Erbíl forrásának megtekintése

{{Település infobox
 | név = Erbíl
 | helyi név = إربيل
 | ország = Irak
 | közigazgatás1címke = Kormányzóság
 | közigazgatás1 = [[Erbíl kormányzóság|Erbíl]]
 | közigazgatás1link = Irak közigazgatása
 | alapítás éve =  i. e. 23. század
 | tengerszint feletti magasság =  414
 | szélességi fok = 36
 | szélességi ívperc = 11
 | szélességi ívmásodperc = 27
 | szélesség = N
 | hosszúsági fok = 44
 | hosszúsági ívperc = 0
 | hosszúsági ívmásodperc = 33
 | hosszúság = E
}}
'''Erbíl''' (arabul إربيل; kurdul ههولێر ''/ Hewlêr;'' törökül ''Erbil;'' az arab elnevezés klasszikus változata ''Irbíl,'' magyarul időnként ''Irbil'') város [[Irak]] észak-északkeleti peremén, a zömmel [[kurdok]] lakta [[Erbíl kormányzóság]] székhelye, az ország negyedik legnépesebb [[Irak városai|városa]] (1&nbsp;210&nbsp;000 fő, 2012, becslés<sup>[https://archive.today/20121210065214/http://www.world-gazetteer.com/wg.php?x=1204334900&men=gcis&lng=en&des=wg&geo=-105&srt=npan&col=adhoq&msz=1500&pt=c&va=&srt=pnan ]</sup>). Az [[Erbíli káld katolikus főegyházmegye]] érseki székvárosa. Különös művelődéstörténeti jelentőséget ad Erbílnek az a tény, hogy egyike az emberiség legősibb városainak, története több mint négyezer esztendőt ölel fel.
== Fekvése ==
Erbíl [[Moszul]]tól 80 kilométerre keletre, az [[Örmény-Toros]] erősen szabdalt délnyugati hegylábfelszínén, 414 méteres tengerszint feletti magasságban, a [[Záb]] folyása mentén fekszik.
== Története ==
=== Ókor ===
Erbíl egyike az emberiség legrégibb, folyamatosan lakott [[város]]i településeinek. A legkorábbról ismert leletek arról tanúskodnak, hogy már a Kr. e. 23. században megtelepedett az ember a mai óváros helyén. A várost ''Urbillum'' néven Kr. e. 2000 körüli, [[sumer nyelv]]ű iratok is említik. Az ókori [[Asszíria|Asszíriában]] ''Arba’ū ilū'' vagy ''Araba Ilu'' néven is már a legrégibb városok között tartották számon, s lévén [[Assur (település)|Assurnál]] és [[Ninive|Ninivénél]] is ősibb, az asszír civilizáció bölcsőjének tekintették.
Az i. e. 2. évezred második felétől egyre gyakrabban ''Arbela'' néven említett városnak az elkövetkezendő évezredekben számos ura volt, de egyedülálló módon minden háborús helyzetet és nomád dúlást sértetlenül vészelt át. Egyfelől annak volt ez köszönhető, hogy Arbela városa, a mai Erbíl óvárosa a korábbi településrétegek által alkotott, mintegy 60 méter magas, jól védhető dombra ''(tell)'' épült fel. Másfelől a lakosság fennmaradását szolgálta a még a történelem korai szakaszában a föld alatt kiépített, a város vízellátását biztosító mesterséges barlangrendszer ''(karez)''. Míg [[Ur]] vagy [[Babilon]] városait a különféle hódítók könnyűszerrel kézre keríthették felszíni csatornahálózatuk megsemmisítésével, addig a dombra települt Arbela lakóit nem lehetett elvágni az éltető víztől.
