Ezer Székely Leány Napja forrásának megtekintése

Az '''Ezer Székely Leány Napja''' a [[Székelyek|székely]] [[népviselet]], [[néptánc]] és [[népzene]] évente megszervezett hagyományőrző találkozója, amelyre rendszerint július első szombatján kerül sor [[Csíkszereda|Csíkszeredában]].
Az évről évre megrendezett találkozó lehetőséget teremt a székely népviselet és népművészet értékeinek bemutatására, megőrzésére, népszerűsítésére.
Az [[1931]]-es első rendezvény után néhány évig még sikerült megszervezni a találkozókat, majd [[1990]]-ben elevenítették fel újra, megőrizve eredeti hagyományápoló szerepét.
Az esemény seregszemlével kezdődik, [[Csíkszereda]] főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget. Csíkszeredából együtt vonulnak ki a [[csíksomlyó]]i nyeregbe [[Csíkszék|Csík]] különböző vidékeiről és a [[Székelyföld]] távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező,
néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó hagyományőrző csoportok. A [[szentmise|szentmisét]] követi a népviselet, a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon.
== Története ==
=== A két világháború között ===
Az 1920-as évek végén kezdtek kibontakozni Csíkszeredában a székely népviselet, néptáncok, hagyományok, szokások felelevenítését, népszerűsítését célzó mozgalmak.
„A ''népi művészet és háziipar felelevenítése, illetve megörökítése annyira a levegőben volt már,
hogy minden értelmiségi – aki tehette – munkakörében e területen tevékenykedett''.“ –
jellemezte ezt az időszakot az 1929 őszén rajztanárként Csíkszeredába került [[Vámszer Géza]].<ref>Vámszer Géza: Néprajzi vonatkozású mozgalmak Csíkban a két világháború közti években, 1976</ref>
Felismerte a székely népi hagyományok identitásőrző szerepét [[Domokos Pál Péter]] is, a későbbi néprajztudós, aki ugyancsak ebben az időszakban tért haza Budapestről, és 1926-őszétől a csíkszeredai tanítóképző tanára lett. A mindennapi életben is székely [[székely harisnya|harisnyát]] és csizmát öltött, [[szőttes]] bálok szervezését is kezdeményezte, ahová a lányok, asszonyok népviseletbe öltözve, szőttes rokolyában mehettek Egy 1990-ben készült interjúban így emlékezett vissza: „''Ezt akartam: az új világba a régi életet vinni és úgy élni, hogy minta lehessen. Azért öltöztem harisnyába és csizmába. A tanártársaim nem lelkesedtek érte, a szemükben a kultúra a nadrág volt.''”<ref>Domokos Pál Péter. Rádiófelvétel részlete 1990. Riporter: Oláh-Gál Elvira. Közli: Csíkszereda város évkönyve, 2001</ref>
A fiatal értelmiségiek hagyományápoló törekvései támogatásra találtak a [[Szociális Testvérek Társasága]] (szürke nővérek) és a [[Katolikus Nőszövetség]] munkájában. Az általuk kezdeményezett [[Kaláka (néprajz)|Kaláka]] mozgalom – az erdélyi falusi asszonyok és leányok mozgalma - egyik szép megvalósítása volt az Ezer Székely Leány Napja.
1931. június 7-én került sor az első Ezer Székely Leány Napra, hosszú hónapokig tartó előkészület után. A [[Csíki Néplap]] május 22-i számában megjelent cikk szerint, az eredetileg május 31-re tervezett találkozót egy héttel elhalasztották a választások miatt.<ref>Erőss Vilmos: Mikor rendezték az első Ezer Székely Leány Találkozót. Hargita Népe, 2004. április 28.</ref>
A találkozó jelmondata – ''„Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”'' – tükrözte a szervezőknek azt a törekvését, hogy a népi hagyományok felelevenítésével a közösségi identitást erősítsék.
