapest)|Attila út]] fölött.<ref>{{cite web |url=http://www.c3.hu/%7Eeklektik/moszkvater/bacher.html |title=A Kalef |accessdate=2008-08-01 |author=Bächer Iván |year=1989 |work=Moszkva tér - helytörténeti kiadvány, 1997. szeptember |publisher=Eklektika Klub}}</ref> Emlékét az egykori helyén vezető [[Logodi utca]] őrzi [[Budapest I. kerülete|Budapest I. kerületében]].
=== Nagyos ===
Nagyos<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 173. oldal</ref> a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]]kor elnéptelenedett falu volt a [[Rákos-patak (Duna)|Rákos-patak]] mellett. Nagyos vagy ''Nemes'' lakója lehetett az, aki elrejtette a [[Rákosszentmihály]]on talált 155 frisachi [[dénár]]ból és ezüst hajkarikából álló kincset. Az elnéptelenedett területet a [[Domonkos kolostor (Margitsziget)|margitszigeti apácakolostor]] szerezte meg [[1259]]-ben, és [[1276]]-ra újratelepítették, de a második tatárjárás ([[1285]]) során végleg elpusztult.
=== Nemes ===
Nemes<ref name="ReferenceA">Budapest lexikon, 2. kötet, 177. oldal</ref> középkori falu a [[Rákos-patak (Duna)|Rákos-patak]] mellett, azonos lehet a későbbi [[Rákosszentmihály|Szentmihállyal]]. A [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]]kor elpusztult, lakói [[Óbuda (történelmi település)|Óbudára]] települtek át. Nagyos vagy Nemes lakója lehetett az, aki elrejtette a [[Rákosszentmihály]]on talált 155 frisachi [[dénár]]ból és ezüst hajkarikából álló kincset. Az elnéptelenedett területet a [[Domonkos kolostor (Margitsziget)|margitszigeti apácakolostor]] szerezte meg [[1259]]-ben, és [[1276]]-ra újratelepítették, de [[1280]]-ig a lakók elszökdöstek.
=== Nevegy ===
Nevegy<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 206. oldal</ref> [[Sasad]]tól nyugatra fekvő középkori falu, eredetileg a [[pécsvárad]]i apát birtoka, de a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] után a helyi nemesek szerezték meg. Az apát még [[1325]]-ben sem tudta visszaszerezni, ekkor írták le a falu határát. Ez a mai [[Farkasvölgy]]től az [[Őrmező (Budapest)|Őrmező]]ig terjedt. A határvonal azonosítható pontja a Szék nevű [[tó]] vagy [[mocsár]], ami a mai Dobogó útnál lehetett, a [[Budaörs]]höz vezető útnál. Ezen az úton túl a [[Budakeszi]]re vezető utat jelölték, egészen a Kemecse- (ma [[Kakukk-hegy|Kakukk]]-) hegyig. Ettől a ponttól a falu a Közmezőn át a Kalacsne völgyig (Farkasvölgy) terjedt, a határ másik végpontja [[Kelenföld vasútállomás]]nál lehetett, ahol Áronfölde feküdt. A falu nevét utca is őrzi [[Gazdagrét]] mellett.
=== Nándor ===
Nándor<ref name="ReferenceA"/> pontos helyhez nem köthető középkori falu, ami a Nándor-hegy (ma [[Sváb-hegy]]) keleti vagy délkeleti lejtőjén feküdt. Szőlői voltak, amikből kettőt a [[Domonkos kolostor (Margitsziget)|margitszigeti apácakolostor]] birtokolt. A falut a [[13. század]] végén a Nána-Beszter nembéli Berki Tamás birtokolta. A budai határ nyugati fele érintkezett a faluval. A [[14. század]] elején a Berki birtokok [[Széchenyi Tamás]] kezébe kerültek, de Nándort mint Buda városához tartozót kiemelték ezek közül. Ennek nyomán lakosai elhagyták, területe pedig beolvadt a budai szőlőterületbe.
