Esterházy-palota (Wallnerstrasse) forrásának megtekintése

{{Világörökségi helyszín része|1=A|2=[[Bécs történelmi központja]]}}
{{Épület infobox
| más név =
| kép = Palais Esterhazy Wallnerstraße 4.jpg
| képaláírás = Az Esterházy-palota [[Bécs]] belvárosában (Wallnerstrasse)
| cím                    = A-1130 Wien, Wallnerstrasse 4.
| építész                = Francesco Martinelli
| építés éve             = 1695
| rekonstrukciók évei    = 1755, 1806-1820
| stílus                 = [[barokk]]
| pozíciós térkép        = Bécs
}}
[[Fájl:Palais Esterházy Wallnerstraße Vienna Sept 2006 006.jpg|bélyeg|264px|Az Esterházy család címere a palota erkélyén]]
[[Fájl: Esterhazy Keller Aussenansicht Wien 1010.JPG|bélyeg|264px|Az épülethez tartozó Esterházy-Keller]]
Az '''Esterházy-palota''' [[Bécs]] belvárosának egyik [[barokk]] palotatömbje, mely [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] herceg megbízására 1695-re épült meg<ref name="Lóránt László Endre">{{cite book|author=Lóránt László Endre|title=Bécs|publisher=Panoráma|pp=102|accessdate=2019-08-09}}</ref> a két bécsi Esterházy-palota egyikeként, a Wallnerstrasse 4. sz. alatt (a másik, a grófi ágé a Kärtnerstrassén áll).
== Kialakításának háttere ==
A [[18. század]]ban jelentősen megváltozott Bécs arculata. Azt megelőzően az [[ellenreformáció]] alatt sokaknak vallásuk miatt kellett [[Ausztria|Ausztriát]] elhagyniuk, a [[17. század]] számos háborúja, Bécsnek a [[Oszmán Birodalom|törökök]] általi két ostroma (1529, 1683) jelentősen rányomta a bélyegét a városra. A [[Bécs ostroma (1683)|második török ostrom]] (1683) után a külvárosok romokban álltak, a lakosság száma nagymértékben lecsökkent, a török ostrom alatt pedig az összes palota megsemmisült. A telkek ezért rendkívül olcsók voltak, ebben a helyzetben számos [[arisztokrácia|arisztokrata]] család élt a lehetőséggel, és jelentős területeket szerzett meg a városban. Bécs második török ostromát követően a törökök [[Közép-Európa|Közép-Európából]] történt kiűzésével indult meg Bécs barokk virágzása.
Mivel Bécsben nyílt a legnagyobb lehetőség társadalmi és politikai karrierépítésére, így a monarchia minden részéről származó arisztokraták építettek itt palotákat, pl. az Esterházy, Lobkowitz, [[Pálffy család|Pálffy]], Auersberg, Lubomirski családok, de [[Olaszország történelme|Itáliából]], [[Spanyolország]]ból és [[Portugália|Portugáliából]] származó főúri családok ([[Pallavicini család|Pallavicini]], Collalto, Caprar, Strozzi), ill. [[Oroszország]]ból származók is (Razumovsky) kialakították bécsi rezidenciájukat. A 18. századtól elképzelhetetlen építkezési láz indult meg a császárvárosban, amely jelentősen átformálta a városképet. Viszont annak a ténynek köszönhetően, hogy az óváros, azaz a mai első kerület határa mentén húzódó falakat, erődítményrendszert és a glacis-övezetet nem merték felszámolni, egészen kis helyre példátlan mértékben zsúfolódtak össze a reprezentatív épületek Bécsben. Minden új palota építéséhez több városi házat kellett megvásárolni és lebontani, ennek eredményeként Bécsben 1730-ban pusztán 930 polgárház állt, de már 248 arisztokrata palota, azaz az épületek teljes állományának csaknem egynegyede főúri rezidencia volt.<ref>{{cite web|url=https://www.stadt-wien.at/wien/sehenswuerdigkeiten/palais-wiener-palais-und-ihre-geschichte.html|title=
Palaiais: Wiener Palais und ihre Geschichte|publisher=|accessdate=2019-08-25
}}</ref>
== Története ==
Ebben a korszakban alakították ki az Esterházy-palota épülettömbjét is. Helyén eredetileg 14 ház állt, amelyeket az [[Esterházy család]] 1612-től kezdve lassanként szerzett meg, majd építtetett egybe. Az első épületek házasság útján kerültek a későbbi nádor, gróf [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] birtokába. Később fia, [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] herceg feltételezhetően az olasz [[Francesco Martinelli]] építőmestert bízta meg a palotatömb kialakításával, mely 1685 és 1695 között készült el. A palota házi kápolnájának építése 1699-re fejeződött be. Az 1745 és 1751 közötti újabb átépítés során alakították ki a kapuzatot és a belső díszlépcsőt. 1755-ben Johann Ferdinand Mödhammer építőmester vezetésével még két további házat építettek egybe a palotatömbbel, majd 1806 és 1820 között három újabb szomszédos épületet.
