Emlősök forrásának megtekintése

{{Taxobox
| name = Emlősök
|fossil_range = {{evolúciós időszak|késő triász|holocén}}
| image = Placental Mammals 2021 Montage.jpg
| image_caption =
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
| infraphylum = [[Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)''
| superclassis = [[Négylábúak]] ''(Tetrapoda)''
| classis+ = [[Emlősszerűek]] ''(Synapsida)''
| classis = '''Emlősök''' ''(Mammalia)''
| classis_authority = [[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758
| subdivision_ranks = Alosztályok és alosztályágak
| subdivision =
* [[Tojásrakó emlősök]] ''(Prototheria)''
* [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
** [[Erszényesek]] ''(Marsupialia)''
** [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| wikispecies = Mammalia
| wikicommonscat = Mammalia
}}
Az '''emlősök''' ''(Mammalia)'' a [[gerinchúrosok]] [[törzs (rendszertan)|törzsén]] ''(Chordata)'' belül a [[gerincesek]] altörzsének ''(Vertebrata)'' egyik [[osztály (rendszertan)|osztályát]] alkotják.
A [[hüllők]]kel és a [[madarak]]kal szemben megkülönböztető a [[neocortex]], a [[szőrzet|szőr]], a [[fül#Külső fül (auris externa)|középfül]] három hallócsontocskája és a [[Külső elválasztású mirigyek#A női emlő mirigyei|tejmirigyek]].
Közös jellemzőjük, hogy a nőstények az újszülötteket erre a célra módosult mirigyeik, a tejmirigyek váladékával, [[tej]]jel táplálják. A legtöbb emlősnél a tejmirigyek emlőkhöz csatlakoznak, ám a [[tojásrakó emlősök]]nek nincsenek emlőik, hanem a tejmirigyek egy hosszanti bőrredőbe nyílnak. Az emlősökre általánosan jellemző a fejlett [[hőszabályozás]], a homoiothermia, vagyis a közel állandó testhőmérséklet, a hőszigetelést szolgáló szőrzet (ez azonban részben hiányozhat is), zárt kamrasövénnyel két tökéletesen elválasztott szívfélre, és ezen belül négy rekeszre tagolt [[szív]], a [[sejtmag]] nélküli [[vörösvértest]]ek, az úgynevezett másodlagos állkapocs-ízesülés, a három [[hallócsontocskák|hallócsontocska]], a fogmederben ülő fogakból álló, úgynevezett ''thecodont'' fogazat (a fogak egyes fajoknál visszafejlődhetnek), valamint a fejlett [[idegrendszer]].
Az alaptípus négy lábon járó szárazföldi állat.
Mindezek ellenére az emlősök osztályán belül igen nagy fokú sokféleség jellemző, mind evolúciós, mind ökológiai értelemben. Az emlősök között egyaránt akadnak talajlakó, fán élő, siklórepülő, aktív repülő, ásó, sőt vízi életmódot folytató, vagy két lábon járó formák is. Rendkívüli sokféleség jellemzi mozgásukat, táplálkozásukat, napszakos aktivitásukat és viselkedésüket is
Az emlősök legnagyobb csoportja a [[méhlepényes emlősök|méhlepényeseké]]. Ezekben a [[vemhesség]] alatt az anya méhében [[méhlepény]] táplálja a kölyköket. A legkisebb emlős a [[dongódenevér]], melynek hossza 30–40&nbsp;mm; a [[kék bálna]] nemcsak a legnagyobb emlős, hanem egyben a jelenleg a Földön élő legnagyobb állat is, 30 méteres hosszával. A [[Tojásrakó emlősök|tojásrakók]] öt fajának kivételével elevenszülők. A legtöbb emlősfaj méhlepényes, ide tartozik a hat legnagyobb rend is. A legnagyobb rendek a [[rágcsálók]], az [[evezőszárnyúak]] és a [[cickányalakúak]]. A további három rend a [[főemlősök]], a [[párosujjú patások]] és a [[ragadozók]], melyek sorrendje az aktuálisan használt rendszertantól függ.
Az emlősök két csoportra oszthatók, ezek a [[Yinotheria]], ahova a [[kacsacsőrű emlős]] és a [[hangyászsünfélék]] tartoznak, és az összes többi emlőst magába foglaló [[Theriiformes]]. Az emlősökhöz mintegy 5450 faj sorolható, az aktuálisan használt rendszertől függően. A Theriiformes tovább osztható a [[Prototheria]] (ide egyetlen rend tartozik, a [[kloákások]]) és a [[Theria]] alosztályokra. A Theria két része a [[Metatheria]] és az [[Eutheria]]. A Metatheria jelenleg élő csoportja az [[erszényesek]]; az Eutheria a méhlepényeseket foglalja magába. Az emlősök rendszertana család szinten stabil, viszont magasabb szinten több osztályozás is létezik, különösen az erszényeseknél. Sok változás a molekuláris genetikai elemzéseket követi. Így bontottak fel olyan hagyományos csoportokat, mint a [[rovarevők]] rendje, és alakítottak ki újabb csoportokat, mint az [[Afrotheria]].
Az emlősök az emlősszerűek utolsó leszármazottai, ami a hüllőszerűekkel együtt a [[magzatburkosok]] kládot alkotja. A legkorábbi ismert emlősszerűek a Sphenacodontiákhoz tartozó [[pelycosaurusok]]. Innen származott a nem emlős [[Dimetrodon]]
is. A [[karbon kor]] végén ez a csoport eltávolodott a [[hüllőszerűek]] vonaltól, ahonnan a mai hüllők és emlősök származnak. A [[Sphenacodontia]] szétvált nem emlős hüllők különböző ágaira, mielőtt még a középidő elején megjelentek a [[protoemlősök]]. A ma ismert emlősrendek a [[kainozoikum]]ban, a [[paleogén]] és a [[neogén]] időszakban léptek színre, miután a nem madár [[dinoszauruszok]] kihaltak. Azóta ők a domináns szárazföldi állatcsoport.
A legtöbb emlősfaj intelligens, nagy méretű aggyal rendelkezik, öntudatos és eszközöket használ. Sokféleképpen képesek kommunikálni, amelyek több érzékszervvel észlelhetők, így hang- és szagjelekkel, testbeszéddel. A közösségek lehetnek egyesülő-szétválók, háremek, vagy hierarchikusak, de lehetnek territoriálisak vagy magányosak is. A legtöbb faj többnejű, de vannak monogám és többférjű fajok is.
A háziasított emlősfajok nagy szerephez jutottak a [[neolitikus forradalom]] alatt, amivel az emberi társadalom is átalakult, kialakultak az első civilizációk. Segítették és segítik az emberek munkáját, közlekedését, és ellátják gyapjúval, tejjel (a tejből az ember készít tejtermékeket), hússal és bőrrel. [[Vaclav Smil]] cseh–kanadai kutató szerint a szárazföldi emlősök testtömegének 97 százaléka jut az emberre és haszonállataira, tehát mindössze három százalék a vadon élő állatokra.<ref>Smil, V. (2011): Harvesting the Biosphere: The Human Impact. Population and development review, 37, pp. 613−636.</ref> Vannak emlősök, melyekre vadásznak, vannak, amelyeket versenyeztetnek, akár emberi csapattárssal is. Emlősöket használnak [[modellszervezet]]ként tudományos kutatások céljára. Az ember számos módon ábrázol különböző emlősfajokat különböző földtörténeti korokból, megjelennek az irodalomban, a képzőművészetekben, a vallásokban és a mitológiákban.  Az emlősfajokat főként az élőhelyek pusztítása és az [[orvvadászat]] veszélyezteti.
== Etimológia ==
{{lásd még|A magyar emlősnevek eredete}}
A magyar ''emlősök'' elnevezést [[Földi János (orvos)|Földi János]] alkotta 1801-ben, a latin ''mammalia'' szó szerinti fordításával. A kifejezés eredetileg az emlőt jelentő latin ''mamma'' szóból ered, amelynek nyomán [[Carl von Linné|Linné]] 1758-ban a ''Mammalia'' tudományos nevet adta ennek az állatcsoportnak. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] első éveiben az ''emlősök'' elnevezés mellett a ''szoptató vadak'' kifejezés is használatos volt a magyar nyelvű írásbeliségben.
== Rendszerezés ==
{{Bővebben|Az emlősök rendszerezése}}
[[File:Mammal species pie chart.svg|thumb|upright=1.35|A rágcsálók [[rágcsálók|Rodentia]] (kék), denevérek [[Chiroptera]] (piros) és a cickányalakúak [[Soricomorpha]] (sárga) rendjei együtt az emlősfajok több mint 70%-át teszik ki.
{|
| style="width:150px; vertical-align:top"|
{{legend|#63aafe|[[Rodentia]]}}
{{legend|#dd2d32|[[Chiroptera]]}}
{{legend|#fff58c|[[Soricomorpha]]}}
{{legend|#4ee257|[[Primates]]}}
{{legend|#6711ff|[[Carnivora]]}}
{{legend|#fea746|[[Artiodactyla]]}}
{{legend|#865357|[[Diprotodontia]]}}
{{legend|#a2bd90|[[Lagomorpha]]}}
{{legend|#00ccff|[[Didelphimorphia]]}}
{{legend|#ccffff|[[Cetacea]]}}
{{legend|#ccffcc|[[Dasyuromorphia]]}}
| style="width:150px; vertical-align:top"|
{{legend|#ffff99|[[Afrosoricida]]}}
{{legend|#99ccff|[[Erinaceomorpha]]}}
{{legend|#ff99cc|[[Cingulata]]}}
{{legend|#cc99ff|[[Peramelemorphia]]}}
{{legend|#ffcc99|[[Scandentia]]}}
{{legend|#3366ff|[[Perissodactyla]]}}
{{legend|#33cccc|[[Macroscelidea]]}}
{{legend|#99cc00|[[Pilosa]]}}
{{legend|#ff6600|[[Monotremata]]}}
{{legend|#003366|[[Proboscidea]]}}
|}]]
Mióta [[Carl von Linné]] először definiálta az osztályt, azóta az emlősök rendszerezése számos változáson ment keresztül. Nincs olyan osztályozás, amit mindenki elfogad; McKenna & Bell (1997) és Wilson & Reader (2005) hasznos leírásokat ad.<ref>{{cite book|title=Mammalogy|edition=6|year=2013|last1=Vaughan|first1=Terry A.|last2=Ryan|first2=James M.|last3=Czaplewski|first3=Nicholas J.|isbn=978-1-284-03209-3|chapter=Classification of Mammals| publisher=Jones and Bartlett Learning}}</ref> A 20. század végéig az iskolákban tanított rendszertanok George Gaylord Simpson: "Principles of Classification and a Classification of Mammals" (AMNH Bulletin v. 85, 1945) művén alapultak. Simpson osztályozása óta újrakalibrálták a fosszíliákat, az azóta eltelt időben sokat vitatkoztak magáról az osztályozásról, részben a kladisztika új fogalmáról. Habár Simpson munkája elavult, rendszertana a legközelebb áll ahhoz, hogy hivatalos legyen.<ref name=Szalay>{{cite journal |jstor=4523980 |first=Frederick S. |last=Szalay |year=1999 |title=Classification of Mammals above the Species Level: Review |journal=Journal of Vertebrate Paleontology |volume=19 |number=1 |pages=191–195|doi=10.1080/02724634.1999.10011133 | issn = 0272-4634 }}</ref>
A ma élő emlősök ugyan három fő fejlődési irányt képviselnek (tojásrakók, erszényesek, méhlepényesek), ám ezek közül az [[erszényesek]] és a [[méhlepényesek]] közelebb állnak egymáshoz, mint a [[tojásrakó emlősök|tojásrakókhoz]]. Ezért az emlősök osztályát a korszerű rendszertanok 2 alosztályra, tojásrakó emlősökre ''(Prototheria)'' és [[elevenszülő emlősök]]re ''(Theria)'' osztják, és ez utóbbin belül különítik el az [[erszényesek]]et, illetve a [[méhlepényesek]]et.
A legnagyobb rendekkel együtt a legtöbb emlősfaj méhlepényes. A [[rágcsálók]] rendjébe tartoznak az [[egerek]], [[patkányok]], [[hódok]], [[kapibaraformák]] és más rágcsálók. A [[bőrszárnyúak]] a [[denevérek]]. A [[cickányalakúak]]hoz <!--? Ez talán a 'Eulipotyphla' rend lehet. Vagy nem?--> a [[cickányok]]on kívül a [[vakondok]] és más fajok is. A főemlősökhöz a [[majmok]], [[félmajmok]]; a [[párosujjú patások]]hoz a kérődzők mellett a cetek is tartoznak; a ragadozók között megtalálhatók a [[macskafélék|macska-]] és a [[kutyafélék]], [[menyétfélék]], [[medvék]], [[fókák]] és egyebek.<ref name=MSW3intro>{{MSW3|heading=Preface and introductory material|page=xxvi}}</ref> A Mammal Species of the World 2006-ban 5416 fajt sorolt az emlősökhöz; 1229 nem, 153 család és 29 rend.<ref name="MSW3intro"/> 2008-ban az International Union for Conservation of Nature (IUCN) által kiadott [[Vörös lista]] 5488 emlősfajt tartalmazott.<ref>{{cite web | title=Mammals | work=The IUCN Red List of Threatened Species | date=April 2010 | publisher=IUCN | url=http://www.iucnredlist.org/initiatives/mammals|accessdate=23 August 2016}}</ref> A  Journal of Mammalogy 2018-ban 6495 fajt sorolt az emlősökhöz, melyből 96 kihalt.<ref>{{cite journal |last1=Burgin |first1=Connor J. |last2=Colella |first2=Jocelyn P. |last3=  Kahn |first3=Philip L. |last4=Upham |first4=Nathan S. |date=February 1, 2018 |title=How many species of mammals are there? |url=https://academic.oup.com/jmammal/article/99/1/1/4834091 |journal=[[Journal of Mammalogy]] |volume=99 |issue=1 |pages=1–14 |doi=10.1093/jmammal/gyx147 |access-date=February 7, 2018}}</ref>
==Definíció==
A Linné által 1758-ban megalkotott Mammalia tudományos elnevezés a latin mamma (emlő, mell) szóból származik. Timothy Rowe 1988-ban a Mammaliákat az emlősök túlélő csoportjaként definiálta. Ez az a klád, ami a méhlepényes és a nem méhlepényes emlősök legkésőbbi közös ősétől származik.<ref>{{cite journal |last1=Rowe |first1=T. |year=1988 |title=Definition, diagnosis, and origin of Mammalia |journal=Journal of Vertebrate Paleontology |volume=8 |issue=3 |pages=241–264 |url=http://www.geo.utexas.edu/faculty/rowe/Publications/pdf/010%20Rowe%201988.pdf |doi=10.1080/02724634.1988.10011708}}</ref> Mivel ez az emlős a Jura alatt élt, a definíció kizár olyan emlősszerű állatokat az emlősök köréből, amelyek a triászban éltek, és a 19. század közepétől emlősnek tekintették őket.<ref>{{cite book |title=The Student's Elements of Geology |last=Lyell |first=Charles |authorlink=Charles Lyell |year=1871 |publisher=John Murray |location=London |page=347 |url={{Google books|plainurl=yes|id=634gAQAAIAAJ|page=347}}|isbn= 978-1-345-18248-4}}</ref>  Ezzel a definícióval egyes emlősök sokkal közelebb állnak az első közös őshöz, mint más fajok. Az Ambondro közelebb áll a nem méhlepényes emlősökhöz, míg az  Amphilestes és az Amphitherium a méhlepényesekhez. A három nem 167 millió éves fosszíliáit találták meg a jura kor közepéről.<ref>{{cite journal |last1=Cifelli |first1=Richard L. |last2=Davis |first2=Brian M. |year=2003 |title=Marsupial origins |journal=Science |volume=302 |issue=5652 |pages=1899–1900 |doi=10.1126/science.1092272 |pmid=14671280 }}</ref>
T. S. Kemp definíciója hagyományosabb, ami az állkapocs felépítésén alapul. Alternatívan, a ma élő emlősök és a Sinoconodon legkésőbbi közös ősének leszármazottai.<ref>{{cite book |url=http://doc.rero.ch/record/200125/files/PAL_E3904.pdf|location=United Kingdom|title=The Origin and Evolution of Mammals |last=Kemp |first=T. S. |year=2005 |publisher=Oxford University Press |isbn=978-0-19-850760-4 |page=3| oclc=232311794}}</ref> A kritériumoknak megfelelő legkorábbi állat a  Tikitherium, ami 225 millió évvel ezelőtt, a késő triászban élt.<ref>{{cite journal |last1=Datta |first1=P. M. |year=2005 |title=Earliest mammal with transversely expanded upper molar from the Late Triassic (Carnian) Tiki Formation, South Rewa Gondwana Basin, India |journal=Journal of Vertebrate Paleontology |volume=25 |issue=1 |pages=200–207 |doi=10.1671/0272-4634(2005)025[0200:EMWTEU]2.0.CO;2}}</ref><ref>{{cite journal |last1=Luo |first1=Zhe-Xi |last2=Martin |first2=Thomas |year=2007 |title=Analysis of Molar Structure and Phylogeny of Docodont Genera |journal=Bulletin of Carnegie Museum of Natural History |volume=39 |issue= |pages=27–47 |doi=10.2992/0145-9058(2007)39[27:AOMSAP]2.0.CO;2 |url=http://xa.yimg.com/kq/groups/13543816/1018125207/name/Luo+y+Martin+2007-+molar+structure+and+phylogeny+of+docodonts.pdf |accessdate=April 8, 2013 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160303225517/http://xa.yimg.com/kq/groups/13543816/1018125207/name/Luo+y+Martin+2007-+molar+structure+and+phylogeny+of+docodonts.pdf |archivedate=2016-03-03 }}</ref>
=== Korszerű rendszerezés ===
A ma ismert mintegy 5500 jelenkori, azaz [[recens faj|recens]] emlősfajt a legkorszerűbb, széles körben elfogadott rendszertanok 30 [[rend (rendszertan)|rendbe]] sorolják az alábbiak szerint ([[taxonómiai sorrend]]ben):
* '''Emlősök''' ''(Mammalia)'' osztálya – [[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758
** '''[[Tojásrakó emlősök]]''' ''(Prototheria)'' alosztálya – [[Theodore Nicholas Gill|Gill]], 1872
*** [[Kloákások]] ''(Monotremata)'' – Bonaparte, 1837
** '''[[Elevenszülő emlősök]]''' ''(Theria)'' alosztálya – [[Thomas Jeffery Parker|Parker]] & [[William Aitcheson Haswell|Haswell]], 1897
*** '''[[Erszényesek]]''' ''(Marsupialia)'' alosztályága – [[Johann Karl Wilhelm Illiger|Illiger]], 1811 (=''Metatheria'' [[Thomas Henry Huxley|Huxley]], 1880)
**** [[Oposszumalakúak]] ''(Didelphimorphia)'' – Gill, 1872
**** [[Cickányoposszumok|Cickányoposszum-alakúak]] ''(Paucituberculata)'' – [[Florentino Ameghino|Ameghino]], 1894
**** [[Törpeoposszumok|Törpeoposszum-alakúak]] ''(Microbiotheria)'' – Ameghino, 1889
**** [[Erszényes ragadozók]] ''(Dasyuromorphia)'' – Gill, 1872
**** [[Bandikutalakúak]] ''(Peramelemorphia)'' – Kirsch, 1968
**** [[Erszényesvakondok|Erszényesvakond-alakúak]] ''(Notoryctemorphia)'' – Kirsch, 1977
**** ''[[Diprotodontia]]'' – Owen, 1866
*** '''[[Méhlepényesek]]''' ''(Eutheria)'' alosztályága – [[Thomas Henry Huxley|Huxley]], 1880 (=''Placentalia'' [[Richard Owen|Owen]], 1837)
**** '''''[[Afrotheria]]''''' öregrend – Stanhope et al., 1998
***** [[Elefántcickány-alakúak]] ''(Macroscelidea)'' – Butler, 1956
***** ''[[Afrosoricida]]'' – Stanhope, 1998
***** [[Csövesfogúak]] ''(Tubulidentata)'' – Huxley, 1872
***** [[Szirtiborz-alakúak]] ''(Hyracoidea)'' – Huxley, 1869
***** [[Tengeritehenek]] ''(Sirenia)'' – Illiger, 1811
***** [[Ormányosok]] ''(Proboscidea)'' – Illiger, 1811
***** ''[[Bibymalagasia]]''<ref>Az ide tartozó két, [[Madagaszkár]]ról ismert faj ugyan már kihalt, de mivel ezer évvel ezelőtt még létező fajok voltak, ezért [[recens faj]]oknak tekintik őket.</ref> – MacPhee, 1994
**** '''''[[Vendégízületesek]]''''' ''(Xenarthra)'' öregrendje – [[Edward Drinker Cope|Cope]], 1889
***** [[Szőrös vendégízületesek]] ''(Pilosa)'' – Flower, 1883
***** [[Páncélos vendégízületesek]] ''(Cingulata)'' – Illiger, 1811
**** '''''[[Euarchontoglires]]''''' vagy ''Supraprimates'' öregrend
***** [[Mókuscickányok]] ''(Scandentia)'' – Wagner, 1855
***** [[Bőrszárnyúak]] ''(Dermoptera)'' – Illiger, 1811
***** [[Főemlősök]] ''(Primates)'' – Linneaues, 1758
***** [[Nyúlalakúak]] ''(Lagomorpha)'' – Brandt, 1855
***** [[Rágcsálók]] ''(Rodentia)'' – Bowdich, 1821
**** '''''[[Laurasiatheria]]''''' öregrend – Waddell et al., 1999
***** [[Eulipotyphla]]
***** [[Denevérek]] ''(Chiroptera)'' – Blumenbach, 1779
***** [[Cetek]] ''(Cetacea)'' – Brisson, 1762
***** [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' – Owen, 1848
***** [[Páratlanujjú patások]] ''(Perissodactyla)'' – Owen, 1848
***** [[Tobzoskák]] ''(Pholidota)'' – Weber, 1904
***** [[Ragadozók]] ''(Carnivora)'' – Bowdich, 1821
=== Eltérések a rendszertanban ===
Az állatrendszertan sajátosságaiból adódóan a fentitől eltérő rendszertanokkal is találkozhatunk. Az eltérések oka rendszerint a következő lehet:
* Vita a rendszerezésben – Az egyes csoportok közötti rokonság bizonyos esetekben vitatott lehet. Egyes rendszerezők például az [[úszólábúak]] csoportját ''(Pinnipedia)'' önálló rendként, mások viszont a ragadozók rendjének egyik alrendjeként különítik el.
* Másfajta rendszertani megközelítés – A "molekuláris törzsfákat" biokémiai alapon, például a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] bázissorrend hasonlóságai alapján készítik, és nem veszik figyelembe az [[őslénytan]], vagy az összehasonlító [[anatómia]] szempontjait. Emiatt az így kapott rendszer eltérhet a szokásostól.
* Fosszilis csoportokat is tartalmazó rendszerek – Az egyes élőlénycsoportokat az őslénytan mindig tágabban értelmezi, mint a [[zoológia]], ráadásul az ilyen rendszereknek időbeli dimenziójuk is van.
* Elavult rendszertanok – A különféle élőlénycsoportok rokonsági viszonyaira vonatkozó ismeretek gyarapodásával a rendszertanok is változnak. Az emlősök esetében például elavultnak számít a [[vastagbőrűek]] ''(Pachydermata)'', vagy a [[foghíjasok]] ''(Edentata)'' csoportjának elkülönítése, vagy az erszényesek egyetlen rendbe történő besorolása.
=== Molekuláris rendszerezés ===
Az elmúlt néhány évben a [[dezoxiribonukleinsav|DNS]] alapú molekuláris tanulmányok az emlősök családjai közötti új kapcsolatokra mutattak rá.
{{clade| style=font-size:100%;line-height:100%
|label1='''Emlősök'''
|1={{Clade
   |1=[[Monotremata|Kloákások]][[File:The zoological miscellany (platypus).jpg|50 px|''Ornithorhynchus anatinus'']]
   |label2=[[Theria|Elevenszülők]]
   |2={{Clade
      |1=[[Marsupialia|Erszényesek]][[File:A monograph of the Macropodidæ, or family of kangaroos (9398404841) white background.jpg|50 px|Macropodidæ]]
      |label2=[[Placentalia|Méhlepényesek]]
         |2={{Clade
            |label1=[[Atlantogenata]]
            |1={{Clade
               |1=[[Afrotheria]][[File:Indian elephant white background.jpg|50 px|''Elephas maximus'']][[File:Manatee white background.jpg|50 px|''Trichechus'']]
               |2=[[Xenarthra|Vendégízületesek]][[File:Nine-banded-Armadillo white background.jpg|50 px|''Dasypus novemcinctus'']][[File:Natural history of the animal kingdom for the use of young people (Plate XV) (Myrmecophaga tridactyla).jpg|50 px|''Myrmecophaga tridactyla'']]
               }}
            |label2=[[Boreoeutheria]]
            |2={{Clade
               |label1=[[Euarchontoglires]]
               |1={{Clade
                  |1=[[Euarchonta]][[File:Die Säugthiere in Abbildungen nach der Natur, mit Beschreibungen (Plate 8) (white background).jpg|50 px|''Cebus olivaceus'']][[File:Bechuana of Distinction-1841 (white background).jpg|50 px|''Homo sapiens'']]
                  |label2=[[Glires]]
                  |2={{Clade
                     |1=[[Lagomorpha|Nyúlalakúak]][[File:Bruno Liljefors - Hare studies 1885 white background.jpg|50 px|''Lepus'']]
                     |2=[[Rodentia|Rágcsálók]][[File:Ruskea rotta.png|50 px|''Rattus'']]
                     }}
                  }}
               |label2=[[Laurasiatheria]]
               |2={{Clade
                  |1=[[Eulipotyphla|Rovarevők]][[File:Mole white background.jpg|50 px|Talpidae]]
                  |label2=[[Scrotifera]]
                  |2={{Clade
                     |1=[[Chiroptera|Denevérek]][[File:Vampire bat white background.jpg|50 px|Desmodontinae]]
                     |label2=
                     |2={{Clade
                        |1=[[Cetartiodactyla]][[File:Walia ibex illustration white background.png|50 px|''Capra walie'']][[File:Eubalaena glacialis NOAA.jpg|70 px|''Eubalaena glacialis'']]
                        |label2=
                        |2={{Clade
                           |1=[[Perissodactyla|Páratlanujjú&nbsp;patások]][[File:Equus quagga (white background).jpg|50 px|''Equus quagga'']][[File:Rhino white background.jpg|50 px|''Diceros bicornis'']]
                           |label2=[[Ferae]]
                           |2={{Clade
                              |1=[[Pholidota|Tobzoskák]][[File:FMIB 46859 Pangolin a grosse queue white background.jpeg|50 px|Manidae]]
                              |2=[[Carnivora|Ragadozók]][[File:Cynailurus guttata - 1818-1842 - Print - Iconographia Zoologica - Special Collections University of Amsterdam - (white background).jpg|50px|''Acinonyx jubatus'']][[File:Zalophus californianus J. Smit (white background).jpg|50 px|''Zalophus californianus'']]
                              }}
                           }}
                        }}
                     }}
                  }}
               }}
            }}
         }}
      }}
   }}
== Törzsfejlődés ==
{{Bővebben|Az emlősök törzsfejlődése}}
[[Fájl:Edaphosaurus-cruciger jconway.jpg|thumb|200px|Az ''[[Edaphosaurus|Edaphosaurus cruciger]]'' a Synapsidák egyik legismertebb képviselője]]
Az emlősök őseit az [[emlősszerű hüllők]] ''(Synapsida)'' csoportjában kell keresnünk. Ez a csoport már a hüllők törzsfejlődésének korai szakaszában elkülönült a többi hüllő fejlődési irányától. Magán a ''Synapsida'' csoporton belül is több fejlődési irány ismert, amelyek közül – az emlősök törzsfejlődése szempontjából – a ''[[Therapsida]]'' csoport a legfontosabb. Az emlősszerű jellegzetességek főként a fogazat, az állkapcsot alkotó csontok, az állkapocs ízesülése, a rágási mechanizmus, valamint a középfül csontjainak anatómiájában, és egyes „lágy bélyegekben” jelentkeztek.
===Kiválás a magzatburkosok közül===
[[Fájl:Skull synapsida 1.svg|bélyegkép|200px|Egy synapsida koponyája]]
Az első szárazföldi gerincesek magzatburkosok voltak. Kétéltű őseikhez hasonlóan volt tüdejük és négy lábuk. A magzatburkosok tojásainak belső hártyája bent tartja a vizet, de lehetővé teszi a fejlődő embrió lélegzését. Így a magzatburkosoknak már nem volt szükségük vízre a tojásrakáshoz.