=== Nyék ===
Nyék [[Árpád-kor]]i falu volt a mai Budapest területén. Régészeti hagyatékának mai neve ''Budanyék'' a ''Budapest II. ker. Hűvösvölgyi út 78.'' szám alatt.<ref name="Műemlékeinkért:Budanyék">{{Cite web |url=http://www.muemlekeinkert.eoldal.hu/cikkek/muemlekek-nemzeti-gondnoksaga-kezeleseben-levo-epuletek/ulaszlo-budanyek.html# |title=Műemlékeinkért: Budanyék |accessdate=2011-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110623161204/http://www.muemlekeinkert.eoldal.hu/cikkek/muemlekek-nemzeti-gondnoksaga-kezeleseben-levo-epuletek/ulaszlo-budanyek.html# |archivedate=2011-06-23 }}</ref>
Nevét a honfoglalás [[magyar törzsszövetség]]ének egyik törzséről, a [[Nyék (törzs)|Nyékről]] kapta, valószínűleg a Nyék törzsből származó [[várjobbágy]]ok voltak az első lakói, akik az [[Óbuda (történelmi település)|óbudai]] fejedelmi szállás szolgálatában álltak.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |isbn=963 282 202 1}}</ref>
A romkertben ma [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] vadászkastélyának és Nyék falu templomának romjai tekinthetők meg, ahol [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán is eltöltött két napot.<ref name="Műemlékeinkért:Budanyék"/>
=== Óbudaörs ===
Óbudaörs<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 229-230. oldal</ref> középkori falu a [[Duna]] budai oldalán. A település az [[Üröm megállóhely|ürömi vasútállomástól]] délre fekvő hegy lejtőjén helyezkedett el, tulajdonosa volt a [[visegrádi apátság]], később pálos perjelség és a [[garamszentbenedek]]i apát. Szőlőire az [[Óbuda (történelmi település)|óbudai]] várnagy tette rá többször a kezét. A két apát között is ellenséges volt a viszony, mert [[1309]] után a visegrádiak többször leszüretelték az egész területet. A falura igényt tartottak az óbudai polgárok, az [[óbudai klarissza kolostor]] és a fehéregyházi pálos kolostor.
A [[14. század]]ban még falu volt Óbudaörs, de később elpusztult, mert a [[jobbágy]]ok szőlőket telepítettek, amiket eladtak az óbudai polgároknak. A pénzen a városba költöztek, és így megszabadultak a földesúri terhektől. Az új birtokosok nem fizettek a földesuraknak, sőt még a [[rét]]jeiket is használták. A 14. századtól a polgárok szinte szabadon adták-vették a szőlőket, amiket gyakran Óbudához is számítottak.
=== Pazándok ===
Pazándok<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 287. oldal</ref> a [[Rómaifürdő]] mellett fekvő középkori falu. Előtte az egyik [[Pócsernik]] nevű település volt ott. Határa egészen [[Békásmegyer]]ig illetve Tebeséig (a mai [[Arany-hegy]]ig) terjedt. Malmait [[hévíz|héviz]]ek hajtották, amiket a [[pilisi apátság|pilisi]] apát, a [[Premontrei konvent (Margit-sziget)|margitszigeti premontrei kolostor]], a budavári [[beginák]], a felhévízi [[Szentlélek-ispotály]] és az [[óbudai káptalan]] birtokolták illetve pereskedtek rajtuk. A malmok bérlői között [[Buda (történelmi település)|budai]] polgárok is voltak. Ők, valamint [[Óbuda (történelmi település)|óbudai]] polgárok és megyeri parasztok vették bérbe a [[rét]]jeit. A pazándoki szőlőhegyen [[1378]]-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nem igen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna menti [[mocsár|mocsaras]] rétek és legelők voltak itt. Emiatt a falu hamar pusztává vált, és faluként utoljára [[1347]]-ben említik, a [[15. század]]ban gyakran Óbudához vagy Békásmegyerhez számították.
=== Pócsernik ===
Pócsernik<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 326. oldal</ref> két, [[Óbuda (történelmi település)|Óbudával]] észak felől (Csillaghegyen) határos középkori falu. Az egyik a mai [[Rómaifürdő]] és a [[Duna]] közti területet jelölte, ahol később a [[Pófölde]] részt említik, a másik Pócsernik később [[Pazándok]] néven szerepelt. A falu nevének előtagja a magyar Pó személynév,<ref name="FNESz.4 1:726 Kétpó a">FNESz.4 1:726 Kétpó a.</ref> utótagjában a szláv ''fekete'' személy- vagy helynévi származéka rejlik.
