Enkhelék forrásának megtekintése

{{népcsoport infobox}}
Az '''enkhelék''' (ógörög ''Έγχελεῖς / Enkheleisz,'' jelentése ’angolnaemberek’;{{refhely|Hammond 1966|:247.;|Wilkes 1992|:98., 244.;|Elsie 2010|:358.}} latin ''Encheleae'') egyike volt az ókori [[Illíria]] délkeleti részén élő [[illírek|illír törzseknek]], közülük is a görög világban az egyik legrégebben ismert illír népcsoport. '''Enkhelé''' (ógörög '' Ἐγχέλη,'' latin ''Enchele'') néven említett szállásterületük eredetileg a [[Ohridi-tó|Lünkésztiszi-tavak]] tágabb környezetében, a [[Drin|Drilón]] és a [[Devoll|Eordaikosz]]{{Wd|Q83839}} felső szakaszának vidékén volt, de idővel egészen [[Szkodra|Szkodráig]] benépesítették a Drilón völgyét. Feltételezik, hogy már az archaikus korban is volt királyságuk, sőt, egyes elméletek az [[Illír Királyság (ókor)|Illír Királyság]] első névről ismert uralkodóját, az {{ie|4.}} század első felében hatalmon lévő [[I. Bardülisz illír király|Bardüliszt]] és utódait is enkhele királyokként tartják számon. Az {{ie|4.}} század utáni időszak kapcsán az ókori források nem említik többé az enkheléket.
== Mitikus eredetmondáik ==
Az [[illírek]] eredetéről szóló két [[görög mitológia|görög mítosz]] egyikében – amely [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosz]], [[Hérodotosz]] és [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] feljegyzésében maradt fenn – a [[fönícia]]i [[Kadmosz]] és asszonya, [[Harmonia]] viszontagságos vándorlásuk végén az enkhelék között találtak oltalmat. Kadmosz a törzs királya lett, aki után fia, [[Illüriosz]] örökölte a trónt.{{refhely|Cabanes 1988|:52., 65., 91.;|Wilkes 1992|:96., 98–99.;|Ceka 2013|:418–419.}} A másik, [[Appianosz]] által megőrzött eredetmonda szerint Illüriosznak, az illírek ősatyjának hat fia született, ezek egyike volt Enkhelosz ''(Έγχελος),'' akitől az enkhelék származtak.{{refhely|Wilkes 1992|:92.;|Ceka 2013|:378.}} Az ősi regék szerint az enkhelék alapították az egymástól meglehetős távolságra lévő [[Lükhnisz]] és [[Budva|Buthoé]] városokat.{{refhely|Wilkes 1992|:99.}}
== Szállásterületük és településeik ==
[[Fájl:South Illyrian tribes (Hungarian) 4th century BCE.png|jobbra|bélyegkép|400px|A jelentősebb délillír törzsek hozzávetőleges szállásterülete és szomszédaik az {{ie|4.}} században]]
Az illírekről az {{ie|5.}} században elsőként számot adó [[Hérodotosz]] a mai Albánia középső területeiről említette az enkheléket.{{refhely|Cabanes 1988|:17.}} Ezt megelőzően eredeti szállásterületük a Lünkésztiszi-tavak (a mai [[Ohridi-tó|Ohridi]]- és [[Preszpa-tó|Preszpa-tavak]]) környéke, a [[Drin|Drilón]] (ma [[Fekete-Drin]]) és az [[Devoll|Eordaikosz]] felső folyásának völgyei voltak.{{refhely|Hammond 1966|:247.;|Pollo & Puto 1981|:10.;|Wilkes 1992|:19., 93., 98–99.}} Idővel a Drilón völgyén keresztül egészen [[Szkodra|Szkodráig]], az [[Adriai-tenger]] vidékéig nyomultak előre, és így az [[autariaták]] déli szomszédaivá lettek.{{refhely|Wilkes 1992|:99.}} Ez magyarázhatja, hogy az {{ie|4}}. századi [[Pszeudo-Szkülax-periplusz|Pszeudo-Szkülax-féle periplusz]] az adriai partvidéken, [[Rhizón]] és [[Budva|Buthoé]] környékén említette az enkheléket.{{refhely|Cabanes 1988|:18., 29.;|Wilkes 1992|:96., 99.;|Ceka 2013|:77.}} Egyúttal magyarázattal szolgálhat arra a hagyományra, hogy a kor embere az egymástól meglehetős távolságban lévő [[Lükhnisz]] és [[Budva|Buthoé]] városokat egyaránt enkhele alapításúnak tartotta.{{refhely|Wilkes 1992|:99.;|Ceka 2013|:381., 412.}} E kettő mellett [[Polübiosz]] említette az általuk alapított városok sorában az Enkhelanai nevű települést, amelyet a mai [[Pogradec]]cel azonosítanak.{{refhely|Cabanes 1988|:64.;|Elsie 2010|:358.}}