Az első magzatburkosok a karbon kor Pennsylvanian szakaszában jelentek meg, korábbi hüllőszerű négylábú kétéltűek utódaiként.<ref name="AhlbergMilner1994OriginOfTetrapods">{{cite journal|author1=Ahlberg, P. E.  |author2=Milner, A. R.  |lastauthoramp=yes |date=April 1994| title=The Origin and Early Diversification of Tetrapods | journal= Nature | volume=368 | pages=507–514| doi=10.1038/368507a0| url=http://www.nature.com/nature/journal/v368/n6471/abs/368507a0.html | issue=6471|bibcode = 1994Natur.368..507A }}</ref>  Ezek a kétéltűek egy olyan környezetben éltek, ahol a növényzet páfrányokból és mohákból állt, a többi állat pedig gerinctelen volt. Néhány millió év alatt elkülönültek a főbb ágak: az emlősszerűek és a hüllőszerűek. Az előbbiek közül származtak az emlősök ősei, az utóbbiból gyíkok, teknősök, kígyók, krokodilok és dinoszauruszok lettek; ez utóbbiak közül származnak a madarak is.<ref>{{cite web | url = http://palaeos.com/Vertebrates/Units/190Reptilomorpha/190.400.html#Amniota | archiveurl = https://web.archive.org/web/20101220194106/http://palaeos.com/Vertebrates/Units/190Reptilomorpha/190.400.html#Amniota | archivedate = 2010-12-20 | title = Amniota – Palaeos}}</ref> Az emlősszerű (Synapsida) koponyán alul oldalt egy nyílás (temporal fenestra) található mindkét oldalon. Az emlősszerű Pelycosaurusok a kora perm legnagyobb és legerőszakosabb állatai voltak.<ref>{{cite web | url=http://palaeos.com/Vertebrates/Units/390Synapsida/390.000.html | archiveurl=https://web.archive.org/web/20101220193822/http://palaeos.com/Vertebrates/Units/390Synapsida/390.000.html | archivedate=2010-12-20 | title=Synapsida overview – Palaeos}}</ref> A nem emlős synapsidákat emlősszerű hüllőknek is nevezik.<ref name=Kemp2006/><ref name=Bennett1986/>
A perm közepén kiváltak a pelycoszauruszoktól származó Therapsidák a synapsidák közül, majd a szárazföld legnagyobb gerinceseivé váltak 265 millió évvel ezelőtt.<ref name=Kemp2006>{{cite journal |last1=Kemp |first1=T. S. |year=2006 |title=The origin and early radiation of the therapsid mammal-like reptiles: a palaeobiological hypothesis |journal=Journal of Evolutionary Biology |volume=19 |issue=4 |pp=1231–47 |doi=10.1111/j.1420-9101.2005.01076.x |url=http://users.ox.ac.uk/~tskemp/pdfs/jeb2006.pdf |pmid=16780524 |accessdate=2018-12-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210308061139/http://users.ox.ac.uk/~tskemp/pdfs/jeb2006.pdf |archivedate=2021-03-08 }}</ref>  Az eupelycoszauruszoktól megkülönböztető jegyek találhatók állkapcsukon és koponyájukon: egyenlőtlen méretű metszőfogak és nagyobb koponya.<ref name=Kemp2006/> Ezután több lépésben elkülönültek a Probainognathia Cynodontiák, amelyek közül több összetéveszthető az emlősökkel, pedig nem azok. A folyamat során a következők történtek:<ref name="Kermack1984">{{cite book | last=Kermack | last2=Kermack | title=The evolution of mammalian characters|location=Washington D.C. | publisher=Croom Helm | year=1984 | isbn=978-0-7099-1534-8 |first =D.M.|first2= K.A.|oclc=10710687}}</ref>
* Megjelent a második csontos szájpad.
* A lábak állásának megváltozása, amivel könnyebbé vált a lélegzés járás közben. Ez azonban lassan ment végbe, és a növényevő fajoknál csak a perm végén kezdett megváltozni a hátsó lábak helyzete. A ragadozóknál először a mellső, majd a hátsó lábak helyzete változott meg.
* Az állkapocsban az állkapocscsont vált a fő tömeggé, az állkapocs három másik csontja a középfülbe került (üllő, kalapács, kengyel).
=== Az első emlősök ===
[[File:Juramaia NT.jpg|thumb|A legrégibb ismert [[Eutheria]], a ''[[Juramaia|Juramaia sinensis]]'' rekonstrukciója (160 millió évvel ezelőtt)<ref name=Juramaia/>]]
A perm végi kihalási esemény 252 millió évvel ezelőtt véget vetett a ragadozó therapsidák uralmának.<ref>{{cite journal|author1=Tanner LH, Lucas SG  |author2=Chapman MG  |lastauthoramp=yes |title=Assessing the record and causes of Late Triassic extinctions |journal=Earth-Science Reviews |volume=65 |issue=1–2 |pages=103–139 |year=2004 |doi=10.1016/S0012-8252(03)00082-5 |url=http://nmnaturalhistory.org/pdf_files/TJB.pdf |bibcode=2004ESRv...65..103T |deadurl=unfit |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071025225841/http://nmnaturalhistory.org/pdf_files/TJB.pdf |archivedate=October 25, 2007 }}</ref> Helyüket a triász elején az archoszauruszok vették át,<ref>{{Cite journal|url=http://www.sciencemag.org/content/321/5895/1485|title=Superiority, Competition, and Opportunism in the Evolutionary Radiation of Dinosaurs|journal=Science|volume=321|issue=5895|pages=1485–1488|author=Stephen L. Brusatte|doi=10.1126/science.1161833|pmid=18787166|year=2008}}</ref> a legtöbb közepes és nagy ragadozó nichét ők töltötték be. 35 millió év alatt szétváltak a crocodylomorphákra,<ref>{{cite book |last=Gauthier |first=J.A. |year=1986 |chapter=Saurischian monophyly and the origin of birds |title=The Origin of Birds and the Evolution of Flight. Memoirs of the California Academy of Sciences |editors=Padian, K. (ed.) |volume=8 |publisher=California Academy of Sciences |location=San Francisco |pages=1–55}}</ref> pteroszauruszokra és dinoszauruszokra.<ref>{{cite journal|last=Sereno|first=P.C.|year=1991|title=Basal archosaurs: phylogenetic relationships and functional implications|journal=Memoirs of the Society of Vertebrate Paleontology|volume=2|pages=1–53|doi=10.2307/3889336|jstor=3889336}}</ref> Néhány cynodonta, mint a trucidocynodon és a  traversodontidák továbbra is nagytestű ragadozók és növényevők voltak, de a jurában a legtöbb nagytestű növényevő nichét dinoszauruszok töltötték be.<ref>{{cite journal|author1=MacLeod, N |author2=Rawson, P. F. |author3=Forey, P. L. |author4=Banner, F. T. |author5=Boudagher-Fadel, M. K. |author6=Bown, P. R. |author7=Burnett, J. A. |author8=Chambers, P. |author9=Culver, S. |author10=Evans, S. E. |author11=Jeffery, C. |author12=Kaminski, M. A. |author13=Lord, A. R. |author14=Milner, A. C. |author15=Milner, A. R. |author16=Morris, N. |author17=Owen, E. |author18=Rosen, B. R. |author19=Smith, A. B. |author20=Taylor, P. D. |author21=Urquhart, E. |author22=Young, J. R. |title=The Cretaceous–Tertiary biotic transition|year=1997|journal=Journal of the Geological Society|volume=154|issue=2|pages=265–292|doi=10.1144/gsjgs.154.2.0265|bibcode=1997JGSoc.154..265M }}</ref>
A Kemp szerinti emlősök 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg, a késő triászban. Az éjszakai rovarevők szerepét töltötték be, de már a jura közepén kezdtek egyre változatosabbakká válni.<ref>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|id=APWwBAAAQBAJ|page=73}}|first1=David M.|last1=Hunt|first2=Mark W.|last2=Hankins|first3=Shaun P.|last3=Collin|first4=N. J.|last4=Marshall|title=Evolution of Visual and Non-visual Pigments|location=London|publisher=Springer|page=73|isbn=978-1-4614-4354-4|oclc=892735337}}</ref> Például a Castorocauda a valódi emlősök közeli rokona, és úszáshoz, ásáshoz, halászathoz alkalmazkodott.<ref>{{cite web | url=http://news.nationalgeographic.com/news/2006/02/0223_060223_beaver.html|first=Nicholas|last=Bakalar|year=2006| title=Jurassic "Beaver" Found; Rewrites History of Mammals|accessdate=28 May 2016|work=National Geographic News}}</ref>  A legtöbbjük továbbra is éjszakai életmódot él; ezzel magyarázzák az emlősök több közös tulajdonságát.<ref>{{cite journal|last1=Hall|first1=M. I.|last2=Kamilar|first2=J. M.|last3=Kirk|first3=E. C.|title=Eye shape and the nocturnal bottleneck of mammals|journal=Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences|date=24 October 2012|volume=279|issue=1749|pages=4962–4968|doi=10.1098/rspb.2012.2258|pmid=23097513|pmc=3497252}}</ref>  A legtöbb földtörténeti középidőből ismert emlősfaj a multituberculates, eutriconodonta és spalacotheriida csoportokba sorolható.<ref name=Luo2007>{{cite journal |last1=Luo |first1=Zhe-Xi |year=2007 |title=Transformation and diversification in early mammal evolution |journal=Nature |volume=450 |issue=7172 |pages=1011–19 |doi=10.1038/nature06277 |pmid=18075580|bibcode = 2007Natur.450.1011L }}</ref> A legkorábbi méhlepényes a Sinodelphys, melyet 125 millió évvel ezelőttről, a korai kréta korszakból ismerünk, és a kínai Liaoning tartományban találtak rá. A lelet majdnem teljes, megmaradt a szőrzet egy része és a lágy szövetek lenyomatai is.<ref>{{cite web | url=http://news.nationalgeographic.com/news/2003/12/1215_031215_oldestmarsupial.html |first=John|last=Pickrell|year=2003| title=Oldest Marsupial Fossil Found in China| publisher=National Geographic News|accessdate=28 May 2016}}</ref>
A koronacsoport szerinti legelső ismert emlősök a felső [[triász]]ban, mintegy 204 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Ezeket a korai ősemlősöket azonban csak töredékes csontleletek, főként koponya-, illetve fogmaradványok alapján ismerjük. Többségük apró termetű, valószínűleg éjjel aktív, ragadozó életmódot folytató állat lehetett, noha a földtörténeti középidőből ismertek növényevő emlősfajok is. Bár földrajzi elterjedésük igen széles volt, csak kevés [[ökológiai fülke|ökológiai fülkét]] töltöttek be, hiszen ebben az időszakban a hüllők számítottak uralkodó életformának.
Az alábbi kladogram az emlősöket, mint a kora jurában megjelent Synapsida őstől származó koronacsoportot mutatja:<ref name=Liaoconodon2011>{{Cite journal|author1=Jin Meng, Yuanqing Wang  |author2=Chuankui Li  |lastauthoramp=yes |year=2011 |title=Transitional mammalian middle ear from a new Cretaceous Jehol eutriconodont |journal=Nature |volume=472 |issue= 7342|pages=181–185 |doi=10.1038/nature09921 |pmid=21490668|bibcode = 2011Natur.472..181M }}</ref>
{{clade
 |label1=[[Mammaliaformes]]
  |1={{clade
            |1=[[Morganucodontidae]] [[File:Morganucodon.jpg|50px]]
            |2={{clade
                 |1=[[Docodonta]]
                 |2={{clade
                           |1=''[[Haldanodon]]''
                           |label2='''Mammalia'''
                           |2={{clade
                                |1=[[Australosphenida]] (incl. [[Monotremata]]) [[File:Steropodon BW.jpg|50px]]
                                |2={{clade
                                  |1=''[[Fruitafossor]]''
                                  |2={{clade
                                     |1={{clade
                                         |1=''[[Haramiyavia]]''
                                         |2=[[Multituberculata]] [[File:Sunnyodon.jpg|50px]]
                                   }}
                                     |2=''[[Tinodon]]''
                                     |3=[[Eutriconodonta]] (incl. [[Gobiconodonta]]) [[File:Repenomamus BW.jpg|50px]]
                                     |4=[[Trechnotheria]] (incl. [[Theria]]) [[File:Juramaia NT.jpg|50px]]
                               }}
                         }}
                    }}
               }}
          }}
     }}
}}
A legrégibb ismert Eutheria emlős lelet 160 millió éves (jura vége), és egy cickányszerű állat, a  Juramaia sinensis maradványa Kínából.<ref name=Juramaia>{{cite journal |last1=Luo |first1=Zhe-Xi |last2=Yuan |first2=Chong-Xi |last3=Meng |first3=Qing-Jin |last4=Ji |first4=Qiang |year=2011 |title=A Jurassic eutherian mammal and divergence of marsupials and placentals |journal=Nature |volume=476 |issue=7361 |pages=442–445 |doi=10.1038/nature10291|bibcode = 2011Natur.476..442L |pmid=21866158}}</ref> Szintén Eutheria volt a 125 millió évvel ezelőtt (kora kréta) élt  Eomaia, melynek néhány jellemzője az erszényesekre mutat. Ez bizonyítja, hogy az erszényesek megőrizték a közös ősök több jellemzőjét, melyek a méhlepényesekben elvesztek.<ref>{{cite journal|first1=Qiang|last1=Ji|first2=Zhe-Xi|last2=Luo|first3=Chong-Xi|last3=Yuan|first4=John R.|last4=Wible|first5=Jian-Ping|last5=Zhang|first6=Justin A.|last6=Georgi|year=2002| title=The earliest known eutherian mammal|journal=Nature|volume=416|issue=6883|pages=816–822|doi=10.1038/416816a|pmid=11976675|bibcode=2002Natur.416..816J}}</ref> Például az epibubic csontok a pelvisből kifelé terjednek. Nem található meg a méhlepényesekben, de a többi emlősben (erszényesek, tojásrakók, a kora krétában élt Ukhaatherium) igen.<ref>{{cite journal |author1=M. J. Novacek |author2=G. W. Rougier |author3=J. R. Wible |author4=M. C. McKenna |author5=D. Dashzeveg |author6=I. Horovitz  |last-author-amp=yes |year=1997 |title=Epipubic bones in eutherian mammals from the Late Cretaceous of Mongolia |journal=Nature |volume=389 |issue=6650 |pages=483–486 |bibcode = 1997Natur.389..483N |doi = 10.1038/39020 |pmid=9333234}}</ref> Szerepük az izmok mereven tartása mozgás közben, de kisebbítik azt a teret, amit az embrió és a magzat elfoglalhat az anya méhében. Megléte arra utal, hogy a vemhességi idő rövid volt, és a kölykök fejletlenül születnek, mint a modern erszényesekben. Ez arra utal, hogy a méhlepény későbbi fejlemény.<ref>{{cite book|chapter-url={{Google books|plainurl=yes|id=G1exWxU3QHIC|page=68}}|first=Michael L.|last=Power|first2=Jay|last2=Schulkin|year=2012|title=Evolution of the Human Placenta|publisher=Johns Hopkins University Press|location=Baltimore| isbn=978-1-4214-0643-5|page=68|chapter=Evolution of Live Birth in Mammals}}</ref>
=== A főbb emlőscsoportok kialakulása ===
[[Fájl:Platypus.jpg|thumb|A [[kacsacsőrű emlős]] a tojásrakó emlősök közé tartozik]]
Az emlősök főbb fejlődési irányai már a földtörténeti középidőben különváltak egymástól. E csoportok közül a [[kloákások]], az [[erszényesek]] és a [[méhlepényesek]] a jelenkorig fennmaradtak, ám sok csoport (például ''[[Morganucodonta]]'', ''[[Docodonta]]'', ''[[Haramiyoidea]]'', ''[[Tricodonta]]'', ''[[Multituberculata]]'', ''[[Pantotheria]]'') kipusztult, és csak fosszilis leletek alapján ismert.
A legkorábbi kloákás a Teinolophos, Ausztráliából ismert 120 millió évvel ezelőttről.<ref>{{cite journal|first1=Timothy|last1=Rowe|first2=Thomas H.|last2=Rich|first3=Patricia|last3=Vickers-Rich|first4= Mark|last4=Springer|first5=Michael O.|last5=Woodburne|year=2007|title=The oldest platypus and its bearing on divergence timing of the platypus and echidna clades|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences| volume=105|number=4|pages=1238–1242|doi=10.1073/pnas.0706385105|pmid=18216270|pmc=2234122|bibcode=2008PNAS..105.1238R}}</ref>  A kloákába nyílik a húgyhólyag, a végbél és a szaporító rendszer is, ahogy a gyíkoknál és a madaraknál.<ref>{{cite book|chapter-url={{Google books|plainurl=yes|id=FASJWgDhxIsC|page=55}}|first=Tom|last=Grant|year=1995|title=The Platypus: A Unique Mammal|chapter=Reproduction|publisher=University of New South Wales|location= Sydney|page=55|isbn=978-0-86840-143-0|oclc=33842474}}</ref> Tojásokat raknak, melyek héja pergamenszerű, nem meszes.<ref>{{cite journal|first= Armond S.|last=Goldman|year=2012|title=Evolution of Immune Functions of the Mammary Gland and Protection of the Infant|journal=Breastfeeding Medicine|volume=7|issue=3|pages=132–142|doi=10.1089/bfm.2012.0025|pmid = 22577734}}</ref>
===Az ismertetőjelek megjelenése===
[[Fájl:Fruitafossor BW.jpg|thumb|Egy emlősszerű állat a mezozoikumból, a ''Fruitafossor'']]
[[Fájl:Didelphis virginiana.jpg|thumb|Ősi [[erszényes patkány]] a kréta korból]]
A 195 millió évvel ezelőttről előkerült Hadrocodium állkapcsa nagyrészt a squamosal és dentary csontokból állt, nem volt articular benne, ami pedig még megvolt a korai synapsidáknál.<ref name=jawbone2006>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|id=lyGqD_GWQ7oC&|page=82}}|first=Kenneth D.|last=Rose|year=2006|title=The Beginning of the Age of Mammals|location=Baltimore|publisher=Johns Hopkins University Press|pages=82–83|isbn=978-0-8018-8472-6|oclc=646769601}}</ref>
A szőrzetre a [[Castorocauda]] és a Megaconus szolgáltatott bizonyítékot 164 millió évvel ezelőttről. Az 1950-es években úgy gondolták, hogy a cynodonták felső és alsó állkapcsában található csatornák a bajuszszőröket ellátó vérereket és idegeket tartalmazták, tehát bizonyítják, hogy ezek az állatok szőrösek voltak.<ref name="Brink1955">{{cite journal | last=Brink | first=A.S. | title=A study on the skeleton of ''Diademodon'' | journal=Palaeontologia Africana | volume=3 | pages=3–39 |year=1955 }}</ref><ref name="Kemp1982">{{cite book | last=Kemp | first=T.S. | title=Mammal-like reptiles and the origin of mammals | url=https://archive.org/details/mammallikereptil00kemp | publisher=Academic Press | year=1982 | location=London | page=[https://archive.org/details/mammallikereptil00kemp/page/n191 363] | isbn=978-0-12-404120-2|oclc=8613180}}</ref>  Azonban kiderült, hogy hasonló csatornák találhatók például a modern Tupinambis  gyíkban, mint a Thrinaxodonban.<ref name=Bennett1986>{{cite book|last=Bennett|first=A. F.|last2=Ruben|first2=J. A.|year=1986|chapter=The metabolic and thermoregulatory status of therapsids|pages=207–218|editor-first=N.|editor-last=Hotton III|editor2-first=P. D.|editor2-last= MacLean|editor3-first=J. J.|editor3-last=Roth|editor4-first=E. C.|editor4-last=Roth|title=The ecology and biology of mammal-like reptiles|publisher=Smithsonian Institution Press|location=Washington D. C.|isbn=978-0-87474-524-5}}</ref><ref>{{cite journal | last=Estes | first=R. | title=Cranial anatomy of the cynodont reptile ''Thrinaxodon liorhinus'' | url=https://archive.org/details/biostor-824 | journal=Bulletin of the Museum of Comparative Zoology | pages=165–180 |year=1961|issue=1253 }}</ref> A népszerű források azonban továbbra is bajuszszőröket tulajdonítottak a Thrinaxodonnak.<ref>{{cite web |url=http://news.nationalgeographic.com/news/2009/02/photogalleries/darwin-birthday-evolution/#/thrinaxodon-missing-link_7787_600x450.jpg |title=''Thrinaxodon:'' The Emerging Mammal |date=February 11, 2009 |publisher=''National Geographic Daily News'' |accessdate=August 26, 2012}}</ref> A permből származó koprolitok szerint azonban már az akkori, emlősök előtti synapsidák is szőrösek voltak, így a szőr megjelenését a dicynodontákra kell visszavezetni.
A melegvérűség megjelenésének időpontja bizonytalan, habár ezt az emlősök előtti therapsidáknak tulajdonítják.<ref name=piotr>{{cite journal |title= Microbiota and food residues including possible evidence of pre-mammalian hair in Upper Permian coprolites from Russia |first1=Piotr |last1=Bajdek |first2=Martin |last2=Qvarnström |first3=Krzysztof |last3=Owocki |first4=Tomasz |last4=Sulej |first5=Andrey G. |last5=Sennikov |first6=Valeriy K. |last6=Golubev |first7=Grzegorz |last7=Niedźwiedzki | name-list-format = vanc |year=2015 |journal=Lethaia |volume=49 |issue=4 |pages=455–477 |doi=10.1111/let.12156 }}</ref><ref>{{cite journal|first1=Jennifer|last1=Botha-Brink|first2=Kenneth D.|last2=Angielczyk|title=Do extraordinarily high growth rates in Permo-Triassic dicynodonts (Therapsida, Anomodontia) explain their success before and after the end-Permian extinction?|year=2010|doi= 10.1111/j.1096-3642.2009.00601.x|volume=160|issue=2|pages=341–365|journal=Zoological Journal of the Linnean Society}}</ref> A kloákások testhőmérséklete alacsonyabb, anyagcseréjük sebessége erősebben változó, mint a többi emlősé,<ref name="Paul1988">{{cite book | last=Paul | first=G.S. | title=Predatory Dinosaurs of the World | url=https://archive.org/details/predatorydinosau00paul | publisher=Simon and Schuster | year=1988| location=New York | page=[https://archive.org/details/predatorydinosau00paul/page/464 464] | isbn=978-0-671-61946-6|oclc=18350868}}</ref> azonban bizonyíték van arra, hogy őseik testhőmérséklete a modern therianokéhoz állt közelebb.<ref>{{Cite journal|journal=Australian Journal of Zoology|title=Monotreme Cell-Cycles and the Evolution of Homeothermy|url=https://archive.org/details/sim_australian-journal-of-zoology_1988_36_5/page/573|author1=J.M. Watson  |author2=J.A.M. Graves |lastauthoramp=yes |volume=36|issue=5|pages=573–584|year=1988| doi = 10.1071/ZO9880573}}</ref> Egyes therianok, mint az afrotheres és a vendégízületesek testhőmérséklete másodlagosan alacsony.<ref>{{cite journal|last=McNab|first=Brian K.|year=1980|title=Energetics and the limits to the temperate distribution in armadillos|journal=Journal of Mammalogy (American Society of Mammalogists)|volume=61|issue=4|pages=606–627|doi=10.2307/1380307|jstor=1380307}}</ref>
A lábak állásának megváltozása nem teljes az emlősökben: a ma élő és ősi kloákásoknak oldalra nyúló lábaik vannak. A lábak helyzetének megváltozása a késő jura és a kora kréta jellemzője; az eutherian Eomaia és a metatherian Sinodelphys is ilyen lábakon járt 125 millió évvel ezelőtt.<ref>{{cite journal | last=Kielan−Jaworowska | first=Z. | last2=Hurum | first2=J.H.. | title=Limb posture in early mammals: Sprawling or parasagittal | journal=Acta Palaeontologica Polonica | volume=51 | issue=3 | pages=10237–10239 |year=2006 | url=http://app.pan.pl/archive/published/app51/app51-393.pdf}}</ref> A szaporodást befolyásoló epipubic csont először a  Tritylodontidaenál jelent meg. A nem méhlepényeseknél jelen van, viszont hiányzott a  Megazostrodonból és az Erythrotheriumból.<ref>{{cite book|first=Jason A.|last=Lillegraven|first2=Zofia|last2=Kielan-Jaworowska|first3=William A.|last3=Clemens|title=Mesozoic Mammals: The First Two-Thirds of Mammalian History|url=https://archive.org/details/mesozoicmammalsf00lill_994|publisher=University of California Press|year=1979|page=[https://archive.org/details/mesozoicmammalsf00lill_994/page/n117 321]|isbn=978-0-520-03951-3|oclc=5910695}}</ref>
Elméletek szerint a tejtermelés eredeti célja a tojások nedvesen tartása volt. Az érv a kloákásokra hivatkozik, amelyek az egyedüli tojásrakó emlősök.<ref>{{cite journal | last=Oftedal | first=O.T. | title=The mammary gland and its origin during synapsid evolution | journal=Journal of Mammary Gland Biology and Neoplasia | volume=7 | issue=3 | pages=225–252 |year=2002 | doi=10.1023/A:1022896515287 | pmid=12751889 }}
</ref><ref>{{cite journal | last=Oftedal | first=O.T. | title=The origin of lactation as a water source for parchment-shelled eggs|journal=Journal of Mammary Gland Biology and Neoplasia | volume=7 | issue=3 | pages=253–266 |year=2002 | pmid=12751890 | doi=10.1023/A:1022848632125}}</ref>
=== Adaptív szétterjedés a paleocéntől kezdve ===
[[Fájl:Wallaby 2.jpg|thumb|200px|A [[Kengurufélék|kenguruk]] a legismertebb erszényesek]]
A tömeges fajpusztulással járó úgynevezett [[kréta–tercier kihalási esemény]], amely a [[dinoszauruszok]] és más hüllőcsoportok, sok egyéb faj kipusztulását is okozta, természetesen az emlősök körében is éreztette hatását.<ref name="SahneyBentonFerry2010LinksDiversityVertebrates">{{cite journal | url=http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/6/4/544.full.pdf+html | author=Sahney, S., Benton, M.J. and Ferry, P.A. | year=2010 | title=Links between global taxonomic diversity, ecological diversity and the expansion of vertebrates on land | journal=Biology Letters | doi=10.1098/rsbl.2009.1024 | volume=6 | pages=544–547 | format=PDF | issue=4 | pmid=20106856 | pmc=2936204 | accessdate=2018-12-20 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20151106230121/http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/6/4/544.full.pdf+html | archivedate=2015-11-06 }}</ref> Átmenetileg az emlősök sokfélesége is csökkent, mi több, egyes csoportjaik (például ''[[Eutriconodonta]]'') épp ebben az időben tűntek el. Ugyanakkor a túlélő csoportok, így a [[kloákások]], a ''[[Multituberculata]]'' csoport, az [[erszényesek]], valamint a [[méhlepényesek]] életlehetőségei számottevően növekedtek, méretük exponenciálisan nőtt.<ref name = "F.A.Smith">{{cite journal | last1=Smith|first1=F. A.|last2=Boyer|first2=A. G.|last3=Brown|first3=J. H.|last4=Costa|first4=D. P.|last5=Dayan|first5=T.|last6=Ernest|first6=S. K. M.|last7=Evans|first7=A. R.|last8=Fortelius|first8=M.|last9=Gittleman|first9=J. L.|last10=Hamilton|first10=M. J.|last11=Harding|first11=L. E.|last12=Lintulaakso|first12=K.|last13=Lyons|first13=S. K.|last14=McCain|first14=C.|last15=Okie|first15=J. G.|last16=Saarinen|first16=J. J.|last17=Sibly|first17=R. M.|last18=Stephens|first18=P. R.|last19=Theodor|first19=J.|last20=Uhen|first20=M. D.| title = The Evolution of Maximum Body Size of Terrestrial Mammals|journal=Science|volume=330|issue=6008|pages=1216–1219|year=2010|url= http://www.sciencemag.org/content/330/6008/1216.short|doi=10.1126/science.1194830|pmid=21109666|bibcode=2010Sci...330.1216S|citeseerx=10.1.1.383.8581}}</ref>  Számos olyan [[ökológiai fülke]] ugyanis, amelyet korábban [[dinoszauruszok|nem-madár dinoszauruszok]] töltöttek be, a tömeges fajpusztulás következményeként megüresedett. Az emlősöknek így lehetőségük maradt betölteni a megüresedett ökológiai fülkéket. Például az első denevérek 50 millió évvel ezelőtt jelentek meg, mindössze 16 millió évvel a dinoszauruszok kihalása után. Ez a lehetőség a [[paleocén]]től kezdve az emlősök nagyarányú [[adaptív radiáció]]ját (szétterjedését) eredményezte, amelynek következtében mai változatosságuk és sokirányú alkalmazkodásuk kialakult.<ref name="SahneyBentonFerry2010LinksDiversityVertebrates"/> Az adaptív szétterjedés különösen a méhlepényes emlősökre volt jellemző, de egyes területeken ([[Dél-Amerika]], és különösen [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]]) az erszényesek körében is számottevő adaptív szétterjedés és széles körű alkalmazkodás következett be. Nem beszélhetünk ugyanakkor adaptív szétterjedésről a kloákások esetében, noha mai képviselőik – ősi tulajdonságaik mellett – meglepően specializált élőlények. Hosszú ideig a ''Multituberculata'' csoport is sikeresnek bizonyult, ám az [[oligocén]] korai szakaszában végül mégiscsak kihalt ez az ősi emlőscsoport. Eltűnésük oka a fejlettebb méhlepényes emlősök, különösen a rájuk vadászó [[ragadozók]], valamint a táplálékkonkurensként jelentkező [[rágcsálók]] térhódítása lehetett.