A rendezvényen – minden várakozást felülmúlva – negyvenkét helységből 1600 leány vett részt.
A szervezők közt említésre méltó [[P.Takács Gábor]] csíksomlyói házfőnök, [[Stettner Andrea]] szociális nővér, és a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő [[Zakariás Flóra]] nővér neve.
„''A magyar népviseleti akció [[Erdély]]ben június hó 7-én fordulóponthoz érkezett. Hosszú, fáradságos és sokszor csaknem meddőnek látszó előkészítő munkálatok után, a Missziós nővérek Csíksomlyón és Csíkszeredában sikerült népviseleti ünnepélyt rendeztek. A csíksomlyói »Ezer székely leányok napja« a magyar nemzeti viselet feltámadásának ünnepe volt! A szokásos úrnapi körmenet messze kimagaslott az egyházi események sorából azáltal, hogy azon a székely leányok, a missziós nővérek - elsősorban Stettner Andrea testvér – buzdítására, falujuk népi viseletébe öltözve jelentek meg, virágos kertté varázsolva a poros utcákat is. A gyönyörűséges körmenetben 42 falu leányai vonultak fel, nemcsak Csíkból, hanem a távolabbi megyékben fekvő székely falvakból is.''”<ref>A Székelyföld virágai. Pásztortűz. 1931. 15. sz., július 26.</ref>
1932. május 29-én második alkalommal is megrendezték az ünnepséget. A szervezők közt a kolozsvári Nőszövetség mellett a korabeli sajtó beszámolói Dr. Nagy Béniné nevét említik. A szentmisén [[P. Lukács Mansvét]], az erdélyszerte ismert ferencrendi hitszónok mondott ünnepi beszédet.<ref>Az Ezer Székely Leánynap Csíksomlyón. Erdélyi Lapok. Nagyvárad, 1932. 108. sz.,119. sz.</ref> A mise és szentáldozás után az egyes falvak lányai kijelölt sorrendben mutatták be sajátos népi táncaikat, énekeiket, a csoportokat Domokos Pál Péter ismertette.
Csíksomlyóról közösen vonultak be Csíkszeredába és részt vettek az úrnapi körmenetben.
1935-ig sikerült megszervezni a találkozót, amely egyre nagyobb hírnevet szerzett, a következő évben a hatóság betiltotta mint nem kizárólag vallásos jellegű eseményt. Ötévi szünet után 1940-ben szervezték meg újra.<ref>Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága és Romániai Kerülete alapításának 80. évfordulójára. Szerkesztette: Farmati Anna és Gábor Csilla. Csíkszereda, 2003</ref>
=== Az újjáélesztett hagyomány 1990 után ===
[[Fájl:Ezer Székely Leány Napja 2008.JPG|bélyeg|240px|''Ezer Székely Leány Napja 2008-ban'']]
A kommunista diktatúra éveiben betiltották a rendezvényt, amelyet már a rendszerváltás évében, [[László Pál (építészmérnök)|László Pál]], Csíkszereda első szabadon választott polgármesterének kezdeményezésére [[1990]]-ben újjáélesztettek.<ref>{{cite web|url=http://www.szereda.ro/#!hu/h1/2/2015/huszonotevehunytellaszlopalcsikszeredarendszervaltozasutanielsopolgarmestere.html|title=Huszonöt éve hunyt el László Pál, Csíkszereda rendszerváltozás utáni első polgármestere|date=2015-02-11|accessdate=2021-02-25|publisher=szereda.ro}}</ref> A rendezvény és mozgalom újra a tradíció-ápolás szerepét és feladatkörét vállalta. Ekkor a hagyomány szerint ugyancsak a Szociális Testvérek köszöntötték a [[Csíksomlyó]]ra érkezőket, bár a szervezést már nem tudták vállalni. A nevükben Walter Ilona e szavakkal köszöntötte a részt vevőket:
„''Jöjjünk ide évről-évre az Ezer Székely Leány Napjára, közös szent-misén részt venni, magunkba fogadni az élő Istent, hogy belsőleg is megérlelődjünk a ránk bízandó életek befogadására és felnevelésére! Jöjjünk ide őseink lelkéből meggazdagodni, sajátos kincseinkből megajándékozni másokat és gyarapodni a többiekéből! Jöjjünk ide, hogy dalban, táncban, vidám játékban átéljük a közösség megtartó erejét!''"
