Emberi és polgári jogok nyilatkozata forrásának megtekintése

[[Fájl:Declaration des droits de l'homme AE-II-3701 original.jpg|bélyegkép|Az ''Emberi és polgári jogok nyilatkozata'', a tízparancsolat formájában  illusztrációval]]
[[Fájl:Le Serment du Jeu de paume.jpg|bélyegkép|Az [[Alkotmányozó Nemzetgyűlés]]]]
{{egyért2|a francia jognyilatkozatról|Jogok nyilatkozata (egyértelműsítő lap)}}
Az '''Emberi és polgári jogok nyilatkozata''' ({{ny-fr|Déclaration des droits de l'homme et du citoyen}}) a [[francia forradalom]] egyik alapvető dokumentuma, mely az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg. Az [[alkotmány]] elkészítése felé tett első lépésként [[1789]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] fogadta el az [[Alkotmányozó Nemzetgyűlés]] ''(Assemblée nationale constituante)''. A [[természetes jogok]] doktrínájának hatására született nyilatkozatban lefektetett alapvető jogokat már leírásuk pillanatában a francia polgárokon túl, kivétel nélkül ''mindenkire'' érvényesnek tekintették és tekintik máig:
: I. „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
A nyilatkozat alapelvei a francia jog jelenleg is érvényben lévő alkotmányos elvei közé tartoznak, és olykor felhasználják őket a törvényhozás, vagy más kormányzati tevékenység elleni tiltakozásnál is.
== A nyilatkozat elfogadása ==
Amikor [[Gilbert du Motier de La Fayette|La Fayette márki]] elkészítette a nyilatkozat első változatát és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadta azt, az ország jelentős lépést tett az [[abszolút monarchia|abszolutizmus]]ból az [[alkotmányos monarchia]] irányába, miután több, a nyilatkozatban lefektetett irányelv nyíltan szemben állt a [[forradalom]] előtti ''[[ancien régime]]'' intézményeivel és gyakorlatával. Az eseményt követően nem sokkal [[Franciaország]] államformája [[köztársaság]] lett.
A nyilatkozat alapelvei a [[felvilágosodás]] filozófiai és politikai alapelveiből származtak, szerepeltek benne többek között a [[Jean-Jacques Rousseau]] által megfogalmazott [[egyén]] és [[társadalmi szerződés]] fogalmai, valamint a [[Montesquieu (filozófus)|Montesquieu]] által kidolgozott [[hatalmi ágak megosztása|hatalmi ágak megosztásának]] elmélete. Ugyancsak előzménye volt a [[Thomas Jefferson]] által készített [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozat]] (U.S. Declaration of Independence, [[1776]]), a George Mason által készített [[virginiai jogok nyilatkozata]] (Virginia Declaration of Rights, [[1776]]), valamint az [[Bill of Rights (Anglia)|angol Bill of Rights]] ([[1689]]).
== A nyilatkozat pontjai<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/228.htm|title=Kisokos - Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata|accessdate=2018-05-30|work=mek.oszk.hu}}</ref> ==
# Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.
# Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás.
# Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered.
# A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyanezen jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg.
# A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet.
# A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.
# Vád alá helyezni, letartóztatni s fogva tartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák között lehet. Mindenki büntetendő, aki önkényes rendelkezéseket szorgalmaz, kiad, végrehajt vagy végrehajtat; viszont minden polgárnak, akit a törvény értelmében megidéznek vagy őrizetbe vesznek, haladéktalanul engedelmeskednie kell – s ha ellenállást tanúsít, bűnösnek vallja magát vele.
# A törvény csak szigorúan és nyilvánvalóan szükséges büntetési tételeket állapít meg, s büntetéssel sújtani senkit másként nem lehet, mint a bűncselekmény elkövetése előtt meghozott és kihirdetett, valamint szabályszerűen alkalmazott törvény értelmében.
# Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol.
# Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti.
# A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.
# Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi szükségessé; e karhatalomnak tehát az összesség hasznára kell szolgálnia, nem pedig azoknak külön céljaira, akiknek személyére e karhatalom rábízatik.
# A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani.
# A polgároknak saját személyükben vagy képviselők útján joguk van e közös hozzájárulás szükségszerűségét megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát.
# A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni.
# Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.
# Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg – ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.
== A nyilatkozat lényege ==
A nyilatkozat alapelvei a társadalom sokkal radikálisabb átszervezésének gyökereit tartalmazták annál, mint ami addig történt. Csupán hat héttel a [[Bastille]] ostromát követően és három héttel a [[feudalizmus]] eltörlése után, a nyilatkozat [[népszuverenitás]]t és [[esélyegyenlőség]]et hirdetett:
: 3. „Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered.”
Ez eltér a forradalom előtti helyzettől, ahol a királyság politikai forrásjoga a királyok isten adta jogának elvéből származott.