Molekuláris genetikai vizsgálatok szerint a legtöbb méhlepényes csoport 100 – 85 millió évvel ezelőtt alakult ki. A modern családok az eocén és a miocén alatt jelentek meg.<ref name="Bininda2007">{{cite journal | last=Bininda-Emonds | first=O.R.P. | last2=Cardillo | first2=M. | last3=Jones | first3=K.E. | last4='et al.' | title=The delayed rise of present-day mammals | journal=Nature | issue= 7135| pages=507–511 |year=2007 | pmid=17392779 | url=http://www.utheria.org/uploads/nature05634.pdf | doi=10.1038/nature05634 | volume=446 | first4=Ross D. E. | last5=Beck | first5=Robin M. D. | last6=Grenyer | first6=Richard | last7=Price | first7=Samantha A. | last8=Vos | first8=Rutger A. | last9=Gittleman | first9=John L. | last10=Purvis | first10=Andy | bibcode=2007Natur.446..507B| display-authors=8 }}</ref> A kréta előttről nem ismertek méhlepényesek maradványai.<ref name="Wible2007"/>  A méhlepényesek első vitathatatlan maradványai a paleocénból kerültek elő, a dinoszuruszok kihalása utánról.<ref name="Wible2007">{{cite journal |last1=Wible |first1=J. R. |last2=Rogier |first2=G. W. |last3=Novacek |first3=M. J. |last4=Asher |first4=R. J. |year=2007 |title=Cretaceous eutherians and Laurasian origin for placental mammals near the K/T boundary |journal=Nature |volume=447 |issue=7147 |pages=1003–06 |doi=10.1038/nature05854 |pmid=17581585|bibcode = 2007Natur.447.1003W }}</ref> A Protungulatum donnaet eredetileg méhlepényesként ismerték fel,<ref name="SCI-20130208">{{cite journal |last1=O'Leary |first1=Maureen A. |last2=Bloch |first2=Jonathan I. |last3=Flynn |first3=John J. |last4=Gaudin |first4=Timothy J. |last5=Giallombardo |first5=Andres |last6=Giannini |first6=Norberto P. |last7=Goldberg |first7=Suzann L. |last8=Kraatz |first8=Brian P. |last9=Luo |first9=Zhe-Xi |last10=Meng |first10=Jin |last11=Novacek |first11=Michael J. |last12=Perini |first12=Fernando A. |last13=Randall |first13=Zachary S. |last14=Rougier |first14=Guillermo |last15=Sargis |first15=Eric J. |last16=Silcox |first16=Mary T. |last17=Simmons |first17=Nancy b. |last18=Spaulding |first18=Micelle |last19=Velazco |first19=Paul M. |last20=Weksler |first20=Marcelo |last21=Wible |first21=John r. |last22=Cirranello |first22=Andrea L. |last23=Cirranello |first23=Andrea L. |title=The Placental Mammal Ancestor and the Post–K-Pg Radiation of Placentals |url=http://www.sciencemag.org/content/339/6120/662.abstract |date=8 February 2013 |journal=[[Science (journal)|Science]] |volume=339 |number=6120 |pages=662–667 |doi=10.1126/science.1229237 |accessdate=9 February 2013 |bibcode = 2013Sci...339..662O |pmid=23393258}}</ref> de utána nem méhlepényes eutherianként sorolták be.<ref>{{cite journal|first=Thomas J. D.|last=Halliday|first2=Paul|last2=Upchurch|first3=Anjali|last3=Goswami|year=2015|title=Resolving the relationships of Paleocene placental mammals| journal=Biological Reviews|volume = 92|issue=1|pages=521–550|doi=10.1111/brv.12242|pmid=28075073}}</ref> A genetikai és morfológiai sokféleségi arányok újrakalibrálása arra utal, hogy a késő krétában már voltak méhlepényes emlősök, és a legtöbb modern klád a paleocén alatt jelent meg.<ref>{{cite journal|url=http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/royprsb/283/1833/20153026.full.pdf|first=Thomas John Dixon|last=Halliday|first2= Paul |last2=Upchurch |first3=Anjali |last3=Goswami |year=2016 |title=Eutherians experienced elevated evolutionary rates in the immediate aftermath of the Cretaceous–Palaeogene mass extinction |journal=Proceedings of the Royal Society B |volume=283 |issue=1833 |doi=10.1098/rspb.2015.3026 |pages=20153026 |pmid=27358361 |pmc=4936024}}</ref>
A legkorábbi ismert főemlős az  Archicebus achilles 55 millió évvel ezelőttről. Testsúlya 20–30 gramm, és elfért volna egy ember tenyerében.<ref name="NTR-20130606">{{cite journal|last1=Ni |first1=Xijun |last2=Gebo |first2=Daniel L. |last3=Dagosto |first3=Marian |last4=Meng |first4=Jin |last5=Tafforeau |first5=Paul |last6=Flynn |first6=John J. |last7=Beard |first7=K. Christopher |title=The oldest known primate skeleton and early haplorhine evolution |date=6 June 2013 |volume=498|pages=60–64 |doi=10.1038/nature12200 |journal=Nature |bibcode = 2013Natur.498...60N |issue=7452 |pmid=23739424}}</ref>
== Felfedezés és megismerés ==
=== Az emlősök fogalmának kialakulása ===
Bár az emberiség kezdettől fogva ismerte az emlősöket, az emlősök fogalma azonban csak a [[18. század]]ban született meg. Korábban a szárazföldi négylábú vadállatok fogalma helyettesítette az emlősökét. A két fogalom azonban mégsem tekinthető egyenértékűnek, mert szárazföldi négylábú vadállatok köre magától értetődően nem tartalmazhatta a denevéreket, amelyeket a madarak közé soroltak, és a ceteket, amelyeket a halak között tartottak számon (pedig tudták róluk, hogy utódaikat tejjel táplálják).
Az emlősök fogalmát [[Carl von Linné|Linné]] alkotta meg. A ''[[Systema naturae]]'' korai kiadásaiban még „négylábúak” ''(Quadripedia)'' szerepeltek az emlősök helyett, a cetek pedig ekkor még a „szoptató halak” ''(Plagiuri)'' csoportjába voltak beosztva. A ''Systema naturae'' [[1758]]-ban megjelent tizedik kiadásban viszont már emlősökről esik szó.
=== Jeles tudósok és kutatók ===
[[Fájl:Carl Linnaeus.jpg|thumb|200px|Linné 1739-ben]]
Az emlősök megismeréséhez számos tudós és kutató járult hozzá. Első kutatójukként [[Arisztotelész]]t szokás emlegetni, de foglalkozott az emlősökkel az [[Caius Plinius Secundus|idősebb Plinius]], a középkorban [[Albertus Magnus]], a reneszánsz időkben pedig [[Conrad Gesner]] is.
A [[18. század]]ból [[Carl von Linné|Linné]], [[Mathurin Jacques Brisson]], [[Johann Friedrich Gmelin]], [[Eberhard August Wilhelm von Zimmermann]], [[Robert Kerr]], [[Peter Simon Pallas]], [[Johann Christian Polycarp Erxleben]] és [[Johann Friedrich Blumenbach]], a [[19. század]]ból pedig [[Jean-Baptiste Lamarck]], [[Johann Karl Wilhelm Illiger]], [[Georg August Goldfuss]], [[Étienne Geoffroy Saint-Hilaire]], [[Georges Cuvier]], [[François Péron]], [[Charles Alexandre Lesueur]], [[Anselme Gaëtan Desmarest]], [[Joseph Paul Gaimard]], [[Richard Owen]], [[Hermann Schlegel]], [[Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte]], [[Alfred Russel Wallace]], [[William Ogilby]], [[John Gould]], [[Thomas Henry Huxley]], [[Isidore Geoffroy Saint-Hilaire]], [[Édouard Louis Trouessart]], [[Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij]], [[Oldfield Thomas]], [[Emile Oustalet]], [[Theodore Nicholas Gill]], [[Henry Fairfield Osborn]], [[Paul Gervais]], [[Alfred Brehm]], [[Hermann Burmeister]], [[Walter Rothschild]] és [[Giacomo Doria]] emlősökkel kapcsolatos munkásságát érdemes külön is kiemelni.
A [[20. század]]ban az emlősök rendszerezése terén [[George Gaylord Simpson]], utóbb pedig [[Malcolm McKenna]] és [[Colin P. Groves]], az emlősök eredetének és törzsfejlődésének kutatásában [[Kenneth A. Kermack]] és [[Zofia Kielan-Jaworowska]] ért el kiemelkedő eredményeket. Az emlősök alkalmazkodásával, adaptív szétterjedésével kapcsolatban [[John F. Eisenberg]] folytatott jelentős kutatásokat. Az emlősökkel kapcsolatos nagy, összegző munkák szerzői közül [[Bernhard Grzimek]] és [[Ernest P. Walker]] említendő meg. Ebben a században már az emlősök viselkedésével kapcsolatban is számos felfedezés született. Ezek közül kiemelkedőek voltak [[George Schaller]], [[Dian Fossey]], [[Jane Goodall]] és [[Biruté Galdikas]], legújabban pedig [[Christophe Boesch]] és [[Hedwige Boesch]] főemlősökre vonatkozó megfigyelései.
A magyar zoológusok közül főként [[Méhelÿ Lajos]], Vásárhelyi István és [[Éhik Gyula]], majd [[Anghi Csaba]], utóbb pedig [[Topál György]], [[Schmidt Egon]] és [[Csorba Gábor]] szerzett kiemelkedő érdemeket az emlősök kutatásában.
=== Az emlősök tudománya ===
Az állattanon ([[zoológia]]) belül az emlősökkel foglalkozó tudományterületet emlőstannak (mammalógia) hívják. A emlőstanon belül, illetve a mellett beszélhetünk még a főemlősökkel foglalkozó [[primatológia|primatológiáról]], a kutyafélékkel foglalkozó [[kinológia|kinológiáról]], a ceteket kutató [[cetológia|cetológiáról]], illetve a lófélékkel foglalkozó [[hippológia|hippológiáról]] is.
== Elterjedés ==
Az emlősöket mind [[földrajztudomány]]i (geográfiai), mind [[állatföldrajz]]i (zoogeográfiai) értelemben széles körű elterjedés jellemzi. Képviselőik valamennyi [[kontinens]]en (kivéve az [[Antarktisz]] parttól távol eső területeit), illetve valamennyi [[tenger]] és [[óceán]] vizében megtalálhatók. A szárazföldeken 6100 méteres tengerszint feletti magasságig (vad[[jak]]), a vizekben 3200 méter mélységig ([[nagy ámbráscet]]) fordulnak elő. Az ember – javarészt technikai eszközök segítségével – esetenként kitágítja ezt az elterjedést, hiszen az [[alpinista|alpinisták]] (legelsőként [[Edmund Hillary]] és [[Tendzing Norgaj]] [[1953]]-ban) a Föld legmagasabb pontját (8848 m), a Trieste [[batiszkáf]] utasai (elsőként [[Jacques Piccard]] és [[Don Walsh]] [[1960]]-ban) pedig az óceánok legmélyebb árkát (10911 m) is felkeresték.
=== Az ember hatása az emlősök elterjedésére ===
Az ember környezet-átalakító tevékenysége az emlősök elterjedését is megváltoztatta. Egyes emlősök (például [[tigris (állat)|tigris]], [[jávai orrszarvú]]) elterjedési területe a korábbi töredékére csökkent, mások – az ember szándékos vagy önkéntelen segítségével – eredeti elterjedési területükön kívül új vidékeken is megjelentek (például [[vándorpatkány]], elvadult [[kutya|kutyák]], [[vízibivaly]], [[vörös róka]], [[házi macska]], [[mosómedve]], [[nyestkutya]], [[dámvad]], [[gímszarvas]], [[európai muflon|muflon]]).
=== Emlősök a Kárpát-medencében ===
{{lásd még|Magyarország emlősfajainak listája}}
A [[Kárpát-medence]] területén mintegy 100 emlősfaj fordul elő. A pontos számuk attól függ, hogy beleszámoljuk-e azon fajokat, amelyeket más égtájakról telepítettek be [[Európa|Európába]] (például [[nyestkutya]], [[mosómedve]], [[nutria]]).
=== Emlősök a világűrben ===
[[Fájl:Posta Romana - 1959 - Laika 120 B.jpg|thumb|200px|Lajka a Román Posta 1959-es bélyegén]]
Érdekességképpen megemlíthető, hogy az emlősök ritka alkalmakkor a [[világűr]]ben is előfordulnak. Ezt természetesen minden esetben ember alkotta eszközök teszik lehetővé. A világűrben eddig az alábbi emlősfajok jártak:
* [[rhesusmajom]] ''(Macaca mulatta)'' – Az űrkutatás története során összesen 22 bundermajmot küldtek a világűrbe, közülük Albert volt az első [[1948]]-ban. Ez az állat egyúttal az első emlős, aki a világűrben járt.
* [[kutya]] ''(Canis lupus'' f. ''familiaris)'' – 55 kutya is járt a világűrben: Zsegan és Dezik voltak az elsők [[1951]]-ben, őket azonban még csak szuborbitális pályára küldték. Jóval ismertebb [[Lajka (kutya)|Lajka]] (eredeti nevén Kudrjavka), aki [[1957]]. november 3-án többször is megkerülte a Földet. Az Otvazsnaja nevű kutya másfél év alatt összesen öt alkalommal járt a világűrben.
* [[Fülöp-szigeteki makákó]] ''(Macaca philippinensis)'' – A faj két egyede, Patricia és Mike járt az űrben [[1952]]-ben.
* [[közönséges mókusmajom]] ''(Saimiri sciureus)'' – [[1958]]-tól kezdve összesen öt mókusmajom jutott el a világűrbe.
* [[Egérfélék|egér]] ''(Mus musculus)'' – Az első egereket (Mia, Mia II. Wickie) 1958-ban, három különböző kilövés során juttatták el a világűrbe. Azóta több tucat egér vett részt űrutazáson, [[1998]]-ban a [[Columbia űrrepülőgép]] fedélzetén például 18 volt belőlük.
* [[házi nyúl]] ''(Oryctolagus cuniculus'' f. ''domestica)'' – A V2A jelzésű űrjárművel [[1959]]-ben és [[1960]]-ban egy-egy nyulat lőttek ki a világűrbe, szuborbitális pályára.
* [[patkány]], [[vándorpatkány]] ''(Rattus rattus'', ''Rattus norvegicus)'' – Az első patkányt [[1961]]-ben küldték fel az űrbe (Hector), ám azóta száznál több patkány vett részt űrutazáson; a Columbia űrsikló 1998 áprilisában 158 patkányt vitt magával.
* [[tengerimalac]] ''(Cavia aperea'' f. ''porcellus)'' – 1961-ben Vosztok 3A 1. és 2. fedélzetén is egy-egy tengerimalac tartózkodott, és további tengerimalacokat küldtek fel [[1990]]-ben is.
* [[közönséges csimpánz]] ''(Pan troglodytes)'' – 1961-ben két csimpánz is eljutott a világűrbe: Ham csak 16 percig, Enos viszont több mint 3 órán át tartózkodott az űrben.
* [[ember]] ''(Homo sapiens)'' – összesen 439 (más definíció alapján számolva 449) [[asztronauta]], [[kozmonauta]], illetve [[tajkonauta]] járt a világűrben, elsőként [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Jurij Gagarin]] 1961-ben. Az űrhajósok közül 12 fő egy a Földön kívüli égitest, nevezetesen a [[Hold]] felszínén is járt, közülük [[Neil Armstrong]] és [[Edwin Aldrin|Edwin „Buzz” Aldrin]] voltak az elsők [[1969]]-ben.
* [[macska]] – Félix volt az első macska a [[világűr]]ben, melynek neve ismertté vált. Franciaországban született, de pontos eredete és neme nem tisztázott (elképzelhető, hogy nőstény volt).<ref>{{cite web|url=http://purr-n-fur.org.uk/famous/felix.html|title=Félix, the space cat|accessdate=2007-01-30}}</ref> Egy tesztsorozat elvégzésével választották ki, 13 társa közül tízet azért szelektáltak ki, mert túl sokat ettek. [[1963]]. [[október 18.|október 18-án]] lőtték fel [[Algéria|Algériából]] egy ''Véronique AG1''-es típusú [[rakéta|rakétával]] amely habár nem állt pályára, mintegy 210 [[kilométer]]t megtett az űrben. Eközben a földi személyzet a macska agyába épített elektródákon keresztül figyelemmel követhette idegi impulzusait. A korabeli angol nyelvű sajtó ''Astrocat'' (kb. „csillagcica”) néven hivatkozott rá. [[1992]]-ben és [[1997]]-ben [[postabélyeg|bélyeg]]ek jelentek meg az egykori francia gyarmatokon a [[Comore-szigetek]]en és [[Csád]]ban, melyeken rakétájával, illetve [[Lajka (kutya)|Lajka kutyával]] és más híres űrutazókkal együtt látható.
* [[emsemakákó]] ''(Macaca nemestrina)'' – ebből a fajból három egyedet (Martine, Pierette, Bonny) juttattak el a világűrbe [[1967]]-ben, illetve 1969-ben.
== Testfelépítés és élettan ==
===Megkülönböztető jegyek===
A ma élő emlősök besorolása a nőstények [[tejmirigy]]einek jelenlétén múlik, amelyek egyébként módosult izzadságmirigyek.<ref>{{cite book |last1=Romer  |first1=Sherwood A. |last2=Parsons |first2=Thomas S. |year=1977 |title=The Vertebrate Body |url=https://archive.org/details/vertebratebody0000rome_a5a9  |location=Philadelphia |publisher=Holt-Saunders International |pages=[https://archive.org/details/vertebratebody0000rome_a5a9/page/129 129]–145 |isbn=978-0-03-910284-5 |oclc=60007175}}</ref>  Mivel ezek lágy szövetek,<ref>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|id=kS-h84pMJw4C|page=593}}|first1=William K.|last1=Purves|first2=David E.|last2=Sadava|first3=Gordon H.|last3=Orians|first4=H. C.|last4=Helle|year=2001|title=Life: The Science of Biology|location=New York|edition=6|publisher=Sinauer Associates, Inc.|page=593|isbn=978-0-7167-3873-2|oclc=874883911}}</ref> a fosszíliák osztályozásához más jegyeket használnak:
* Az [[állkapocs]]: Az [[állkapocscsont]] és egy kis arckoponyacsont ízesülése. A legtöbb  gnathostomában, köztük a korai therapsidákban az articular és a quadrate formálta az ízületet.<ref name=jawbone2006/>
* Középfül: A ma élő emlősöknél a [[középfül]]ben a [[dobhártya|dobhártyától]] három csont, a [[kalapács (csont)|kalapács]], az [[üllő (csont)|üllő]] és a [[kengyel (csont)|kengyel]] vezeti a hangot. A kalapács és az üllő az állkapocs articular és quadrate csontjainak felelnek meg.<ref>{{cite journal |pmc=3552421 |first1=Neal |last1=Anthwal |first2=Leena |last2=Joshi |first3=Abigail S. |last3=Tucker |year=2012|title=Evolution of the mammalian middle ear and jaw: adaptations and novel structures |journal=Journal of Anatomy |volume= 222|issue=1 |pages=147–160 |doi=10.1111/j.1469-7580.2012.01526.x |pmid=22686855}}</ref>
* Fogváltás: Az emlősök fogai nem pótlódnak többször az élet folyamán, legfeljebb csak egyszer. Néhány fajnál, mint [[elefánt]]ok, többszöri [[fogváltás]] is megfigyelhető.<ref>{{cite journal |last1=van Nievelt |first1=Alexander F. H. |last2=Smith |first2=Kathleen K. |year=2005 |title=To replace or not to replace: the significance of reduced functional tooth replacement in marsupial and placental mammals |url=https://archive.org/details/sim_paleobiology_spring-2005_31_2/page/324 |journal=Paleobiology |volume=31 |issue=2 |pages=324–346 |doi=10.1666/0094-8373(2005)031[0324:trontr]2.0.co;2}}</ref>
* Fogzománc: A [[fogzománc]] szerkezete prizmákból, szilárd, rúdszerű szerkezetekből áll, amelyek a [[dentin]]től a fog felszínéig terjed.<ref>{{cite journal|first1=Fangyuan |last1=Mao|first2=Yuanqing|last2=Wang|first3=Jin|last3=Meng|year=2015|title=A Systematic Study on Tooth Enamel Microstructures of ''Lambdopsalis bulla'' (Multituberculate, Mammalia) - Implications for Multituberculate Biology and Phylogeny|journal=PLOS ONE|pmc=4447277|volume=10|issue=5|doi=10.1371/journal.pone.0128243|pmid=26020958|pages=e0128243}}</ref>
* Occipital condyles: Két csont a [[koponya]] alapjánál, amelyek a [[nyaki gerinc]]be illenek.  A többi négylábúban csak egy ilyen csont van.<ref>{{cite journal |jstor=2453526 |first=Henry F. |last=Osborn |year=1900 |title=Origin of the Mammalia, III. Occipital Condyles of Reptilian Tripartite Type|url=https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1900-12_34_408/page/943 |journal=The American Naturalist|volume=34|number=408| pages=943–947 |doi=10.1086/277821}}</ref>
Ezek a jellemzők nem találhatók meg mind a triász kori összes emlősősben.<ref>{{cite journal|first1=A. W.|last1=Crompton|first2=F. A.|last2=Jenkins, Jr.|year=1973|title=Mammals from Reptiles: A Review of Mammalian Origins|url=https://archive.org/details/sim_annual-review-of-earth-and-planetary-sciences_1973_1/page/131|journal=Annual Review of Earth and Planetary Sciences|volume=1|pages=131–155|doi=10.1146/annurev.ea.01.050173.001023|bibcode=1973AREPS...1..131C}}</ref> Ezzel szemben a méhlepényesek kivételével az összes többi emlősben van [[epipubic csont]].<ref name=schulkin/>
=== A test általános felépítése ===
Az emlősök – a [[madarak]]kal, [[hüllők]]kel és [[kétéltűek]]kel együtt – az ún. [[négylábúak]] főosztályába ''(Tetrapoda)'' tartoznak. Ennek megfelelően az emlősök ősi alaptípusára a fejből (és nyakból), törzsből, valamint a törzshöz csatlakozó négy lábból és farokból álló test volt a jellemző. A kétéltűeknél és a hüllők többségénél a törzs két oldalán oldalra álló lábak figyelhetőek meg. Az emlősök törzsfejlődése során azonban – az [[állandó testhőmérséklet]], illetve az intenzívebb anyagcsere kialakulásával – a lábak a törzs alá kerültek. Ez nagyobb sebesség elérését teszi lehetővé, még viszonylag nagy testű állatok esetében is. Ezzel együtt megváltozott a gerincoszlop hajlatainak iránya és a hozzá tartozó izomzat is: a test így mozgás közben nem jobbra-balra kígyózik, mint a hüllőknél, hanem előre-hátra mozog. Ezért az emlősök már nem kúsznak és másznak, hanem futni is képesek.
[[Statika]]ilag a szárazföldi négylábú emlősök testfelépítése egy [[híd]] szerkezetére emlékeztet. A törzs súlyát a [[gerincoszlop]] veszi fel, majd a medence- illetve vállövön keresztül továbbadja a mellső és hátsó végtagpárnak, amelyek a test alátámasztását szolgálják. A farok alaphelyzetben lefügg, azt tehát statikailag nem nehéz megtámasztani. Jóval bonyolultabb azonban a nagyobb emlősöknél sokszor igen súlyos, előreálló [[fej]] megtartása, hiszen ez statikailag olyan, mint egy olyan híd, amelynek csak az egyik végénél van pillérje. A fej megtartására tehát erős tarkószalag alakult ki, amely a [[nyakcsigolyák]] fölött helyezkedik el, és a koponya hátsó részét köti össze a [[hátcsigolyák]]kal.
Egyes emlősöknél – az életmód függvényében – a farok visszafejlődött és elcsökevényesedett (például több [[majomalkatúak|majomfajnál]] és [[rágcsáló]]nál), illetve csaknem teljesen eltűnt (például [[emberszabású majmok|emberszabásúak]]), a [[cetek]]nél pedig farokúszóvá alakult át (ennek az úszónak azonban csak a tengelyében találhatók csontok, magát a vízszintes farokúszót porc merevíti).
=== Csontos váz ===
Az emlősök testét belső, csontos váz szilárdítja. Ez a vázrendszer – más gerincesek belső vázával összehasonlítva – igen sok [[csont]]os, és aránylag kevés [[porc]]os elemet tartalmaz. A [[csontváz]]at alkotó csontok száma a különféle emlősfajoknál jelentősen eltérhet, de általában meghaladja a kétszázat, sok fajnál pedig a háromszázat is eléri.
==== A törzs csontjai ====
[[Fájl:Horse anatomy.svg|bélyegkép|Ló csontváza]]
[[Fájl:Teile des Rindes MKL1888.png|thumb|Szarvasmarha csontváza]]
[[Fájl:Skeleton of Choloepus didactylus.jpg|thumb|[[Kétujjú lajhár]] csontváza]]
[[Fájl:Pygmy blue whale.jpg|bélyegkép|220px|A Melbourne Museumban felállított [[Balaenoptera musculus brevicauda]] csontváza]]
A csontvázrendszer ''(systema sceleti)'' tengelyét a gerincoszlop ''(columna vertebralis)'' alkotja, amely egymáshoz sok tekintetben igen hasonló, páratlan [[csont]]okból, csigolyákból ''(vertebrae)'' áll. Elhelyezkedésük alapján a csigolyák lehetnek nyaki ''(vertebrae cervicales),'' háti ''(vertebrae thoracales),'' ágyéki ''(vertebrae lumbales)'' csigolyák, a keresztcsontot (os sacrum) alkotó csigolyák, illetve farokcsigolyák ''(vertebrae caudales).''
A legtöbb gerincesnél meglehetősen változatos a nyakcsigolyák száma: a hüllőknél általában 3 és 9 közötti, a madaraknál – egyes hosszú nyakú fajok esetében – a 25-öt is elérheti. Az emlősöknél azonban szinte valamennyi fajra egységesen hét nyakcsigolya jellemző. Természetesen néhány kivétel itt is előfordul, a [[manátusz]]oknak és kétujjú [[lajhárok]]nak ugyanis hat, a háromujjú lajhároknak pedig kilenc nyakcsigolyájuk van.<ref>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|id=FIIgDk9i_GkC|page=154}} |last1=Dierauf |first1=Leslie A. |last2=Gulland |first2=Frances M. D. |title=CRC Handbook of Marine Mammal Medicine: Health, Disease, and Rehabilitation|location=Boca Raton|edition=2|publisher=CRC Press |year= 2001|page=154 |isbn=978-1-4200-4163-7|oclc=166505919}}</ref>  Emellett egyes [[cetek]]re és néhány [[rágcsálók|rágcsálóra]] jellemző, hogy a nyakcsigolyák közül több is összenő az egyedfejlődés során. A nyakcsigolyák közül kiemelkedő szerep jut az első (fejgyám, ''atlas)'', illetve a második (fejforgató, ''axis'', ''epistropheus)'' nyakcsigolyának, mivel ezek teszik lehetővé a fej bizonyos mozgásait a nyakhoz képest. Ennek megfelelően e csigolyák alakja is eltér a többi nyakcsigolyáétól.<br />
A hátcsigolyák legfőbb jellegzetessége, hogy bordapárok kapcsolódnak hozzájuk. A legtöbb emlősnél a hátcsigolyák, és ezzel együtt a bordapárok száma 12 és 18 közötti, ráadásul kisebb eltérések még fajon belül, egyedi különbségek alapján is előfordulhatnak. Érdekesség, hogy a törzsfejlődés korábbi szakaszában eredetileg minden csigolyához tartoztak bordák, a nyaktól a farokig, mi több, a tojásrakó emlősöknek mind a mai napig vannak nyaki bordáik. A bordák ''(costae)'' közül az elülsők a szegycsonthoz ''(sternum)'' ízesülnek, ezért ezeket valódi, vagy sternalis bordáknak ''(costae sternales)'' nevezzük. A hátrébb található bordák, az ún. asternalis, vagy álbordák ''(costae asternales)'' csupán közvetve, szalagos összeköttetésen keresztül kapcsolódnak a szegycsonthoz. A gerincoszlop háti része, a bordapárok és a szegycsont, valamint a szalagos összeköttetések többé-kevésbé zárt mellkast képeznek a mellüreg körül. Ennek zártsága a különböző emlőscsoportoknál jelentősen eltérhet attól függően, hogy miként alakul a sternalis és az asternalis bordák aránya. Az elülső bordáknak a mellső végtag megtámasztásában, a hátulsóknak pedig a légzőmozgásokban is jelentős szerep jut. A szegycsont némely emlősöknél igen fejlett, a [[denevérek]]nél, ahol nagy tapadási felület kell a repülést szolgáló erőteljes izmoknak, még középső taréj is kialakul rajta. A ceteknél viszont apró csonttá fejlődött vissza. Különösen a nagy testű, nagy fejű, illetve hosszú nyakú emlősöknél figyelhető meg, hogy a hátcsigolyák tövisnyúlványa rendkívül fejlett. Ez különösen az elülső hátcsigolyákra, azok közül is a harmadikra vonatkozik. Ennek oka elsősorban az, hogy a nyakszirttől, illetve az elülső nyakcsigolyáktól eredő tarkószalag ''(ligamentum nuchae)'' a harmadik hátcsigolya tövisnyúlványán megtapadva terjed tovább egészen a keresztcsontig (ezen a részen már tövis fölötti szalag, ''ligamentum supraspinale'' a neve). A fejlett tövisnyúlványok tehát tapadási helyül szolgálnak, a tarkószalag – mint afféle függesztőlánc – így közvetíti a fej és a nyak súlyát a törzs felé.<br />
Az ágyékcsigolyák száma az emlősöknél 4 és 7 közötti. Mindkét oldalon fejlett harántnyúlvány ''(processus transversus)'' jellemzi őket, amelyet gyakran bordanyúlványként ''(processus costarii)'' is neveznek, mivel azok a magzati korban még felismerhető ágyéki bordák maradványai. Egyes emlősöknél előfordul, hogy az elülső egy-két ágyéki csigolyánál nyúlvány helyett különálló bordák figyelhetőek meg, ám ezek az izomzatban szabadon végződnek. Az ilyen bordákat repülő-, vagy lengőbordáknak ''(costae fluctuantes)'' nevezzük.