=== Pófölde ===
Pófölde<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 327. oldal</ref> a mai [[Békásmegyer]] tájékán fekvő, a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]]kor elnéptelenedett középkori falu. [[1212]]-ben az [[Óbuda (történelmi település)|Óbudával]] határos [[Pócsernik]] nevű falu állt itt, amit [[1326]]-ban neveztek Póföldének. A falu nevének előtagja a magyar Pó személynév.<ref name="FNESz.4 1:726 Kétpó a"/>
=== Pósarákosa ===
Pósarákosa<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 332. oldal</ref> középkori falu, ami [[Rákosliget]] illetve [[Rákoskeresztúr]] területén feküdt. A faluról alig vannak régészeti adatok. Első birtokosáról, Pósáról kapta a nevét, [[1265]]-ben a [[felhévíz]]i [[Keresztes lovagrendek|keresztesek]] kapták meg. Templomának részleteit a [[Budapest XVII. kerülete|XVII. kerület]]i Pesti utca 110. számú teleknél tárták fel [[1969]]-ben. A [[12. század]] végén épült templom [[szentély]]e, valamint a környezetéből [[Árpád-kor]]i és késő [[középkor]]i leletanyag került elő.
=== Regtelek ===
Regtelek<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 359. oldal</ref> Nyír-palota, Hartyán (más néven Mezőszentmárton) Szentmihály és Párdi között fekvő középkori település, ami a mai [[Pestújhely]] külső határrészén lehetett. Nevét a [[regös]]ökről és az itt lakó királyi igricekről kapta. A falu egy részét [[1340]]-ben Loránd budai bíró szerezte meg. A falu korán elpusztult, határát Palota (ma [[Rákospalota]]) és Párdi között osztották meg.
=== Szenterzsébetfalva, Szentfalva ===
Szenterzsébetfalva (más néven Szentfalva)<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 439. oldal</ref> középkori falu, majd Pest déli külvárosa volt, ami a nevét a védőszentjéről kapta. [[1258]]-ban említették először egy itteni nemessel kapcsolatban. A falu királyi telepesei a pesti és óbudai vásárokban [[vám]]mentességet kaptak az [[1270-es évek]]ben. A település egyesek szerint a mai [[Boráros tér]] környékén lehetett, ahol feltárták egy pusztatemplom romjait, de valószínűbb, hogy a mai [[belváros (Budapest)|belváros]] déli részén, egyértelműen a [[pesti domonkos kolostor]] közelében feküdt. A [[15. század]] közepére már egybeépült Pesttel, és vámszedőhely is volt. A 15. század elején a budai Ulving család birtokolta, később a Nadler patrícius-család illetve 1541-ig nemesek voltak a földesurai. Ebben az időben a település már [[mezőváros]], polgárai közül egyetemre is járnak, és többször itt tartották Pest megye gyűléseit.
=== Szentistván külváros ===
A Szentistván<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 447. oldal</ref> külváros Buda városfalon belüli déli külvárosa volt. Nem lehet egyértelműen elválasztani a Szentmihály és a Szentpéter külvárostól, valószínűleg csak a 16. században váltak el egymástól. A Szentistván külváros egy hegyvidéki és egy Duna parti részből állt. A hegyvidékit a budai [[Mátyás-templom|Nagyboldogasszony-templom]]hoz tartozó Szent Mihály temetőkápolnáról nevezték el, a part mentén lévőt pedig az ágostonrendi remeték Szent István kolostoráról, amit [[1276]]-ban és [[1404]]-ben említenek a mai [[Budai kapucinus templom|Kapucinus templom]] helyén. A külváros utcahálózata alig ismert, határán húzódott az Örmény és Takács utca, a Halász utca pedig a mai Ponty utcával lehetett azonos. A két déli külvároshoz tartozott a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]] hídfője táján lévő királyi csűr és istálló és a mellettük álló házak. Valószínű, hogy a Szentistván külváros német neve volt a [[Budai Jogkönyv]]ben említett ''Zeiselbüchel''.
=== Szentjakab, Szentjakabfalva ===
Szentjakab vagy Szentjakabfalva<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 449. oldal</ref> a mai Újlak környékén fekvő középkori település volt, aminek eredeti birtokosa a [[Kartal-nemzetség]] volt. A település templomáról kapta a nevét, a források [[1269]]-ig csak erről a templomról szólnak, helye a mai [[Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom (Budapest–Újlak)|Újlaki templomnál]] lehetett. Itt futott Óbuda déli határa és itt ágazott el az út [[Esztergom]] és Óbuda felé. Találkozási pontjuknál alakult ki az óbudai uradalom legfontosabb vámhelye, aminek a jövedelmét a királyné [[1351]]-ben az [[óbudai klarissza kolostor]]nak adta, majd [[1366]]-ban más vámhelyre cserélte, a máli szőlőhegyek dézsmáira. A 13. század második felében a veszprémi püspök többször is megpróbálta ezt a kiváltságot kétségbe vonni. [[1295]]-ben már önálló faluként említik Szentjakabot, a Kartal-nemzetségen kívül további birtokosai közt voltak budai, óbudai és pesti polgárok. A település a Buda felé vezető út mellett a hegyek miatt dél felé keskenyedve feküdt, itt a felhévízi malmok adták a határát. A falu a 15-16. század fordulójára már beleolvadt Óbudába, a 15. századtól az óbudai Szent Jakab-templom plébánosaként szerepel a papja, aki közvetlenül az [[esztergomi érsek]] alá tartozott. A 16. században még említik Szentjakabfalva néven, de ekkor már valójában külváros. A mai [[Lajos utca]] területén feltárt városias jellegű házai a török időkig fennálltak.
