Erzsébet Szálló (Paks) forrásának megtekintése

{{Épület infobox
| pozíciós térkép = Paks
}}
[[Fájl:Erzsébet Nagy Szálloda, Paks - éjszakai kivilágításban.jpg|bélyeg|263px|A Nagyszálló éjjel]]
[[Fájl:Régi Erzsébet szálló (Paks).jpg|263px|bélyeg|bal|Az Erzsébet szálló a felújítása előtt]]
Az '''Erzsébet Nagy Szálloda''' [[Paks]] város egyetlen [[Magyarország|országszerte]] is ismert építészeti műemléke.
A [[reformkor]]i nagy építkezések Pakson is jelentkeztek. [[1844]]-ben a korábbi Zöldfa vendéglőt frissen felújították, és nevét Erzsébet Szállóra változtatták.
Az épület érdekessége, hogy a kor divatjának megfelelően, szobái végig összenyithatók, mintegy folyosót alkotva, az ajtók is egy vonalban helyezkednek el.
[[Széchenyi István]] kezdeményezésére országszerte nyíltak [[kaszinó]]k. A paksi [[plébánia|plébános]] (a reformpolitika mellett állást foglaló Daróczy Zsigmond) közreműködésével a városban is megalakult egy ilyen intézmény, amelyet a szálló megnyitásakor odatelepítettek.
Hamarosan komoly karriert futott be, mivel az országos közvélekedés szerint a [[Pest (történelmi település)|pesti]] és a [[pozsony]]i kaszinók után ezt tartották az ország harmadik legjobb kaszinójának.
A városkörnyéki nemesek és politikusok köréből mindenki megfordult itt; Daróczyak, Szeniczeyek, Mádi Kovácsok, az ismertebbek közül pedig [[Kurcz György]], [[Kornis József]], [[Rosthy Pál]] és más értelmiségiek.
Gyakran látott vendég volt a [[Tolna vármegye|vármegye]] ismert reformpolitikusa, [[Bezerédj István]] is.
Az épületben sok országos híresség is megfordult. [[Liszt Ferenc]] a [[szekszárd]]i Augusz családnál tett egyik látogatása előtt tért be ide. A szállónak [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] is jó hírét keltette, ugyanis unokahúga egy paksi nemeshez, Szeniczey Ferenchez ment feleségül, és Deák gyakran lakott náluk már vénülő politikusként. Ilyenkor rendszeresen átjárt kártyázni és politizálni az egyébként a [[Szeniczey-kúria|Szeniczey-kúriával]] szemben lévő kaszinóba.
A helyi mondás szerint egy alkalommal [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] is vendégeskedett a szállodában.
A [[20. század]] derekáig előkelő kaszinóként funkcionált, a város jobb módú lakosai látogatták. Az épület a [[második világháború]]t követő államosítás után elavult, így szálló helyett a múzeum képtára költözött bele, ahol főként avantgárd művészek alkotásait állították ki, illetve régi fotókat lehetett megtekinteni a városról. Egy darabig a Tourinform helyi irodája is itt működött.
[[2007]]-ben, miután a [[Paksi Képtár|Városi Képtár]] az újvárosi ipari park területére költözött, az [[MVM Paksi Atomerőmű]] vállalta magára a felújíttatás költségeit. Az építkezés során a szálló udvarán a [[török hódoltság]] korából származó leleteket, közöttük emberi csontokat találtak.<ref>[http://mult-kor.hu/20081202_varatlan_leleteket_lathatunk_pakson Váratlan régészeti leletek Pakson]</ref> A munkálatokkal [[2009]] nyarán végeztek. Azóta – wellnessuszodával bővítve – négycsillagos luxusszállodaként funkcionál, mélygarázs is épült hozzá.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
Kernné Magda Irén: Városunk Paks. Szekszárdi Nyomda Kft., Szekszárd, 1997 {{ISBN|963-03-4287-1}}
[[Kategória:Paks építményei]]
[[Kategória:Magyarország szállodái]]
[[Kategória:Tolna megye műemlékei]]