A keresztcsigolyák, melyek száma 3 és 5 közötti, a legtöbb emlősben egységes keresztcsonttá nőttek össze. Ez a stabilitás szempontjából előnyös, mivel ez az a pont, ahol a gerincoszlop a törzs súlyának terhelését a medence csontjain át átadja a hátsó lábaknak.
Mivel a farok hosszát az életmód jelentősen befolyásolja, az emlősöknél a farokcsigolyák száma a legváltozatosabb. Egyes emlősöknél, például a gibbonoknál teljesen hiányoznak (ami nagy szó, hiszen még az embernek is van 3-4 farokcsigolyából kialakult farokcsontja), a hosszúfarkú tobzoska farka azonban 46-47 csigolyából áll. A farokcsigolyák alakjukat tekintve általában egyszerűek, ez alól a különleges fogófarokkal (például egyes [[Majomalkatúak|majmok]]), illetve támasztó farokkal (például [[kenguru]]k) rendelkező emlősöknél találunk kivételt.
==== A végtagok csontjai ====
[[Fájl:Dog anatomy lateral skeleton view.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A kutya csontváza: 1. lapocka; 1.H. nyakcsigolyák; 1.L. hátcsigolyák; 1.S. farokcsigolyák; 4. karcsont; 5. vállízület; 7. singcsont; 7.L. ágyékcsigolyák; 9. orsócsont; 10. lábtőcsont; 12. lábközépcsont; 13.R. bordák; 15. medence; 18. ''os penis''; 21. sípcsont; 21. térdízület; 23. szárkapocscsont]]
[[Fájl:Felis catus skeleton.JPG|thumb|250px|Macskacsontváz]]
[[Fájl:Human skeleton front hu.svg|thumb|right|300px|Az emberi csontváz elölnézetben]]
A végtagok közül az elülső csontjait izmos és szalagos, a hátulsóét pedig ízületes összeköttetés fűzi a törzs csontjaihoz. Az elülső és a hátulsó végtag csontos váza eredendően azonos séma szerint épül fel. A szabad végtag mindkét esetben övvel ''(cingulum)'' kapcsolódik a törzs csontjaihoz, felső részét ''(stylopodium)'' egyetlen, középső részét ''(zeugopodium)'' két csont alkotja. Alsó része ''(autopodium)'' eredendően öt ujjra oszlik, ám egyes ujjak redukálódhattak a törzsfejlődés során.<br />
Az elülső végtaghoz tartozó csontos öv a vállöv ''(cingulum membri thoracici)'', amely az emlősök törzsfejlődése során jelentős mértékben leegyszerűsödött. A vállöv ugyanis eredetileg valóban övszerű, számos csontból álló képződmény volt, ilyet találunk ma is a többi gerincesnél. Az emlősök vállöve eredetileg három pár csontból, a lapockából ''(scapula)'', a kulcscsontból ''(clavicula)'', és a hollócsőrcsontból ''(os coracoideum)'' állt. A legtöbb emlősnél azonban csak a lapocka található meg. Bár az ember aránylag fejlett kulcscsonttal rendelkezik, az emlősök többségénél a kulcscsont csökevényes, az [[elefánt]]oknál, a ceteknél, számos patásnál, és egyes [[ragadozók]]nál lényegében hiányzik, vagy csak nyomokban (például mint a fejbiccentő izom inas beirata) van jelen. A hollócsőrcsont teljesen eltűnt, illetve a lapockával összenőve egy apró nyúlvány ''(processus coracoideus)'' formájában van jelen. A tojásrakó emlősök itt is kivételt jelentenek, amennyiben rendkívül ősi, sok tekintetben a hüllőkére emlékeztető vállövük van. A lapocka, és a kulcscsont mellett köztes kulcscsont ''(interclavicula)'', illetve két elemből ''(procoracoid'', ''metacoracoid)'' álló hollócsőrcsontjuk van. Hasonlóan ősi felépítésű vállöv jellemző az erszényesek újszülöttjeire, ez azonban az egyedfejlődés során felszívódik, illetve átalakul a felnőtt állatoknál megfigyelhető egyszerűbb vállövvé.<br />
A lapockához ízesül az elülső szabad végtag felső része, a karcsont ''(humerus)'', amelyet felkarcsontnak is szoktak nevezni. Az orsócsont ''(radius)'' és a könyökcsont (vagy singcsont, ''ulna)'' az elülső szabad végtag középső részének felel meg. Egyes emlősöknél a könyökcsont hozzánőtt az orsócsonthoz, esetleg csak a könyökcsont felső része különül el valamennyire.
Az elülső lábvég felső részében több (alapesetben kilenc) apró csont ''(ossa carpi)'' alkotja az elülső lábtőt ''(carpus)'', amely az emlősök ősi alaptípusánál öt egymás mellett elhelyezkedő elülső lábközépcsontból ''(ossa metacarpalia)'' álló elülső lábközépben ''(metacarpus)'' folytatódik, végül pedig ujjpercekből ''(ossa digitorum manus)'' álló ujjakban ''(digiti)'' végződik. Az egyes ujjak általában három ujjpercből állnak, az ujjak vége felé haladva az első ''(phalanx proximalis),'' a második ''(phalanx medialis),'' illetve a harmadik ujjperccsontból ''(phalanx distalis).'' Ez alól alapesetben csak az első ujj, a hüvelykujj képez kivételt, itt ugyanis a második ujjperccsont hiányzik. Az életmód természetesen nagyban befolyásolja az ujjak számát és alakját. A [[főemlősök]]re az ősi ötujjú alaptípusnak megfelelő mellső végtag jellemző, szembefordítható hüvelykujjal. A [[kúszóerszényesek]] és a [[koala|koalák]] szintén ötujjú mellső végtaggal rendelkeznek, ám a hüvelyken kívül a második ujjat is szembe tudják fordítani a többivel. Számos emlősnél az ujjak részben elcsökevényesedtek és visszafejlődtek. Számos párosujjú patásnál csak a harmadik és a negyedik ujj van jelen, esetleg a második és a negyedik ujjak fattyúujjakként. A [[páratlanujjú patások]] közül az [[orrszarvú]]aknál és a [[tapír]]oknál a második, harmadik és negyedik ujj maradt meg, a [[lófélék]]nél pedig a harmadik ujj kizárólagossága jellemző. A denevéreknél az elülső végtag csontjai – különösen az ujjpercek – rendkívüli mértékben meghosszabbodtak, hiszen a végtag bőrvitorlás szárnnyá alakult. A cetek uszonnyá alakult mellső végtagjaiban további ujjperccsontok alakultak ki.<br />
Amíg az emlősök vállöve jóval egyszerűbb, és kevésbé erőteljes, mint például a hüllőké, addig a medenceöv esetében éppen fordított a helyzet. Itt ugyanis több csont erőteljes csontos medenceövet ''(cingulum membri pelvini)'' lépez. Maga a medencecsont ''(os coxae)'' merev ízülettel kapcsolódik a gerincoszlophoz tartozó keresztcsonthoz, a jobb és bal medencecsontot pedig idővel elcsontosodó álízület fűzi egymáshoz. Maguk a medencecsontok lényegében három-három csontból állnak, a csípőcsontból ''(os ilium),'' a fancsontból ''(os pubis)'' és az ülőcsontból ''(os ischii).'' Emellett a [[tojásrakó emlősök]]nél, és az erszényesek többségénél ún. erszénycsont ''(epipubis)'' is kapcsolódik a csontos medenceövhöz. A medence jellegzetes vápájához ''(acetabulum)'' ízesül a combcsont ''(os femoris'', ''femur)'', amely a térdkaláccsal ''(patella)'' kiegészült térdízületen át a szár csontjaiban, nevezetesen a sípcsontban ''(tibia)'' és a szárkapocsban ''(fibula)'' folytatódik.<br />
A hátulsó lábvég csontos vázának szerkezete sok tekintetben hasonló a mellsőéhez, ám ennek felső részében nem kilenc, hanem csak hét (esetleg kevesebb) csont ''(ossa tarsalis)'' alkotja a hátulsó lábtőt ''(tarsus)''. Az ősi, ötujjú végtagtípusnál a hátulsó lábakon is öt hátulsó lábközépcsont ''(ossa metatarsalia)'' alkotja a hátulsó lábközepet ''(metatarsus)'', és itt is három-három ujjperccel kell számolnunk minden ujj esetében, kivéve a hüvelyket, amely csak két ujjperccsontból áll. Sok emlősre ma is jellemző az ötujjú hátsó láb, egyes fajoknál (néhány majomfaj és erszényes) a lábhüvelyk szembefordítható a többi ujjal. A patásoknál természetesen itt is egyes ujjak elcsökevényesedése, az ujjak számának csökkenése a jellemző, némelyik emlősnél (például cetek) pedig szinte teljesen eltűntek a hátsó végtagok.
==== A fej csontjai ====
A fej csontos vázát a [[koponya]] ''(cranium)'' alkotja, amelyet többnyire két részre, agykoponyára ''(neurocranium)'' és arckoponyára ''(splanchnocranium)'' szokás osztani. Az agykoponya főbb részei közül a nyakszirtcsont ''(os occipitale),'' az ékcsont ''(os sphenoidale),'' a rostacsont ''(os ethmoidale)'' és fal közötti csont ''(os interparietale)'' páratlan, a falcsont ''(os parietale),'' a homlokcsont ''(os frontale)'' és a halántékcsont ''(os temporale)'' pedig páros csontok. Az arckoponyát alkotó csontok többsége páros, így kettő van az állcsontból ''(maxilla)'', az áll közötti csontból ''(os incisivum),'' az orrcsontból ''(os nasale),'' a könnycsontból ''(os lacrimale),'' a járomcsontból ''(os zygomaticum),'' a szájpadláscsontból ''(os palatinum),'' a röpcsontból ''(os pterygoideum),'' az állkapocscsontból ''(mandibula)'' és az orrkagylókból ''(conchae nasales),'' ám a nyelvcsontból ''(os hyoideum)'' és az ekecsontból ''(vomer)'' csak egyet-egyet találni a koponyában.
Az emlősök különböző fejékei, illetve szarvszerű képleteinek alkotásában (orrszarv, agancs, csontkúp, villásszarv, tülök) az orrszarv kivételével a koponya csontjai is részt vesznek. Erre a legismertebb példa a tülkösszarvúak tülke, ahol a szaruanyagú tülök lényegében a homlokcsont csontos szarvnyúlványán ''(processus cornualis)'' nyugszik. A homlokcsonthoz kapcsolódik a [[szarvas (állat)|szarvasok]] és rokonaik agancsának töve, a „rózsatő” is. Ugyancsak a koponyán nyugszik a [[villásszarvú antilop]] egyedülálló fejéke, valamint a [[zsiráf]]ok és a hím [[okapi]]k fején látható csontkúp ''(ossiconus)'' is.
===Idegrendszer===
Az emlősagy jellemzője a [[neokortex]], ami csak az emlősökben található meg.<ref>{{Cite journal|last1=Lui|first1=J. H. |last2=Hansen|first2=D. V. |last3=Kriegstein|first3=A. R. |doi=10.1016/j.cell.2011.06.030 |title=Development and Evolution of the Human Neocortex |journal=Cell |volume=146 |issue=1 |pages=18–36 |year=2011 |pmid= 21729779|pmc=3610574}}</ref>  A méhlepényes emlősök corpus callosummal is bírnak, ami nem található meg erszényesekben vagy kloákásokban.<ref>{{cite journal |bibcode=1933PNAS...19..609K |jstor=86284 |title=Absence of the Corpus callosum as a Mendelizing Character in the House Mouse |author1=Keeler |first1=Clyde E. |volume=19 |year=1933 |pages=609–11 |journal=Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America |doi=10.1073/pnas.19.6.609 |pmid=16587795 |issue=6 |pmc=1086100}}</ref>
===Lélegzőrendszer===
[[File:Lung expansion simulation with Raccoon.gif|thumb|left|A tüdő mozgásának szemléltetése: [[mosómedve]] tüdejének kézi felfújása]]
A [[tüdő]] szivacsos és méhsejtes szerkezetű. A lélegzéshez a tüdőt a [[rekeszizom]] mozgatja, ami elválasztja a [[mellkas]]t a [[hasüreg]]től. A rekeszizom összehúzódása lelapítja a dome-ot, amivel megnöveli a tüdő térfogatát. A levegő az [[orrüreg|orr-]] és a [[szájüreg]]en át lép be a szervezetbe, majd a gégén, hörgőn és hörgőfán végighaladva eljut a légzőhólyagocskákba. A rekeszizom elernyedésének ellenkező a hatása, a tüdő összenyomódik, így a levegő távozik. Fizikai erőfeszítés hatására összehúzódik a hasfal, ami nyomja a rekeszizmot, így a levegő gyorsabban és erőteljesebben áramlik ki. Más lélegzőizmok hatására a [[bordák|bordázat]] kitágulhat vagy összehúzódhat. Ennek következtében a levegő be- és kiáramlik, miközben nyomása csökken.<ref>{{cite book|last1=Levitzky|first1=Michael G.|title=Pulmonary physiology|date=2013|publisher=McGraw-Hill Medical|location=New York|isbn=978-0071793131|chapter=Mechanics of Breathing |edition=8|oclc=940633137}}</ref><ref name=bellows/>  A tüdőnek ez a típusa fújtató tüdő, melynek névadója a kovácsok fújtatója.<ref name=bellows>{{cite book|chapter-url={{Google books|plainurl=yes|id=DoC48j2-LnkC|page=12}} |location=New Delhi|first=Kumar B.|last=Umesh|year=2011|edition=1|title=Handbook of Mechanical Ventilation|chapter=Pulmonary Anatomy and Physiology|publisher=Jaypee Brothers Medical Publishing |page=12|isbn=978-93-80704-74-6|oclc=945076700}}</ref>
[[File:Animal echolocation.svg|thumb|upright=1.35|Diagram egy denevér által kibocsátott és egy közeli tárgyról visszaverődött ultrahangról. Call: a kiadott hang, echo: a visszhang]]
A hang a [[gége|gégében]] keletkezik, melyet a gége fölötti toldalékcső szűr. A hang keletkezéséhez szükséges levegő a tüdőből áramlik a hörgőfán keresztül a gégén át a külvilágba. A gége határozza meg a keletkező hang magasságát és hangerejét, bár a hangerőt némileg a tüdő is befolyásolhatja. A [[hangyászsün]]ök csak sziszegni tudnak, a hang a részben zárt gégéből származik további módosítás nélkül. A többi emlős gégéjében a [[hangszalagrés]] adja a hangot, amit a [[hangszalagok]] szabályoznak. Ezek mozgása sokféle hangot tud kelteni, mint dorombolást vagy kiabálást. A gége helyzetének megváltoztatásával képesek az emlősök szájon át, illetve orron át hangokat képezni, illetve a legtöbb faj ezzel éri el, hogy egyszerre tudjon lélegezni és enni. Az orrhangok rendszerint lágyak, a szájon át keletkezett hangok rendszerint hangosak.<ref name=fitchbrown2006/> Az [[ember]] hét hónapos koráig képes egyszerre nyelni és lélegezni, utána már nem.<ref>{{cite web|url=https://nuus.hu/eletmod/egeszseg/0125/fogadjunk-hogy-ezt-10-dolgot-nem-tudtad-testedrol/|title=nuus.hu}}</ref>
Néhány emlősnek viszonylag nagy a gégéje, például a [[kalapácsfejű repülőkutya]] légútjának nyaki szakaszát a gége tölti ki, a többi szakasz, illetve a [[szív]] a hasban helyezkedik el.<ref>{{cite journal|first=Paul |last=Langevin |first2=Robert M. R.|last2=Barclay|year=1990|title=''Hypsignathus monstrosus''|journal=Mammalian Species|volume=357 |issue=357 |pages=1–4 |doi=10.2307/3504110|jstor=3504110 }}</ref> A szájpadlás szintén részt vehet a hang magasságának szabályozásában, így a nagymacskák bőgését is mélyíti.<ref>{{cite journal | last = Weissengruber | first = G. E. |first2=G.|last2=Forstenpointner |first3=G.|last3=Peters|first4=A.|last4=Kübber-Heiss |last5=W. T.|first5=Fitch | title = Hyoid apparatus and pharynx in the lion (''Panthera leo''), jaguar (''Panthera onca''), tiger (''Panthera tigris''), cheetah (''Acinonyx jubatus''), liger (''Panthera leo'' × ''Panthera tigris''), Tigon (''Panthera tigris'' x ''Panthera leo'') and the domestic cat. (''Felis silvestris'' f. ''catus'') | journal = Journal of Anatomy| pages=195–209 | volume=201|issue=3 |year=2002| doi =10.1046/j.1469-7580.2002.00088.x | pmc=1570911 | pmid=12363272}}</ref> Az [[afrikai elefánt]] és a [[sziláscetek]] képesek [[infrahang]]ot kiadni.<ref>{{cite journal |first=Angela S.|last=Stoeger |first2=Gunnar|last2=Heilmann |first3=Matthias|last3=Zeppelzauer|first4=André|last4=Ganswindt |first5=Sean|last5=Hensman |first6=Benjamin D. |last6=Charlton |year=2012|title=Visualizing Sound Emission of Elephant Vocalizations: Evidence for Two Rumble Production Types|journal=PLOS ONE|volume=7 |issue=11 |doi=10.1371/journal.pone.0048907 |pmc=3498347 |pmid=23155427|page=e48907|bibcode=2012PLoSO...748907S}}</ref><ref>{{cite journal|first=C. W.|last=Clark |year=2004 |title= Baleen whale infrasonic sounds: Natural variability and function|journal=Journal of the Acoustical Society of America |volume=115 |issue=5|doi=10.1121/1.4783845|page=2554|bibcode=2004ASAJ..115.2554C}}</ref> Kis emlősök apró gégéjükkel [[ultrahang]]ot tudnak képezni, amit hallanak is, a csiga és a középfül módosulásával. Az ultrahangot a madarak és a hüllők nem hallják, ez fontos lehetett a földtörténeti középidőben. A [[denevérek]] [[echolokáció]]ján kívül rágcsálók használnak ultrahangot például az anya-kölyök kommunikációra. A [[fogascetek]] is használnak ultrahangot tájékozódásra, de ezt nem a gégéjük modulálja, hanem a [[homloküreg]]ükben található zsírszövet. Néhány emlősnek, egyes majomfajoknak léghólyag csatlakozik a gégéjéhez, ami rezonátorként felerősíti a hangot.<ref name=fitchbrown2006>{{cite book|url=http://homepage.univie.ac.at/tecumseh.fitch/wp-content/uploads/2010/08/Fitch2006MammalVocalProd.pdf|first=W. T.|last=Fitch|chapter=Production of Vocalizations in Mammals|year=2006|title=Encyclopedia of Language and Linguistics|editor-first=K.|editor-last=Brown|publisher=Elsevier|location=Oxford|pages=115–121}}</ref>
A hangképzést a [[cranial nerve nucleus]] irányítja, melynek üzenetét a bolygóideg két ága, a [[nervus recurrens]] és a [[superior laryngeal nerve]] közvetíti. A hangot alakító szerveket az [[arcidegek]] és a [[nyelv alatti ideg]] idegzik be. Az emlős középagyának periaqueductal gray régiójának elektromos ingerlése hangképzést vált ki. A legtöbb faj nem tud új hangokat, hangképzést megtanulni; erre csak az ember, a cetfélék, [[fókák]], elefántok, esetleg denevérek képesek. Az emberben ezt a [[mozgatókéreg]] és a [[gerincvelő]] mozgatóidegei közötti kapcsolata teszi lehetővé.<ref name=fitchbrown2006/>
===Keringési rendszer===
A [[szív]] négyüregű, két pitvara és két kamrája van. Négy billentyű különíti el egymástól az üregeket, és biztosítja a [[vér]] áramlását a megfelelő irányba. A tüdőben végbement gázcsere után az oxigéndús vér visszatér a szívbe a bal pitvaron át a négy tüdővénán. Ez a [[kis vérkör]] vége. A vér ezután a bal kamrába áramlik, majd kimegy a [[nagy vérkör]]be, ami a testet látja el friss oxigénnal és tápanyagokkal. Maga a szív is a nagy vérkörből jut ellátáshoz, a [[koronaerek]] által. A vér a szív elernyedésekor áramlik a pitvarból a kamrába.<ref>{{cite book |last1=Betts |first1=J. Gordon|first2=Peter|last2=Desaix|first3=Eddie |last3=Johnson|first4=Jody E. |last4=Johnson |first5=Oksana|last5=Korol|first6=Dean |last6=Kruse|first7=Brandon |last7=Poe |first8=James A. |last8=Wise |first9=Mark|last9=Womble|first10=Kelly A.|last10=Young|title=Anatomy & physiology |year=2013|isbn=978-1-938168-13-0|oclc=898069394|url=http://cnx.org/content/m46676/latest/?collection=col11496/latest|location=Houston|publisher=Rice University Press|pages=787–846}}</ref>
===Kültakaró===
A kültakarót három réteg alkotja: kívülről befelé [[hámszövet|hám]], [[irha]], [[bőralja]]. A hám 10-30 réteg sejtből áll, fő funkciója a külső fizikai védelem. A hám fokozatosan kopik, ezt a hám belső rétege osztódással pótolja. Az irha 15-40-szer vastagabb a hámnál, és sok komponensből áll, tartalmaz vérereket is. A bőralja tartalmazza a [[zsírszövet]]et, ami a zsír tárolása mellett hőszigetel és véd az ütődésektől. Ennek vastagsága fajfüggő; a tengeri emlősöké vastag a hőszigetelés érdekében, a [[valódi cetek]]nél a legvastagabb részen meghaladja az 50&nbsp;cm-t.<ref>{{cite book|last=Tinker|first=Spencer W. |title=Whales of the World|year=1988|publisher=Brill Archive|isbn=978-0-935848-47-2|page=51|url={{Google books|plainurl=yes|id=ASIVAAAAIAAJ|page=51}}}}</ref>
[[File:Stekelvarken Aiguilles Porc-épic.jpg|thumb|A [[sül]]ök tüskéi módosult szőrszálak]]
[[Fájl:Ovibos moschatus attackierend2.jpg|thumb|250px|A [[keleti pézsmatulok|keleti pézsmatulkot]] bundája védi a hidegtől]]
Az emlősökre jellemző a [[szőrzet]], melynek félépítése különbözik más állatok szőrszerű képleteitől. Ilyen szőre csak az emlősöknek van, ez megkülönböztető jegy. Habár néhány faj szőrtelennek tűnik, alapos vizsgálattal található rajtuk is szőr, gyakran a test rejtett részein.<ref name=hair>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|id=udCnKce9hfoC|page=97}}|first1=George A.|last1=Feldhamer|first2=Lee C.|last2=Drickamer|first3=Stephen H.|last3=Vessey|first4=Joseph H.|last4=Merritt|first5=Carey|last5=Krajewski |year=2007|title=Mammalogy: Adaptation, Diversity, Ecology|edition=3|location=Baltimore|publisher=Johns Hopkins University Press|isbn=978-0-8018-8695-9|oclc=124031907}}</ref>
A szőrzet elsődleges célja a hőszigetelés. A további célok közé tartozik a mechanikai védelem, az érzékelés segítése és az álcázás.<ref name=dawson2014>{{cite journal|last=Dawson|first=T. J.|last2=Webster|first2=K. N.|last3=Maloney| first3=S. K.|year=2014|title=The fur of mammals in exposed environments; do crypsis and thermal needs necessarily conflict? The polar bear and marsupial koala compared|journal=Journal of Comparative Physiology B|volume=184| issue=2|pages=273–284|doi=10.1007/s00360-013-0794-8|pmid=24366474}}</ref>
[[File:Great male Leopard in South Afrika-JD.JPG|thumb|A [[leopárd]] bundájának színe segít az állat elrejtőzését]]
A szőrzet típusai:
* Alsó szőrzet, hőszigetelés céljára.
* Fedőszőrzet, hőszigetelés, álcázás, kommunikációs célra.
* Bajuszszőrzet, érzékelés céljára.
* Tüskék, védelem céljára, mint sünöknél, hangyászsünöknél.
* Sörény, kommunikációs célokra.
* Újszülött emlősök bolyhos szőre.<ref name=hair/>
A szőrzet hossza nem áll kapcsolatban a hőszabályozással. Például egyes trópusi emlősök, például a [[lajhárok]] olyan hosszú szőrzetet növesztenek, mint a sarkvidéki emlősök. A hőszigetelő értéket nem a bunda hossza, hanem annak tömöttsége jelzi. A sarkvidéki emlősöknek tömött szőre van. Például a  keleti pézsmatulok fedőszőre eléri a 30&nbsp;cm-t, és az alsó szőrzet sűrű, ami lehetővé teszi, hogy az állat túlélje a -40 Celsius fokot.<ref name=hair/> Sivatagi emlősöknek, például tevéknek is jó hőszigetelésre van szükségük. Nyáron egy teve szőrének felszíne eléri a 70 Celsius fokot, de a szőr tövénél csak 40 Celsius fok van.<ref name=hair/> Vízi emlősöknél
a hőszigetelést a bundában csapdába ejtett hő segíti.<ref name=hair/>
Az emlősök bundájának színét különféle okok határozzák meg, mint álcázás, kommunikáció, például szexuális kiválasztás; és hőszabályozás.