Helyén a török pusztítások után német telepesek alapították meg az Újlak<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 556-557. oldal</ref> nevű falut, német nevén Neustiftet. [[1706]]-ra megépült a plébániatemploma, amit később többször átalakítottak. A falu a templom köré épült, [[1770]]-ben már iskolája is volt. A 18. században földszintes házakból álló falusias település képét mutatta. A 19. században a mai Lajos utca mentén többszintes bazársort alakítottak ki. A régi Újlakot csaknem teljesen lebontották.
=== Szentlászló ===
Szentlászló<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 451. oldal</ref> a [[Rákos-patak (Duna)|Rákos-patak]] torkolatától északra elterülő középkori falu volt, eredeti nevén Besenyő. A leleszi konvent birtokolta, majd a 14. század elején az [[óbudai káptalan]] szerezte meg. Később valószínűleg a Szent Lászlóról elnevezett templomáról kapta a nevét. A falu a török dúlás során pusztult el.
=== Szentlőrinc ===
{{bővebben|Pestszentlőrinc története}}
Szentlőrinc,<ref name="ReferenceB">Budapest lexikon, 2. kötet, 452. oldal</ref> a mai Pestszentlőrinc elődje, a mai [[Kispest]] területén fekvő középkori falu volt, amit [[1332]]-ben említettek először. A középkori Szentdienestől keletre feküdt, középkori templomának félkörös szentélyét a XIX. kerületi Hungária út 5. szám alatt tárták fel, körülötte szétdúlt középkori temető nyoma került elő.
=== Szentmihály ===
Szentmihály<ref name="ReferenceB"/> a [[Szilas-patak (Duna)|Szilas-patak]] partján fekvő középkori falu volt, ami templomának védőszentjéről kapta a nevét. A 14. században a [[Domonkos kolostor (Margitsziget)|margitszigeti apácakolostor]] birtokában volt. A falu helyén alakult ki a későbbi [[Rákosszentmihály]]. A [[19. század]]ban még meglévő középkori templomának romjai azóta elpusztultak.
=== Szentpéter, Szentpétermártír ===
Szentpéter vagy Szentpétermártír<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 453. oldal</ref> a középkori Buda legfontosabb külvárosa volt, nevét a Szent Péter plébániatemplomról kapta. Határának leírását egy [[1441]]-es per irataiból ismerni. Eszerint északon a várfal, nyugaton a budavári Magdolna-templom keleti határa, délen a [[Mátyás-templom|Nagyboldogasszony-templom]]mal érintkezett. Ezután a mai Hunfalvy, Toldy Ferenc, Donáti és Szalag utcákon keresztül vezetett a határ a Dunáig. Ezeket nevezték a középkorban Takácsok, Örmények utcájának, valamint Szent István és Duna menti utcának. A külváros központja a plébániatemploma melletti piactérnél volt.
A 16. század elején országos vásártartási jogot kapott. Másik árucsere helyszíne a Szénaszer piac volt, ami a [[I. Lajos magyar király|Lajos király]] által [[1351]]-58 között alapított Krisztus teste-kápolna (a mai [[Mária tér]] táján) lehetett. Ugyanitt volt a Búza utca is, ami mutatja, hogy a Szentpéter külvárosnak központi szerepe volt Buda gabona- és takarmánykereskedelmében. A külváros fontos kézműves centrum is volt, a mai Kacsa utcai részen volt az az utca, amit több néven (Molnár, Őrlő, Malomszer) emlegettek, ami a Dunához vezetett, ahol a vízimalmok kikötője volt. Ismerni a helyi csapók (ma Ganz utca) és a német mészárosok utcáját is (ma Vitéz utca). A 14. századtól kezdődően vannak adatok szabókra, kovácsokra, takácsokra, nyílgyártókra és szűcsökre, a 15. századtól pedig gazdag kereskedő patríciusokra, akik a templom környékén laktak. A források említik még a Fleek utcai Csorgó kutat, a Kolbász utcát valamint a Duna közelében álló Vöröstoronyt.