: 6. „… A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; és mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.”
Ez szintén eltér a forradalom előtti helyzettől, ahol a francia társadalom rendekre volt felosztva: [[papság]]ra, [[nemesség]]re valamint a népesség többi részét kitevő [[harmadik rend]]re, és ahol az első két rendnek külön jogai voltak. Különösen szembenáll a ''született'' nemesség elvével és más születési alapú osztályba tagozódással, illetve az így járó jogokkal. E pont megfogalmazója érdekes módon [[Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord|Talleyrand]], az arisztokrata származású püspök volt.
Minden polgár természetes és elévülhetetlen joga „a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szemben való ellenállás”. A nyilatkozat megállapítja, hogy a jogokra való igény abból a tényből származik, hogy „Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyanezen jogok élvezetét biztosítják”. Ennélfogva a jogokat a nyilatkozat az „[[közakarat]] kifejezéseként” kezeli, így hirdet jogegyenlőséget és „csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedeteket” tiltja.
A nyilatkozat [[szólásszabadság]]ot és a [[sajtószabadság]]ot biztosít és némileg csekélyebb biztosítékot ad a [[vallásszabadság]]ra: „feltéve, hogy … e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti”.
A nyilatkozat [[Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya|Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányához]] (United States Constitution, [[1787]]) és az [[Amerikai Jogok Törvénye|Amerikai Jogok Törvényéhez]] (United States Bill of Rights, [[1789]]) hasonlóan több különböző intézkedést helyez kilátásba. Az amerikai alkotmányhoz hasonlóan megemlíti a karhatalom szükségességét és a közigazgatás fenntartásához szükséges adózás alapelveit, amiben az egyenlőség elve kitüntetett szerepet kap (lényeges különbség a forradalom előtti időkhöz képest, amikor az egyház és a nemesség mentes volt a legtöbb adónem alól). Szintén meghatározza a nyilvánosság előtti felelősség fogalmát.
A nyilatkozat tiltja az ''ex post facto'' büntetőjog alkalmazását és a gyanúsítottal szembeni indokolatlan durvaságot, ugyanakkor [[az ártatlanság vélelme|az ártatlanság vélelmét]] hirdeti. A forradalom előtti Franciaországban, miután az illetékes hatóságok vád alá helyezték, technikailag azonnal bűnösként kezelték az embert, a parlament névre hallgató királyi törvényszékek pedig kínzásnak vethették alá, hogy vallomást csikarjanak ki belőle, és a védelemnek nagyon kevés joga volt, tehát az ítéletig az emberek nagyon komoly kockázatnak voltak kitéve, ha meggyanúsították őket.
A nyilatkozat a tulajdonhoz fűződő jogot hirdeti, egyúttal fenntartja a [[köztulajdon]] jogát is:
: 17. „Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg – ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.”
Megállapítható, hogy a nyilatkozatot meglehetősen széles individualizmus inspirálta. Következésképpen sem a gyülekezés szabadsága, sem az egyesülés szabadsága, sem pedig a sztrájkhoz való jog nem szerepel a szövegben. Ugyanakkor Franciaország Negyedik Köztársaságának köszönhetően ezek az elvek alkotmányos erővel bírnak.
== Mai hatásai ==
Franciaország Ötödik Köztársaságának [[1958]]. [[október 4.|október 4-én]] elfogadott alkotmánya, egészen pontosan annak bevezetője és a jelenlegi alkotmány szerint a nyilatkozat alapelvei alkotmányos erővel bírnak. Számos törvényt és rendelkezést megsemmisítettek, mert a Francia Alkotmánybíróság vagy a ''Conseil d'État'' (Államtanács) szerint nem egyezett ezekkel az elvekkel.
Az 1789-es nyilatkozat több elve is a nyilatkozaton túlmutató jelentőséggel bír:
* Az adótörvények alkotása és alkalmazása során, ha a polgárok között jogtalan különbségek állnak elő, azokat újra kell alkotni.
* Egyes népcsoportok pozitív diszkriminációjára vonatkozó törekvéseket arra hivatkozással utasítottak el, hogy sértik az egyenlőség elvét, mert az embereknek egy csoportja számára születési alapon nagyobb jogokat biztosítottak volna.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Franciaország történelme]]
* [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata]], amelyet az ENSZ 1948. december 10-én fogadott el.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/228.htm A nyilatkozat szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban]
* [http://patkosdaniel.hu/szerzoi-palyafutasom/iskola/36-az-emberi-es-polgari-jogok-nyilatkozata A nyilatkozat rövid összefoglalója]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Francia forradalom}}
[[Kategória:Emberi jogok]]
[[Kategória:A világ emlékezete program]]
[[Kategória:Francia forradalom]]