Sok emlős bundájának színével álcázza magát, beleolvad a környezetbe, így a lehetséges ragadozók vagy zsákmányok nehezen veszik észre.<ref name="bioscience.oxfordjournals.org">{{cite journal |last1=Caro |first1=Tim |year=2005 |title= The Adaptive Significance of Coloration in Mammals |journal=BioScience |volume= 55 | issue = 2 |pages= 125–136 |url=http://bioscience.oxfordjournals.org/content/55/2/125.full.pdf+html |doi=10.1641/0006-3568(2005)055[0125:tasoci]2.0.co;2}}</ref> Hideg égövi emlősök bundájának színe télen fehér, nyáron barna; például a sarki róka,  (Alopex lagopus), az örvöslemming (Dicrostonyx groenlandicus), a hermelin (Mustela erminea), és a hócipős nyúl (Lepus americanus).<ref>{{cite journal |last1=Mills|first1=L. Scott |last2=Zimova|first2=Marketa |last3=Oyler|first3=Jared |last4=Running|first4=Steven |last5=Abatzoglou|first5=John T. |last6=Lukacs|first6=Paul M. |title=Camouflage mismatch in seasonal coat color due to decreased snow duration |journal=PNAS |date=April 2013 |volume=110 |issue=8 |pages=7360–7365 |pmc=3645584 |pmid=23589881 |doi=10.1073/pnas.1222724110|bibcode=2013PNAS..110.7360M}}</ref>  Egyes fán élő emlősök, mint majmok és egyes erszényesek bőrének egy része emlősök számára szokatlan színű, lila, kék vagy zöld.<ref>{{cite journal |last1=Prum |first1=Richard O. |last2=Torres |first2=Rodolfo H. |year=2004 |title=Structural colouration of mammalian skin: convergent evolution of coherently scattering dermal collagen arrays |journal=Journal of Experimental Biology |volume=207 |pages=2157–72 |doi=10.1242/jeb.00989 |url=http://jeb.biologists.org/content/207/12/2157.full.pdf |issue=12}}</ref> A lajhárok szőre azonban algától zöldül be.<ref>{{cite journal|url=http://www.biomedcentral.com/1471-2148/10/86|first1=Milla |last1=Suutari |first2=Markus |last2=Majaneva |first3=David P. |last3=Fewer |first4=Bryson |last4=Voirin |first5=Annette |last5=Aiello |first6= Thomas |last6=Friedl |first7=Adriano G.|last7=Chiarello |first8=Jaanika |last8=Blomster |year=2010 |title=Molecular evidence for a diverse green algal community growing in the hair of sloths and a specific association with ''Trichophilus welckeri'' (Chlorophyta, Ulvophyceae) |journal=Evolutionary Biology |volume=10 |issue=86 |pages=86 |doi=10.1186/1471-2148-10-86 |pmid=20353556 |pmc=2858742}}</ref>
A lehetséges ragadozók elriasztása érdekében néhány emlősfaj fekete-fehér színű, ami jelzi, hogy az állat meg tudja védeni magát; vagy büdös váladékával, mint a [[csíkos bűzösborz]], vagy saját erejével, mint a [[méhészborz]].<ref>{{cite journal |last1=Caro |first1=Tim |title=Contrasting coloration in terrestrial mammals |journal=Philos Trans Royal Soc B |date=February 2009 |volume=364 |issue=1516 |pages=537–548 |doi=10.1098/rstb.2008.0221 |pmc=2674080 |pmid=18990666}}</ref>
Egyes fajok esetén a kültakaró színe nemenként különböző, például egyes majmok esetén.<ref>{{cite journal |first=J. M. |last=Plavcan |year=2001 |title=Sexual dimorphism in primate evolution |journal=American Journal of Physical Anthropology |volume=116 |issue=33 |pages=25–53 |doi=10.1002/ajpa.10011 |pmid=11786990}}</ref> Emellett jelzi a hormonszintet is, ami meghatározó a párzás szempontjából.<ref name="eva.mpg.de">{{cite journal |last1=Bradley et. al |first1=Brenda |year=2012 |title=Coat Color Variation and Pigmentation Gene Expression in Rhesus Macaques (Macaca Mulatta) |journal=Journal of Mammalian Evolution |volume=20 |issue=3 |pages=263–70 |doi=10.1007/s10914-012-9212-3 |url=http://www.eva.mpg.de/pks/staff/widdig/pdf/Bradley_et_al_2012.pdf |deadurl=yes |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924004623/http://www.eva.mpg.de/pks/staff/widdig/pdf/Bradley_et_al_2012.pdf |archivedate=2015-09-24 |df= }}</ref>
A bunda színe hat a hőháztartásra is, a visszatükrözött fény mennyiségétől függően. Mivel a sötétebb szín több hőt tud elnyelni, néhány kisebb termetű emlős, mint a [[mezei egér]], éppen télire lesz sötétebb. A fehér bunda a fényt a bőr felé tükrözheti vissza.<ref name=hair/><ref name=dawson2014/>
===Emésztő szervrendszer===
[[Fájl:Tigergebiss.jpg|bélyegkép|[[tigris (állat)|Tigris]] fogazata]]
Különféle struktúrák alakultak ki, melyek megkönnyítik a táplálék megemésztését. A táplálék még sértetlen szöveteinek feldarabolását a [[fog]]ak végzik, melyek alakja tükrözi az adott faj táplálkozását. A főbb csoportokon belül is kialakultak különféle variációk, mint a [[növényevő]]k: redős zápfogak, [[mindenevő]]k: gumós zápfogak, [[ragadozó életmód|ragadozók]]: tarajos zápfogak, [[rovarevők]]: hegyes fogazat. A növényevőkön belül a főként puha leveleket és gyümölcsöket evő fajok fogazatának koronája alacsony, míg a keményebb füveket legelőké magas koronájú.<ref>{{cite book|last=Romer|first=A. S.|year=1959|title=The vertebrate story|url=https://archive.org/details/vertebratestory0000rome|publisher=University of Chicago Press|location=Chicago|isbn=978-0-226-72490-4|edition=4}}</ref> Ragadozóknál a fogazat magassága és a szemfogak alkalmazkodtak az adott faj táplálkozási szokásaihoz, a szokásos zsákmány méretéhez.<ref>{{cite journal|first=Christian|last=de Muizon|first2=Brigitte|last2=Lange-Badré|year=1997|title=Carnivorous dental adaptations in tribosphenic mammals and phylogenetic reconstruction|url=https://archive.org/details/sim_lethaia_1997-12_30_4/page/353|journal=Lethaia|volume=30|issue=4|pages=353–366|doi=10.1111/j.1502-3931.1997.tb00481.x}}</ref>
A [[kérődzők]] [[gyomor|gyomra]] négy üregre tagolódik:  [[bendő]], [[reticulum]], [[omasum]] és [[abomasum]]f. A növényi anyag lenyelése után a bendőben és a reticulumban nyállal keveredik, és szétválik folyékony és szilárd frakciókra. A szilárd frakciót az állat visszakérődzi, nyelvével kinyomja belőle a folyadékot és újra lenyeli. A megemésztett étel áthalad a bendőn és a reticulumon, ahol szimbióta baktériumok, gombák és protozoák cellulózt bontó enzimet, [[celluláz]]t termelnek.<ref>{{cite journal|first=Peter|last=Langer|year=1984|title=Comparative Anatomy of the Stomach in Mammalian Herbivores |journal=Quarterly Journal of Experimental Physiology |volume=69 |issue=3 |pages=615–625 |pmid=6473699 |doi=10.1113/expphysiol.1984.sp002848}}</ref> A [[páratlanujjú patások]]ban a szimbióták a rendkívül hosszú és vastag [[vakbél]]ben bontják a cellulózt.<ref>{{cite book|chapter-url={{Google books|plainurl=yes|id=Mqv4Lo1vpk4C|page=322}}|first=Terry A.|last=Vaughan |first2=James M.|last2=Ryan|first3=Nicholas J. |last3= Czaplewski |title=Mammalogy |edition=5 |publisher=Jones and Bartlett |year=2011 |page=322 |isbn=978-0-7637-6299-5 |chapter=Perissodactyla |oclc=437300511}}</ref> A ragadozók gyomra egyszerű, és főként hús emésztésére alkalmas. A vakbél rövid, vagy nincs is, a vastagbél vastagabb, mint a vékonybél.<ref>{{cite book |url={{Google books|plainurl=yes|id=B3crAAAAYAAJ|page=496}}|first=William H.|last=Flower |first2= Richard |last2=Lydekker |author2link=Richard Lydekker |year=1946 |title=An Introduction to the Study of Mammals Living and Extinct |publisher=Adam and Charles Black |location=London |page=496|isbn=978-1-110-76857-8}}</ref>
===Kiválasztó szervrendszer===
[[File:Glycerination of Bovine kidney.jpg|thumb|[[Szarvasmarha]] veséje]]
Az emlősök kiválasztó szervrendszere több komponensből áll. A [[máj]] semlegesíti az [[ammónia|ammóniát]] a [[karbamidciklus]]ban, ami később így jut a vizeletbe.<ref>{{cite book|first=S.|last=Sreekumar|title=Basic Physiology|publisher=PHI Learning Pvt. Ltd.|year=2010|pages=180–181|isbn=978-8120-34107-4|url ={{Google books|plainurl=yes|id=IxYR9wTeXQgC|page=180}}}}</ref>  A [[vérsejt]]ek bomlásából származó [[bilirubin]] az [[Epe (anatómia)|epén]] és a [[vizelet]]en át ürül, amihez a máj enzimeket választ ki.<ref>{{cite book|last=Cheifetz|first=Adam S.|title=Oxford American Handbook of Gastroenterology and Hepatology|year=2010|publisher=Oxford University Press, USA|location=Oxford|isbn=978-0199830121|page=165}}</ref> Az epébe került bilirubin barnára színezi a székletet.<ref>{{cite book|last=Kuntz|first=Erwin|title=Hepatology: Textbook and Atlas|url=https://archive.org/details/hepatologytextbo00kunt|year=2008|publisher=Springer|location=Germany|isbn=978-3-540-76838-8|page=[https://archive.org/details/hepatologytextbo00kunt/page/38 38]}}</ref>
Az emlősök [[vese|veséjének]] megkülönböztető jegye a [[vesemedence]] és a [[vesepiramis]]ok, a vese kérge és veleje, amiben hosszú [[Henle-kacs]]ok tekerednek. Az emlősök veséje bab alakú, habár néhány más faj veséjének alakja módosult, mint a [[medvék]]é vagy a [[cetfélék]]é.<ref>{{cite journal|last=Ortiz|first=Rudy M.|title=Osmoregulation in Marine Mammals|year=2001|journal=Journal of Experimental Biology|volume=204|issue=11|pages=1831–1844|pmid=11441026|url=http://jeb.biologists.org/cgi/content/short/204/11/1831}}</ref><ref name=VB/> A legtöbb emlősfajnak felnőttként nincs [[kloáka|kloákája]], de az embriónak van. Ennek hátsó részéből alakul ki a végbél, elülső részéből hímeknél a [[húgycső]] [[pénisz]]ben futó szakasza, nőstényeknél a [[hüvelytornác]].<ref name=VB/> Ezzel szemben a valódi kloákával bíró kloákásokon<ref>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|https://books.google.com/books?id=wojUDAAAQBAJ|page=281}}|first=R.|last=Dawkins|first2=Y. |last2=Wong|year=2016|title=The Ancestor's Tale: A Pilgrimage to the Dawn of Evolution|edition=2nd|publisher=Mariner Books|location=Boston|page=281|isbn=978-0-544-85993-7}}</ref> kívül néhány [[cickány]], az [[aranyvakond]] és a [[tanrekfélék]] felnőttként is kloákával bír.<ref>[http://journals.cambridge.org/action//displayFulltext?type=6&fid=290402&jid=BRE&volumeId=80&issueId=01&aid=275550&fulltextType=RV&fileId=S1464793104006566 Biological Reviews - Cambridge Journals]</ref>  Erszényeseknél a nemi szervek függetlenek a [[végbél]]től, de a kloáka nyomai megmaradnak.<ref name=VB>{{cite book|last=Roman|first=Alfred Sherwood|last2=Parsons|first2=Thomas S.|year=1977|title=The Vertebrate Body|publisher=Holt-Saunders International|location=Philadelphia|pages=396–399|isbn=978-0-03-910284-5}}</ref>
===Szaporító szervrendszer===
[[File:Goat family.jpg|thumb|right|A [[kecske]]gidák, gödölyék elválasztásukig anyjukkal maradnak]]
Az emlősök ősibb fajaiban a kölykök fejletlenül születtek, vagy néhány napos költés után tojásból keltek ki. Az epibubikus csont miatt nem volt elég hely az anya törzsében ahhoz, hogy a kölykök nagyobbra nőjenek. Ennek legrégibb ismert példája a [[Kayentatherium]], fejletlen újszülöttekkel, de egy alomban 38 kölyökkel.<ref>{{cite journal|author=Eva A. Hoffman; Timothy B. Rowe|year=2018|title=Jurassic stem-mammal perinates and the origin of mammalian reproduction and growth|work=Nature|volume=561|issue=7721|pp=104–108|doi=10.1038/s41586-018-0441-3|pmid=30158701}}.</ref> A méhlepényes emlősökből eltűnt az epibubikus csont, vagy baculummá redukálódott, így az anya törzse már akadálytalanul megvastagodhatott a [[vemhesség]] alatt, és fejlettebb kölykök születhettek.
A hímek [[pénisz]]e amellett, hogy párzószerv, vizelet ürítésére is szolgál. Fajtól függően az [[erekció]]t véráramlás, izomműködés vagy szivacsos szövet működésbe lépése idézi elő. A nem erektáló péniszt előbőr fedheti, egyes méhlepényeseknek péniszcsontja (baculum) van. Az erszényesek pénisze elágazó, a kloákásoké négyfejű, amiből csak két fej működik. A legtöbb emlős [[here|heréje]] a [[herezacskó]]ban helyezkedik el, ami a legtöbb fajban a pénisz mögött található; egyes erszényeseknél a pénisz előtt.<ref name=hair/><ref name="Maxwell, Kenneth E. 2013 112–113">{{cite book|author=Maxwell, Kenneth E.|year=2013|title=The Sex Imperative: An Evolutionary Tale of Sexual Survival|publisher=Springer|pages=112–113|isbn=978-1489959881|url=https://books.google.com/books?id=dnf1BwAAQBAJ&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false}}</ref><ref name="Vaughan, Terry A et al. 2011 387">{{cite book|author=Vaughan, Terry A ''et al.''|year=2011|title=Mammalogy|url=https://archive.org/details/mammalogy0005vaug|publisher=Jones & Bartlett Publishers|page=[https://archive.org/details/mammalogy0005vaug/page/387 387]|isbn=978-1449644376}}</ref>
[[File:Dendrolagus matschiei 1.jpg|thumb|left|[[Matschie-kúszókenguru]] kölyökkel az erszényében]]
A nőstények külső nemi szervei a [[klitorisz]], a [[kisajkak|kis-]] és a [[nagyajkak]]. A belső nemi szervek a páros petevezető, 1-2 [[méh]], 1-2 [[méhnyak]], és egy [[hüvely]]. Az erszényeseknek két oldalsó és egy középső hüvelyük van. A kloákások hüvelye sinus urogenitalis. Méhlepényesekben, ha két méh van, akkor külön méhnyakkal nyílnak a hüvelybe. A méh lehet kétrészes, és csatlakozhat egy méhnyakkal a hüvelyhez. A rendszer lehet kétszarvú, Y alakot formálva, vagy egyszerű, egy méhes.<ref name=hair/><ref name="Maxwell, Kenneth E. 2013 112–113"/><ref name="Vaughan, Terry A et al. 2011 387"/>
A legtöbb emlős [[Elevenszülő emlősök|elevenszülő]], nem rak tojást. A kloákások öt faja, a [[kacsacsőrű emlős]] és a [[hangyászsünök]] négy faja tojással szaporodik. A kloákások nemmeghatározó rendszere különbözik a legtöbb emlősétől.<ref>{{cite journal | author = Wallis M.C., Waters P.D., Delbridge M.L., Kirby P.J., Pask A.J., Grützner F., Rens W., Ferguson-Smith M.A., Graves J.A.M. | year = 2007 | title = Sex determination in platypus and echidna: autosomal location of SOX3 confirms the absence of SRY from monotremes | url = | journal = Chromosome Research | volume = 15 | issue = 8| pages = 949–959 | doi = 10.1007/s10577-007-1185-3 | pmid = 18185981 | last2 = Waters | last3 = Delbridge | last4 = Kirby | last5 = Pask | last6 = Grützner | last7 = Rens | last8 = Ferguson-Smith | last9 = Graves |display-authors=etal}}</ref> A kacsacsőrű emlős nemmeghatározása inkább a csirkére, mint a legtöbb emlősére hasonlít.<ref>{{cite journal |last1=Marshall Graves |first1=Jennifer A. |year=2008 |title=Weird Animal Genomes and the Evolution of Vertebrate Sex and Sex Chromosomes |journal=Annual Review of Genetics |volume=42 |pages=568–586 |doi=10.1146/annurev.genet.42.110807.091714 |url=http://www.mnf.uni-greifswald.de/fileadmin/Zoologisches_Museum/Hildebrandt/Dokumente/graves08.pdf |archive-url=http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20120904084145/http%3A//www.mnf.uni%2Dgreifswald.de/fileadmin/Zoologisches_Museum/Hildebrandt/Dokumente/graves08.pdf |dead-url=yes |archive-date=2012-09-04 |pmid=18983263 |accessdate=2019-01-19 |archiveurl=https://www.webcitation.org/68bpdQhx9?url=http://www.mnf.uni-greifswald.de/fileadmin/Zoologisches_Museum/Hildebrandt/Dokumente/graves08.pdf |archivedate=2012-06-22 }}</ref>
Az elevenszülő emlősök a [[Theria]] alosztályt alkotják, melynek ma élő tagjai az erszényesek és a méhlepényesek. Az erszényesek vemhessége rövid, általában rövidebb, mint az anya nemi ciklusa. Sok faj esetén a fejletlen utódok az anya erszényében fejlődnek tovább. Erre az epipubikus csont miatt van szükség, mivel ez nem engedi meg, hogy az anya törzse megvastagodjon.<ref name=schulkin>{{cite book|first1=Michael L.|last1=Power|first2=Jay|last2=Schulkin|year=2013|title=The Evolution Of The Human Placenta|publisher=Johns Hopkins University Press|url={{Google books|plainurl=yes|id=xfffGC3hjPoC|page=1891}}|pages=1890–1891|location=Baltimore|isbn=978-1-4214-0643-5|oclc=940749490}}</ref>  Feltehetően a nem méhlepényes eutherianok is így szaporodtak.<ref>{{cite journal|first1=Michael J.|last1=Novacek|first2=Guillermo W.|last2=Rougier|first3=John R.|last3=Wible|first4=Malcolm C. |last4=McKenna|first5=Demberelyin|last5=Dashzeveg|first6=Inés|last6=Horovitz|year=1997|title=Epipubic bones in eutherian mammals from the Late Cretaceous of Mongolia|journal=Nature|volume=389|issue=6650|pages=483–486|doi=10.1038/39020|pmid=9333234|bibcode=1997Natur.389..483N}}</ref> A méhlepényes emlősöknek nincs epipubikus csontjuk, így fejlett utódoknak adnak életet hosszú vemhesség után.<ref>{{cite book|chapter-url={{Google books|plainurl=yes|id=dK-D6HMSOQIC|page=6}}|location=Chicago|first=Sally| last=Morgan|title=Mammals|chapter=Mammal Behavior and Lifestyle|year=2005|publisher=Raintree|page=6|isbn=978-1-4109-1050-9|oclc=53476660}}</ref> Nevüket a méhlepényről kapták, ami a fejlődő utódokat ellátja tápanyaggal.<ref>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|id=23s9DAAAQBAJ|page=288}}|first=P. S.|last=Verma|first2= B. P.|last2=Pandey|year=2013|title=ISC Biology Book I for Class XI|publisher=S. Chand and Company|page=288|location=New Delhi|isbn=978-81-219-2557-0}}</ref>
Az emlők [[tej]]termelésre specializált mirigyek; a tej az újszülöttek fő tápanyagforrása. A kloákásoknak nincs [[csecsbimbó]]juk, a kölykök a tejet anyjuk hasáról nyalják fel.<ref>{{cite journal|last=Oftedal|first=O. T.|year=2002|title=The mammary gland and its origin during synapsid evolution|journal= Journal of Mammary Gland Biology and Neoplasia|volume=7|issue=3|pages=225–252|pmid=12751889|doi=10.1023/a:1022896515287}}</ref>
===Testhőmérséklet===
A legtöbb emlős [[melegvérű]], azaz nagyjából állandó testhőmérsékletű. Ez a madarakhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy akkor is tevékenyek maradjanak, amikor a [[hidegvérű]] állatok számára már túl hideg van. Az állandó testhőmérséklet fenntartása energiaigényes, így egy azonos testtömegű emlősnek sokkal több táplálékra van szüksége, mint egy hüllőnek.<ref>{{cite book|last1=Campbell|first1=Neil A.|last2=Reece|first2=Jane B.|year=2002|title=Biology|url=https://archive.org/details/biologyc00camp|edition=6| publisher=Benjamin Cummings|page=[https://archive.org/details/biologyc00camp/page/845 845]|isbn=978-0-8053-6624-2|oclc=47521441}}</ref> Apró rovarevő emlősök a saját testsúlyuk többszörösét fogyasztják el naponta. Egy kivétel a [[csupasz turkáló]], mely hidegvérűnek is tekinthető.<ref>{{cite journal|first1=Rochelle|last1=Buffenstein|first2=Shlomo|last2=Yahav|year=1991|title=Is the naked mole-rat ''Hererocephalus glaber'' an endothermic yet poikilothermic mammal?|url=https://archive.org/details/sim_journal-of-thermal-biology_1991-07_16_4/page/227|journal=Journal of Thermal Biology|volume=16|issue=4|pages=227–232|doi=10.1016/0306-4565(91)90030-6}}</ref> Az emlősökön kívül a madarak is melegvérűek.<ref>{{cite book|chapter-url={{Google books|plainurl=yes| id=Af7IwQWJoCMC|page=218}}|location=Cambridge|first1=Knut|last1=Schmidt-Nielsen|first2=James B.|last2=Duke|year=1997|title=Animal Physiology: Adaptation and Environment|chapter=Temperature Effects|edition=5|page=218|isbn=978-0-521-57098-5|oclc=35744403}}</ref>
===Élettartam===
[[Fájl:Bowheads42.jpg|thumb|A [[bálnák]] a leghosszabb életű emlősök]]
Az emlősfajok élettartama tág határok között változik. Egy [[cickány]] várható élettartama 2 év, egy [[grönlandi bálna]] a feljegyzések szerint legalább 211 évet élt.<ref name="pmid19896964">{{cite journal | vauthors = Lorenzini A, Johnson FB, Oliver A, Tresini M, Smith JS, Hdeib M, Sell C, Cristofalo VJ, Stamato TD | display-authors = 6 | title = Significant correlation of species longevity with DNA double strand break recognition but not with telomere length | journal = Mechanisms of Ageing and Development | volume = 130 | issue = 11–12 | pages = 784–92 | year = 2009 | pmid = 19896964 | pmc = 2799038 | doi = 10.1016/j.mad.2009.10.004 }}</ref> Habár a különbségek oka még nem teljesen tisztázott, számos tanulmány szerint a DNS javításának képességével áll kapcsolatban. Például Hart és Setlow 1974-es cikke hét emlősfaj élettartama és DNS-javító képessége között talált összefüggést.<ref name="pmid4526202">{{cite journal |last=Hart|first=R. W.|last2=Setlow|first2=R. B.|title=Correlation between deoxyribonucleic acid excision-repair and life-span in a number of mammalian species |journal=Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA|volume=71 |issue=6 |pages=2169–2173 |year=1974 |pmid=4526202 |pmc=388412 |doi=10.1073/pnas.71.6.2169|bibcode=1974PNAS...71.2169H}}</ref> A DNS-javító képesség a Ku80 DNS-javító fehérje szintjén és a DNS-törések felismerésén múlik.<ref name="pmid19896964" /> 16 emlősfaj sejtjeinek vizsgálatával azt találták, hogy a hosszú életű fajokban a DNS-javításban részt vevő gének erősebben fejeződnek ki.<ref name="pmid27874830">{{cite journal |vauthors=Ma S, Upneja A, Galecki A, Tsai YM, Burant CF, Raskind S, Zhang Q, Zhang ZD, Seluanov A, Gorbunova V, Clish CB, Miller RA, Gladyshev VN |title=Cell culture-based profiling across mammals reveals DNA repair and metabolism as determinants of species longevity |journal=eLife |volume=5 |issue= |pages= |year=2016 |pmid=27874830 |pmc=5148604 |doi=10.7554/eLife.19130 |url=}}</ref> A poli ADP ribóz polimeráz szintje a sejteken belüli szintje a vizsgált 13 fajban korrelált az élettartammal.<ref name="pmid1465394">{{cite journal |vauthors=Grube K, Bürkle A |title=Poly(ADP-ribose) polymerase activity in mononuclear leukocytes of 13 mammalian species correlates with species-specific life span |journal=  Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America |volume=89 |issue=24 |pages=11759–11763 |year=1992 |pmid=1465394 |pmc=50636 |doi=10.1073/pnas.89.24.11759|bibcode=1992PNAS...8911759G }}</ref>   További három tanulmány az élettartam és a DNS javító képesség közötti összefüggésről:<ref name="pmid7266079">{{cite journal |last=Francis|first=A. A.|last2=Lee|first2=W. H.|last3=Regan|first3=J. D. |title=The relationship of DNA excision repair of ultraviolet-induced lesions to the maximum life span of mammals |journal=Mechanisms of Ageing of Development|volume=16 |issue=2 |pages=181–189 |year=1981 |pmid=7266079 |doi=10.1016/0047-6374(81)90094-4}}</ref><ref name="pmid7060140">{{cite journal |last=Treton|first=J. A.|last2=Courtois|first2=Y.|title=Correlation between DNA excision repair and mammalian lifespan in lens epithelial cells |journal=Cell Biol. Int. Rep. |volume=6 |issue=3 |pages=253–60 |year=1982 |pmid=7060140 |doi= 10.1016/0309-1651(82)90077-7|url=}}</ref><ref name="pmid3974310">{{cite journal |last=Maslansky|first=C. J.|last2=Williams|first2=G. M. |title=Ultraviolet light-induced DNA repair synthesis in hepatocytes from species of differing longevities |journal=Mechanisms of Ageing of Development |volume=29 |issue=2 |pages=191–203 |year=1985 |pmid=3974310 |doi=10.1016/0047-6374(85)90018-1}}</ref>
==Mozgás==
===Földön===
[[File:Muybridge race horse animated.gif|thumb|[[Vágta|Vágtázó]] ló. [[Eadweard Muybridge]] fényképe, 1887]]
A legtöbb gerinces, köztük sok emlősfaj is, mint például [[ember]] vagy [[medvék]], talpon járó, azaz lábának alsó felének teljes felületén jár. Sok más emlős, mint például kutya- és macskafélék, ujjon járó, ami nagyobb sebesség elérését és csendes mozgást tesz lehetővé.<ref>{{cite web|url = http://www.geocities.com/Yosemite/Forest/5238/Jill/Avian_Skeleton/leg.htm |title = Leg and foot |accessdate =3 August 2008|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080404213544/http://www.geocities.com/Yosemite/Forest/5238/Jill/Avian_Skeleton/leg.htm|archivedate=2008-04-04}}</ref> A patások még nagyobb sebességet tudnak elérni azáltal, hogy körmön járnak.<ref>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|id=LaaLNfY6gB8C|page=3}}|first1=Warren F.|last1=Walker|first2=Dominique G. |last2=Homberger|author-link2=Dominique G. Homberger|year=1998|title=Anatomy and Dissection of the Fetal Pig|edition=5|location=New York|publisher=W. H. Freeman and Company|page=3|isbn=978-0-7167-2637-1|oclc=40576267}}</ref> Emberszabású majmok talpon és kézfejen járnak, azaz a kézfej külső felületén. Hasonlóan mozog a [[sörényes hangyász]]<ref>{{cite journal | doi = 10.1002/ajpa.20192 | last1 = Orr | first1 = CM. | year = 2005 | title = Knuckle-walking anteater: a convergence test of adaptation for purported knuckle-walking features of African Hominidae | url =https://archive.org/details/sim_american-journal-of-physical-anthropology_2005-11_128_3/page/639| journal = Am. J. Phys. Anthropol. | volume = 128 | issue = 3| pages = 639–658 | pmid = 15861420 }}</ref>  és a kacsacsőrű emlős.<ref>{{cite journal | last1 = Fish | first1 = FE | last2 = Frappell | first2 = PB | last3 = Baudinette | first3 = RV | last4 = MacFarlane | first4 = PM | title = Energetics of terrestrial locomotion of the platypus ''Ornithorhynchus anatinus'' | url = http://jeb.biologists.org/cgi/reprint/204/4/797.pdf | journal = The Journal of Experimental Biology | volume = 204 | issue = Pt 4 | pages = 797–803 | year = 2001 | pmid = 11171362 }}</ref> Néhány emlős két lábon jár, nemcsak az ember, hanem más emberszabásúak is. A két lábon járás előnyei közé tartozik a látómező kiterjedése, az energiaspórolás és a kezek felszabadulása, ami segíti az élelemszerzést és a kommunikációt. Járás helyett a kétlábúak ugrálhatnak is, így mozognak a kenguruk és a kengurupatkányok.<ref>{{cite journal|url=http://www.philosophistry.com/static/bipedalism.html|first=P.|last=Dhingra|year=2004|title=Comparative Bipedalism – How the Rest of the Animal Kingdom Walks on two legs|journal=Anthropological Science|volume=131|issue=231}}</ref><ref>{{cite journal|first=R. M.|last=Alexander|year=2004|title=Bipedal animals, and their differences from humans|journal=Journal of Anatomy| volume=204|issue=5|pages=321–330|doi=10.1111/j.0021-8782.2004.00289.x|pmc=1571302|pmid=15198697}}</ref>
Az állatok különböző [[jármódok]]ban mozoghatnak, amelyekkel különböző sebességek érhetők el. Például a legtöbb ló négy jármódban tud mozogni. Vannak jármódok, amelyeket egy-egy faj ritkán használ, például szűk helyeken, ahol nem tudnak felállni, az emberek is csúsznak-másznak.<ref name=dagg>{{cite journal| first=Anne I.|last=Dagg|author-link=Anne Innis Dagg|year=1973|title=Gaits in Mammals|journal=Mammal Review|volume=3|issue=4|pages=135–154|doi=10.1111/j.1365-2907.1973.tb00179.x}}</ref> A jármódok rendszerezhetők aszerint, hogy milyen sorrendben emelkednek és ereszkednek le a végtagok. Egy másik csoportosítás szerint vannak járó, futó és ugró jármódok.<ref>{{cite book|last=Roberts|first=Tristan D. M.|title=Understanding Balance: The Mechanics of Posture and Locomotion|url={{Google books|plainurl=yes|id=o8RvD3X8ur8C|page=211}}|location=San Diego|year=1995|publisher= Nelson Thornes|isbn=978-1-56593-416-0|page=211|oclc=33167785}}</ref> A járó jármódokat az különbözteti meg a többitől, hogy a test minden pillanatban alá van támasztva. Minden állat tud így mozogni, aminek van lába. Futó jármódnak azokat tekintik, ahol van olyan pillanat, amikor minden láb a levegőben van.<ref name=dagg/>
===Fán===
[[File:Brachiating Gibbon (Some rights reserved).jpg|thumb|left|upright|A [[gibbonok]] könnyűszerrel [[brachiálás|lendülnek]] egyik fáról másik fára hosszú karjaikkal]]
A fán élő állatoknak rendszerint hosszúak a végtagjaik, hogy áthidalják a térközöket, elérjék a gyümölcsöket és más élelmet, előzetesen teszteljék, hogy egy ág képes-e megtartani őket, és egyes fajok fáról fára lendüljenek.<ref name=Cartmill>{{cite book|last=Cartmill|first=M.|year=1985|chapter=Climbing|title=Functional Vertebrate Morphology|url=https://archive.org/details/functionalverteb0000unse|editor-first=M.|editor-last=Hildebrand|editor2-first=D. M.|editor2-last=Bramble|editor3-first=K. F.|editor3-last=Liem|editor4-first=D. B.|editor4-last=Wake|pages=[https://archive.org/details/functionalverteb0000unse/page/73 73]–88|location=Cambridge|publisher=Belknap Press|isbn=978-0-674-32775-7|oclc=11114191}}</ref> Nemcsak majmok, hanem falakó hangyászok és oposszumok is erős fogófarokkal kapaszkodnak. A [[pókmajmok]] farkának végén van egy rész, ami külön biztosítja a tapadást. Karmokkal kapaszkodnak a kemény felületekbe, és így fordulni is tudnak. Így a [[mókusok]] olyan sima törzsön is fel tudnak mászni, melyek simának tűnhetnek egy akkora állat számára. Azonban a karmok akadályozhatják is az állatot, ha nagyon vékony ágakon mászik; a karmok a saját mancsába vághatnak. A főemlősök kihasználják, hogy az ágak csupasz ujjbegyek közötti összenyomása növeli a súrlódást. Ez azonban függ a hatás szögétől, és az ág átmérőjétől; vastagabb ágakon a hatás gyengébb. A lemászást segíti a mozgékony csukló- és bokaízület, így például a mókusok át  tudják fordítani a lábukat a másik irányba. Karmukat a fa törzsébe vájva ellensúlyozhatják a gravitációt. A kis termetnek több előnye is van a falakó állatoknál: az ágak viszonylagos mérete nagyobb; kisebb ágak is meg tudják tartani; az alacsonyabb súlypont nagyobb stabilitást biztosít; és tömöttebb környezetben is tudnak mozogni.<ref name=Cartmill/> A testméret a siklórepülő fajok számára is kritikus, mint a törpe erszényesmókus.<ref>{{cite journal|url=http://jmammal.oxfordjournals.org/content/jmammal/82/4/1026.full.pdf|first=Karl|last=Vernes|year=2001|title=Gliding Performance of the Northern Flying Squirrel (''Glaucomys sabrinus'') in Mature Mixed Forest of Eastern Canada|journal=Journal of Mammalogy|volume=82|issue=4|pages=1026–1033|doi=10.1644/1545-1542(2001)082<1026:GPOTNF>2.0.CO;2}}</ref> Több főemlős, denevér és a lajhárok passzív stabilitást érnek el ágon függeszkedéssel. Egyetlen hiba a fogás elvesztése.<ref name=Cartmill/>
===Levegőben===
[[File:Israeli Bats - 26 September 2015.webm|thumb|upright=1.35|[[Nílusi repülőkutya|Nílusi repülőkutyák]] repülése normál sebességgel és lassítva]]
Az emlősök közül egyedül a denevérek repülnek. Állandó sebességgel képesek repülni úgy, hogy szárnyukat fel-le mozgatják (ami előre-hátra mozgással jár együtt). A mozgásban levő állathoz képest relatívan mozog a levegő, amihez hozzájárul a szárny mozgása, így a szárny fölött gyorsabban áramlik a levegő. Ez emelőerőt hoz létre, továbbá egy előre mutató erőt. Az emelőerő a levegőben tartja a denevért, az előrehúzó erő pedig előremozgást eredményez.<ref>{{cite web|url=http://blogs.bu.edu/biolocomotion/2011/10/16/bats-the-only-flying-mammal/|title=Bats – the only flying mammals|first=Lorena|last=A. Barba|work=Bio-Aerial Locomotion|date=October 2011|accessdate= 20 May 2016}}</ref>
A denevérek szárnyában aránylag több a csont, mint a madarakéban; ez jobb manőverezőképességet tesz lehetővé.<ref>{{cite web|url=https://www.sciencedaily.com/releases/2007/01/070118161402.htm|title=Bats In Flight Reveal Unexpected Aerodynamics|year=2007|website=ScienceDaily|accessdate=July 12, 2016}}</ref><ref name=anders>{{cite journal|url= http://jeb.biologists.org/content/jexbio/218/5/653.full.pdf|first=Anders|last=Hedenström|first2=L. C.|last2=Johansson|year=2015|title=Bat flight: aerodynamics, kinematics and flight morphology|journal=Journal of Experimental Biology |volume=218|issue=Pt 5|pages=653–663|doi=10.1242/jeb.031203|pmid=25740899}}</ref> A szárny összecsukódása felfelé mozgás közben 35%-kal csökkenti az energiaszükségletet a madarak repüléséhez képest.<ref>{{cite web|url= https://www.sciencedaily.com/releases/2012/04/120411084133.htm|title=Bats save energy by drawing in wings on upstroke|website=ScienceDaily|accessdate=July 12, 2016|year=2012}}</ref> A vékony bőrhártya könnyen szakad, de a kisebb szakadások gyorsan gyógyulnak.<ref>{{cite book|url={{Google books|plainurl=yes|id=XS9y642cjvMC|page=14}}|first=Karen|last=Taschek|year=2008 |title=Hanging with Bats: Ecobats, Vampires, and Movie Stars|publisher=University of New Mexico Press|location=Albuquerque|page=14|isbn=978-0-8263-4403-8|oclc=191258477}}</ref>  A szárny felszínén az ember ujjbegyén is megtalálható [[Merkel-sejt]]ek végzik a tapintást. A denevérekben különböző helyeken találhatók ezek az érzékeny területek. A Merkel-sejtek érzékenységét a közepükön egy szőrszál növeli, így a denevér repülés közben állandóan információt kap a légáramlatokról. Ennek hatására a szárny alakja módosítható.<ref>{{cite journal|first=Susanne|last=Sterbing-D'Angeloa|first2=Mohit|last2=Chadhab|first3=Chen|last3=Chiuc|first4=Ben|last4=Falkc|first5=Wei|last5=Xianc|first6=Janna|last6=Barceloc|first7=John M.|last7=Zookd|first8=Cynthia F.|last8=Mossa|year=2011|title=Bat wing sensors support flight control|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America|volume=108|number=27|pages=11291–11296|doi=10.1073/pnas.1018740108|url= http://www.pnas.org/content/108/27/11291.full.pdf|pmid=21690408|pmc=3131348|bibcode=2011PNAS..10811291S}}</ref>
===Föld alatt===
[[Fájl:Talpa europaea MHNT.jpg|thumb|A vakond föld alatti életet él]]
A föld alatt élő állatok és az üreglakók ásó életmódhoz alkalmazkodtak. A föld alatti életmód nem jelenti azt, hogy az állat nem jön fel időnként a felszínre. Ilyen állat a [[vakond]] és a [[csupasz turkáló]]. Üreglakók olyan állatok is, mint a [[borzok]] és sok rágcsáló, mivel napjuk nagy részét üregükben töltik. Vannak fajok, melyek hőszabályozását segíti a föld alatt élés, míg mások menedéknek és élelmiszerraktárnak használják üregrendszerüket.<ref name=":2">Damiani, R, 2003, Earliest evidence of cynodont burrowing, The Royal Society Publishing, Volume 270, Issue 1525</ref>
A föld alatt élő állatok teste hengeres, de vastagabb a vállaknál, és vékonyabb a farok és az orr felé. Mivel a föld alatt nem lehet látni, a föld alatt élő fajok látása attól függ, hogy mennyit vannak a felszínen. Például a [[tasakospatkány-félék]] jól látnak, ellenben az [[erszényes vakond]] szeme használhatatlan, a vakondokok szeme csökevényes, az [[aranyvakond]] szemét bőr fedi. A külső fül kicsi vagy hiányzik. A valódi föld alatt élő állatok lába tömzsi és erős ásóláb, míg a részben föld alatt élőknek futólábuk van. A mellső lábak szélesek, hosszú karmokkal a föld meglazításához, a hátsó lábak karma is hosszú, ami segít a föld hátrafelé továbbításához. A [[metszőfog]]ak rendszerint nagyok, hogy megelőzzék a föld szájba jutását.<ref>{{cite journal|jstor=2455381|first=H. W.|last=Shimer|year=1903|title=Adaptations to Aquatic, Arboreal, Fossorial and Cursorial Habits in Mammals. III. Fossorial Adaptations|url=https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1903-12_37_444/page/819| journal=The American Naturalist|volume=37|number=444|pages=819–825|doi=10.1086/278368}}</ref>
Több föld alatt lakó állatot, mint [[sünök]]et, cickányokat és vakondokokat korábban a rovarevők rendjébe sorolták.