A rendezvény sajátossága, hogy minden évben más-más tájegység mutatja be táncait és hagyományait, majd a különböző néptánccsoportok szórakoztatják a nagyszámú nézőközönséget. Fokozatosan bővült a résztvevők köre, nem csak a szűkebb régióból, hanem egész Székelyföldről és Moldvából is érkeznek tánccsoportok és népdalénekesek, így az utóbbi években már külföldi résztvevőknek is tapsolhatott a közönség.
[[2000]]-ben a találkozó megszervezését az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vállalta. [[Július 2.|Július 2-án]], [[Sarlós Boldogasszony]] napján, a csíksomlyói nyeregben Boros Károly plébános az alapítvány nevében köszöntötte az egybegyűlteket a [[szentmise]] előtt.
A szervezők ebben az évben hagyományápolást ösztönző, közönségcsalogató fogásnak szánták egy kis fajcsikó kisorsolását. A szórakozást lovaglóverseny nyitotta meg, a [[Csíki-medence]] legjobb lovasainak részvételével, melynek győztese egy gyönyörű csikót vihetett haza. Nagy sikere volt a lovasíjász-bemutatónak is. Ezután kezdődött a néptánccsoportok bemutatkozása.<ref>{{Cite web |url=http://eloerdely.org/ezerszekelyleanytalalkozo/nepviselet_neptanc_nepdal_unnepe.html# |title=Bajna György: Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. A népviselet, néptánc és népdal ünnepe |accessdate=2009-02-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081006052743/http://eloerdely.org/ezerszekelyleanytalalkozo/nepviselet_neptanc_nepdal_unnepe.html# |archivedate=2008-10-06 }}</ref>
Az évről évre változatosabb, színesebb találkozó hagyományos eseményévé vált a lovasverseny, és a lovasíjász bemutatók. A [[2001]]-ben alakult csíksomlyói Székely Íjász Szövetség tagjai rendszeresen bemutatkoztak az Ezer Székely Leány Napján, elkápráztatva a közönséget az ősi magyar harcművészet felelevenítésével.
[[2003]]-tól [[2007]]-ig az Ezer Székely Leány Napján rockoperák bemutatóira is sor került az ünnepség zárómozzanataként a csíksomlyói nyeregben a Hármashalom-Oltár színpadon, vagy a [[Csíki Játékszín]]ben.
[[2004]]-ben a [[Csíkszék|csíki]] és [[székelyföld]]i hagyományőrző csoportok mellett magyarországi és burgenlandi műkedvelő együttesek is felléptek a seregszemlén.