Egyes elméletek szerint az enkhelék nem csupán északra vándoroltak, de ugyancsak az archaikus korban megvetették a lábukat [[Appennini-félsziget|Itáliában]] is. [[Epidamnosz]]i és [[Otranto|otrantói]] régészeti ásatások {{ie|8–7.}} századi rétegeiből nagy tömegben kerültek elő az Enkhelé vidékéről ismert devolli típusú agyagedény-töredékek, ami arra utalhat, hogy enkhelék egy nagyobb csoportja az adriai partvidéken, Epidamnoszon keresztül e korai évszázadokban átkelt a [[Otrantói-szoros|Hüdroszi-szoroson]].{{refhely|Ceka 2013|:392–393.}}
== Történetük ==
Az enkheléket a feltételezések szerint – nem függetlenül a Kadmosz-mítosztól – már az archaikus évszázadokban saját királyaik irányították, és az {{ie|7.}} századra keltezett [[trebeništa]]i királysírokat is az enkhele dinasztákhoz kötik.{{refhely|Hammond 1966|:249.;|Ceka 2013|:277.}} Hérodotosz tudósításából ismert, hogy {{ie|480}} környékén az enkhelék megtámadták a híres [[delphoi]] jósdát, és elrabolták kincseit.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:10.;|Cabanes 1988|:65.;|Ceka 2013|:381.}} Az ősi királyság későbbi sorsa ismeretlen, de az {{ie|5.}} század második felében kialakult [[Illír Királyság (ókor)|Illír Királyság]] első névről ismert uralkodója, [[I. Bardülisz illír király|Bardülisz]] hatalmi centrumát Enkhelé és Dasszarétia történeti régióival azonosítják. Ebből kiindulva és [[Gustav Zippel]]{{Wd|Q39145283}} 1877-es munkája nyomán Bardüliszt és utódait enkhele királyokként is említik a történeti munkák ''(Encheleerreich)''.{{refhely|Papazoglou 1965|:145.;|Hammond 1966|:239.;|Pollo & Puto 1981|:11.;|Cabanes 1988|:87.;|Ceka 2013|:381.}} Bardüliszt {{ie|358-ban}} ellenfele, a makedón [[II. Philipposz makedón király|II. Philipposz]] legyőzte és kiverte Enkhelé területéről, ezt követően Bardülisz és utódai makedón függésben az attól délnyugatra elterülő [[dasszaréták|Dasszarétia]] felett uralkodtak.{{refhely|Papazoglou 1965|:152.;|Hammond 1966|:244–245.;|Pollo & Puto 1981|:11.;|Wilkes 1992|:120.;|Hammond 1994|:15.;|Ceka 2013|:102.;|Zavalani 2015|:13.}} Az enkheléket az {{ie|3.}} századtól nem említik többé az ókori források.{{refhely|Papazoglou 1965|:146.;|Ceka 2013|:382.}} [[Sztrabón]] azon megjegyzése, hogy az enkhelék másik elnevezése szeszaréta volt, azt a feltételezést erősíti, hogy valamiképpen összeolvadtak a [[dasszaréták]]kal.{{refhely|Cabanes 1988|:64–65. Megjegyzendő, hogy [[Milétoszi Hekataiosz]] ugyanakkor a [[taulantok]] fő településeként említi a mindmáig beazonosítatlan Szeszaréthoszt (|Ceka 2013|:71.).}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|oszlopok=3}}
== Források ==
* {{hely|Cabanes 1988}}{{CabanesIllyriens}}
* {{hely|Ceka 2013}}{{CekaIllyrians}}
* {{hely|Elsie 2010}}{{HistDictAlb|3}}
* {{hely|Hammond 1966}}{{Hammond1966Illyria}}
* {{hely|Papazoglou 1965}}{{CitPer|aut=Fanoula Papazoglou|tit=Les origines et la destinée de l’État illyrien|subtit=Illyrii proprie dicti|per=Historia – Zeitschrift für Alte Geschichte|tom=14|fasc=2|ann=1965|lun=4|pag=143–179}}
* {{hely|Pollo & Puto 1981}}{{PolloAlb}}
* {{hely|Schütz 2002}}{{Schütz – Fehér foltok a Balkánon}}
* {{hely|Wilkes 1992}}{{Wilkes – The Illyrians}}
{{Portál|Ókor}}
[[Kategória:Illír törzsek]]