===Vízben===
[[File:Living-on-the-Edge-Settlement-Patterns-by-the-Symbiotic-Barnacle-Xenobalanus-globicipitis-on-Small-pone.0127367.s001.ogv|thumb|Egy csapat [[közönséges delfin]] úszás közben]]
A teljesen vízi életmódú emlősfajok, mint a [[cetfélék]] és a [[tengeritehenek]], lába uszonnyá alakult, és farkukkal hajtják magukat a vízben. Az uszonyok mozgása folyamatos. A cetek fel-alá mozgatják a farkukat, testük fel-le hullámzik úszás közben, miközben uszonyukkal kormányoznak. Csontvázuk felépítése miatt a leggyorsabb úszók. A legtöbb fajnak hátúszója is van, ami a felborulástól védi őket.<ref>{{cite journal |last1=Perry |first1=D. A. |year=1949 |title=The anatomical basis of swimming in Whales |journal=Journal of Zoology |volume=119 |issue=1 |pages=49–60 |doi=10.1111/j.1096-3642.1949.tb00866.x}}</ref><ref>{{cite journal |last1=Fish |first1=F. E. |last2=Hui |first2=C. A. |year=1991 |title=Dolphin swimming – a review |journal=Mammal Review |volume=21 |issue=4 |pages=181–195 |url=http://darwin.wcupa.edu/~biology/fish/pubs/pdf/1991MRDolphinswimming.pdf |archive-url=https://web.archive.org/web/20060829000617/http://darwin.wcupa.edu/~biology/fish/pubs/pdf/1991MRDolphinswimming.pdf |dead-url=yes |archive-date=2006-08-29 |doi=10.1111/j.1365-2907.1991.tb00292.x |accessdate=2019-01-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060829000617/http://darwin.wcupa.edu/~biology/fish/pubs/pdf/1991MRDolphinswimming.pdf |archivedate=2006-08-29 }}</ref> A tengeritehenek farokúszója nagy hullámokban fel-alá mozog, és képes körbecsavarodni. A mellső végtagok uszonyok, amelyek a fordulást és lassítást segítik.<ref>{{cite book|last=Marsh |first=Helene |chapter-url=http://www.environment.gov.au/biodiversity/abrs/publications/fauna-of-australia/pubs/volume1b/57-ind.pdf |chapter=Chapter 57: Dugongidae |title=Fauna of Australia |volume=1 |publisher=Australian Government Publications |isbn=978-0-644-06056-1 |location=Canberra |year=1989 |oclc=27492815 |deadurl=bot: unknown |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130511221756/http://www.environment.gov.au/biodiversity/abrs/publications/fauna-of-australia/pubs/volume1b/57-ind.pdf |archivedate=2013-05-11 |df= }}</ref>
==Viselkedés==
===Kommunikáció és hangadás===
[[File:Monkey & Baby.JPG|thumb|upright|A cerkófformákhoz tartozó [[Chlorocebus pygerythrus]]ok legalább négy [[vészjelzés]]t használnak a különféle ragadozók jelzésére  <ref name=Seyfarth/>]]
Az emlősök kommunikációja több érzékre is hat. Az alábbiak inkább a hangzó kommunikációt részletezik.<ref>{{cite journal |last=Zuberbühler |first=Klause |title=Predator-specific alarm calls in Campbell's monkeys, ''Cercopithecus campbelli'' |url=https://archive.org/details/sim_behavioral-ecology-and-sociobiology_2001-10_50_5/page/414 |journal=Behavioral Ecology and Sociobiology |volume=50 |issue=5 |year=2001 |pages=414–442 |jstor=4601985 |doi=10.1007/s002650100383}}</ref> A hang előnye, hogy sötétben, illetve sűrű növényzetben is működik, és messzire elhatol.
[[file:Killer whale.ogg|left|thumb|Kardszárnyú delfinek hívóhangja]]
Sok emlős előszeretettel használ hangzó kommunikációt, párzásra hívást,  jelzőhangokat, társas kapcsolatok segítését, vagy élelemszerzés céljából. A hímek gyakran adnak ki hangokat, hogy elriasszák vetélytársaikat, és vonzzák a nőstényeket. Ilyen a [[szarvasbőgés]] vagy az [[oroszlánbőgés]].<ref>{{cite journal |last=Slabbekoorn |first=Hans |last2=Smith |first2=Thomas B. |title=Bird song, ecology and speciation |journal=Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences |volume=357 |issue=1420 |year=2002 |pages=493–503 |doi=10.1098/rstb.2001.1056|pmc=1692962 |pmid=12028787}}</ref> A [[púpos bálna]] éneke hívja a nőstényeket;<ref>{{cite book |last=Bannister |first=John L. |chapter=Baleen Whales (Mysticetes) |pages=80–89 |title=Encyclopedia of Marine Mammals |edition=2 |editor1-last=F. Perrin |editor1-first=William |editor2-last=Würsig |editor2-first=Bernd |editor3-last=[[Hans Thewissen|Thewissen]]|editor3-first = J. G. M.|year=2008 |publisher=Academic Press |isbn=978-0-12-373553-9 |chapter-url={{Google books |plainurl=yes |id=2rkHQpToi9sC |page=1007}}}}</ref> az énekekben regionális különbségeket mutattak ki.<ref>{{cite journal |first=Scott |last=Norris |year=2002 |title=Creatures of Culture? Making the Case for Cultural Systems in Whales and Dolphins |journal=BioScience |volume=52 |issue=1 |pages=9–14 |url=https://bioscience.oxfordjournals.org/content/52/1/9.full.pdf |doi=10.1641/0006-3568(2002)052[0009:COCMTC]2.0.CO;2}}</ref> A [[gibbonok]] területvédő kiáltásaikkal fajtársaikkal kommunikálnak,<ref>{{cite journal|last=Boughman |first=Janette W. |title=Vocal learning by greater spear-nosed bats|journal=Proceedings: Biological Sciences|volume=265|issue=1392 |year=1998 |pages=227–233 |doi=10.1098/rspb.1998.0286|pmc=1688873 |pmid=9493408}}</ref> és a [[phyllostomus hastatus]] denevér csapatai kiáltásaik hangmagassága alapján különböztetik meg egymást. A [[chlorocebus pygerythrus]] majom különböző kiáltásokkal jelez legalább négy különböző ragadozót, és a többi majom ennek megfelelően reagál. Például, ha [[piton]]t jeleznek, fára másznak; sas elől a talajon keresnek menedéket.<ref name=Seyfarth>{{cite journal| last=Seyfarth| first=R. M. |first2=D. L. |last2=Cheney |first3=Peter |last3=Marler |title=Vervet Monkey Alarm Calls: Semantic communication in a Free-Ranging Primate |journal=Animal Behaviour |volume=28 |issue=4 |pages=1070–1094 |year=1980 |doi=10.1016/S0003-3472(80)80097-2 |url=https://www.researchgate.net/publication/223576319}}</ref> A [[prérikutyák]] komplex hívási rendszert használnak, ami jelzi a ragadozó fajtáját, méretét, sebességét.<ref>{{cite web |url=http://www.cbc.ca/news/technology/prairie-dogs-language-decoded-by-scientists-1.1322230 |title=Prairie dogs' language decoded by scientists |date=21 June 2013 |publisher=CBC News|access-date=20 May 2015}}</ref> Az elefántok horkantással, trombitálással, kiáltással, morgással és bőgéssel kommunikálnak. A morgó hangok között vannak infrahangok is, melyeket az elefántok majdnem 10 kilométer távolságban is hallanak, még napkelte és napnyugta idején is.<ref>{{cite web |last1=Mayell |first1=Hillary |title=Elephants Call Long-Distance After-Hours |url=http://news.nationalgeographic.com/news/2004/03/0303_040303_elephants.html |publisher=National Geographic |accessdate=15 November 2016 |date=3 March 2004}}</ref>
Több növényevő, mint [[gazellák]] és [[szarvasok]] is ugrálással jelzi a ragadozóknak, hogy jó formában van, szemeljenek ki valaki mást zsákmánynak.<ref>{{cite book | title=Animal Signals | publisher=Oxford University Press |last=Maynard Smith |first=John |last2=Harper |first2=David | year=2003 | author1link=John Maynard Smith| pages=61–63 |url={{Google books |plainurl=yes |id=SUA51MeG1lcC |page=61}}|isbn=978-0-19-852684-1 |oclc=54460090 |series=Oxford Series in Ecology and Evolution}}</ref><ref>{{cite journal|title=Stotting in Thomson's gazelles: an honest signal of condition |url=http://webs.wofford.edu/moellerjf/Animal%20Behavior%202011/stotting%20in%20gazelles.pdf |last=FitzGibbon |first=C. D. |last2=Fanshawe |first2=J. H. |journal=Behavioral Ecology and Sociobiology |year=1988 |volume=23 |issue=2 |pages=69–74 |doi=10.1007/bf00299889 |deadurl=yes |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140225073844/http://webs.wofford.edu/moellerjf/Animal%20Behavior%202011/stotting%20in%20gazelles.pdf |archivedate=2014-02-25 |df= }}</ref> A [[fehérfarkú szarvas]] és más prédaállatok farkukkal jelzik a ragadozónak, hogy észrevették.<ref>{{cite journal |last1=Bildstein |first1=Keith L. |title=Why White-Tailed Deer Flag Their Tails |url=https://archive.org/details/sim_american-naturalist_1983-05_121_5/page/709 |journal=The American Naturalist |date=May 1983 |volume=121 |issue=5 |pages=709–715 |jstor=2460873 |doi=10.1086/284096}}</ref> Sok emlős használ szagjelzéseket, például területük kijelölésére, de előfordul más célból, akár fajok között is.<ref>Gosling, L. M. "[https://www.researchgate.net/profile/Leonard_Gosling/publication/230317056_A_Reassessment_of_the_Function_of_Scent_Marking_in_Territories/links/59dcd8b4a6fdcca56e35e24c/A-Reassessment-of-the-Function-of-Scent-Marking-in-Territories.pdf A reassessment of the function of scent marking in territories]." Zeitschrift für Tierpsychologie 60.2 (1982): 89–118.</ref><ref>Zala, Sarah M., Wayne K. Potts, and Dustin J. Penn. "[https://academic.oup.com/beheco/article/15/2/338/223960 Scent-marking displays provide honest signals of health and infection]." Behavioral Ecology 15.2 (2004): 338–344.</ref><ref>{{cite journal |last1=Johnson |first1=Roger P. |title=Scent Marking in Mammals |url=https://archive.org/details/sim_animal-behaviour_1973-08_21_3/page/521 |journal=Animal Behaviour |date=August 1973 |volume=21 |issue=3 |pages=521–535 |doi=10.1016/S0003-3472(73)80012-0}}</ref> A [[kis denevérek]], a [[fogascetek]], köztük a [[delfinfélék]] egymással való kommunikációra és [[echolokációra]] is adnak ki hangot.<ref>{{cite journal | last1=Schevill | first1=W.E. | last2=McBride | first2=A.F. | year=1956 | title=Evidence for echolocation by cetaceans | journal=Deep-Sea Research | volume=3 | issue=2 | pages=153–154 | doi=10.1016/0146-6313(56)90096-x |bibcode=1956DSR.....3..153S}}</ref><ref>{{Cite book |last=Wilson| first=W. |first2=C. |last2=Moss |year=2004 |title=Echolocation in Bats and Dolphins |editor-first=J. |editor-last=Thomas |page=22 |publisher=Chicago University Press |isbn=978-0-226-79599-7 |oclc=50143737}}</ref><ref>{{cite book |url={{Google books |plainurl=yes |id=Q3MIsrPDA5EC |page=front}} |last=Au |first=Whitlow W. L. |year=1993 |title=The Sonar of Dolphins |publisher=Springer-Verlag |isbn=978-3-540-97835-0 |oclc=26158593}}</ref>
===Táplálkozás===
[[File:Short-beaked echidna in suburban-Sydney backyard.webm|thumb|Rovarok után kutató rövidcsőrű hangyászsün]]
[[Fájl:Bradypus.jpg|thumb|A [[lajhárok]] a levélevők közé tartoznak]]
Az állandó testhőmérséklet fenntartása energiaigényes, így az emlősöknek sok táplálékra van szükségük. A korai emlősök ragadozók voltak, de utódaik már számos tápanyagforrás hasznosítására képesek. Vannak [[húsevők]], [[növényevők]] és [[mindenevők]].  A növényevők altípusai a magevők, a gyümölcsevők, a gumievők, a levélevők, a nektárevők és a gombaevők. A növényekkel táplálkozók összetett szénhidrátokhoz jutnak, például cellulózhoz. A növényevők bélrendszerében szimbióta baktériumok bontják a cellulózt. Élőhelyük a gyomor vagy a vakbél.<ref>{{cite journal |first=Peter |last=Langer |year=1984 |title=Comparative Anatomy of the Stomach in Mammalian Herbivores |journal=Quarterly Journal of Experimental Physiology| volume=69 |issue = 3|pages=615–625 |doi=10.1113/expphysiol.1984.sp002848 |pmid=6473699}}</ref> A húsevők és a mindenevők bélrendszere egyszerűbb, mivel nekik nincs szükségük a cellulóz bontására; az növényi rostként vesz részt a széklet kialakításában. A [[sziláscetek]] kivételek, melyeknek osztott gyomra a növényevőkéhez hasonló bélflórának ad otthont.<ref>{{cite journal|url=http://www.nature.com/ncomms/2015/150922/ncomms9285/full/ncomms9285.html|first1=Jon G.|last1=Sanders|first2=Annabel C.|last2= Beichman|first3=Joe|last3=Roman|first4=Jarrod J.|last4=Scott|first5=David|last5=Emerson |first6=James J. |last6=McCarthy|first7=Peter R.|last7=Girguis|year=2015|title=Baleen whales host a unique gut microbiome with similarities to both carnivores and herbivores|journal=Nature Communications|volume=6|pages=8285| doi=10.1038/ncomms9285|pmid=26393325|pmc=4595633|bibcode=2015NatCo...6E8285S}}</ref>
Egyes emlősfajok [[Koprofágia|koprofágok]], azaz ürüléket is fogyasztanak, így adva újabb esélyt arra, hogy az abban maradt tápanyagok felszívódjanak.<ref name=hair/>
Az emlősök táplálkozása és mérete közötti összefüggést az [[Allen-törvény]] határozza meg. A kis termetű emlősök anyagcseréje gyors, mivel nagyobb a fajlagos felszínük. Az 510 g-nál kisebb emlősök rovarevők, mivel a gerincteleneket könnyebb megemészteni, mint a növényeket. A nagyobb állatok több energiát tudnak termelni, és ennek kisebb része megy veszendőbe. Emiatt fogyaszthatnak nehezebben elejthető zsákmányt, vagy nehezebben emészthető táplálékot, mint növényeket.<ref>{{cite journal |url=http://www.abdn.ac.uk/energetics-research/publications/pdf_docs/86.pdf |first=J. R. |last=Speaksman |year=1996 |title=Energetics and the evolution of body size in small terrestrial mammals |journal=Symposia of the Zoological Society of London |number=69 |pages=69–81 |accessdate=2019-03-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210602065723/https://www.abdn.ac.uk/energetics-research/publications/pdf_docs/86.pdf |archivedate=2021-06-02 }}</ref> Viszont csak akkor tudnak elég rovarhoz hozzájutni, ha államalkotó rovarokat fogyasztanak, mint [[hangyák]] és [[termeszek]].<ref name="Smithsonian_Animal"/>
Mivel a növényi és az állati eredetű élelem emésztése különbözik, a mindenevők vagy inkább növényevők, vagy inkább húsevők.<ref>{{cite journal|first=Tyson|last=Sacco|first2=Blaire|last2=van Valkenburgh|year=2004|title=Ecomorphological indicators of feeding behaviour in the bears (Carnivora: Ursidae)|journal=Journal of Zoology|volume=263|issue=1|pages=41–54|doi=10.1017/S0952836904004856}}</ref> Ez például a medvéknél is megkülönböztethető. Az állati eredetű táplálék részarányától függően lehet egy faj mesocarnivory (50–70%), hypercarnivory (legalább 70%), vagy  hypocarnivory (legfeljebb 50%). A hypocarnivory fajok fogazata háromszögletű őrlőfogakat és tompa tépőfogakat tartalmaz a főként növényi eredetű táplálék megőrlésére. Ezzel szemben a hypercarnivore fogazat a húsevőkére emlékeztet, éles tépőfogakkal és hegyes fogsorral a hús és a csontok darabolására. Egyes kihalt fajok kardfogúak voltak.<ref name=valkenburgh2007>{{cite journal|first=Blaire|last=van Valkenburgh|year=2007|title=Déjà vu: the evolution of feeding morphologies in the Carnivora|url=https://archive.org/details/sim_integrative-and-comparative-biology_2007-07_47_1/page/147|journal=Integrative and Comparative Biology|volume=47|issue=1|pages=147–163|doi=10.1093/icb/icm016|pmid=21672827}}</ref>
Egyes fiziológiailag húsevők esznek növényeket, és egyes növényevők fogyasztanak állati eredetű anyagokat. Ennek oka nem az, hogy tápanyagokat nyerjenek belőlük, hanem például ásványi anyagok pótlására vagy gyógyszerként hasznosítják őket. Ezt zoopharmacognosy-nak nevezik. Mindenevőknek csak azokat a fajokat tekintik, amelyek  képesek mind növényi, mind állati eredetű anyagokból tápanyagokat és energiát nyerni.<ref>{{cite journal|first=M. S.|last=Singer|first2=E. A.|last2=Bernays|year=2003| title=Understanding omnivory needs a behavioral perspective|journal=Ecology|volume=84|issue=10|pages=2532–2537|doi=10.1890/02-0397|url=https://www.researchgate.net/publication/228805019}}</ref> Például jól dokumentált, hogy patások, mint [[teve|tevék]], [[zsiráf]]ok <!--Ezek most csak a 'zsiráf'ok, vagy az okapi(ka)t is tartalmazó 'zsiráffélék'?--> és [[szarvasmarhák]] csontokat rágnak, hogy ásványi anyagokhoz jussanak.<ref>{{Cite journal|last=Hutson|first=Jarod M.|last2=Burke|first2=Chrissina C.|last3=Haynes|first3=Gary|date=2013-12-01|title=Osteophagia and bone modifications by giraffe and other large ungulates|url=http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0305440313002070|journal=Journal of Archaeological Science|volume=40|issue=12|pages=4139–4149|doi=10.1016/j.jas.2013.06.004}}</ref>  [[Macska|Macskák]] gyakran esznek füvet, hogy megkönnyítsék a mosakodás közben lenyelt szőr visszaöklendezését, hashajtásra vagy a hemoglobintermelés elősegítésére.<ref name="Why Do Cats Eat Grass">{{cite web|url=http://www.petmd.com/cat/wellness/evr_ct_eating_grass|title=Why Do Cats Eat Grass?|publisher=Pet MD|accessdate=13 January 2017}}</ref>
Sok emlős képes [[hibernáció]]ra, ami az [[anyagcsere]] lelassítását jelenti. Táplálékhiányos időszakban ez lehet a túlélés egyik módja.<ref name="Why Do Cats Eat Grass"/> A hibernáció előtt a nagyobb termetű emlősök, például medvék étvágya nagy mértékben megnő, míg a kis termetű emlősök élelmet halmoznak fel otthonukban.<ref>{{cite journal|last=Humphries|first=M. M.|author2=Thomas, D.W. |author3=Kramer, D.L. |title=The role of energy availability in mammalian hibernation: A cost-benefit approach|journal=Physiological and Biochemical Zoology|year=2003|volume=76|issue=2|pages=165–179|doi=10.1086/367950|pmid=12794670}}</ref> Hibernáció alatt lelassul a szívverés és a lélegzés, a testhőmérséklet lecsökken, akár a külső hőmérsékletre is. Például a sarki ürge testhőmérséklete  −2,9&nbsp;°C-ra is csökkenhet, csak a fej és a nyak hőmérséklete marad  0&nbsp;°C fölött.<ref>{{cite journal|last=Barnes|first= Brian M.|year=1989|title=Freeze Avoidance in a Mammal: Body Temperatures Below 0 °C in an Arctic Hibernator|journal=Science|volume=244|pages=1593–1595|doi=10.1126/science.2740905|pmid=2740905 | issue=4912|bibcode=1989Sci...244.1593B}}</ref> Néhány emlős nyári álmot alszik a száraz évszakban a szárazság vagy a forróság miatt, például a [[közepes macskamaki]].<ref>{{cite book|chapter-url={{Google books|plainurl=yes|id=jukgezrNdCsC|page=99}}|editor1-first=Carlos Arturo|editor1-last=Navas|editor2-first=José Eduardo|editor2-last=Carvalho|first=Fritz|last=Geiser|year=2010|title=Aestivation: Molecular and Physiological Aspects|volume=49|publisher=Springer-Verlag|pages=95–113|isbn=978-3-642-02420-7|chapter=Aestivation in Mammals and Birds|doi=10.1007/978-3-642-02421-4|series=Progress in Molecular and Subcellular Biology}}</ref>
===Intelligencia===
[[File:A Bonobo at the San Diego Zoo "fishing" for termites.jpg|thumb|[[Bonobó]] [[termesz]]halászata]]
Az intelligencia definíciója nem egyszerű, de kapcsolatban áll a tanulékonysággal és a viselkedés rugalmasságával. Az intelligens fajok agya testükhöz képest nagyobb. A [[patkányok]]at intelligensnek tekintik, mivel képesek új feladatokat megtanulni és kivitelezni; ez a képesség fontos, amikor új helyet kell megismerniük. Egyes fajoknál a táplálékszerzés a meghatározó: egy macskának viszonylag nagyobb agya van, mint egy [[szarvas (állat)|szarvas]]nak, mivel a szarvas csak legel, míg a macskának gondolkodnia kell vadászat közben.<ref name="Smithsonian_Animal">{{cite book |editor1=Don E. Wilson |editor2=David Burnie | title=Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife|url=https://archive.org/details/animaldefinitive00unse | pages=[https://archive.org/details/animaldefinitive00unse/page/86 86]–89| publisher=DK Publishing| edition=1st| year =2001| isbn=978-0-7894-7764-4| oclc=46422124 }}</ref>
Az eszközhasználat a tanulékonyság és a gondolkodás különböző szintjeit jelezheti. A [[tengeri vidra]] köveken töri szét a [[tócsiga]]házakat és segítségükkel nyitja fel a kagylókat. Egyes populációk idejük 21%-át töltik eszközkészítéssel.<ref>{{cite journal |url=http://rstb.royalsocietypublishing.org/content/royptb/368/1630/20120424.full.pdf |first=Janet |last=Mann |first2=Eric M. |last2=Patterson |year=2013 |title=Tool Use by Aquatic Animals |journal=Philosophical Transactions of the Royal Society B |volume=368 |issue=1630 |doi=10.1098/rstb.2012.0424 |pmid=24101631 |pages=20120424|pmc=4027413 }}</ref> A [[csimpánz]]ok termeszhalászata tanult viselkedés, melyet más csimpánzok megfigyelésével lesnek el.<ref>{{cite book|last=Raffaele |first=Paul |year=2011 |title=Among the Great Apes: Adventures on the Trail of Our Closest Relatives |url=https://archive.org/details/amonggreatapesad00unse |publisher=Harper |page=[https://archive.org/details/amonggreatapesad00unse/page/83 83] |isbn=978-0-06-167184-5 |location=New York |oclc=674694369}}</ref> Az állatok használhatnak eszközöket arra, hogy feladványokat oldjanak meg; eközben megfigyelhető az [[aha-élmény]].<ref>{{cite book |url={{Google books|plainurl=yes|id=IIR8CgAAQBAJ}} |first=Wolfgang|last=Köhler |year=1925 |publisher=Liveright |title=The Mentality of Apes |isbn=978-0-87140-108-3|oclc=2000769}}</ref> Mindazonáltal az eszközhasználat nem feltétele az aha-élménynek.<ref>{{cite journal |last=McGowan |first=R. T. |last2=Rehn |first2=T. |last3=Norling |first3=Y. |last4=Keeling|first4=L. J.|year=2014|title=Positive affect and learning: exploring the "Eureka Effect" in dogs |journal=Animal Cognition |volume=17 |issue=13 |pages=577–587 |doi=10.1007/s10071-013-0688-x |pmid=24096703}}</ref>
Korábban az agyméretet tekintették az intelligencia mérőeszközének; de mivel az agy nagy része az életműködések fenntartásával foglalkozik, a nagyobb agy-test arány több olyan agyterületet jelez, mely összetett gondolkodtató feladatokkal foglalkozik. [[Allometrikus elemzés]]ek szerint az agyméret a testtömeg ⅔ … ¾ hatványával arányban változik. Ezt figyelembe véve az emlősök intelligenciája jobban becsülhető.<ref>{{cite journal|first=Jan |last=Karbowski |year=2007 |title=Global and regional brain metabolic scaling and its functional consequences |journal=BMC Biology |volume=5 |issue=18 |pages = 18|doi=10.1186/1741-7007-5-18|pmid=17488526 |pmc=1884139 }}</ref> A legnagyobb agya a [[nagy ámbráscet]]nek van, eléri a 8000 köbcentimétert és a 7,8 kilogrammot.<ref>{{cite journal|first=Lori |last=Marino |year=2007 |title=Cetacean Brains: How Aquatic Are They?|journal=The Anatomical Record|volume=290|issue=6|pages=694–700 |doi=10.1002/ar.20530|pmid = 17516433}}</ref>
Az [[öntudat]] megjelenését az absztrakt gondolkodás jelének tekintik. Habár az öntudatot nem sikerült jól definiálni, úgy gondolják, hogy a fejlettebb folyamatok előfutára. Ennek hagyományos módja a [[tükörteszt]], mely azt hivatott meghatározni, hogy az állat felismeri-e önmagát a tükörben.<ref>{{cite journal|last=Gallup, Jr.|first=G. G.|year=1970|title=Chimpanzees: Self recognition |journal=Science |volume=167 |issue=3914 |pages=86–87 |bibcode=1970Sci...167...86G |doi=10.1126/science.167.3914.86 |pmid=4982211}}</ref> A tükörtesztet teljesített állatok közé tartoznak [[ázsiai elefánt]]ok (egyesek igen, mások nem),<ref>{{cite journal |author=Plotnik, J.M., de Waal, F.B.M. and Reiss, D. |year=2006|title=Self-recognition in an Asian elephant |url=http://www.emory.edu/LIVING_LINKS/publications/articles/Plotnik_etal_2006.pdf |journal=PNAS |volume=103 |issue=45 |pages=17053–17057 |doi=10.1073/pnas.0608062103 |pmid=17075063|bibcode=2006PNAS..10317053P|pmc=1636577 }}</ref> csimpánzok,<ref name=robert>{{cite journal |first=Robert |last=S. |title=Ontogeny of mirror behavior in two species of great apes |journal=American Journal of Primatology |volume=10 |issue=2 |pages=109–117 |year=1986 |doi=10.1002/ajp.1350100202}}</ref> bonobók,<ref>{{cite journal|author=Walraven, V., van Elsacker, L. and Verheyen, R. |year=1995 |title=Reactions of a group of pygmy chimpanzees (Pan paniscus) to their mirror images: evidence of self-recognition |journal=Primates |volume=36 |pages=145–150 |doi=10.1007/bf02381922}}</ref> [[orángután]]ok,<ref name=orangutan>{{cite book|chapter-url={{Google books |plainurl=yes |id=5ywsREEZ-j4C|page=150}} |first=Richard |last=Leakey |year=1994 |chapter=The Origin of the Mind |title=The Origin Of Humankind |location=New York |publisher=BasicBooks |page=150 |isbn=978-0-465-05313-1 |oclc=30739453}}</ref> 18 hónapos kortól az emberek,<ref name="archer">{{cite book |last=Archer |first=John |year=1992 |title=Ethology and Human Development |publisher=Rowman & Littlefield |pages=215–218 |isbn=978-0-389-20996-6 |oclc=25874476 |url={{Google books |plainurl=yes |id=QDT27k5envcC|page=217}}}}</ref> [[palackorrú delfin]]ek,<ref name=parker95>{{cite book |title=Self-awareness in Animals and Humans: Developmental Perspectives |last1=Marten |first1=K. |last2=Psarakos |first2=S. |chapter=Evidence of self-awareness in the bottlenose dolphin (''Tursiops truncatus'') |editor1-last=Parker|editor1-first=S.T.|editor2-last=Mitchell|editor2-first=R.|editor3-last=Boccia|editor3-first=M. |pages=361–379 |year=1995|location=Cambridge|publisher=Cambridge University Press |isbn=978-0-521-44108-7 |oclc=28180680}}</ref> [[kardszárnyú delfinek]]<ref name="Delfour">{{cite journal|pmid=11334706|title= Mirror image processing in three marine mammal species: Killer whales (''Orcinus orca''), false killer whales (''Pseudorca crassidens'') and California sea lions (''Zalophus californianus'')|year=2001|author1=Delfour, F.  |author2=Marten, K. |lastauthoramp=yes |volume=53|issue=3|pages=181–190|journal=Behavioural Processes|doi=10.1016/s0376-6357(01)00134-6}}</ref>  és [[kis kardszárnyúdelfin]]ek.<ref name=Delfour/>