[[2006]]-ban a rendezvény hetvenötödik évfordulóján a szervező Ezer Székely Leány Napja Alapítvány nagyobb hangsúlyt fektetett a hagyományos programokra. A hetvenötödik seregszemlén [[csíkszépvíz]]i, [[csíkrákos]]i, gyimesi, [[csíksomlyó]]i, [[barót]]i, [[csíkszentkirály]]i, [[székelykeresztúr]]i, [[Gyergyóremete|remete]]i, [[nyárádszereda]]i, [[csíkszereda]]i hagyományőrző tánccsoportokat, a [[Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem|Sapientia]] – EMTE tánccsoportját, illetve a [[hajdúszoboszló]]iakat láthatta a közönség.<ref>Antal Ildikó: Ezer székely leányok – ide jöjjetek! Hargita Népe 2006. június 20.</ref>
2008-ban Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata vette át a szervezést, az előző évektől eltérően elmaradt a rendezvényt záró rockopera. A szervezők arra törekedtek, hogy ez a nap kizárólag a népi értékeké legyen. Míg korábban inkább a színpadi fellépések álltak a figyelem középpontjában, ezúttal kevesebb együttes lépett fel, a kiemelkedő teljesítményű ifjúsági tánccsoportok mellett a néptánc ismert adatközlőit hívták meg. A színpadi szereplések szüneteiben pedig közös táncházat is szerveztek. A találkozó programjáért a [[Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes]] felelt.<ref>Szőcs Lóránt: Ezer Székely Leány Napja – Visszatérnek a hagyományos formához. Udvarhelyi Híradó. 2008. június 28.</ref>
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Bándy Mária – Vámszer Géza: Székely táncok. Kolozsvár, 1937.
* Az Ezer Székely Leánynap Csíksomlyón. Erdélyi Lapok. Nagyvárad, 1932. 108. sz.,119. sz.
* Sajtó-matiné az Ezer Székely Leánynap alkalmával. Erdélyi Lapok. Nagyvárad, 1932. 111. sz.
* P. Takács Gábor: Ezer székely leánynap Csíksomlyón. Katolikus Naptár az 1932. szökő évre. Kolozsvár, 1931.
* Stettner Andrea: Ezer Székely Leányok napja. Erdélyi Magyar Naptár az 1932-ik szökőévre. Kolozsvár, 1931.
* A Székelyföld virágai. Pásztortűz. 1931. 15. sz. július 26.
== További információk ==
* Antal Ildikó: Ezer székely leányok – ide jöjjetek! Hargita Népe 2006. június 20.[https://web.archive.org/web/20081203111140/http://www.hhrf.org/hargitanepe/2006/jun/hn060620t.htm]
* Daczó Katalin: Régi idők ezer leánya. Magyar dokumentumfilm, 80 perc, 2011.
* Daczó Katalin: Ha ezer lány útra indul. In: Székelyföld kulturális folyóirat. 2016. július [https://szekelyfoldfolyoirat.ro/aranyag/daczo-katalin-ha-ezer-lany-utra-indul-.html]
* Domokos Pál Péter. Rádiófelvétel részlete 1990. Riporter: Oláh-Gál Elvira. Közli: Csíkszereda város évkönyve, 2001.
* Erőss Vilmos: Mikor rendezték az első Ezer Székely Leány Találkozót. Hargita Népe, 2004. április 28.[https://web.archive.org/web/20071010012045/http://www.hhrf.org/hargitanepe/2004/apr/hn040428.htm]
* Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága és Romániai Kerülete alapításának 80. évfordulójára. Szerkesztette: Farmati Anna és Gábor Csilla. Csíkszereda, 2003.
* Nagy András, dr.: Városkép és ami hozzá tartozik. Csíkszereda, 1995.
* Szőcs Lóránt: Ezer Székely Leány Napja – Visszatérnek a hagyományos formához. Udvarhelyi Híradó. 2008. június 28.[https://web.archive.org/web/20080803004755/http://www.erdely.ma/nephagyomany.php?id=38435]
* Vámszer Géza: Néprajzi vonatkozású mozgalmak Csíkban a két világháború közti években.1976.
* [https://web.archive.org/web/20090203010219/http://www.excenter.hu/szekelyleany.htm Ezer Székely Leány Napja 2005]
* [https://web.archive.org/web/20081006052743/http://eloerdely.org/ezerszekelyleanytalalkozo/nepviselet_neptanc_nepdal_unnepe.html Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón]
* [https://web.archive.org/web/20090515030721/http://kitekinto.hu/galeria/ezer_szekely_leany/3 Kitekintő.hu]
{{portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Székelyföld]]
[[Kategória:Csíkszereda magyar kulturális élete]]