A külváros három fő útvonalra épült. A Szentpéteri kapun keresztülvezető Duna (ma Fő) utcára, a nyugatról a Tófalusi kapun keresztül a plébániát érintő és a Dunához vezető útra (ma Csalogány utca) valamint középkori Hosszú utcára (ma Gyorskocsi és Iskola utca) ami a templomot kötötte össze a déli területtel. Fürdője a mai [[Király fürdő]] elődje lehetett.
=== Tétény ===
{{Bővebben|Nagytétény}}
Tétény<ref>Budapest lexikon, 2. kötet, 513. oldal</ref> középkori település volt a mai Nagytétény területén.
=== Tótfalu ===
Tótfalu<ref name="ReferenceC">Budapest lexikon, 2. kötet, 537. oldal</ref> a középkori Buda külvárosa volt, ami a várbéli [[Szombat kapu]]n kívül, a mai Csalogány utca és a Vár között terült el. A külvárosi várfal egyik kapuja a Tótfalusi kapu nevet viselte. Két utcája ismert: a Kerékgyártó és a Szekérgyártó utca. A külváros egyházilag a [[Magdolna-templom]]hoz tartozott.
=== Újbécs ===
Újbécs<ref>{{CitLib|szerző=[[Berza László]] (főszerk.) |cím=Budapest lexikon |hely=Budapest |kiadó=[[Akadémiai Kiadó]] |év=1993 |oldal=553|kiadás=2.}}</ref> a középkori [[Pest (történelmi település)|Pest]] egyik külvárosa volt, a várostól északra terült el, belső határa a mai [[Régi posta utca (Budapest)|Régi posta utca]], [[Váci utca]] vonala volt. Előzményéről, egy ''Bécs'' nevű településről több forrás is említést tesz. Ez a Bécs eredetileg egy önálló település volt, aminek a birtokáért per folyt a pesti polgárok és a [[Domonkos kolostor (Margit-sziget)|margitszigeti apácakolostor]] között a 13. században, majd a 14-15. században világiak kezére került. [[1374]]-ben Bécsként, [[1476]]-ban Bécsváraként, 1522-ben a [[Váci kapu]] Bécsi kapuként fordult elő. E mellett alakulhatott ki Újbécs, ahol az [[Anjou-kor]]tól kezdve jelentős építkezések folytak. A hagyomány szerint [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] ideje alatt épülhetett fel az itteni vár. [[Bertrandon de la Brocquiere]] leírása szerint Pest mellett a franciák építettek egy nagy tornyot, aminek a területe királyi kézben volt. Ennek a nagy épületnek a maradványait a Régi posta utca környékén tárták fel. Előkerült egy 28×23 méteres, 4 méter vastag falú tornya, amit falak kapcsoltak a Váci kapuhoz. Az épület feladata az volt, hogy védje a [[pesti rév|dunai révet]] és kikötőt, és a mai [[Pesti Vigadó|Vigadónál]] álló, a [[dunai zárólánc]] [[pillér]]ét védő építmény is ide kapcsolódott. A 15. században a kiépülő új [[Pest városfalai és városárka|pesti városfalak]] Újbécset is a városhoz csatolták, és így a korábbi külváros egy része Pest része lett. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] idején lebontották a várat és a helyén kialakult utca mindkét oldalán paloták épültek.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{Bplex|1}}
* {{Bplex|2}}
* [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/99-1/kisslajos.pdf Kiss Lajos: Az Árpád-kori Magyarország] (Hozzáférés: 2010. május 6.)
* [https://web.archive.org/web/20150923195014/http://www.budapestcity.org/10-var/Buda-helyrajza/Logod-hu.htm BudapestCity.org]
== További információk ==
* [http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b1001/89-03-05BartaG.html II. Lajos temetése] {{Wayback|url=http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b1001/89-03-05BartaG.html |date=20080914000404 }}, Barta Gábor
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája]]
{{DEFAULTSORT:Elpusztulttelepülésekbudapestterületén}}
[[Kategória:Magyarország elpusztult települései| Budapest]]
[[Kategória:Budapest történelme]]