===Társas szerveződés===
[[File:Borneo elephants.png|thumb|A nőstény elefántok stabil közösségben élnek együtt borjaikkal]]
A társas szerveződés legmagasabb foka a [[hártyásszárnyúak|hártyásszárnyú rovarokéhoz]] hasonló államalkotás. Ezekben a közösségekben felnőttek több nemzedéke él együtt, és osztja meg a munkát. A hártyásszárnyú rovarokon kívül a [[termeszek]] is nevezetesek erről. Az emlősök körében két faj alkot államot: [[Damaraland turkáló]]<ref>{{cite journal |  author=Jacobs, D.S. |  year=1991 |  title= The colony structure and dominance hierarchy of the Damaraland mole-rat, ''Cryptomys damarensis'' (Rodentia: Bathyergidae) from Namibia |  url=https://archive.org/details/sim_journal-of-zoology_1991-08_224_4/page/553 |  journal=Journal of Zoology |  volume=224 |  issue=4 |  pages=553–576 |  doi=10.1111/j.1469-7998.1991.tb03785.x| display-authors=etal}}</ref> és a [[csupasz turkáló]].<ref>{{cite journal | first=J. U. M. | last=Jarvis | year=1981 | title=Eusociality in a mammal: cooperative breeding in naked mole-rat colonies | journal=Science | volume=212 | issue=4494 | pages=571–573 | doi=10.1126/science.7209555 | jstor=1686202| bibcode=1981Sci...212..571J }}</ref>
Egy nem euszociális faj preszociális, ha felnőtt egyedei nemcsak szexuális érdeklődésből vagy harc kedvéért lépnek kapcsolatba egymással. Preszociális állatok egy közössége együtt élhet, nevelhetnek közösen utódokat, akár csak néhány domináns egyed feladatává téve a szaporodást; de nem olyan fokban, ahogy az euszociális állatoknál. A [[tamarinok]], [[marmosetek]] és az emberek kiemelkednek a többi főemlős közül az utódgondozás terén.<ref>{{cite book| last=Hardy| first=Sarah B.| year=2009| title=Mothers and Others: The Evolutionary Origins of Mutual Understanding| publisher=Belknap Press of Harvard University Press| pages=92–93| url={{Google books| plainurl=yes| id=dsiksDFQPDsC| page=92}}| location=Boston}}</ref>  Harry Harlow [[Rhesusmajom|rhesusmajmokkal]] végzett kísérletei (1958) azt mutatták, hogy a fajtársakkal való kapcsolatba lépés nélkülözhetetlen a normális mentális és szexuális fejlődéshez.<ref name=Harlow71>{{cite journal| last=Harlow| first=H. F.| last2=Suomi| first2=S. J.| year=1971| title=Social Recovery by Isolation-Reared Monkeys| url=http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/68/7/1534| journal=Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America| volume=68| issue=7| pages=1534–1538| doi=10.1073/pnas.68.7.1534| pmid=5283943| pmc=389234| bibcode=1971PNAS...68.1534H}}</ref>
Egy fission–fusion csoport, az anyacsoport ideiglenesen több részre, akár egyedekre is oszolhat, akik majd újra összegyűlnek, és folytatják a kapcsolatok fenntartását. A szétválás lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb felhasználását. Például a hímek egy része elmegy vadászni, vagy táplálékot gyűjteni, majd visszatérnek, és megosztják a csapat tagjaival, amit szereztek. Ez megfigyelhető több emlősnél, például főemlősöknél,<ref>{{cite journal| last=van Schaik| first=Carel P.| title=The Socioecology of Fission-Fusion Sociality in Orangutans| journal=Biomedical and Life Sciences| year=1999| volume=40| issue=1| pages=69–86| doi=10.1007/BF02557703| pmid=23179533}}</ref>  elefántoknál,<ref>{{cite journal| last=Archie| first=Elizabeth A. | author2=Cynthia J. Moss | author3=[[Susan Alberts|Susan C. Alberts]]| title=The ties that bind: genetic relatedness predicts the fission and fusion of social groups in wild African elephants| journal=Proceedings of the Royal Society B| date=March 2005| volume=273| issue=1586 | pages=513–522| doi=10.1098/rspb.2005.3361| url=http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/273/1586/513.full | pmid=16537121 | pmc=1560064}}</ref>  [[foltos hiéna|foltos hiénáknál]],<ref>{{cite journal| last=Smith| first=Jennifer E.| author2=Sandra K. Memenis| author3=Kay E. Holekamp| title=Rank-related partner choice in the fission–fusion society of the spotted hyena (''Crocuta crocuta'')| journal=Behavioral Ecology and Sociobiology| year=2007| volume=61| issue=5| pages=753–765| doi=10.1007/s00265-006-0305-y| url=https://www.mills.edu/academics/faculty/bio/jesmith/partner.pdf| deadurl=yes| archiveurl=https://web.archive.org/web/20140425002800/http://www.mills.edu/academics/faculty/bio/jesmith/partner.pdf| archivedate=2014-04-25| df=}}</ref> [[oroszlán]]oknál<ref>{{cite journal| pmc=3762833| first=Tomoyuki| last=Matoba| first2 =Nobuyuki| last2=Kutsukake| first3=Toshikazu| last3=Hasegawa| year=2013| title=Head Rubbing and Licking Reinforce Social Bonds in a Group of Captive African Lions, ''Panthera leo''| editor-first=Matt| editor-last=Hayward| journal= PLoS ONE| volume=8| issue=9| doi=10.1371/journal.pone.0073044| pmid=24023806| pages=e73044| bibcode=2013PLoSO...873044M}}</ref> és [[delfin]]eknél.<ref>{{cite journal| first=Michael| last=Krützen| first2=Lynne M.| last2=Barré| first3=Richard C.| last3=Connor| first4=Janet| last4=Mann|  first5=William B. | last5=Sherwin| year=2004| title='O father: where art thou?' – Paternity assessment in an open fission–fusion society of wild bottlenose dolphins (''Tursiops sp.'') in Shark Bay, Western Australia| url=https://archive.org/details/sim_molecular-ecology_2004-07_13_7/page/1975| journal= Molecular Ecology | volume=13 | issue=7 | pages=1975–1990| doi=10.1111/j.1365-294X.2004.02192.x | pmid=15189218}}</ref>
[[File:Fighting red kangaroos 2.jpg|thumb|left|[[Vörös óriáskenguru]]k „bokszolnak” a [[dominanciáért]]]]
A magányos fajok területet tartanak, és a szaporodási időszakot kivéve felnőtt egyedeik csak területük megszerzéséért vagy védelméért lépnek kapcsolatba egymással. A kölyköket anyjuk neveli. A területtartás segíti, hogy az egyedek kevésbé versengjenek az erőforrásokért, és azok újratermelődése biztosítva legyen.<ref>{{cite book| url={{Google books | plainurl=yes | id=Nb21BwAAQBAJ| page=114}} | first=Claude| last=Martin | year=1991 | title=The Rainforests of West Africa: Ecology – Threats – Conservation | publisher=Springer | edition=1 | doi=10.1007/978-3-0348-7726-8| isbn=978-3-0348-7726-8}}</ref> Táplálékszerzés közben a magányos egyedek kevésbé figyelhetnének a ragadozókra vagy a lehetséges zsákmányra.<ref>{{cite journal | last=le Roux | first=Aliza | author2=Michael I. Cherry | author3=Lorenz Gygax| title=Vigilance behaviour and fitness consequences: comparing a solitary foraging and an obligate group-foraging mammal| journal=Behavioral Ecology and Sociobiology | date=5 May 2009 | volume=63 | issue=8 | pages=1097–1107 | doi=10.1007/s00265-009-0762-1}}</ref>
Hierarchikus közösségekben az egyedek dominánsak vagy alárendeltek. Egy despotikus hierarchiában az alfa egyed a domináns, a többiek alárendeltek, mint a [[lemúr]]oknál és a [[farkas]]oknál.<ref>{{cite journal | pmc= 4646466 | first=Elisabetta | last=Palagi| first2=Ivan| last2=Norscia | editor-first=Karen E. | editor-last=Samonds | year=2015 | title=The Season for Peace: Reconciliation in a Despotic Species (''Lemur catta'') | journal=PLoS ONE | volume=10 | issue=11 | doi=10.1371/journal.pone.0142150 | pmid=26569400 | pages=e0142150| bibcode=2015PLoSO..1042150P }}</ref>  A rangsorban a tagok nem egyenrangúak, hanem minden egyednek van egy pontosan meghatározható helye a rangsorban. A rangsor lineáris, egyenrangú egyedek nincsenek. A rangsorban meghatározó lehet az egyed neme.<ref>{{cite journal| first=Marion L. | last=East | first2=Heribert | last2=Hofer | year=2000 | title=Male spotted hyenas (''Crocuta crocuta'') queue for status in social groups dominated by females | journal=Behavioral Ecology | volume=12 | issue=15|  pages=558–568 | doi=10.1093/beheco/12.5.558}}</ref> Egyes fajoknál a nőstények, másoknál a hímek a magasabb rangúak. Például a [[foltos hiéna|foltos hiénáknál]] a legalacsonyabb rangú nőstény alatt közvetlenül a legmagasabb rangú hím áll. A domináns egyedek szaporodás szempontjából legalábbis nagy előnyben vannak; egyes fajoknál csak a domináns pár szaporodik, mint például a farkasoknál. Vannak háremtartó fajok, mint például a [[víziló]] vagy a [[rőt vérszopó denevér]], ahol a hímek közül csak a domináns hímnek van joga párzani a nőstényekkel,<ref>{{cite journal | last=Samuels | first=A. | last2=Silk | first2=J. B. | last3=Rodman | first3=P. | year=1984 | title=Changes in the dominance rank and reproductive behavior of male bonnet macaques (''Macaca radiate'')| journal=Animal Behaviour | volume=32 | issue=4 | pages=994–1003 | doi=10.1016/s0003-3472(84)80212-2}}</ref> habár az említett denevérfaj szigorúbb.
===Szaporodás és utódnevelés===
[[Fájl:PigCochon allaitant.jpg|thumb|Szoptató [[sertés|koca]] ]]
Egyes fajok monogámok, egy életre választanak párt, például farkasok, [[Vidraformák|vidrák]] és [[európai hód]]ok. Előfordul, hogy társa halála után a túlélő fél nem választ magának új párt.<ref>{{cite journal | first=Devra G. | last=Kleiman | year=1977 | title=Monogamy in Mammals | url=https://archive.org/details/sim_quarterly-review-of-biology_1977-03_52_1/page/39 | journal=The Quarterly Review of Biology | volume=52 | number=1 | pages=39–69 | pmid=857268 | doi=10.1086/409721}}</ref><ref>{{cite journal | last=Holland | first=B. | last2=Rice | first2=W. R. | year=1998 | title=Perspective: Chase-Away Sexual Selection: Antagonistic Seduction vs. Resistance | journal=Evolution | volume=52 | issue=1 | pages=1–7 | url=http://wolfweb.unr.edu/homepage/jaz/eecb752/lecture06/Holland%26Rice1998.pdf | doi=10.2307/2410914 | pmid=28568154 | jstor=2410914 | accessdate=2019-04-04 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20190608065427/https://wolfweb.unr.edu/homepage/jaz/eecb752/lecture06/Holland%26Rice1998.pdf | archivedate=2019-06-08 }}</ref> A [[poligámia]] minden típusára van példa az emlősök között: domináns hím(ek) és minden nőstény; domináns nőstény(ek) és minden hím; végül minden hím és minden nőstény, mint például a csimpánzoknál. A tudomány jelen állása szerint (21. század eleje) az emlősfajok 90%-a poligám, eltekintve a [[lek rendszer]]ektől.<ref>{{cite journal | first=T. H. | last=Clutton-Brock | year=1989 | title=Review Lecture: Mammalian Mating Systems | journal=Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences | volume=236 | number=1285 | pages=339–372 | doi=10.1098/rspb.1989.0027 | pmid=2567517| bibcode=1989RSPSB.236..339C }}</ref>  A lek rendszerekben a hímek összegyűlnek a nőstények körül, és udvarolnak nekik; példa erre a [[borjúfóka]].<ref>{{cite journal| author1=Boness, D. J. | author2=Bowen, D. | author3=Buhleier, B. M. | author4=Marshall, G. J. | year=2006 | title=Mating tactics and mating system of an aquatic-mating pinniped: the harbor seal, ''Phoca vitulina'' | journal=Behavioral Ecology and Sociobiology | volume=61 | pages=119–130 | doi=10.1007/s00265-006-0242-9 | url=https://www.researchgate.net/publication/226692255}}</ref>
A kloákásokat kivéve az emlősök közösek abban, hogy elevenszülők, és az anya szoptatja kölykeit. A szülői gondoskodás szintje változó. Egyes fajok fészket építenek vagy üreget ásnak utódaiknak, vagy pedig sokáig gondoskodnak róluk még az elválasztás után is. Sok faj a K-stratégiát követi, vagyis viszonylag kevés utódot nevel. Mindkét szülő érdekelt abban, hogy utódaik sikeresen felnőjenek, habár változó, hogy ehhez mennyire járulnak hozzá. A nőstények általában védelmezik kölykeiket fajtársaikkal szemben is, legyenek azok hímek, nőstények vagy akár kölykök, azonban vannak példák arra, hogy segítenek más nőstények kölykeit felnevelni. A hímek is részt vehetnek a nevelésben, de ez nagy mértékben változó, még ugyanazon a nemen belül is. Míg például az [[emsemakákó]]nál a kölykök nevelése a nőstények dolga, addig a [[japán makákó]]nál a hímek is részt vesznek ebben.<ref>{{cite book|chapter-url={{Google books|plainurl=yes|id=ipjhBwAAQBAJ|page=1}}|chapter=Origins of Parental Care| first=P. H.|last=Klopfer|year=1981|editor-first=D. J.|editor-last=Gubernick|title=Parental Care in Mammals|publisher=Plenum Press|location=New York|isbn=978-1-4613-3150-6|oclc=913709574}}</ref>
==Az ember kapcsolata más emlősfajokkal==
===A kultúrában===
[[File:Lascaux painting.jpg|thumb|[[Lascaux]]-i barlangfestmény különféle nagytestű állatokkal, 17&nbsp;300 évvel ezelőttről]]
A nem emberi emlősfajok közül több is nagy szerephez jutott az emberi kultúrákban. Házikedvencként az emlősök a legnépszerűbbek, [[kutyák]], [[macskák]] tízmilliói mellett [[nyulak]]at, [[egerek]]et, [[hörcsögök]]et és [[patkányok]]at tartanak családok világszerte.<ref>{{cite journal |url=https://www.cambridge.org/core/services/aop-cambridge-core/content/view/7086725BAB2AAA4C1949DA5B90F06F3B/S0899823X1500015Xa.pdf/div-class-title-animals-in-healthcare-facilities-recommendations-to-minimize-potential-risks-div.pdf |first=Rekha |last=Murthy |first2=Gonzalo |last2=Bearman |first3=Sherrill |last3=Brown |first4=Kristina |last4=Bryant |title=Animals in Healthcare Facilities: Recommendations to Minimize Potential Risks |journal=Infection Control and Hospital Epidemiology |year=2015 |volume=36 |issue=5 |doi=10.1017/ice.2015.15 |pmid=25998315 |pages=495–516}}</ref><ref>{{cite web |last=The Humane Society of the United States |title=U.S. Pet Ownership Statistics |url=http://www.humanesociety.org/issues/pet_overpopulation/facts/pet_ownership_statistics.html |accessdate=27 April 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120407193941/http://www.humanesociety.org/issues/pet_overpopulation/facts/pet_ownership_statistics.html |archivedate=2012-04-07 }}</ref><ref>{{cite web |last=USDA |title=U.S. Rabbit Industry profile |url=http://www.aphis.usda.gov/animal_health/emergingissues/downloads/RabbitReport1.pdf |accessdate=10 July 2013 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131020161216/http://www.aphis.usda.gov/animal_health/emergingissues/downloads/RabbitReport1.pdf |archivedate=2013-10-20 }}</ref> A művészet első tárgyai [[ló|lovak]], [[mamutok]], [[szarvasok]] voltak, ahogy az a felső kőkori barlangrajzokon is látható.<ref>{{Cite news |last1=McKie |first1=Robin |title=Prehistoric cave art in the Dordogne |url=https://www.theguardian.com/travel/2013/may/26/prehistoric-cave-art-dordogne |publisher=[[The Guardian]]|accessdate=9 November 2016 |date=26 May 2013 |newspaper=The Guardian}}</ref> Vannak állatképeikről is ismert művészek, mint [[Albrecht Dürer]], [[George Stubbs]] és [[Edwin Landseer]].<ref name="Jones">{{cite news |last1=Jones |first1=Jonathan |title=The top 10 animal portraits in art |url=https://www.theguardian.com/artanddesign/jonathanjonesblog/2014/jun/27/top-10-animal-portraits-in-art |accessdate=24 June 2016 |agency=[[The Guardian]] |date=27 June 2014}}</ref> Hagyományosan sok emlőst vadásztak táplálékszerzés és szórakozás céljából, a szarvasok és a [[vaddisznó]] különösen népszerű vadak.<ref>{{cite web | title=Deer Hunting in the United States: An Analysis of Hunter Demographics and Behavior Addendum to the 2001 National Survey of Fishing, Hunting, and Wildlife-Associated Recreation Report 2001-6 | url=http://digitalmedia.fws.gov/cdm/ref/collection/document/id/292 | publisher=Fishery and Wildlife Service (USA) | accessdate=24 June 2016}}</ref><ref>{{cite web | title=Recreational Hog Hunting Popularity Soaring | url=http://www.grandviewoutdoors.com/big-game-hunting/recreational-hog-hunting-popularity-soaring/ | publisher=Gramd View Outdoors | accessdate=24 June 2016 | date=2014-04-05 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20171212193350/https://www.grandviewoutdoors.com/big-game-hunting/recreational-hog-hunting-popularity-soaring/ | archivedate=2017-12-12 }}</ref><ref>{{cite book | last1=Nguyen | first1=Jenny | last2=Wheatley | first2=Rick | title=Hunting For Food: Guide to Harvesting, Field Dressing and Cooking Wild Game | url={{Google books|plainurl=yes|id=3XN6CgAAQBAJ|page=6}} | year=2015 | publisher=F+W Media | isbn=978-1-4403-3856-4 | pages=6–77}} Chapters on hunting deer, wild hog (boar), rabbit, and squirrel.</ref> Egyes háziállatokat sporthoz is felhasználnak, a lovakra és a kutyákra fogadni is lehet.<ref>{{cite web |title=Horse racing |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/272329/horse-racing |accessdate=6 May 2014 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131221033444/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/272329/horse-racing |archivedate= 21 December 2013}}</ref><ref>{{cite book |last=Genders |first=Roy |title=Encyclopaedia of Greyhound Racing |url=https://archive.org/details/encyclopaediaofg0000gend |year=1981 |publisher=Pelham Books |isbn=978-0-7207-1106-6|oclc=9324926}}</ref>  Amellett, hogy az ember társai, az állatok saját jogokkal is bírnak.<ref>{{cite journal |title=The Role of Animals in Human Society |url=https://archive.org/details/sim_journal-of-social-issues_spring-1993_49_1/page/n4 |last=Plous|first=S. |date=1993 |doi=10.1111/j.1540-4560.1993.tb00906.x |journal=Journal of Social Issues |volume=49 |issue=1 |pages=1–9}}</ref> Különféle emlősök nagy szerephez jutottak az irodalomban,<ref>{{Cite news|last1=Fowler|first1=Karen Joy|title=Top 10 books about intelligent animals<!--all 10 are mammals...-->|url=https://www.theguardian.com/books/2014/mar/26/top-10-books-intelligent-animals-watership-down-animal-farm|newspaper=The Guardian|accessdate=9 November 2016|date=26 March 2014}}</ref><ref>{{cite book |last=Gamble |first=Nikki |last2= Yates |first2=Sally |title=Exploring Children's Literature |url=https://archive.org/details/exploringchildre0002gamb_y9e9 |year=2008 |publisher=Sage |isbn=978-1-4129-3013-0 |edition=2 |location=Los Angeles |oclc=71285210}}</ref><ref>{{cite web|title=Books for Adults|url=http://www.sealsitters.org/marine_mammals/reading.html|website=Seal Sitters|accessdate=9 November 2016}}</ref>  filmekben,<ref>{{cite journal |last1=Paterson |first1=Jennifer |title=Animals in Film and Media |journal=Oxford Bibliographies |year=2013 |doi=10.1093/obo/9780199791286-0044}}</ref>  és a vallásban.<ref>{{cite book |author=Johns, Catherine |date=2011 |title=Cattle: History, Myth, Art |publisher=The British Museum Press |isbn=978-0-7141-5084-0 |location=London |oclc=665137673}}</ref><ref>{{cite book |title=Hayagrīva: The Mantrayānic Aspect of Horse-cult in China and Japan |publisher=Brill Archive |page=9 |author=Robert Hans van Gulik}}</ref><ref>{{cite web|last1=Grainger |first1=Richard |title=Lion Depiction across Ancient and Modern Religions |url=https://lionalert.org/page/Lion_Depiction_Across_Ancient_and_Modern_Religions |publisher=ALERT |accessdate=November 6, 2016 |date=24 June 2012 |deadurl=yes |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160923134807/https://lionalert.org/page/Lion_Depiction_Across_Ancient_and_Modern_Religions |archivedate=23 September 2016 |df= }}</ref>
===A gazdaságban és a tudományban===
[[File:Hand milking a cow at Cobbes Farm Museum.jpg|thumb|left|upright|A szarvasmarhát évezredekig tejéért, húsáért és munkaerejéért tartották]]
Vannak fajok, melyeket húsukért, gyapjukért, bőrükért vagy tejükért tartanak. 2009-ben körülbelül 1,4 milliárd [[szarvasmarha]], 1 milliárd [[juh]], 1 milliárd [[disznó]]<ref>{{Cite journal |title=Graphic detail Charts, maps and infographics. Counting chickens |journal=The Economist |url=https://www.economist.com/blogs/dailychart/2011/07/global-livestock-counts |accessdate=6 November 2016 |date=27 July 2011}}</ref><ref>{{cite web |author=Cattle Today |url=http://cattle-today.com/ |title=Breeds of Cattle at CATTLE TODAY |publisher=Cattle-today.com |accessdate=November 6, 2016}}</ref> és 1985-ben 700 millió [[nyúl]] élt világszerte.<ref>{{cite web |last1=Lukefahr |first1=S.D. |last2=Cheeke |first2=P.R. |title=Rabbit project development strategies in subsistence farming systems |url=http://www.fao.org/docrep/U4900T/u4900T0m.htm |publisher=[[Food and Agriculture Organization]]|accessdate=November 6, 2016}}</ref> A jószágok egy részének hasznosították és hasznosítják a munkaerejét is, köztük szarvasmarhákat, lovakat, [[szamár|szamarakat]], [[öszvér]]eket és [[tevék]]et. A közlekedés és a mezőgazdaság gépesítésével jelentőségük csökkent, de egyes helyeken még mindig használják őket. 2004-ben a harmadik világban a gazdaságok 80%-ában, főként kis gazdaságokban segítették az emberek munkáját, és a világ közlekedésében 20%-ot értek el, szintén főként falusi környezetben. Hegyes vidékeken gépi járművek által járhatatlan utakon csomagokat szállítanak.<ref name="Pond2004">{{cite book |last=Pond |first=Wilson G. |title=Encyclopedia of Animal Science |url={{Google books|plainurl=yes|id=1SQl7Ao3mHoC|page=248}} |year=2004 |publisher=CRC Press |oclc=57033325 |isbn=978-0-8247-5496-9 |pages=248–250}}</ref> Bőrüket cipőkhöz, ruhákhoz és bútorhuzatokhoz használják.<ref>{{cite web |title=History of Leather |url=https://www.mooreandgiles.com/leather/resources/history/ |publisher=Moore & Giles |accessdate=10 November 2016}}</ref> Juhok, [[kecske|kecskék]] és [[alpaka|alpakák]] gyapját évszázadok óta használják ruhák alapanyagául.<ref>{{cite book |last=Braaten |first=Ann W. |title=Encyclopedia of Clothing and Fashion |year=2005 |volume=3 |publisher=[[Thomson Gale]] |isbn=978-0-684-31394-8 |oclc=963977000 |pages=441–443 |editor=Steele, Valerie |chapter=Wool}}</ref><ref>Quiggle, Charlotte. "Alpaca: An Ancient Luxury." ''Interweave Knits'' Fall 2000: 74–76.</ref>
A természettudományokban kísérleti állatokként használnak főként egereket és patkányokat.<ref name="EUstatistics2013">{{cite web |title=EU statistics show decline in animal research numbers |url=http://speakingofresearch.com/2013/12/12/eu-statistics-show-decline-in-animal-research-numbers/ |publisher=Speaking of Research |year=2013 |accessdate=November 6, 2016}}</ref> A rágcsálókon genetikai, gyógyszerkísérleteket végeznek, és tanulmányozzák viselkedésüket különféle helyzetekben. A kutatóknak pontosan ismerniük kell az egyes egyedek származását ahhoz, hogy ellenőrizzék az eredményeket. Egyes megszekvenált, de ismeretlen hatású géneket [[knockout egér|knockout egereken]] tanulmányoznak.<ref>{{cite journal|author=Helen R. Pilcher |url=http://www.nature.com/news/1998/030512/full/news030512-17.html |title=It's a knockout |publisher=Nature |date=2003 |accessdate=November 6, 2016|doi=10.1038/news030512-17}}</ref><ref>[http://molpharm.wisc.edu/Faculty/fac_pages/gould/Pub12754522.pdf Y Zan et al., Production of knockout rats using ENU mutagenesis and a yeast-based screening assay, Nat. Biotechnol. (2003).]{{webarchive |url=https://web.archive.org/web/20100611201320/http://molpharm.wisc.edu/Faculty/fac_pages/gould/Pub12754522.pdf |date=June 11, 2010 }}</ref> Ezekben az egerekben kiütik a vizsgált gént, és az így kapott egereket tanulmányozva vonnak le következtetéseket a gén hatásáról. Néhány kísérleti állat nem emberi főemlős, a főként emberszabású majmokon azt tanulmányozzák, hogy mennyire hasonlóak az emberekhez.<ref>{{Cite web | url=http://www.ebra.org/ebrabulletin-the-supply-and-use-of-primates-in-the-eu_17.htm | title=The supply and use of primates in the EU | year=1996 | publisher=European Biomedical Research Association | archiveurl=https://web.archive.org/web/20120117061036/http://www.ebra.org/ebrabulletin-the-supply-and-use-of-primates-in-the-eu_17.htm | archivedate=2012-01-17}}</ref><ref name="Carlsson2004">{{Cite journal | last1=Carlsson | first1=H. E. | last2=Schapiro | first2=S. J. | last3=Farah | first3=I. | last4=Hau | first4=J. | title=Use of primates in research: A global overview | doi=10.1002/ajp.20054 | journal=American Journal of Primatology | volume=63 | issue=4 | pages=225–237 | year=2004 | pmid= 15300710| pmc=}}</ref><ref name="Weatherall_etal2006">{{Cite report|author=Weatherall, D., et al., (The Weatherall Committee) |year=2006 |title=The use of non-human primates in research |location=London, UK |publisher=Academy of Medical Sciences |url=http://www.acmedsci.ac.uk/images/project/nhpdownl.pdf |deadurl=yes |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130323084639/http://www.acmedsci.ac.uk/images/project/nhpdownl.pdf |archivedate=2013-03-23 |df= }}</ref> Így a majmok gondolkodtak, tanultak jelnyelvet, írásos kommunikációt, megtanultak pénzt használni, zárakat kinyitni, főzni és sütni. A memóriajátékban jobbnak bizonyultak az emberi játékosoknál. Kísérleteket emberekkel is végeznek, nem mindig önkéntes alapon. A kísérletekben nem mindig garantálták a résztvevők testi vagy lelki épségének, vagy akár életének megőrzését.