[[Joseph Haydn]] 1767-től több mint 10 éven át – élete egyik legszebb időszakában – minden telet itt töltött patrónusa, [[Esterházy Miklós (1765–1833)|Esterházy Miklós]] herceg vendégeként, ill. a herceg zenei igazgatójaként, azaz az Esterházy-zenekar vezetőjeként. A palota homlokzatán tábla emlékeztet arra, hogy 1809-ben itt szállt meg [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] egyik tábornoka, Berthier generális.<ref name="Lóránt László Endre"/>
Az épület főhomlokzata barokk kialakítású, az erkély kovácsoltvas korlátja tartja az aranyozott Esterházy-címert. A palotatömb épületszárnyai két belső udvart fognak közre.
A palota 300 éven át, egészen 1990-ig az [[Esterházy család]] birtokában maradt. [[Esterházy Pál Mária Lajos Antal|V. Esterházy Pál]] 1989-ben bekövetkezett halála után a palota örököse Esterházy Pál özvegye, Esterházy Melinda, azaz [[Ottrubay Melinda]] lett, aki az általa megörökölt Wallner utcában levő palotát 1990-ben 24 millió [[euró]]ért eladta.<ref>{{cite web|url=https://esterhazy.at/hu/melinda/3869442/Hogyan-fog-alakulni-az-alapitvanyok-es-az-Esterhazyvallalatcsoport|title=Hogyan fog alakulni az alapítványok és az Esterházy-vállalatcsoport jövője Ausztriában?|publisher=Esterházy-vállalatcsoport|accessdate=2019-08-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20190825162411/https://esterhazy.at/hu/melinda/3869442/Hogyan-fog-alakulni-az-alapitvanyok-es-az-Esterhazyvallalatcsoport|archivedate=2019-08-25}}</ref> Az épület 2015-től a Karl Wlaschek örökségét gondozó alapítvány tulajdonába került,<ref>''Karl Wlascheks Immobilien im ersten Wiener Gemeindebezirk'', in: ''[[Falter (Wochenzeitung)]]'', Nr. 33 / 2015. augusztus 12. 16. o.</ref> a palota részeit cégek, szervezetek és magánszemélyek bérlik.
Az épületben működik az 1808-ban megnyílt elegáns étterem, az Esterházy-Keller.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Források==
{{commonskat| Palais Esterházy (Wallnerstraße)}}
* Richard Perger: ''Das Palais Esterházy in der Wallnerstraße zu Wien'', Franz Deuticke, Bécs, 1994 {{ISBN|3-7005-4645-9}}
* ''Dehio-Handbuch Wien I. Bezirk – Innere Stadt'', Verlag Berger, Horn/Bécs, 2003 {{ISBN|3-85028-366-6}}
* Helmuth Furch: ''Kaiserstein in Wiener Bauten, 300 Beispiele'', in Mitteilungen des Museums- und Kulturvereines Kaisersteines, Nr. 59, 2000. december
* Ernestine Stadler, Frank Taubenheim: '' Echt wienerisch: Über Leute und ihre Läden in Wien''. Europäische Verlagsanstalt, Hamburg, 2005 {{ISBN|978-3434505976}}.
* ÖRAG, Österreichische Realitäten-AG: ''Bericht über die Revitalisierung des Palais Esterházy'', Bécs, 1997 {{ISBN|3-85320-896-7}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Esterházy-kastély (Fertőd)|Fertődi Esterházy-kastély]]
* [[Esterházy-kastély (Kismarton)|Kismartoni Esterházy-kastély]]
* [[Fraknó]]
{{portál|turizmus||művészet}}
[[Kategória:Bécs építményei]]
[[Kategória:Barokk kastélyok, paloták]]
[[Kategória:Esterházy-kastélyok|Bécs]]
[[Kategória:17. századi építmények]]
[[Kategória:Haydn]]
[[Kategória:Ausztria barokk építményei]]
[[Kategória:Bécs történelmi központja]]