Az [[i. e. 7. század]]tól Arbela az [[Asszíria|Asszír Birodalmat]] megdöntő [[Méd Birodalom|Méd Királyság]]hoz került, amelyet [[i. e. 550]]-ben [[II. Kurus perzsa király|Nagy Kürosz]] egyesített az ekkor létrejövő [[Óperzsa Birodalom]]mal. [[I. e. 539]]-ben Kürosz birodalmának része lett az addigi [[Újbabiloni Birodalom]] is, ekkor már egész Mezopotámia, Szíria, Kánaán és Anatólia is az [[Óperzsa Birodalom]] része volt. [[I. e. 522]]-ben, [[Szmerdisz]] [[perzsa nagykirály]] halála után birodalomszerte – például Médiában az állítólag régi méd királyi családból származó Fravartisz és [[Aszagarta|Aszagartában]] ''Kicsataxma'' vezetésével – lázadások törtek ki [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]] uralmát el nem ismerve, de ezeket [[i. e. 521]]-re Dareiosz leverte és újraegyesítette a perzsa birodalmat.<ref name=roaf>{{Roaf}}</ref><ref name=emberiseg>{{EmbK}}</ref> Kicsataxmát i. e. 521. október 12-én Arbelánál győzte le Dareiosz, majd ott is húzatta karóba a lázadók vezérét.<ref name=oktch>{{ÓKTCh}}</ref>
Közel két évszázad elteltével, [[i. e. 331]]-ben a [[Nagy Sándor hadjáratai|világhódító]] [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Makedónia|makedón]] uralkodó a közeli [[gaugamélai csata|Gaugamélánál]] mért megsemmisítő vereséget a perzsa [[III. Dárajavaus perzsa király|III. Dareiosz]]ra, s Arbelát is birodalma részévé tette.
Az ókori Arbela ezt követően is gyakran cserélt gazdát: Nagy Sándor után a [[Pártus Birodalom|pártusok]], az i. e. 1. században a [[zsidók|zsidó]] [[Adiabéné]] állam, [[116]]-ban a [[Traianus római császár|Traianus]] vezette [[Római Birodalom|rómaiak]], rövid ideig az [[örmények]], majd ismét a rómaiak és a [[Szászánida Birodalom|szászánida]] perzsák uralták.
=== Középkor ===
A [[7. század]]ban a muszlim arabok hódították meg. A kalifátus idején a [[Dzsazíra|felső-mezopotámiai]] (dzsazírai) [[Dijár Rabía]] tartomány részét képezte, aminek [[Moszul]] volt a központja. Zömmel [[kurdok]] lakta, nagy és népes kereskedőváros volt, a környéke [[gyapot]]termeléséről is híres volt. Jelentősebb épületei közé a dombon épült, mély árokkal körülvett, a városfalhoz csatlakozó vár és az ún. „Tenyér-mecset” (Maszdzsid al-Kaff) tartozutt; utóbbi az egyik kövén látható tenyérnyomról kapta a nevét.<ref>{{CitLib|szerző= Guy Le Strange |cím= The Lands of the Eastern Caliphate |alcím= Mesopotamia, Persia, and Central Asia from the Moslem conquest to the time of Timur |hely= New York |kiadó= Barnes & Noble  |év= 1905 |oldal= 92}}</ref> A későbbi időkben az óvárostól délre kiépült a [[bazár]]t, a fürdőket és egy [[karavánszeráj]]t is magában foglaló újváros. Sem a [[mongolok]], sem az [[Oszmán Birodalom|oszmán hódítók]] nem tettek jelentősebb kárt Erbílben.
=== 20. század ===
A 20. században, [[Irak]] részeként ipari-gazdasági központtá nőtte ki magát, gépipara mellett különösen könnyűipara jelentős (fa-, élelmiszer-, fazekasipar).
Hosszas harcok és a [[Kurdisztáni Demokrata Párt]]nak (KDP) az iraki kormánnyal történt egyeztetései után [[1970]]-ben Erbíl a kurdisztáni autonóm terület székhelye lett, de az önkormányzatiság még hosszú ideig csak névleges volt. Egy nemzetközi felügyelőbizottság ellenőrzése alatt [[1992]]-ben Erbílben ült össze a kurd parlament, ahová a [[Mesûd Barzanî]] (arab nevén Maszúd Barzáni) vezette KDP és a [[Celal Talebanî]] (Dzsalál Talabáni) irányította [[Kurdisztáni Hazafias Uniópárt]] (PUK) delegálta tagjait. A két pártszervezet közötti folyamatos viszály azonban [[1996]] augusztusában konfliktushoz vezetett, amelynek során a KDP iraki kormánysegédlettel kiszorította Erbílből a PUK embereit. Az iraki háborút követően [[2006]]-ban  a városban állt fel az autonóm kurd régiót irányító egységkormány [[Nêçîrvan Îdrîs Barzanî]] (Nídzsírfán Idrísz Barzáni) vezetésével.
==Közlekedés==
===Légi===
{{fő|Erbíli nemzetközi repülőtér}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{MNL|7|386}}
* Archibald Milne Hamilton: ''Road through Kurdistan: Travels in Northern Iraq.'' 2004, 47–49. o.
{{Városok-Irak}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz||Törökország|-|Arab világ}}
{{DEFAULTSORT:Erbil}}
[[Kategória:Irak települései]]
[[Kategória:Kurdisztán]]