[[Charles Darwin]], [[Jared Diamond]] és mások felhívták a figyelmet az állatok háziasításának jelentőségére a [[neolitikus forradalom]]ban, melynek eredményeként a földművelők átvették a nomád halász-vadászok helyét a legtöbb vidéken.<ref>{{cite book |first=Jared M. |last=Diamond |authorlink=Jared Diamond |year=1997 |title=Guns, Germs, and Steel: the Fates of Human Societies|chapter=Part 2: The rise and spread of food production |edition=1 |location=New York |publisher=W.W. Norton & Company|isbn=978-0-393-03891-0 |oclc=35792200 |chapter-url={{Google books|plainurl=yes |id=PWnWRFEGoeUC |page=176 }}}}</ref><ref name=Larson>{{cite journal |author1=Larson, Greger |author2=Burger, Joachim |date=April 2013 |title=A population genetics view of animal domestication |url=http://www.palaeobarn.com/sites/domestication.org.uk/files/downloads/98.pdf |journal=Trends in Genetics |volume=29 |issue=4 |pages=197–205 |doi=10.1016/j.tig.2013.01.003 |pmid=23415592 |accessdate=2019-04-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190608065300/http://www.palaeobarn.com/sites/domestication.org.uk/files/downloads/98.pdf |archivedate=2019-06-08 }}</ref> Ez egy nagy lépés volt a történelemben. Ez átalakította a társadalmat is, ami a Föld arculatának megváltoztatásához vezetett.<ref>{{cite journal |last1=Zeder |first1=Melinda A. |title=Domestication and early agriculture in the Mediterranean Basin: Origins, diffusion, and impact |journal=PNAS|date=August 2008 |volume=105 |issue=33 |pages=11597–11604 |doi=10.1073/pnas.0801317105 |url=http://www.pnas.org/content/105/33/11597.full |pmid=18697943 |pmc=2575338 |bibcode=2008PNAS..10511597Z }}</ref>
===Hibridek===
[[Fájl:Grandcanyon-mules.jpg|right|thumb|260px|A fajközi hibridek ismert példája az öszvér. Öszvérek a [[Grand Canyon]] peremén]]
[[Fájl:Zeedonk 800.jpg|thumb|right|250px|[[Zebra]] és [[szamár]] hibridje]]
A [[hibrid]]ek két, egymástól nagy mértékben különböző szülő utódai. A szülők tartozhatnak különböző [[faj]]okhoz, [[alfaj]]okhoz, [[fajta|fajtákhoz]] vagy [[rassz]]okhoz. A hibridek sok génre [[heterozigóta|heterozigóták]], habár ez hibridizáció nélkül is előfordulhat. Keveredés előfordulhat a természetben is, de az állattenyésztésben már évezredek óta használják.<ref>{{cite book |author=Price, E. |year=2008 |title=Principles and applications of domestic animal behavior: an introductory text |publisher=Cambridge University Press |url={{Google books|plainurl=yes|id=Ww07sIWTYAAC|page=228}}|location=Sacramento |isbn=978-1-84593-398-2|oclc=226038028}}</ref> Például az [[öszvér]]ek is hibridek. Megkülönböztetnek fajon belüli (például [[szibériai tigris|szibériai]] és [[bengáli tigris]]) és fajközi hibrideket (oroszlán és [[tigris (állat)|tigris]]). Még nagyobb távolságra levő fajok hibridjei az intergeneric hibridek.<ref>{{cite book|url={{Google books |plainurl=yes |id=O3M4qfxtGhIC|page=13}} |location=Heidelberg |first1=Jochen |last1=Taupitz|first2=Marion |last2=Weschka |year=2009|title=Chimbrids – Chimeras and Hybrids in Comparative European and International Research |publisher=Springer |page=13 |isbn=978-3-540-93869-9 |oclc=495479133}}</ref> A természetben olyan területeken jelennek meg hibridek, ahol a különböző fajok, alfajok vagy rasszok elterjedési területe átfedi egymást. Egyes hibrideket elismertek új fajnak (lásd vörös farkas), bár mindig vitatott, hogy fajról vagy hibridről van-e szó.<ref>{{cite journal |title=An account of the taxonomy of North American wolves from morphological and genetic analyses |year=2012 |journal=North American Fauna |volume=77 |page=2 |doi=10.3996/nafa.77.0001|last1=Chambers |first1=Steven M. |last2=Fain |first2=Steven R. |last3=Fazio |first3=Bud |last4=Amaral |first4=Michael }}</ref>
Mesterséges szelekcióval a kihalt fajokhoz hasonlót hoznak létre rokon fajokból. Ez a folyamat a [[visszatenyésztés]].  Ezzel a módszerrel nemcsak a külső, hanem a viselkedés is rekonstruálható, és az új faj betölti azt az ökológiai szerepet, mint a régi. Csak a genetikai állományt nem tudják rekonstruálni: az elveszett az eredeti faj kihalásával. Így például a Heck cattle nagyjából olyan, mint az [[őstulok]].<ref name="vanVuure">{{cite book |first=T. |last=van Vuure |title=Retracing the Aurochs – History, Morphology and Ecology of an extinct wild Ox |year=2005 |isbn=978-954-642-235-4 |publisher=Pensoft Publishers |oclc=940879282}}</ref>
Egyes vadon élő fajokat többek között a háziasított rokonaival való keveredés is fenyegeti.<ref>{{cite journal |last=Mooney |first=H. A. |author2=Cleland, E. E. |year=2001 |title=The evolutionary impact of invasive species |journal=[[Proceedings of the National Academy of Sciences|PNAS]] |volume=98 |issue=10 |pages=5446–5451 |doi=10.1073/pnas.091093398 |url= |quote= |pmid=11344292 |pmc=33232 |bibcode = 2001PNAS...98.5446M }}</ref> Erre példa a házimacskával keveredő [[vadmacska]]. A még fajtatiszta vad egyedek hátrányba kerülnek a jobb egészségű hibridekkel szemben.<ref>{{cite journal |first=Johannes J. |last=Le Roux |first2=Llewellyn C. |last2=Foxcroft |first3=Marna |last3=Herbst |first4=Sandra |last4=MacFadyen |year=2014 |title=Genetic analysis shows low levels of hybridization between African wildcats (''Felis silvestris lybica'') and domestic cats (''F. s. catus'') in South Africa |journal=Ecology and Evolution |volume=5 |issue=2 |pages=288–299 |doi=10.1002/ece3.1275 |pmc=4314262 |pmid=25691958}}</ref> További tényező lehet, hogy az ember által betelepített háziállatok veszélyeztetik a helyi állatvilágot, akár versenyzéssel az erőforrásokért, akár azért, mert a betelepített fajok áldozatául esnek. Ez és az élőhelyek átalakítása fajok, ritka változatok kihalásához vezethetnek.<ref>{{cite book|last=Wilson |first=Andrew | name-list-format = vanc |title= Australia's state of the forests report |page=107 |year=2003}}</ref> A génáramlás miatt a genetikai állomány is beszűkülhet, ami morfológiai szempontból nem nyilvánvaló.<ref>{{cite journal |title= Extinction by Hybridization and Introgression |first1 = J. M. |last1 = Rhymer |first2= D. |last2= Simberloff |journal = Annual Review of Ecology and Systematics |date=November 1996 |volume= 27 |pages= 83–109 |doi= 10.1146/annurev.ecolsys.27.1.83 }}</ref><ref>{{cite book |first1=Brad M. |last1=Potts|editor-first1=Robert C.|editor-last1=Barbour |editor-first2=Andrew B. |editor-last2=Hingston |year=2001 |title=Genetic pollution from farm forestry using eucalypt species and hybrids : a report for the RIRDC/L&WA/FWPRDC Joint Venture Agroforestry Program |publisher= Rural Industrial Research and Development Corporation of Australia|isbn= 978-0-642-58336-9|oclc=48794104}}</ref>
===Fenyegetések===
[[File:Extinctions Africa Austrailia NAmerica Madagascar.gif|thumb|upright=1.4|Nagytestű állatok fajszáma az egyes kontinenseken az ember érkezése előtt és után]]
[[Fájl:Skelett Megaloceros giganteus Riesenhirsch.JPG|thumb|200px|A ''Megaloceros giganteus'' óriásszarvas csontváza]]
Az ember megjelenésétől kezdve a legtöbb fajkihalást az ember okozza.<ref name=dirzo/> Az emberi tevékenység következtében eltűntek a nagytestű gerincesek, amiről Kent H. Redford cikket írt The Empty Forest címmel jelent meg a BioScience-ben 1992-ben. Ez romboló hatással van az ökoszisztémára.<ref name="Redford">{{cite journal|last=Redford|first=Kent|title=The Empty Forest|journal=BioScience|date=June 1992|volume=42|issue=6|pages=412–422|url=http://www.biology.ufl.edu/courses/pcb5356/2011fall/kitajima/Redford1992Biosci.pdf|doi=10.2307/1311860|deadurl=yes|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131111203443/http://www.biology.ufl.edu/courses/pcb5356/2011fall/kitajima/Redford1992Biosci.pdf|archivedate=2013-11-11|df=|jstor=1311860}}</ref><ref name=primack2014>{{Cite book|title=Essentials of Conservation Biology |url=https://archive.org/details/essentialsofcons0000prim_j0r1 |last=Primack |first=Richard |publisher=Sinauer Associates, Inc. Publishers |year=2014 |isbn=978-1-60535-289-3 |location=Sunderland, MA |pages=[https://archive.org/details/essentialsofcons0000prim_j0r1/page/217 217]–245 |edition=6 |oclc=876140621}}</ref><ref>{{cite journal |last=Vignieri|first=Sacha |date=2014 | title =Vanishing fauna|journal=[[Science (journal)|Science]] |volume=345 |issue=6195| pages =392–395 | url=|doi=10.1126/science.345.6195.392|pmid=25061199 | bibcode=}}</ref> A negyedkori kihalási eseményben a megafauna kihalása szembetűnően követte az ember megjelenését az adott kontinensen. Egy hipotézis szerint az ember a kihalásig vadászta ezeket az állatokat, például a gyapjas mamutot.<ref>{{cite journal |first=David A. |last=Burney |first2=Timothy F. |last2=Flannery |year=2005 |title=Fifty millennia of catastrophic extinctions after human contact |journal=Trends in Ecology and Evolution |volume=20 |issue=7 |pages=395–401 |doi=10.1016/j.tree.2005.04.022 |pmid=16701402 |url=http://www.anthropology.hawaii.edu/Fieldschools/Kauai/Publications/Publication%204.pdf |deadurl=bot: unknown |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100610061434/http://www.anthropology.hawaii.edu/Fieldschools/Kauai/Publications/Publication%204.pdf |archivedate=2010-06-10}}</ref><ref>{{cite book |last=Diamond|first=J. | year=1984 |chapter=Historic extinctions: a Rosetta stone for understanding prehistoric extinctions |title=Quaternary extinctions: A prehistoric revolution |editor-last1=Martin|editor-first1=P. S. |editor-last2=Klein |editor-first2=R. G. | pages=824–862 | location=Tucson| publisher=University of Arizona Press | isbn=978-0-8165-1100-6|oclc=10301944}}</ref> Sok fajt ma is a kihalás fenyegeti,<ref>[http://www.livescience.com/41421-animals-threatened-with-extinction.html 7 Iconic Animals Humans Are Driving to Extinction]. [[Live Science]]. November 22, 2013.</ref> így az [[orrszarvú]]kat,<ref>[http://blogs.scientificamerican.com/extinction-countdown/2011/10/25/poachers-drive-javan-rhino-to-extinction-in-vietnam/ Poachers Drive Javan Rhino to Extinction in Vietnam] by John R. Platt October 25, 2011 [[Scientific American]]</ref> a főemlősöket,<ref name="primates">{{cite journal |last1=Estrada |first1=Alejandro |last2=Garber|first2=Paul A. |last3=Rylands|first3=Anthony B. |last4=Roos |first4=Christian | last5=Fernandez-Duque |first5=Eduardo| last6=Di Fiore|first6=Anthony|last7=Anne-Isola Nekaris |first7=K.| last8=Nijman |first8=Vincent |last9=Heymann|first9=Eckhard W.|last10=Lambert |first10=Joanna E. |last11=Rovero |first11=Francesco |last12=Barelli |first12=Claudia |last13=Setchell |first13=Joanna M. |last14=Gillespie |first14=Thomas R. |last15=Mittermeier|first15=Russell A.|last16=Arregoitia |first16=Luis Verde |last17=de Guinea |first17=Miguel |last18=Gouveia|first18=Sidney|last19= Dobrovolski |first19=Ricardo |last20=Shanee |first20=Sam|last21=Shanee |first21=Noga |last22=Boyle|first22=Sarah A. |last23=Fuentes |first23=Agustin |last24=MacKinnon |first24=Katherine C.|last25=Amato |first25=Katherine R. |last26=Meyer |first26=Andreas L. S. |last27=Wich |first27=Serge |last28=Sussman |first28=Robert W. |last29=Pan |first29=Ruliang |last30=Kone |first30=Inza |last31=Li |first31=Baoguo |date=January 18, 2017 |title=Impending extinction crisis of the world's primates: Why primates matter |url=http://advances.sciencemag.org/content/3/1/e1600946.full|journal=[[Science Advances]]|volume=3 |issue=1 |pages=e1600946 |doi=10.1126/sciadv.1600946 |pmc=5242557 | pmid=28116351}}</ref>  a [[tobzoskák]]at<ref>{{Cite news |url=https://www.telegraph.co.uk/news/earth/wildlife/11370277/Pangolins-why-this-cute-prehistoric-mammal-is-facing-extinction.html |title=Pangolins: why this cute prehistoric mammal is facing extinction|first=Martin |last=Fletcher |date=January 31, 2015 |work=The Telegraph}}</ref> és a zsiráfokat.<ref>{{Cite news |url=https://www.theguardian.com/environment/2016/dec/08/giraffe-red-list-vulnerable-species-extinction |title=Giraffes facing extinction after devastating decline, experts warn|first=Damian|last=Carrington |date=December 8, 2016 |newspaper=The Guardian}}</ref> Csak a vadászat több száz emlősfajt fenyeget világszerte.<ref>{{cite web |url=http://www.sciencemag.org/news/2016/10/people-are-hunting-primates-bats-and-other-mammals-extinction |title=People are hunting primates, bats, and other mammals to extinction |first=Elizabeth |last=Pennisi |date=October 18, 2016 |work=[[Science (magazine)|Science]] |accessdate=3 February 2017}}</ref><ref>{{cite journal |url=http://rsos.royalsocietypublishing.org/content/3/10/160498 |first=William J. |last=Ripple |first2=Katharine |last2=Abernethy |first3=Matthew G. |last3=Betts |first4=Guillaume |last4=Chapron |first5=Rodolfo |last5=Dirzo |first6=Mauro |last6=Galetti |first7=Taal |last7=Levi |first8=Peter A.|last8=Lindsey |first9=David W. |last9=Macdonald |first10=Brian |last10=Machovina |first11=Thomas M. |last11=Newsome |first12=Carlos A. |last12=Peres |first13=Arian D. |last13=Wallach |first14=Christopher |last14=Wolf  |first15=Hillary |last15=Young |year=2016 |title=Bushmeat hunting and extinction risk to the world's mammals |journal=Royal Society Open Science |volume=3 |issue=10 |pages=1–16 |doi=10.1098/rsos.160498 |pmid=27853564 |pmc=5098989 |hdl=1893/24446 |bibcode=2016RSOS....360498R}}</ref> Tudósok szerint a megnövekedett húsigény hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, mivel számos fajban gazdag területet mezőgazdasági művelés alá vonnak,<ref name="Williams 2015 196–219">{{cite journal |first=Mark |last=Williams |first2=Jan |last2=Zalasiewicz |first3=P. K. |last3=Haff |first4=Christian |last4=Schwägerl |first5=Anthony D. |last5=Barnosky |first6=Erle C.|last6=Ellis |year=2015 |title=The Anthropocene Biosphere |journal=The Anthropocene Review |volume=2 |issue=3 |pages=196–219 |doi=10.1177/2053019615591020}}</ref><ref name="Morell">{{cite web |url=http://www.sciencemag.org/news/2015/08/meat-eaters-may-speed-worldwide-species-extinction-study-warns |title=Meat-eaters may speed worldwide species extinction, study warns |first=Virginia |last=Morell |date=August 11, 2015 |work=[[Science (magazine)|Science]] |accessdate=3 February 2017}}</ref><ref name="Machovina 2015 419–431">{{cite journal |first=B.|last=Machovina |first2=K. J. |last2=Feeley |first3=W. J. |last3=Ripple |year=2015 |title=Biodiversity conservation: The key is reducing meat consumption |journal=Science of the Total Environment |volume=536|pages=419–431 |doi=10.1016/j.scitotenv.2015.07.022 |pmid=26231772 |bibcode=2015ScTEn.536..419M}}</ref> hogy ott takarmányt termesszenek, vagy legeltessenek. A WWF 2016-os jelentése szerint 1970 óta a világ vadon élő populációi 58%-kal hanyatlottak, melynek fő okai az élőhelyek lerombolása, a környezetszennyezés és a vadászat. Megállapították, hogy ha nem lesz változás, akkor a vadvilág 67%-a eltűnik 2020-ra.<ref name="Williams 2015 196–219"/><ref name="Morell"/><ref name="Machovina 2015 419–431"/> A túlvadászathoz hozzájárul az [[orvvadászat]] is, ami különösen azoknak a vadaknak az állományát csökkenti,<ref>{{cite journal |last=Redford|first=K. H. |year=1992 |title=The empty forest |journal=BioScience |volume=42 |issue=6 |pages=412–422 |url=http://www.dse.ufpb.br/alexandre/Redford%201992%20-The%20empty%20forest.pdf |doi=10.2307/1311860 |jstor=1311860}}</ref>  melyek közel élnek a falvakhoz,<ref name=peres2006>{{cite book|last=Peres |first=Carlos A. |first2=Hilton S. |last2=Nascimento |title=Human Exploitation and Biodiversity Conservation |chapter=Impact of Game Hunting by the Kayapo´ of South-eastern Amazonia: Implications for Wildlife Conservation in Tropical Forest Indigenous Reserves|series=Topics in Biodiversity and Conservation |volume=3 |issue=8 |year=2006 |pages=287–313 |isbn=978-1-4020-5283-5 |oclc=207259298}}</ref> például a pekari.<ref>{{cite journal |last=Altrichter |first=M. |last2=Boaglio |first2=G. |title=Distribution and Relative Abundance of Peccaries in the Argentine Chaco: Associations with Human Factors |url=https://archive.org/details/sim_biological-conservation_2004-04_116_2/page/217 | journal=Biological Conservation |volume=116 |issue=2 |year=2004 |pages=217–225 |doi=10.1016/S0006-3207(03)00192-7}}</ref>  Az orvvadászat hatása látható az elefántcsontkereskedelemben és az elefántokon.<ref>{{cite web |publisher=[[IUCN Red List of Threatened Species]] |url=http://support.iucnredlist.org/species/african-elephant |title=African Elephant |accessdate=3 February 2017 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180728023208/http://support.iucnredlist.org/species/african-elephant |archivedate=2018-07-28 }}</ref>  Tengeri emlősök begabalyodhatnak a halászhálókba, ami a halálukat okozza. Évi 65&nbsp;000 – 86&nbsp;000 cetféle emiatt veszti életét.<ref>{{cite book |chapter-url=http://www.fao.org/docrep/003/t4890e/T4890E03.htm#ch1.1.10 |chapter=Bycatch of Marine Mammals |title=A global assessment of fisheries bycatch and discards |first=D. L.|last=Alverson |first2=M. H. |last2=Freeburg |first3=S. A. |last3=Murawski |first4=J. G. |last4=Pope |year=1996 |origyear=1994 |publisher=Food and Agriculture Organization of the United Nations |location=Rome |isbn=978-92-5-103555-9 |oclc=31424005}}</ref>
Globális figyelem kíséri a veszélyeztetett fajokat. A [[riói egyezmény]]t 189 ország írta alá, amiben vállalták, hogy meghatározzák és védik a veszélyeztetett fajokat és élőhelyüket.<ref>{{cite book |last=Glowka |first=Lyle |first2=Françoise |last2=Burhenne-Guilmin |first3=Hugh |last3=Synge |first4=Jeffrey A. |last4=McNeely |first5=Lothar |last5=Gündling |title=IUCN environmental policy and law paper |url=https://archive.org/details/guidetoconventio00unse |series=Guide to the Convention on Biodiversity |year=1994 |publisher=International Union for Conservation of Nature |isbn=978-2-8317-0222-3 |oclc=32201845}}</ref> A [[Természetvédelmi Világszövetség]] egy nemzetközi szervezet a természet védelméért, melynek tagja több mint 1200 kormányzati és nem kormányzati szervezet.<ref>{{cite web |url=http://www.iucn.org/about |title=About IUCN |publisher=International Union for Conservation of Nature |accessdate=3 February 2017|date=2014-12-03}}</ref>
A jelenlegi fajkihalásokat egyértelműen az emberi tevékenység következményeként tartják számon.<ref name=dirzo>{{cite journal |last=Dirzo |first=Rodolfo |first2=Hillary S.|last2=Young |first3=Mauro |last3=Galetti |first4=Gerardo |last4=Ceballos |first5=Nick J. B.|last5=Isaac |first6=Ben|last6=Collen |title=Defaunation in the Anthropocene |journal=[[Science (journal)|Science]]|date=2014 |doi=10.1126/science.1251817 |pmid=25061202 |volume=345 |issue=6195 |pages=401–406 |url=http://www.uv.mx/personal/tcarmona/files/2010/08/Science-2014-Dirzo-401-6-2.pdf |bibcode=2014Sci...345..401D}}</ref><ref name=ceballos>{{cite journal | last1=Ceballos | first1=Gerardo |last2=Ehrlich |first2=Paul R.| last3=Barnosky| first3=Anthony D. | last4=García | first4=Andrés| last5=Pringle | first5=Robert M. |last6=Palmer |first6=Todd M. | year=2015 | title=Accelerated modern human–induced species losses: Entering the sixth mass extinction | journal=[[Science Advances]] | volume=1 | issue=5 | page=e1400253 |url=http://advances.sciencemag.org/content/1/5/e1400253.full |doi=10.1126/sciadv.1400253 |pmid=26601195 |pmc=4640606 |bibcode=2015SciA....1E0253C}}</ref>  Az IUCN ezt 1500-tól számítja.<ref>{{cite journal |first=Diana O. |last=Fisher |first2=Simon P. |last2=Blomberg |year=2011 |title=Correlates of rediscovery and the detectability of extinction in mammals |journal=Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences |volume=278 |issue=1708 |pages=1090–1097 |doi=10.1098/rspb.2010.1579|pmc=3049027|pmid=20880890}}</ref> 2015-ig legalább 80 emlősfaj halt ki a vadonban.<ref>{{cite book|last=Ceballos|first=G.|last2=Ehrlich|first2=A. H. |last3=Ehrlich |first3=P. R. |year=2015|title=The Annihilation of Nature: Human Extinction of Birds and Mammals |url=https://archive.org/details/annihilationofna0000ceba|location=Baltimore |publisher=Johns Hopkins University Press |isbn=978-1-4214-1718-9 |page=[https://archive.org/details/annihilationofna0000ceba/page/69 69]}}</ref> Néhány fajt, például a [[Dávid-szarvas]]t sikerült fogságban megmenteni, ezek a vadon kihalt kategóriát alkotják.<ref>{{IUCN2008|assessor=Zhigang, J. |assessor2=Harris, R. B. |year=2008 |title=Elaphurus davidianus |id=7121 |downloaded=2012-05-20}}</ref>  Egyes veszélyeztetett fajok, mint a [[floridai puma]] ökológiai értelemben kihaltak, azaz olyan kevesen maradtak, hogy hatásuk a természeti környezetre elhanyagolható.<ref name=mckinney2013>{{cite book |chapter-url={{Google books|plainurl=yes |id=hBntufCOxAsC |page=318}} |first=Michael L. |last=McKinney |first2=Robert|last2=Schoch |first3=Logan |last3=Yonavjak |year=2013 |title=Environmental Science: Systems and Solutions|edition=5|chapter=Conserving Biological Resources |publisher=Jones & Bartlett Learning|isbn=978-1-4496-6139-7|oclc=777948078}}</ref> Egyes fajok elterjedési területe csökkent, így vannak helyek, ahonnan eltűntek;<ref name=mckinney2013/> lokálisan kihaltnak is nevezik őket. Így a [[szürke bálna]]k kihaltak az Atlanti-óceánból.<ref>{{Cite book |title=Encyclopedia of marine mammals |url=https://archive.org/details/encyclopediamari00perr |page=[https://archive.org/details/encyclopediamari00perr/page/404 404] |year=2009 |publisher=Academic Press |isbn=978-0-12-373553-9 |last=Perrin |first=William F. |last2=Würsig |first2=Bernd G. |last3=[[Hans Thewissen|Thewissen]]|first3=J. G. M. |oclc=455328678}}</ref>
Az IUCN Vörös Lista 1093 emlősfajt sorol a veszélyeztetettekhez, vagyis minden ötödik emlős [[Veszélyeztetett fajok|veszélyeztetett faj]].
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[https://web.archive.org/web/20100623051008/http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)] {{en}}
== További információk ==
{{wikta|emlős|emlős}}
*[http://www.iucnredlist.org/ IUCN Vörös Lista] (angol)
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
{{jó cikk}}
[[Kategória:Emlősök| ]]
[[Kategória:Gerinchúrososztályok]]
[[Kategória:1758-ban leírt taxonok]]